2019. július 18., csütörtök

Hogyan látta a külföldi katolikus sajtó a csíksomlyói pápai misét?


Visszatekintve a romániai pápalátogatásra, s azon belül a csíksomlyói szentmisére, érdemes felidézni, hogyan látta azt néhány releváns nemzetközi katolikus sajtótermék.

Az olasz nyelvű Vatican News (Vatikáni Rádió portálja) május 27-28-29-én kezdett el érdemben foglalkozni a romániai pápalátogatással. A programismertető sajtótájékoztatóról tárgyszerűen, Csíksomlyó történeti jelentőségét ismertetve számolt be.

Miguel Maury Buendía bukaresti nuncius egy interjúban Csíksomlyóval kapcsolatban elmesélte, hogy néhány éve ő maga mutatta be a csíksomlyói búcsú szentmiséjét 300 ezer magyar hívő előtt, a kegyhely 450 éves évfordulója alkalmából. A székelyek 1567-ben, a reformáció idején megfogadták az éves pünkösdszombati zarándoklatot, ha meg tudják tartani katolikus hitüket. Azóta sok évszázad telt el és hűek maradtak hozzá. A nuncius érdekességként megemlítette továbbá, hogy ott nem a Gounod-féle pápai indulót énekelik (ti. a Vatikán hivatalos himnuszát), hanem a hívek egy másik a pápa tiszteletére írt himnuszt. Idén a csíksomlyói búcsú különösen jelentős ünnep lesz – mutatott rá Maury Buendía érsek – mert először jön pápa a kegyhelyre, s ráadásul ő nyitja a pünkösdi kilencedet.

Oláh Zoltán atya, a gyulafehérvári egyházmegyei sajtóreferens interjújában hangot adott az erdélyi magyar hívek pápalátogatás felett érzett örömének. A portálon emellett több román püspök és más egyházi személy nyilatkozott.

A L’Osservatore Romano vatikáni napilap május 30-i számában előzetes összeállítás jelent meg a romániai pápalátogatás kapcsán, benne a pápai videóüzenet szövegével és a Pietro Parolin bíboros államtitkárral készített alkalmi interjúval. Továbbá Ioan Robu bukaresti érsek és Lucian Muresan görögkatolikus nagyérsek egy-egy cikke mellett interjút közölt Virgil Bercea nagyváradi görögkatolikus metropolitával, valamint visszaemlékezéseket a 20 évvel korábbi első pápalátogatásról. Ebben a kontextusban jelent meg egy nagy terjedelmű riport Böjte Csaba testvérrel.

Parolin bíborosnak feltették a kérdést: „A csíksomlyói kegyhelyen a pápát különösen az Erdélyben koncentrálódó magyar kisebbség fogja fogadni. Van aki, kicsit provokálóan, egy külön pápalátogatásról beszél ennek kapcsán – tényleg így volna?” Válaszában a bíboros igyekezett elvenni a kérdés élét mondván, minden romániai közösséget felkeres a pápa. „Különböző közösségek vannak: gondoljunk csak a római katolikusokra, akik különböző nyelvűek: románok, magyarok, lengyelek, horvátok... s van még az örmény közösség is, ám a nagy többséget az ortodoxok alkotják. Azután ott vannak a különböző etnikumok, köztük a magyarral, amely jelentős csoportot alkot.” Majd kifejtette, hogy a pápa nagy odafigyeléssel mindig „a különböző komponensek, hagyományok, kultúrák és szokások tiszteletére szólít fel az országon belül”, s bizonyára ezúttal is az „ország egységén belül a kölcsönös tiszteletre fog felszólítani”. Hozzátette még, hogy „a felkeresett kegyhelyen ez a felszólítás különösen is erősen fog visszhangzani; az együtt járásra szóló felszólítás lesz – amint a látogatás mottójában is szerepel – hogy meghaladják a történelmi megosztottságot és egymásra találjanak a közös hit egységében.”

Robu érsek írásában áttekintést nyújtva a pápalátogatás menetéről megemlítette, hogy a pápa „a csíksomlyói Mária-kegyhelyen együtt misézik a magyar etnikumú románokkal, majd délután Iasiban a fiatalokkal és a családokkal találkozik”.

Muresan nagyérsek a hét görögkatolikus püspök boldoggá avatása kapcsán elmondta: „kettős fontossággal bír, egyházival és nemzetivel, hiszen alig néhány hónappal ezelőtt ünnepeltük Románia mint modern és egységes állam első centenáriumát”.

Bercea püspök egyháza történetét összefoglalva nem sok szót vesztegetett a magyar vonatkozásokra, ám leszögezte, hogy „a román nép akkor született meg, amikor Daciát Traianus meghódította, a dákok és a római legionáriusok uniójából, akik elhozták számukra a hitet. Egységes hittel, nyelvvel és egy jól körülhatárolt területen született meg.”

A vele készített riportban Böjte Csaba testvér ismertette tevékenységét, annak emberi oldalát hangsúlyozva (Átkelni a Vörös-tengeren Erdélyben). A riporter, Maurizio Fontana leírta, hogy Csaba testvérék is Csíksomlyón várják majd a Szentatyát, „a Kárpát-medence fontos kegyhelyén, mely főleg az e vidéken többséget alkotó magyar kisebbségnek fontos”. Természetesen megemlítette azt is, hogy Csaba testvérék nemrég részt vettek a pápai kihallgatáson.

A L’Osservatore Romano egy korábbi számában Iuliu Hossu görögkatolikus püspökről jelent meg egy írás, mely a leendő boldogot „nyájszagú pásztorként” és sokat szenvedett vértanúként mutatta be. A cikket azzal a fényképpel illusztrálták, melyen Hossu püspök felolvassa a gyulafehérvári nyilatkozatot, a képaláírás pedig úgy fogalmaz, hogy „ekkor született meg Románia”…

A pápalátogatás részleteit ismertető vatikáni sajtótájékoztatón Alessandro Gisotti szóvivő, ismereteink szerint korrekt módon aláhúzta a csíksomlyói program magyar vonatkozását is. Elmondta, hogy a máriás tematikájú látogatás „ilyen értelemben vett csúcspontja az erdélyi Csíksomlyó kegyhelyen tett látogatás lesz”. Elmondta még, hogy e kegyhely „a magyarok szívéhez közel áll”, s ők alkotják majd az ott várt 110.000 hívő többségét, de hozzátette, ennél a számnál jóval többet, a dupláját-tripláját várják. Ismertette a kegyhely rövid történetét és jelentőségét is, valamint az Arany Rózsa kitüntetést. Miután voltak, akik rákérdeztek a magyar állami vezetők részvételére, a szóvivő elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem lesz jelen Csíksomlyón, de Áder János magyar köztársasági elnök igen, ám nem hivatalos minőségben, „magánemberként és hívőként”.

