„Romák Európában – Pasztoráció és társadalmi integráció”

Magyarország Szentszéki Nagykövetsége 2017. április 7-én, a Nemzetközi Roma Nap alkalmából nemzetközi szakmai konferenciát szervez Rómában, „Roma People in Europe – Pastoral Care and Social Integration” (Romák Európában – Pasztoráció és társadalmi integráció) címmel.



Az április 7-i roma-integrációs konferencia programja



A konferencia célja, a 2011-es magyar EU-elnökség idején elfogadott roma-integrációs stratégiára utalva bemutatni, hogyan áll egyes EU-tagállamokban a romák társadalmi integrációjának helyzete. Az általános helyzetleírás mellett elsősorban pozitív példákra, ténylegesen megvalósult integrációs projektekre, s kiemelten az egyházi, vallási jellegű kezdeményezésekre kívánja helyezni a hangsúlyt.

Az egynapos konferencia az intézményes üdvözlőbeszédeket követően (magyar részről Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár asszony) két átfogóbb előadással kezd, melyeket Peter K. A. Turkson bíboros (Szentszék), illetve Franz Salm, a Máltai Lovagrend roma-nagykövete tartja. A konkrét projektek és tapasztalatok bemutatása sorában Magyarországot két illetékes püspök és egy érintett roma fiatalember képviseli.

 

A rendezvény célközönsége a roma pasztorációval foglalkozó római/vatikáni szakemberekből, a római egyházi egyetemek hallgatóságából, a szentszéki diplomáciai testületből és a szentszéki hivatalok tisztviselőiből tevődik majd össze.

 

A konferencia a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

 

 

A konferencia kísérő rendezvényei között kerül megrendezésre, április 5-én este, a Magyar Cigányválogatott és a Svájci Grda focicsapatának immár hagyományos mérkőzése, melyen az idén a Magyarországi Német Kisebbségi Válogatott csapata is szerepel.

 

  

 

Az EU 60. évfordulója – találkozás a Szentatyával

Ferenc pápa az európai országok állam- és kormányfőit fogadta március 24-én délután, a Vatikánban, a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából.

A találkozón, melyre az Apostoli Palota ún. Királyi Termében került sor, Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök és Antonio Tajani EP-elnök üdvözlőbeszédét követően Ferenc pápa mondott beszédet.

(Fotó: OR)

A részt vevő állam- illetve kormányfőket, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Ferenc pápa külön is köszöntötte.

A különkihallgatást záró hagyományos csoportkép a Sixtus-kápolnában készült.

(Fotó: OR)

(További fényképek a vatikáni fotószolgálat honlapján.)

Könyvbemutató Rómában – „Szentszék és Magyarország diplomáciai kapcsolatai 1920-2015”

A Pápai Gergely Egyetemen mutatták be a „Szentszék és Magyarország diplomáciai kapcsolatai 1920-2015” (Rapporti diplomatici tra la Santa Sede e l’Ungheria  - 1920-2015) című tudományos kötet olasz kiadását, mely a 2015-ben szervezett két konferencia anyagait gyűjti egybe. (A magyar kiadás bemutatójára tavaly márciusban került sor Budapesten.)

A Szentszéki Magyar Nagykövetség által a Pápai Gergely Egyetemmel és a Pápai Történettudományi Bizottsággal együttműködésben szervezett eseményen felszólalt az egyetem történettudományi karának dékánja, P. Marek Inglot SJ, a Pápai Történettudományi Bizottság elnöke, P. Bernard Ardura O.Praem, valamint Roberto Regoli és Igor Salmič OFM egyetemi tanárok. A kötet létrejöttének hátterét és célját annak szerkesztője, Dr. Fejérdy András (MTA TTI) mutatta be, zárszót Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet mondott.

Marek Inglot dékán örömének adott hangot, amiért színvonalas magyar kiadvány bemutatójának adhat otthont, valamint hogy a kötetben az egyetem több volt hallgatójának tanulmánya olvasható. Bernard Ardura a kötetet méltatva aláhúzta, az lehetővé teszi a fiatal magyar egyháztörténész generáció eredményeinek becsatornázását a nemzetközi tudományos életbe, illetve további kutatások számára is kiindulási alapként szolgál.

Könyvbemutató a Pápai Gergely Egyetemen

Roberto Regoli professzor rávilágított, hogy a magyar vonatkozású kötet jól kiegészíti a közép-európai térséget érintő szentszéki diplomáciai erőfeszítésekről alkotott eddigi képet.  Különösen a két háború közötti időszak érdekes ebből a szempontból, mert több akkor kitapasztalt eljárás és kiforrott megközelítés – aminek Magyarország volt a kísérleti terepe – a későbbi évtizedek során is jellemezte a Szentszék diplomáciai fellépését. A kétoldalú kapcsolatok utóbbi évtizedeit bemutató anyagokat aktuálisnak és politikatudományi szempontból is érdekfeszítőnek nevezte.

