Boldogasszony kiállítás Rómában

A csíksomlyói Mária-kegyszobor 500. évfordulója alkalmából létrejött Boldogasszony kiállítás Magyarország Szentszéki Nagykövetsége szervezésében, a Kultúra Pápai Tanácsa és a Pápai Nemzetközi Mária Akadémia védnökségével Rómába érkezik, szimbolikus köszönet gyanánt Ferenc pápa június 1-jei csíksomlyói látogatásáért.

A budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Forrás Galéria által szervezett tárlat a Szentszék egyes hivatalainak is otthont adó reneszánsz Kancellária-palotában (Palazzo della Cancelleria) lesz megtekinthető 2019. október 2-13. között (nyitva tartás: 10-13 és 16-19).

Pont. Accademia
Mariana Internazionale

Könyvadomány a Germanicum számára – Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

A történelmi Magyarország vármegyéit és városait bemutató monográfia-sorozat hasonmás kiadásával gazdagodott a római Pápai Német-Magyar Kollégium könyvtára. Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet és Érszegi Márk Aurél tanácsos szeptember 24-én adta át P. Stefan Dartmann SJ rektornak a Borovszky Samu szerkesztette Magyarország vármegyéi és városai című sorozat köteteit.



Kovács Szabolcs diakónus, P. Stefan Dartmann SJ rektor, Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet

A monográfia-sorozat új kiadását a Külgazdasági és Külügyminisztérium mozdította elő, s a tárca jóvoltából kerülhetett most adományként a híres Germanicumba.

A Magyarországról és Közép-Európa más országaiból érkező papnövendékeknek római tanulmányaik idején otthont adó Germanicumban az utóbbi időkben az egyik legnagyobb nyelvi közösség éppen a magyar, hiszen az erdélyi és partiumi kispapok is közéjük tartoznak. Évtizedek óta gyarapítják a képzésüket és tanulmányaikat támogató magyar nyelvű könyvtárukat. A növendékek képviseletében Kovács Szabolcs diakónus köszönte meg az adományt.

A történelmi Magyarország vármegyéit és városait bemutató „Borovkszy” 26 kötetét egy angol nyelvű összefoglaló kötet egészíti ki. A magyar nemzeti összetartozást is bemutató mű a száz évvel ezelőtt elmúlt kornak is emléket állít, mely kor örökségének újrafelfedezése, s mindenekelőtt helytörténeti értékeinek tanulmányozása a Kárpát-medence népei közötti testvériség erősödését is szolgálhatja.

Kisléghi Nagy Ádám festménye a rangos vatikáni gyűjteményben

Az idén márciusban a Pápai Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választott Kisléghi Nagy Ádám szeptember 17-én adta át a Vatikánban egyik festményét.

Hagyomány ugyanis az akadémikusok körében, hogy taggá választásukkor egy szabadon választott alkotásukat az Akadémiának adományozzák. A XVI. század óta a legjelesebb művészek alkotásaival gyarapodó különleges gyűjtemény részben a római Pantheon emeleti helyiségeiben (az Akadémia székhelyén), részben a Kultúra Pápai Tanácsa palotájában nyert elhelyezést.

Kisléghi Nagy Ádám – a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra is utalva – eucharisztikus témájú festményét választotta ki a Pápai Művészeti Akadémia számára. A képet Pio Baldi elnök vette át, az eseményen jelen volt Mons. Kovács Gergely és Mons. Stefano Sanchirico, a Kultúra Pápai Tanácsa képviseletében, továbbá Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet, Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora, valamint – a művész barátai között – Fekete Róbert, Olaszfa alpolgármestere és Érszegi Márk Aurél követségi tanácsos. Kisléghi Nagy Ádámot elkísérte felesége, Kocsis Márta is.

Olasz lap írása: "Így védi Magyarország a keresztény identitást"

Az Il Giornale olasz napilap "Cultura e Identità" mellékletében 2019. szeptember 5-án Federico Cenci tett közzé beszámolót a Budapest Forum for Christian Communicators első napjáról. Ennek fordítását közöljük.

* * *

Így védi Magyarország a keresztény identitást

Cultura e Identità, 2019. szeptember 5.
Federico Cenci

Ékesszóló kép fogadta a tegnap Budapesten megnyílt és szeptember 6-án záruló Christian Communicators Forumra összegyűlt résztvevőket. A magyar miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt bevezető beszéde elmondásakor egy oltárkereszttel ment fel a pódiumra. A hallgatóságnak elmondta, hogy a szakrális tárgy irodájában állandóan jelen van. Egyfajta mementója a magyar történelemnek, valamint olyan látható elköteleződés, amely átjárja napi politikai tevékenységét. Egy budapesti karmelita templomból származik, amelyet a szovjet megszállás alatt elfoglaltak és szétromboltak. Még ma is láthatóak rajta a kalasnyikov-lövedékek által okozott lyukak. Irodájába lépve a miniszterelnök-helyettest minden alkalommal emlékezteti hazájának a mongolok, törökök, szovjetek által okozott, évszázadok során elszenvedett szenvedésre és az üldöztetésre, és tükrözi a tényt, miszerint ma is résen kell lenni azon kihívásokkal kapcsolatban, amelyekkel a keresztényeknek szembe kell nézniük, hogy megvédjék magukat azoktól, akik ki akarnák oltani hitüket és kultúrájukat.