A SIR olasz katolikus hírügynökség átvette az MKPK két közleményét a csíksomlyói mise Székelyudvarhelyen készülő liturgikus bútorairól, illetve a kegyszoborról és a pápai Arany Rózsáról. A SIR emellett persze több román egyházi személyiséggel készített interjút a pápalátogatás jelentőségéről és programjáról.

A Rome Reports nemzetközi katolikus hírügynökségnek adott interjúban Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet rámutatott, hogy Ferenc pápa közelgő romániai apostoli útja különleges jelentőséggel bír a magyarok számára is, amiért felkeresi legfontosabb kegyhelyünket, a gyönyörű fekvésű Csíksomlyót is, ahol várhatóan nagy tömeg várja majd.

Az ACI Stampa olasznyelvű katolikus portál külön-külön írásokban mutatta be a pápalátogatás egyes helyszíneit. Csíksomlyóról Andrea Gagliarducci „Ferenc pápa Csíksomlyón, Románia magyar szívében” címmel írt, bemutatva a kegyhely történetét, az erdélyi magyarságot, megemlítve Márton Áront, valamint Scheffler és Bogdánffy vértanú püspököket, továbbá a csíksomlyói búcsút, mellyel kapcsolatban felhívta a figyelmet az UNESCO-listáról lemaradás történetére is.

A Vatican News (Vatikáni Rádió) különböző nyelvi programjai és a L’Osservatore Romano tudósításaiban már június 1-jén külön összeállítások szerepeltek a csíksomlyói miséről, melyek elsősorban a pápa beszédére összpontosítottak, ám megemlítették a kegyhely magyar jellegét és a résztvevők magyar mivoltát.

A Vatican Media (Vatikáni TV) természetesen élőben közvetítette a csíksomlyói pápai misét, amit a vatikáni stúdióban Mons. Kovács Gergely atya, a Kultúra Pápai tanácsa hivatalvezetője kommentált.

A Vatican News olasz portálján megjelent tudósítás több háttérinformációt is tartalmazott a kegyhely történetéről, az Arany Rózsáról, vagy a pápának adott „zöld ajándékról”, a jelképes erdélyi faültetési kezdeményezésről. Ugyancsak ismertette Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntőbeszédét. Külön beszámolt arról is, hogy a misét követően a pápa a Jakab Antal Házban pihent meg, s ennek kapcsán a ház névadójáról is közölt néhány sort. Másik tudósításukban megemlítették azt is, hogy a pápai sajtókíséretben utazó magyar újságírók roma gyerekek rajzát ajándékozták a Szentatyának. A többi nyelvi szerkesztőség tudósításaiban is legalább annyi megjelent, hogy magyarok lakta területről van szó, s magyarok voltak a mise résztvevői. Többhelyütt megemlítették az Arany Rózsát és Jakubinyi érsek köszöntőjét is. A német portál részletesebben tudósított a körülményekről, az angol portál ezzel szemben csupán Magyarországról érkező zarándokokat említett, a spanyol nyelvű pedig még ennyit sem.

A L’Osservatore Romano június 2-i kiadásában a pápai sajtókíséretben levő Maurizio Fontana bőséges cikket szentelt a csíksomlyói misének „Máriás szombat” (Sabato mariano) címmel, számos magyar vonatkozású háttérinformációt beemelve. Lelkesen méltatta a hely szépségét, leírta, hogy ott a többség magyar, sőt székely, megemlítette a székelykaput (a rajta szereplő felirattal) és a felcsendülő „Ó én édes jó Istenem” himnuszt, a Misericordia-installációt, Márton Áront, Szt. László ereklyéjét, a kegyszobor történetét, Böjte Csaba jelenlétét, valamint Áder János magyar elnök jelenlétét („egyszerű zarándokként”). A kegyhely nevét magyarul is emlegette.

Az olasz püspöki konferencia Avvenire napilapjában Gianni Cardinale tudósított a miséről. Írt a székelyekről, a csíksomlyói búcsú jelentőségéről, az Arany Rózsáról. A pápa beszédét kommentálva megemlítette, hogy „a pápa nem ment bele a részletekbe, de jól ismeri e vidék etnikai feszültségeit, ahol a helyben többséget képező, ám országosan kisebbségben levő magyarság úgy érzi, a román többség nem ismeri el összes jogait, s e feszültségek egyházi téren is lecsapódnak”. Ő is megemlítette „az egyszerű zarándokként jelen levő Áder János magyar elnököt”.

A Famiglia Cristiana (Keresztény Család) olasz katolikus hetilap a pápa csíksomlyói homíliájának ismertetése kapcsán megemlítette, hogy a kegyhely elsősorban a magyarok számára nagyon kedves, akik a térségben többséget alkotnak.

A Vatican Insider portál (a La Stampa napilap szakosított portálja) szintén még aznap összeállítást közölt, mely leírta, hogy a csíksomlyói kegyhely Erdélyben található, ahol nagy számban vannak katolikus, úgymond „magyar nyelvű és etnikumú romániaiak”. A kegyhelyre a szomszédos Magyarország hívei is zarándokolnak, a hívek között pedig jelen volt egyszerű zarándokként Áder János magyar köztársasági elnök is. Kiemelte, hogy sok magyar zászló volt látható. Erdélyt „a hit és a nagy zarándoklatok földjének” nevezte, majd rövid történeti leírásban a megemlékezett a csíksomlyói kegyhely eredetéről, amely „Giovanni Hunedoara” személyéhez köthető, és a gyulafehérvári egyházmegyében található, amelyet Szent István magyar király alapított 1009-ben.. A cikk szerint a pápa homíliája utalt a románok és magyarok közötti történelmi viszályokra is. Egyedül ez a cikk említette meg Drakula történetét, kiemelve, hogy azt Bram Stoker ír szerző kapcsolta Erdély nevéhez, s amit a térség úgymond ki is aknáz turisztikai szempontból.