Igor Salmič professzor a magyar ügyek apropóján kiemelte a két háború közötti időszak egyházi/vallási relevanciájú kisebbségi kérdéseit is, utalva az akkori jugoszláv királyságban tapasztalható problémákra, illetve arra, hogy az utódállamok sok esetben megsértették a békeszerződésben e téren vállalt kötelezettségeiket.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával a Vatikáni Könyvkiadó (Libreria Editrice Vaticana) gondozásában megjelent kötet méltó emléket állít a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele 25. évfordulójának, s egyúttal értékes magyar hozzájárulással gazdagította a nemzetközi tudományos életet is. A könyvbemutató a KKM Tudománydiplomáciai Főosztálya támogatásával valósult meg.

 

 

Ferenc pápa megválasztásának negyedik évfordulója - Áder János köztársasági elnök üzenete

Megválasztása negyedik évfordulóján Ferenc pápát levélben köszöntötte Áder János köztársasági elnök.

 

(Forrás: keh.hu)

 

Miniszteri látogatás Tolentinóban – Andrea Carradori, a Szent Szív Testvérület perjelének üdvözlőbeszéde

Andrea Carradori, a tolentinói Szent Szív Testvérület perjele az alábbi beszéddel köszöntötte városukban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert március 8-án.

A tolentinói Szt. Szív templomnál felirat hirdeti a magyar kormány támogatását

 

* * *

 

A Magyar Kormány december 16-i határozatát nemes szavak kísérték, melyek megérdemlik, hogy márványba véssék őket: „Európa jövőjét egyedül az szolgálhatja, ha visszatalál keresztény értékeihez, amik ma is a legfontosabb közösségteremtő erőt jelentik egy település és egy ország számára. Ehhez pedig arra van szükség, hogy ugyanazzal a természetességgel állítsuk helyre Isten házát egy földrengés után, mint ahogy ezt saját hajlékunkkal is tennénk.”

Szükségtelen minden további hozzáfűznivaló annak az örömnek kifejezésére, amely bennünket eltölt azt olvasván, hogy Magyarországon a keresztény öntudat nem szégyen forrása, vagy esetlegesen ennél is rosszabb, tiltott; hanem ellenkezőleg, egy nép büszkén vállalja keresztény mivoltát és Isten áldását kéri.

Amint azt Magyarország 2012-es Alkotmányában olvashatjuk: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.” […] „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.”

A tolentinói Szent Szív templomban
(Fotó: Cronache Maceratesi)

A földrengést megelőzően városunk történelmi belvárosa jelentős, zarándokokat és turistákat vonzó vallási és művészeti örökséggel bírt: a San Catervo templom, a város védőszentjének társszékesegyháza csakúgy, mint a Szent Miklós-bazilika, az egész világon ismertek. Továbbá a Szent Ferenc és a Szent Kereszt templomok, a Madonna della Tempesta-kegyhely és a Jézus Szent Szíve templom, mely utóbbit Vincenzo Maria Strambi megyéspüspök mentett meg a pusztulástól a napóleoni eseményeket követően, és amelyet Jézus Szent Szívéről nevezett el, rábízván az őáltala alapított testvérületre.

Szeretett Ferenc pápánk kedves szavával élve „híd” veretett a szolidaritás és közös hit nevében városunk és a nemes Magyar Nemzet között. A Pápai Államtitkárság ezen „dicséretes esemény” alkalmából levélben adott hangot ad a kezdeményezés feletti örömének, amely az európai államok közötti szolidaritás értékes megnyilvánulása, szembesülvén  a földrengés következményeivel, a tragédiával, amely  keményen sújtotta Tolentino vallási, történelmi és művészeti hagyatékát.

A földrengésbiztossá tétel és a templom, valamint a lelki  és iskolaidő utáni felfrissülésre szánt, több plébániát kiszolgáló oratórium helységeinek újjáépítését célzó munkálatokat  a maguk szakterületének kiválóságaira, Gianfranco Ruffini mérnökre és Massimo Fiori építészre bíztuk. Személyükben a kimagasló szakmai elkötelezettség és a régiónk kincsei iránti szenvedély egyesül.

Ezúton mondok újból köszönetet a Külügyminiszter Úrnak, a kiváló parlamenti képviselőknek, a Magyar Kormánynak és mindenekelőtt Orbán Viktor Miniszterelnök Úrnak, akit érdemeinek elismeréseképpen, egyházmegyénkkel egyetemben,  a Nemzetközi „Regina Elena, regina della carità” díjjal jutalmaztak. Végül engedjék meg, hogy külön hálámat fejezzem ki  Magyarország főkonzuljának, Dr. Timaffy Juditnak, aki emberségével és lelkiségével mellettünk állt e nehéz időkben és Őexcellenciájának, Habsburg-Lotharingiai Eduardnak, Magyarország Szentszéki Nagykövetének, aki két alkalommal is felkerese városunkat.

(fordította: Herczeg Adrián)

Találkozó a tolentinói polgármesteri hivatalban
(fotó: Cronache Maceratesi)

 

Szijjártó Péter külügyminiszter látogatása Tolentinóban

Március 8-án Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felkereste a közép-itáliai Tolentino városát, ahol a magyar kormány támogatásának köszönhetően a következő hónapban elkezdődhet a Szent Szív és Szent Benedek templom helyreállítása.