Ebbe a keretbe illeszkedik Magyarországnak az üldözött keresztények érdekében folytatott tevékenysége. 2016-ban egy külön államtitkárságot hoztak létre a közel-keleti keresztények védelmére a lerombolt templomok és egyetemek újjáépítésének finanszírozása révén. Ez a munka szorosan kapcsolódik a menekültek kezeléséhez. Megvédeni a keresztényeket szülőföldjükön és máshol, hozzásegíti őket, hogy ne vándoroljanak el. Semjén a migrációs hullám témájáról szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország hozzáállása a kérdéshez, annak ellenére, hogy azt ellentmondást nem tűrőnek festik le, a közjó védelmének logikáját követi. A kapuk megkülönböztetés nélküli megnyitása a belépő emberek becsapását is jelenti, hiszen az ország nincs abban a helyzetben, hogy bárkinek, aki csak átlépi határait, jövőt tudjon biztosítani. Továbbá ahelyett, hogy Európába hozzuk a „rendetlenséget”, jobb lenne azokban a térségekben rendet tenni, ahol ez hiányzik. Innen jön a javaslat, hogy hazájukban kell segíteni őket, de a szavakat követően tettekkel is. Semjén gyakran szembesül azzal a kifogással, hogy Magyarország miért a keresztényeket és nem bármely más vallási csoportot segít a Közel-Keleten. A miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy prioritást jelent, a közös vallásos hitből fakadó testvériség okán, és a diocletiánusi idők óta tartó üldöztetések jelentette közös múlt miatt is megsegíteni a keresztény közösségeket.

A kereszténység védelme melletti magyar elkötelezettség nemcsak a határokon túlra érvényes. Az elmúlt napokban Semjén egy kapuvári katolikus iskolai évnyitón elmondta, hogy Magyarországon jelenleg 1067 egyházi közoktatási intézményben 220.000 diák tanul. 2010 óta 2.800 szent épületet újítottak fel és 120-at építettek. „Magyarországon egyetlen templomot sem zártak be, vagy alakítottak át bevásárlóközponttá vagy mecsetté, ellentétben azzal, ami Nyugat-Európában történik” – mondta Semjén. A magyarok országa tehát a keresztény gyökerek védelmének élvonalában áll. A miniszterelnök-helyettesre utalva ezt hangsúlyozta Menczer Tamás külügyminisztériumi államtitkár is, aki kiemelte, hogy a keresztény értékek nem a múltat, hanem a jövőt jelentik. Elítélőleg szólt azokról, akik azt gondolják, hogy a kereszténység hangjának nincs helye a modern világban, pedig az alapvetően hozzá tud járulni a mai aktualitásokhoz az emberi kapcsolatokat, a családot, a hazát érintő kérdésekben. Menczer végül kijelentette, hogy a Keresztény Komunikátorok Fóruma nemcsak a gyakorló keresztényeknek szól, hanem mindazoknak, akik szerint bizonyos értékek megőrzése alapvetően fontos egy jobb jövő építéséhez.

(Fotó: bfcc.media)

Habsburg nagykövet a keresztény kommunikátorok fórumán és a demográfiai csúcstalálkozón

Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet szeptember 4-én felszólalt a Külgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett Budapest Forum for Christian Communicators rendezvényen. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyházi és hitbeli témák kommunikációja során a közösségi médiában is „jó keresztényként” szükséges fellépni, különösen amikor a párbeszéd során radikálisan másként gondolkodó, netán agresszív személyekkel van dolgunk. Emlékeztetett a korábban összeállított Twitter-etikett javaslataira is.

A III. Budapesti Demográfiai Csúcstalálkozón Habsburg nagykövet a családdal kapcsolatos kérdéseknek a közösségi médiában való jelenlétéről tartott előadást. Egy olyan közegben, ahol sokan esetleg nem ismernek pozitív és boldog családi – nagycsaládos – példákat, érdemes apróbb, kedves történetekkel illusztrálni, hogy lehetséges a keresztény családideált megélni a hétköznapokban is. S főként, érdemes sokat „mosolyogni” Twitteren is, mert így ott is könnyebb barátokra lelni.