A The Tablet angol katolikus lap helyszíni tudósítója, Christopher Lamb a viszontagságos utazásról, a sáros úton segítői karjába kapaszkodó pápáról ír, aki a „múlt megosztottságának félretételére szólította fel az országot”, ugyanis 1,2 millió magyar él Romániában, és feszültségek vannak „a magyar katolikus, illetőleg a román nyelvű görögkatolikus közösségek között”, jóllehet mindketten kisebbséget képeznek az ortodox többségű országban.

Az AP News angol nyelvű beszámolójában a Lamb által említett elemek is szerepelnek azzal a hozzátoldással, hogy „Magyarország az I. világháborút követő békeszerződésekkel veszítette el Erdélyt, s mégis a régió erősen magyar maradt mind nyelvében, mind kultúrájában”.

A spanyol La Vanguardia megemlíti, hogy Csíksomlyó „térségében feszültségek vannak az erdélyi magyarok és a román hatóságok között”, továbbá hogy a Trianoni Szerződés „átrajzolta a határokat, és sok magyar egyik napról a másikra Romániában találta magát”. A lap szerint „sok szakértő a pápa térségbeli látogatását az erdélyi magyar kisebbségnek adott nyílt támogatásként értékeli, abban a térségben, ahol a magyarok autonómiát követelnek nacionalista mozgalmaik révén. A térség lakosságának 70%-a magyar nyelvű, noha román területen van.”

Hasonlóképpen fogalmazott az El Mundo spanyol lap, mely Csíksomlyót bemutatva tévesen a görögkatolikusok legfontosabb kegyhelyének nevezte. A térségről azt írta, hogy „itt koncentrálódik a magyar származású román katolikusok nagy része, akik Románia legnagyobb kisebbségét alkotják, saját kultúrájukat és identitásukat követelve, ami folyamatos feszültségeket kelt a térségben”. Az összetett „társadalmi-politikai viszonyok” miatt a pápalátogatást egyesek a régió magyar identitásának elismeréseként értékelték.

A La Croix francia katolikus lap helyszíni tudósítója, Nicolas Senèze Csíksomlyót „a populisták által gyakran magukévá tett éves zarándoklat” helyszíneként írta le, ahol a pápai misén a „piros-fehér-zöld” színek vették át a román „kék-sárga-piros” helyét.

A Le Monde beszámolója a fenti elemeket is tartalmazta, Csíksomlyót „erős identitárius töltetű” helynek minősítve. Románra és magyarra is fordított (s egyaránt megtapsolt) beszédében a pápa az együttműködést, a sérelmek meghaladását szorgalmazta a zarándokok előtt, „akik közül némelyek elnyomott kisebbségnek érzik magukat Romániában”.

Az America jezsuita magazin helyszíni tudósítója, Gerard O’Connell a kegyhely történetét is ismertette, aláhúzva annak magyar eredetét, megemlítve, hogy a történetet „az újságíróknak kiosztott prospektus imígyen foglalta össze: Magyar Katolikusok 1000 éve Erdélyben, 100 éve Romániában”.

A National Catholic Register amerikai katolikus portálon Victor Gaetan a pápalátogatás programját ismertetve beszámolt Csíksomlyó magyar vonatkozásairól is, megszólaltatva Oláh Zoltán atyát is.

Az amerikai Catholic News Agency rövidebben ismertette a pápa beszédét, utalva a kegyhely keletkezésére.

Az ACI Stampa olasz nyelvű katolikus portál összefoglalta a pápa csíksomlyói beszédét, illetve azzal párhuzamosan megjelentetett egy másik cikket is, „Romániai magyarok és az egyházi javak restitúciójának kihívásai” címmel, Tamási Zsolt marosvásárhelyi iskolaigazgató májusi, Rómában tartott előadásából merítve, benne a Batthyányeummal, valamint a csíksomlyói búcsú elmaradt UNESCO-listára vételének esetével.

A Vatikán-közelinek tekintett Il Sismografo blog több Csíksomlyó-témájú anyagot átvett a Szentszéki Magyar Nagykövetség olasz nyelvű blogjáról, június 1-jén reggel pedig külön interjút közölt Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar szentszéki nagykövettel, melynek magyar fordítását alább közöljük.

* * *


 

1) A romániai pápalátogatás mondhatni a magyar nemzettel való találkozásról is szól. Miért?

A magyarok lelkesen fogadták a pápa döntését, hogy Romániába látogatván felkeresi Csíksomlyót is, ez a gesztus igazán megérintette őket. Hiszen ez a kegyhely az egész Kárpát-medence magyarsága által leginkább látogatott zarándokhely. Az éves pünkösdszombati búcsú az egyik legnagyobb magyar vallásos eseménnyé vált. S nem csupán a katolikusok, de a protestánsok számára is, ami egy szép ökumenikus jelleget teremt az esemény számára.

Meggyőződésem, hogy a csíksomlyói esemény megmutatja majd Erdély és Románia egész gazdagságát, amelynek a magyarok is részesei a maguk szokásaival, énekeivel, szimbólumaival.

A pápai misén több tízezer magyarországi hívő is részt vesz, akik egyebek mellett zarándokvonattal érkeznek majd, vagy gyalog, illetve biciklivel. Jelen lesznek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, de Magyarország köztársasági elnöke, Áder János is, valamint a magyar kormány több tagja, akik amúgy rendszeresen járnak Csíksomlyóra. A Szentatyának köszönhetően június elseje ezért a találkozás és a testvériség szép momentuma lesz.

 

2) A csíksomlyói mise milyen üzenettel bírhat a nehéz helyzetben levő, egymással nehezen szóba álló és megértő európai népek számára?

 

Földrészünk bonyolult történetén belül Kelet-Közép-Európa, amelyhez Magyarország s Románia is tartozik, különös történelmi tapasztalattal bír, mely kevéssé ismert a szélesebb közvélemény előtt.

Úgy vélem, Ferenc pápa látogatása a magyarok számára rendkívüli lehetőséget jelent, hogy megoszthassák értékeiket az egyetemes Egyházzal. A magyar kormánynak meggyőződése, hogy csak a kelet-közép-európai nemzetek együttműködése teheti szilárdabbá az Európai Uniót is, ahol a sajátos identitásokat nem fenyegetésnek, hanem erőforrásnak tekintik.