A polgármesteri hivatalban Giuseppe Pezzanesi polgármester, Emanuele Della Ceca alpolgármester, Roberta Preziotti megyei prefektus, Nazzareno Marconi maceratai püspök, Andrea Leonesi plébános és Andrea Carradori, a Szent Szív Testvérület perjele fogadta.

 

Tolentinóban (fotó: Cronache Maceratesi)

 

Pezzanesi polgármester kijelentette, Tolentinó közössége mindörökre hálás a magyar kormánynak a támogatásért, amivel hozzájárul a város kulturális és lelki értékei megmentéséhez. Elmondta továbbá, hogy a város 9000 lakosa maradt fedél nélkül a földrengés következtében, akiknek mintegy fele több évre is ideiglenes lakásokban kényszerül élni.

Mons. Nazzareno Marconi megyéspüspök felhívta a figyelmet, hogy a 2016 nyarán és őszén történt földrengés következtében a kisváros minden temploma használhatatlanná vált, s éppen ezért nagy jelentősége van, hogy magyar kormány támogatásának köszönhetően várhatóan már idén ősszel újra megnyílhat az első belvárosi templom a hívek számára.

 

A tolentinói polgármesteri hivatalban
(foto: Cronache Maceratesi)

 

Szijjártó Péter külügyminiszter az alábbi szavakkal indokolta a magyar kormány gesztusát:

„Magyarország Kormányának meggyőződése, hogy sem Magyarországnak, sem Európának nincs jövője a kereszténység nélkül. Nem szabad ezért szégyelleni keresztény hitünket, hanem inkább bátran meg kell azt vallani. A keresztényellenesség az utolsó elfogadott előítéletnek tűnik és a világon a kereszténység a legüldözöttebb vallás. Ezért figyel oda a magyar kormány a bajban levő keresztényekre, s különösen is a közel-keleti keresztényekre, akiket az elmúlt időszakban többféleképpen is segítettünk. Amikor Önök, tolentinóiak hozzánk fordultak segítséget kérve a földrengésben megsérült templomuk számára, nem sokat gondolkoztunk rajta. Megtiszteltetésnek érezzük, hogy hozzánk fordultak, s hogy Olaszországban tudják, Magyarországon erősen keresztény politikát folytatunk. Nem akartunk csalódást okozni.

Én a bencésekhez jártam iskolába, ezért személyes megtiszteltetés is, hogy egy olyan templomon segíthetünk, amelynek egyik védőszentje Szent Benedek. Köszönjük szépen, hogy a veronai busztragédia áldozataiért misét mutattak be. Éppen Veronából jövök, ahol köszönetet kívántam mondani a buszbaleset kapcsán a mentésben résztvevőknek. Az olasz és a magyar nép közti barátságot szorosabbra fűztük: a barát akkor mutatkozik meg igazán, ha baj van. Önök ezt megmutatták s mi is megpróbálunk hasonlóan cselekedni. Talán tényleg nem véletlen, hogy zászlóinknak ugyanazok a színei.”

 

A Szent Szív templomban (foto: Cronache Maceratesi)

 

Pezzanesi polgármester és Carradori perjel vezetésével a miniszter és kísérete, köztük Paczolay Péter római és Habsburg-Lotharingiai Eduard vatikáni nagykövettel, megtekintette a Szent Szív és Szt. Benedek templomot, tájékozódott a földrengés okozta károkról és a munkálatok kezdetéről, valamint találkozott a környéken élő magyarokkal.

 

 

 

Twitter-diplomáciáról a Vatikánban

A Szentszék Kommunikációs Titkársága és a Brit Szentszéki Nagykövetség szervezésében március 3-án „Twitter-diplomáciai” konferenciára került sor a Vatikánban.

Twitter-diplomáciai konferencia a Vatikánban (foto: Twitter)

A szűk körű találkozón részt vett Greg Burke pápai szóvivő, Giovanni Maria Vian, a L’Osservatore Romano vatikáni napilap főszerkesztője, Alessandro Gisotti, a Vatikáni Rádió főszerkesztő-helyettese, továbbá az Emberi Fejlődés Dikasztériuma humanitárius, valamint migrációért felelős részlegének képviselője, illetve a Kultúra Pápai tanácsa vezető tisztviselője.

Rajtuk kívül – többek között – Sally Axworthy brit, Irena Vaisvilaite litván, Pierre-Yves Fux svájci, Jaime de Bourbon Parme holland és Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar vatikáni nagykövet, akik munkájuk során maguk is aktívan kihasználják a Twitter adta lehetőségeket.

A résztvevők azt elemezték, hogyan tudja az Egyház és a Szentszék a közösségi média potenciálját saját üzenetei közvetítésére használni, illetőleg, hogyan hat mindez a diplomáciai munkára. Az eseményről beszámolt a Vatikáni Rádió olasz és angol adása, valamint a Zenit hírügynökség német oldala. Habsburg nagykövettel interjút készített a Katolisch.de német katolikus internetes portál is.