A Szentszéknél akkreditált
diplomáciai testületet január 11-én délelőtt fogadta Ferenc pápa a vatikáni
Apostoli Palota ún. Királyi termében, melynek építése óta éppen ez az
elsődleges funkciója: a pápa itt fogadja a legünnepélyesebb alkalmakkor az állami
delegációkat és a követeket.
Magyarország részéről Dr. Habsburg-Lotharingiai
Eduard nagykövet és munkatársai, Érszegi Márk Aurél tanácsos és Mons. Tóth
Tamás egyházi tanácsos vettek részt a kihallgatáson, melynek végén a Szentatya
egyesével köszöntötte a jelenlevőket.
 |
A Szentszéknél akkreditált nagykövetek és kíséretük a Királyi teremben
(fotó: Magyar Kurír) |
Az újévi kihallgatás
hagyományosan a pápa diplomáciai évértékelő beszéde is egyben. Az idei pápai
évértékelő beszéd terjedelmileg is legfontosabb része a „súlyos migrációs
válság” volt. A beszéd bővebb magyar nyelvű összefoglalója megtalálható a
Vatikáni Rádió honlapján.
A migrációs téma kapcsán az
alábbi főbb megállapítások emelhetők ki:
„Fájdalommal tapasztalni, hogy
gyakran ezek a migránsok nem esnek a nemzetközi egyezmények által biztosított
nemzetközi védelmi rendszer hatálya alá.
A migráció kiváltó okainak nagy
részét „már régóta kezelni lehetett volna”, s így megelőzni a tragédiákat. Ma
is „elejét lehetne venni a tragédiáknak s építeni a békét”, ez azonban „bevett
szokások és gyakorlatok” megkérdőjelezésével járna a fegyverkereskedelem, a
nyersanyagok és az energiaforrások felhalmozása, a befektetések, a korrupció, a
pénzügyi politikák s a nemzetközi fejlesztések terén.
A migráció témájában a
válsághelyzetre adandó azonnali válaszokon túlmutató közép- és hosszútávú
programokat kell kidolgozni, melyek segítsék egyfelől a migránsok integrációját
a befogadó országokban, másfelől szolidáris politikák révén előmozdítsák a
származási országok fejlődését, anélkül, hogy „a segélyeket az adott népek
kultúrájától ideológiailag idegen, vagy azzal ellentétes stratégiáknak és
gyakorlatnak rendelnék alá”.
Sok elvándorló szívesen
visszatérne saját országába, ha ott adva volnának a megfelelő biztonsági
körülmények és létfeltételek.
Az Európát érintő migránsáradat
„nem kevés kérdést vet fel a valós befogadási lehetőségekkel és az
alkalmazkodási képességekkel, valamint a befogadó országok kulturális és
társadalmi valóságának módosulásával kapcsolatban”.
„Hasonlóan fontosak a
biztonsági aggodalmak” a nemzetközi terrorizmus terjedése miatt.
„Nem lehet eltekinteni a
kapcsolódó kulturális vonatkozásoktól sem, kezdve a vallási hovatartozással. Az
extrémizmus és a fundamentalizmus nemcsak a vallásnak hatalmi célból történő
felhasználásában lelnek táptalajra, hanem az ideáloktól mentes ürességben és –
vallási értelemben is – az identitásvesztettségben, mely drámai módon jellemzi
az úgynevezett Nyugatot”.
„A migrációs jelenség tehát
óhatatlanul felvet kulturális kérdéseket, melyeket nem lehet megválaszolatlanul
hagyni.”
„Annak, akit befogadnak,
kötelessége tiszteletben tartani az őt befogadó közösség értékeit, hagyományait
és törvényeit.” A befogadó közösség pedig „arra hivatott, hogy értékelje
mindazt, amivel minden bevándorló hozzá tud járulni az egész közösség javához”.
„Fontos, hogy a jelenlegi
válság frontvonalában található országokat ne hagyják magukra, de ugyanilyen
fontos, hogy a probléma által érintett minden ország – származási, tranzit- és
befogadási ország – közötti őszinte és tiszteletteljes párbeszéd induljon, hogy
nagyobb kreatív bátorsággal új és fenntartható megoldásokat keressenek.”
„A jelenlegi helyzetben nem
lehet az egyes államok által egyénileg követett megoldásokban gondolkozni, mert
az egyesek döntéseinek következményei óhatatlanul érintik az egész nemzetközi
közösséget.”
„Meggyőződésem, hogy Európa
számára – a maga nagy kulturális és vallási öröksége révén – rendelkezésre
állnak az eszközök, hogy megvédje az emberi személy központi szerepét, továbbá
megtalálja a helyes egyensúlyt saját állampolgárai jogainak védelme és a
migránsok befogadásának és megsegítésének biztosítása között.”