 

3) melyek lehetnek Ferenc pápa tanításának azon pontjai, melyek az európai nemzetek számára is biztos irányt mutathatnak?

Igen jelentőségteljesnek találtam, ahogy maga Ferenc pápa értelmezte ennek a pápalátogatásnak a mottóját: “járjunk együtt”. Videóüzenetében azt mondta, hogy mindez azt is jelenti, hogy “megőrizzük a gyökereket és a családot”, “gondoskodunk a gyermekek és a mellettünk állók jövőjéről”. De azt is jelenti, s ezt különösen fontosnak tartom, hogy “meghaladjuk a félelmeket és gyanakvásokat”, s engedjük “leomlani a másoktól elválasztó korlátokat”.

Eszembe jut, amit Ferenc pápa mondott nemrég: “Az Egyház mindig is a saját nép, a haza szeretetére buzdított, valamint a népek körében meggyökeresedett különböző kulturális jellegzetességek, szokások és helyes életmódok tiszteletére.”

2019. május 25., szombat

A Rome Reports interjúja Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövettel a romániai pápalátogatásról


A Rome Reports hírügynökségnek adott interjúban Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet rámutatott, hogy Ferenc pápa közelgő romániai apostoli útja különleges jelentőséggel bír a magyarok számára is.

„Nagy ajándék az egész magyarság számára, hogy a Szentatya felkeresi legfontosabb kegyhelyünket, Csíksomlyót is.”

"Csíksomlyó Erdélyben található, gyönyörű hely, ahol a hegyen, az erdő alján megtartott szabadtéri misén amerre a szem ellát, minden tele lesz a pápát ünneplő emberekkel."

2019. május 24., péntek

A Keresztény Élet riportja nagykövetségünkről

A Keresztény Élet katolikus hetilap május 19-i számában, a római magyar jelenlétről készített sorozat részeként jelent meg egy összeállítás nagykövetségünkről Varga Gabriella tollából.





2019. május 20., hétfő

Nagyköveti reagálás az „America” jezsuita lapban a csíksomlyói pápalátogatással kapcsolatban megjelent cikkre


Az amerikai jezsuiták által kiadott „America” magazin április 29-i számában megjelent egy cikk, mely Ferenc pápa romániai látogatásával kapcsolatban fogalmazott meg állításokat (Marc Roscoe Loustau – „Pope Francis: Be Wary of Hungary’s Right-Wing Populists”).

Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard, Magyarország szentszéki nagykövete kapcsolatba lépett az „America” szerkesztőségével s lehetőséget kapott egy rövid válasz megjelentetésére. A lap főszerkesztőjéhez címzett külön levelében a nagykövet rámutatott, hogy az említett cikk mind Magyarországon, mind Erdélyben jelentős visszatetszést szült a magyarság körében, amiért nem tanúsított tiszteletet egyrészt a pápalátogatás történelmi eseménye iránt, másrészt azon szent hagyomány iránt, amit számunkra a csíksomlyói búcsú jelent.

Feltételezve, hogy az „America” szerkesztősége értesült a Magyar Jezsuita Rendtartomány közleményéről, mely elhatárolódik a csíksomlyói pápalátogatással kapcsolatban írott ominózus cikktől, Habsburg nagykövet nem látta szükségét, hogy annak tartalmát megismételje, így a rendelkezésre álló, szűkre szabott helyet arra kívánta felhasználni, hogy rámutasson néhány olyan további szempontra, amely hasznos lehet az erdélyi pápalátogatás értelmezéséhez.

Az „America” május 27-i dátumot viselő számában (az interneten május 17-én) változtatások nélkül megjelent Magyarország szentszéki nagykövetének reagálása, melynek magyar fordítása az alábbi:

„Ferenc pápa romániai látogatásának fontos állomása lesz Erdély. E térség etnikai és vallási kisebbségei számára, akik oly sokszor voltak a periférián, és meg kellett küzdeniük identitásukért s hitükért, a reménység jele lesz ez, és hatalmas ajándék a pápa részéről, amit hálás örömmel fogadnak.

A szentmise Csíksomlyón, a világ magyarságának legfontosabb búcsújáró helyén, megerősít majd a hitben és segít hidakat építeni a magyar közösségek, illetve a térség többi népei között, egyenlő alapokon együttműködve, tiszteletben tartva minden közösség jogait s hagyományait.

Ha már hagyományokról esik szó: jelképeink, – köztük a magyar Himnusz (mely valójában egy imádság) – nemzetünk 20. századi megosztottságát megelőző időkre nyúlnak vissza, és minden közösségünk sajátjának vallja azokat. Amint a Szentatya is emlékeztetett [ti. a Pápai Társadalomtudományi Akadémia tagjaihoz intézett 2019. május 2-i beszédében]: „Az Egyház mindig is a saját nép, a haza szeretetére buzdított, valamint a népek körében meggyökeresedett különböző kulturális jellegzetességek, szokások és helyes életmódok tiszteletére”. Valamiképpen ez a hozzáállás hibádzik a cikkből.

Annyit elmondhatok, hogy Magyarország hálás Ferenc pápának és örömmel tekint látogatása elé a szomszédos Romániában.

Habsburg-Lotharingiai Eduard
Magyarország szentszéki nagykövete”

„Várjuk Ferenc pápát Csíksomlyón” – az erdélyi magyarság római bemutatkozása


Május 8-án a Római Magyar Akadémia Liszt-termében az erdélyi magyarságról szóló ismeretterjesztő előadásra került sor „Várjuk Ferenc pápát Csíksomlyón” címmel.

Tamási Zsolt marosvásárhelyi iskolaigazgató vetített előadása az erdélyi magyarságról
Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet bevezetőjét követően Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Teológiai Líceum igazgatója beszélt az erdélyi magyarságról, bemutatva a helyi katolikus egyház történetét, jelenlegi helyzetét, illetve az aktuális kihívásokat. Külön kiemelte a Batthyanyeum visszaszolgáltatásának, magának a marosvásárhelyi gimnáziumnak, illetve a csíksomlyói búcsú UNESCO-listáról lemaradásának eseteit.

Böjte Csaba testvér tanúságtétele Rómában
Böjte Csaba testvér – a jelenlevőket láthatóan megérintő – tanúságtétel keretében bemutatta az Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrejöttének történetét, tevékenységét, amit konkrét példákkal illusztrált. Az Alapítvány által gondozott gyermekekből álló Szent Ferenc Kiskórusa erdélyi népdalokat adott elő. A találkozót az „Ó én édes Jó Istenem” ősi székely himnusz zárta. Ezt az éneket aznap délelőtt Ferenc pápának is elénekelték a gyermekek, amikor az általános kihallgatás végén találkozhattak vele.
Szent Ferenc Kiskórusa erdélyi népdalokat énekel a Római Magyar Akadémián

2019. május 13., hétfő

Mindszenty-zarándoklat Rómában – Ferenc pápa Mindszenty vértanúságát méltatta


Szurovcev szobrászművészt, Romanek Etelka esztergomi és Fukszberger Imre csehimindszenti polgármestert
Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet mutatta be a Szentatyának (fotó: OR/Vatican Media)
A római magyar intézmények és közösségek által szervezett május 9-i Mindszenty-emlékmisére Magyarországról a Mária Út Egyesület a Magyarországi Mindszenty Alapítvánnyal közösen zarándoklatot vezetett. A zarándokok május 8-án délelőtt részt vettek az általános kihallgatáson a Vatikánban.

Ferenc pápa átveszi a Mindszenty-szobrot (foto: OR/Vatican Media)

A kihallgatás végén Romanek Etelka esztergomi polgármester asszony, Fukszberger Imre csehiminiszenti polgármester, Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány titkára, valamint Vlagyimir Szurovcev szobrászművész és Andrej Csizsik, a Békességszerzők és Béke Alapítvány elnöke, továbbá az orosz nagykövetségi tanácsos és Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar nagykövet külön találkozott Ferenc pápával, akinek átadták Szurovcev esztergomi Mindszenty-emlékművének kicsinyített mását az orosz és a magyar nép közötti kiengesztelődés jeleként, amit a pápa láthatóan nagyra értékelt.



A Szentatya tisztelete jeléül megcsókolja Mindszenty bíboros ereklyéjét (fotó: OR/Vatican Media)
A Mindszenty Alapítvány nevében Kovács Gergely egy márványlapba foglalt Mindszenty ruha-ereklyét adott át a Szentatyának. Ferenc pápa megcsókolta azt s kijelentette, hogy „Mindszenty egy vértanú volt!”


Santo Stefano Rotondo: Amato bíboros miséjén "Szent Ferenc Kiskórusa" énekelt (fotó: nagykövetség/Horváth Hajnalka)
Május 9-én délután a Santo Stefano Rotondo-bazilikában Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának nyugalmazott prefektusa vezette a szertartást, amelyen számos római magyar pap koncelebrált. A misét, melyen a Böjte Csaba árváiból álló „Szent Ferenc Kiskórusa” énekelt, a Mária Rádió élőben közvetítette.

Amato bíboros és az erdélyi árvagyermekek kórusa (fotó: nagykövetség/ÉMA)
Beszédében Angelo Amato bíboros örömét fejezte ki, amiért nemrég a pápa hivatalosan elismerte Mindszenty bíboros erényeinek hősies voltát, majd felhívta a figyelmet a csoda kieszközlésének fontosságára, valamint arra, hogy további feladatot jelent Mindszenty bíboros „életét, erényeit és életszentségét” a világgal is megismertetni. Beszéde további részében az immár Tiszteletreméltó címmel illetett bíboros életének erényes és önfeláldozó vonatkozásait emelte ki, megemlítve, hogy „nagyon szerette Egyházát és hazáját, védelmezte népét és hitét”, ezért „életszentsége a magyar egyházat nemesítve egyúttal az egyetemes Egyházat is meghatja és nemesebbé teszi”. Zárszóként Amato bíboros leszögezte: „fehérvértanúsága ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a hitük miatt üldözött és megölt számos mai keresztény vértanúsága”.

 A szentmise végén Dr. Németh Norbert atya, a Pápai Magyar Egyházi Intézet rektora mondott köszönetet Amato bíborosnak, a gyermekkórusnak, a jelen levő csoportoknak és vezetőiknek, továbbá a szentszéki diplomáciai testület megjelent képviselőinek, illetve Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövetnek.
A diplomáciai testület képviselői a Mindszenty-misén (fotó: nagykövetség/Horváth Hajnalka) 

2019. április 20., szombat

Áldott Húsvétot kíván a Szentszéki Magyar Nagykövetség!

A vatikáni Apostoli Palota Redemptoris Mater-kápolnája
(P. Marko I. Rupnik alkotása)


2019. április 18., csütörtök

Stabat Mater a magyarok római templomában


Stációs mise a S. Stefano Rotondo-bazilikában
A Virágvasárnap előtti pénteken tartják a római magyar nemzeti templomnak számító Kerek Szent István-bazilikában (Santo Stefano Rotondo) a hagyományos ún. stációs misét.

Az idén április 12-én a stációs misét követően egyházzenei áhítatra kerül sor Magyarország Szentszéki Nagykövetsége, a Pápai Magyar Egyházi Intézet, a Vatikáni Rádió és a Pápai Német-Magyar Kollégium (Germanicum) támogatásával.

Sossio Capasso, Hyun Sun Seo és Szabó Barbara a Stabat Matert adták elő
Szabó Barbara alt, Hyun Sun Seo koreai származású szoprán és Sossio Capasso nápolyi orgonista Giovanni Battista Pergolesi Stabat mater darabját adták elő.

A fellépők az áhítatot egyúttal figyelemfelhívásnak is szánták: a másik magyar vonatkozású római templom, a Santa Balbina-bazilika tetőzete felújításra szorulna.

2019. április 1., hétfő

Arany Rózsa – ősi pápai kitüntetés




Pápai Arany Rózsa - Fatima
Ősi hagyomány volt, hogy a pápa nagyböjt IV. vasárnapján – eredetileg a Santa Croce in Gerusalemme bazilikában, majd az apostoli palotában – megáldott egy aranyból készített rózsát, amelyet kitüntetésként adományozott az Egyház iránt nagy érdemeket szerzett személyeknek. A rózsa virágjának közepébe eredetileg balzsamot helyeztek el, később vörös drágakövet. Idővel a rózsaszálból egyész rózsacsokor lett, amit megfelelő aranyozott vázával együtt készítettek.

A pápai Arany Rózsát kezdetben főleg államfők, hadvezérek kaphatták, de egyházi intézményeknek, székesegyházaknak, kolostoroknak is juttattak belőle. A XVIII. század óta a királynőknek volt fenntartva, míg a XX. századtól kezdve inkább a jelesebb templomok, kegyhelyek részesülnek e kitüntetésben.
Így például VI. Pál pápa a betlehemi Születés-templomnak, a fatimai kegyhelynek, illetve a guadalupei kegyhelynek adományozott Arany Rózsát. II. János Pál pedig, többek között, a czestochowai, a loretói és a lourdes-i Mária-kegyhelynek, valamint a velehradi Szt. Cirill és Metód-bazilikának. XVI. Benedek a fatimai, a pompei, a mariazelli, az aparecidai és az altöttingi kegyhelyeknek vitt Arany Rózsát. Ferenc pápa is vitt Fatimába Arany Rózsát, de a torinói és a guadalupei Mária-kegyhelyeknek is adományozott egyet-egyet.

Pápai Arany Rózsa - Velehrad
A Kárpát-medencében jelenleg nem őriznek egyetlen pápai Arany Rózsát sem. Ugyanakkor a történelem folyamán több magyar személyiség is részesült e kitüntetésben, köztük Nagy Lajos király (1348), Luxemburgi Zsigmond császár (1435), valamint több Habsburg uralkodónk felesége, köztük Erzsébet királyné.

A vonatkozó régi szertartáskönyvek rámutatnak, hogy a rózsa tulajdonképpen Krisztus-szimbólum, s ily módon az Arany Rózsa adományozása nem csupán elismerés, de egyben küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba. Hagyománnyá vált, hogy az Arany Rózsa megáldásának szertartásán, Nagyböjt IV. vasárnapján a pápa a rózsa színével egyező – tehát rózsaszínű – miseruhát visel. Később ez a szokás elterjedt a világ más részein is, s mivel Advent III. vasárnapjának kezdőéneke szintén az örömmel kapcsolatos – Gaudete-vasárnap – ennek hasonlatosságára akkor is szokásba jött a rózsaszínű miseruha viselete.

 

(Érszegi Márk Aurél)
Ferenc pápa átnyújtja az Arany Rózsát a fatimai Szűzanyának

2019. március 23., szombat

Il Sismografo-blog: "A Mária-hit a népek közötti testvériség és egység szolgálatában"


Az Il Sismografo nevű, egyházi témákra szakosodott blog március 19-én „Ferenc pápa a Sumuleu Ciuc (magyarul Csíksomlyó) kegyhelyen: a Mária-hit a népek közötti egység és testvériség szolgálatában” címmel közölt írást a romániai pápalátogatás erdélyi vonatkozásairól.

A szerző szerint a romániai pápalátogatás egyik legjelentősebb és legnépesebb pillanata lesz a csíksomlyói mise. Hiszen Erdély, Európának igencsak sajátos szeglete: a terület történelmileg Magyarországhoz tartozott és csak egy évszázada lett Románia része. Etnikai keveredés, vallási sokszínűség, gazdag történelem jellemzik, s a különböző kultúrák, identitások nem mindig könnyed módon, de „megtanultak” egymással együtt élni.

A szerző kiemeli, hogy az Oláh Zoltán atyával, a Gyulafehérvári Főegyházmegye sajtófelelősével folytatott beszélgetés segített megérteni, miért oly fontos a magyarok számára ez a látogatás. Ismerteti az erdélyi magyarság számarányait, s kiemeli, hogy a Romániában élő magyar kisebbség szoros kapcsolatot tart fenn az anyaországgal. A katolikus egyházhoz tartozás ezen kapcsolat meghatározó része, a csíksomlyói Mária-kegyhely pedig a legjelentősebb helyszín a Romániában élő katolikus magyarok spirituális egységének megnyilvánulása szempontjából.

A cikk hangsúlyozza, hogy a Romániában élő magyar hívek felfogása szerint a pápa látogatása nemcsak az ottani magyar közösségnek szól, hanem általában „Magyarország egy olyan részének is, amely a határokon kívül maradt”. Ezért is „kezd teret nyerni a látogatás azon olvasata, miszerint a pápa látogatása két országnak szól: Romániának és Magyarországnak is”. A pápa ezzel tisztában is van, sőt ez tökéletesen összhangban van tanításával, ami a perifériákon, az ezesetben inkább kulturális mintsem földrajzi határon élő közösségekkel való találkozást célozza, ahol különböző népek együtt élnek.

„Mindazonáltal hiba lenne azt gondolni, hogy a csíksomlyói látogatás csupán egy futólagos gesztus volna Magyarország iránt. A helyszín jellege és a történelmi-kulturális kontextus okán a pápa minden bizonnyal a különböző kultúrák közötti egységre, szolidaritásra, együttműködésre szólít majd fel. Ez pedig egyfajta kihívás lehet a fiatal generációk számára, akik biztos nagy számban lesznek jelen Csíksomlyón: magyarok és románok, katolikusok és más felekezetek hívei együttműködése egy jobb és igazságosabb jövő érdekében Európában és máshol is, a nehéz történelmi múltról nem megfeledkezve, ám anélkül, hogy a múlt további akadályt jelentene a jelenlegi és jövőbeli együttélésben. A Mária-hit a népek közötti testvériség és egység szolgálatában áll.”

2019. március 18., hétfő

Magyar festő a Pápai Szépművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjainak sorában

Kisléghi Nagy Ádám (foto: Magyar Kurír)
A Pápai Szépművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választották Kisléghi Nagy Ádám festőművészt. Kinevezési oklevelét március 19-én, Szent József ünnepén veheti át a Pantheonban celebrált szentmise végén, Gianfranco Ravasi bíboros, a Pápai Akadémiák Tanácsának elnöke kezéből.


A teljes nevén Pantheon Virtuózainak Szépművészeti és Szépirodalmi Pápai Akadémiája 1543-ban alakult meg a Pantheonban, a Rómában alkotó művészek (festők, építészek, szobrászok) kezdeményezésére, III. Pál pápa engedélyével. Az eredetileg Szentföldi Szent József Kongregáció néven működő társulat Boldog IX. Piusztól részesült pápai jóváhagyásban, majd XI. Piusz emelte akadémiai rangra. Néhány évvel az alapítás után már zenészeket is tagjaik sorába emeltek, 1995-ben pedig II. János Pál pápa megnyitotta az Akadémiát az írók, költők és filmrendezők előtt is. Székhelyük a Pantheon Szt. József-kápolnája, ezért is tartják közgyűlésüket a szent ünnepén.


Meghívó a Pantheon Virtuózainak Pápai Akadémiájának ünnepi miséjére

A testület nemcsak vallási és jótékonysági tevékenységet folytatott, hanem önsegélyezési funkciója is volt, majd később a művészképzésben is részt vállalt ösztöndíjak és pályázatok révén. Értékes levéltárral és művészeti gyűjteménnyel rendelkezik. Utóbbi nagy részét a Pantheonban őrzik, s főleg a tagok által adományozott művekből áll. Kiemelkednek köztük az önarcképek, illetve a tervek és művázlatok. (A gyűjtemény virtuálisan megtekinthető az Akadémia honlapján.)
A Pantheon Virtuózainak Pápai Akadémiájának öt osztálya van: 1. építészek; 2. festők és filmművészek; 3. szobrászok; 4. zenészek és műértők; 5. irodalmárok és költők. A „rendes tagokat” a pápa nevezi ki, létszámuk legfeljebb 50 fő lehet, és 80. életévük betöltésével „emeritus akadémikussá” válnak. Őket egészíti ki a létszám feletti „tiszteletbeli akadémikusok” kategóriája.
Az Akadémia kezdettől fogva a legnevesebb művészeket tömörítette, nemcsak Rómából, de más országokból is. Az ismertebb tagok között volt Daniele da Volterra, Cavalier D’Arpino, Pirro Ligorio, Jacopo Barozzi da Vignola, Antonio da Sangallo, Alessandro Algardi, Francesco Borromini, Diego Velazquez, Mattia Preti, Pietro da Cortona, Carlo Maratti, Pompeo Batoni, Filippo Juvarra, Luigi Vanvitelli, Giuseppe Valadier, Antonio Canova, Jean-August-Domenique Ingres. Kisléghi Nagy Ádámot megelőzően a Rómában alkotó Hajnal János volt az Akadémia magyar tiszteletbeli tagja.


Az idei kinevezettek között találjuk rendes tagként Santiago Calatrava építészt, Marco Tirelli festőt, Elisabetta Benassi és Giuseppe Penone szobrászokat, Alessandro D'Avenia és Andrea Moro szépírókat, valamint Antonio Spadaro SJ atyát, a Civiltá Cattolica főszerkesztőjét. Az új tiszteletbeli tagok között szerepelő Kisléghi Nagy Ádám mellett találjuk Raúl Berzosa festőt, Jordi Bonet i Armengol-t, a barcelonai Sagrada Família építészét, Paolo Portoghesi építészt, valamint Aleksandr Nikolaevič Sokurov orosz és Liliana Cavani olasz filmrendezőt.

A Pantheon Virtuózainak Pápai Akadémiájának közleménye kiemeli, hogy az új kinevezések „hozzájárulnak az Akadémia kulturális profiljának naprakésszé tételéhez és újra definiálásához, lendületet adnak az Akadémia új irányvonalának, mely a művészeti kreativitás megújítását helyezi tevékenysége középpontjába tagjainak tevékenysége és művei révén”.

Nem a mostani lesz Kisléghi Nagy Ádám első vatikáni szereplése. 2003-ban festménye nyomán készült Batthyány-Strattmann László boldoggá avatási képe (standard) a Szent Péter-bazilika homlokzatára. 2009-ben ő képviselte a magyar művészeket a Vatikánban XVI. Benedek pápa és a művészek találkozóján. 2016-ban "Lux in tenebris lucet" címmel volt kiállítása a Római Magyar Akadémián.

2019. február 21., csütörtök

Római megemlékezés báró Apor Gábor halálának 50. évfordulóján


Báró Apor Gábor volt szentszéki magyar követ halálának 50. évfordulóján nagykövetségünk, a Szent István Alapítvánnyal és a Szuverén Máltai Lovagrenddel együttműködésben megemlékezést tartott Rómában és a Vatikánban.

Az 1969. február 21-én elhunyt Apor Gábor külügyminiszter-helyettes, majd 1939-1944. között szentszéki követ, 1952-1958. között a Szuverén Máltai Lovagrend nagykancellárja, végül pedig a rend olaszországi nagykövete volt. Magyarország német megszállása után lemondott követi megbízatásáról és a disszidens Követi Komité tagjaként tevékenykedett, mindvégig fáradhatatlanul támogatta a magyar emigráció tagjait, számos kezdeményezésben vett részt, így a Szent István Alapítvány létrehozásában is.

Február 21-én reggel a vatikáni bazilika Magyarok Nagyasszonya kápolnájában Mons. Angelo Acerbi érsek, volt budapesti nuncius és a Máltai Lovagrend volt prelátusa celebrált szentmisét Apor Gábor lelki üdvéért, Mons. Németh László olaszországi magyar főlelkész, P. Vértesaljai László, a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségének vezetője, Mons. Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora és Szerencsés Zsolt plébános koncelebrálásával. A szertartáson a Máltai Lovagrend Szuverén Tanácsát gróf Esterházy János kincstárnok és Fra’ John Critien képviselte, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségét pedig Prof. Okolicsányi Lajos, Czigler Ágoston és Rabi József. Jelen volt továbbá Farkas Olivér, Szent István Társulat igazgatója, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend magyarországi kancellárja.

Köszöntőjében Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet emlékeztetett, hogy a Szentszéki Magyar Nagykövetség homlokzatán szobor emlékeztet a neves elődre, s felidézte az akkori nagymester, Fra’ Angelo de Mojana szavait, aki ötven éve kijelentette: „kétségtelen, hogy Apor báró úgy szerette a Rendet, mint második hazáját”.

Szentbeszédében Mons. Acerbi rámutatott: „Apor Gábor szorosan kötődött hazájához, amely hosszantartó sötét politikai és társadalmi korszakot élt meg, ugyanakkor kiemelkedő szolgálatot végzett a Máltai Rendben, amely szintén nehéz éveket vészelt át. A Rend nagykancellárjaként elérte a Máltai Rend hivatalos elismertetését Olaszország részéről. A Rendnek aztán ő lett első nagykövete az olasz kormánynál.” Majd Boldog Apor Vilmos alakját felidézve megjegyezte: „a vértanú püspök bizonyára az égből kíséri imádságunkat bátyja halála évfordulója alkalmából”.

A megemlékezés a Verano-temetőben folytatódott, ahol a magyar máltai lovagok sírboltjánál Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet, valamint a Szent István Alapítvány nevében Mons. Németh László és Szokoly György helyeztek el koszorút. Prof. Okolicsányi Lajos és Lantos Erzsébet pedig személyes emlékeiket is felidézve szóltak meg Apor Gáborról.

2019. február 13., szerda

Hálaadás Mindszenty bíborosért Rómában


Miután nyilvánosságra került a hír, hogy Ferenc pápa jóváhagyta a Mindszenty bíboros hősies erényeit elismerő határozatot, Erdő Péter bíboros-prímás esztergomi érsek, aki hivatali elfoglaltságai okán éppen Rómában tartózkodik, hálaadó imádságot tartott a Santo Stefano Rotondo templomban, Tiszteletreméltó Mindszenty József egykori bíborosi címtemplomában.

A boldoggá avatásért és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért mondott imádság végén Erdő bíboros gyertyát gyújtott a templomban 2016-ban elhelyezett emléktáblánál, melyet Mindszenty József arcképe díszít.

Az imádságon megjelent többek között Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet, Dr. Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora, Dr. Németh László olaszországi magyar főlelkész, a Szent István Alapítvány elnöke és Érszegi Márk Aurél követségi tanácsos.

2019. február 7., csütörtök

Államtitkári látogatás Kapisztrán Szt. János szülőhelyén



Soltész Miklós államtitkár, Antonio d'Alfonso capestranói polgármester
és Cristina d'Alfonso, a Kapisztrán Tanulmányi Központ elnöke
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára 2019. február 2-án ellátogatott Capestranóba, Kapisztrán Szent János szülővárosába.

A polgármesteri hivatalban fogadta őt Antonio d’Alfonso polgármester és az önkormányzati képviselőtestület tagjai. Köszöntőjében a polgármester méltatta a magasrangú magyar állami delegációt, emlékeztetve a Budapest I. Kerületi Önkormányzattal fennálló testvérvárosi kapcsolatukra, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal folytatott többévtizedes együttműködésre.

Itt született Kapisztrán Szt. János
Kapisztrán Szt. János szülőházában (melyet a 2009-es földrengést követően 2011-re magyar kormányzati támogatásból újítottak fel) az olasz tábori püspökség tartományi képviselője elmondta, hogy Kapisztrán Szt. János a tábori lelkészek védőszentje lévén, a város az utóbbi években törekszik a különböző országok tábori püspökségeit megszólítani és zarándoklataikat elhozni Capestranóba.

Kapisztrán Szt. János szülőházának belső tere
A Szt. János kolostor elöljárója, Mariusz Stepak OFM megmutatta a könyvtárban őrzött Kapisztrán-iratokat és ereklyéket (a szent használati tárgyait, valamint könyvtárát).
Kapisztrán Szt. János könyvei
A Kapisztrán Szt. János Tanulmányi Központ (Centro Studi Giovanneo) elnöke, Cristina d’Alfonso ismertette az 1991-ben alapított s nemrég felújított intézet tevékenységét és céljait. Ezen célok közül kiemelkedik a Kapisztrán Szt. Jánostól megmaradt iratok felkutatása, valamint a Capestranóban őrzött iratok (újabb) kiadásának előkészítése. A Tanulmányi Központ, valamint a kapcsolódó múzeum gyűjti a Kapisztránra vonatkozó publikációkat, kultuszának tanúságait.

A magyar delegáció megkoszorúzta a városi temetőben a 2018 nyarán elhunyt ’56-os emigráns Mihályi Géza sírját, aki Capestrano magyar kapcsolatainak előmozdítója volt.

 

2019. február 6., szerda

Soltész Miklós államtitkár a Kultúra Pápai Tanácsánál


Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára február 1-jén a Vatikánban megbeszélést folytatott a Kultúra Pápai Tanácsa elnökével, Gianfranco Ravasi bíborossal. A találkozón vatikáni részről részt vett Mons. Melchor Sánchez, a dikasztérium altitkára, a hit és sport részleg felelőse, valamint Mons. Kovács Gergely hivatalvezető és Mons. Fabrizio Capanni, a Szentszék Műemlékvédelmi Állandó Bizottságának felelőse is. Magyar részről pedig Dr. Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára, valamint Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet és Érszegi Márk Aurél tanácsos.


Soltész Miklós államtitkár ismertette a magyar kormány és a Magyar Katolikus Egyház együttműködését, mely szociális, oktatási és kulturális területen is kiemelkedő eredményeket tud felmutatni. Ennek kapcsán ismertette a bíborossal a magyar családpolitika eredményeit is, valamint a Magyarországon és szerte a Kárpát-medencében folytatott templomfelújítási és építési programot. Hasonlóképpen bemutatta a Hungary Helps programot és az üldözött keresztényeknek nyújtott magyar segítséget.

Gianfranco Ravasi bíboros kulturális és tudománydiplomáciai együttműködési javaslatokat vázolt fel az egyházi kulturális javak védelme, a hit és sport mozgalom, valamint kulturális és tudományos konferenciák szervezése terén.

Megbeszéléseiről Soltész Miklós államtitkár interjút adott a Vatikáni Rádió magyar adásának.

2019. január 21., hétfő

Házszentelő a nagykövetségen


Nagykövetségünkön a múlt hét folyamán házszentelő volt, melyet Dr. Németh Norbert atya, a Pápai Magyar Intézet új rektora végzett.


Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet és Németh Norbert egyházi tanácsos
Norbert atya 2018. november végén érkezett Rómába, és rektori megbízatása mellett kinevezést kapott a Szentszéki Magyar Nagykövetség egyházi tanácsosi tisztségére.