Ozsvári-evangeliárium a húsvéti vigílián

Az idei húsvéti vigília-szertartás során is az Ozsvári-féle evangeliárium volt használatban a Szent Péter-bazilikában. Az 1991-ben a magyar püspökök ajándékaként a Vatikánba került gyönyörű liturgikus tárgyat előbb XVI. Benedek, újabban pedig Ferenc pápa is rendszeresen használja.

Így hát amikor a Szentatya megáldja vele a híveket, szemei előtt a Magyarok Nagyasszonya, valamint Szent István, László, Imre és Gellért alakja jelenik meg.

Az Ozsvári-féle evangeliárium
a pápai szertartások szolgálatában

Értékét még inkább emeli, hogy nem csupán egy remekműről van szó, hanem benne az alkotó, Ozsvári Csaba személyes hite is tükröződik: “Műalkotásai hívő lelkéből és hittől áthatott életviteléből forrásoztak. (…) Nem engedett az egyénieskedő vagy túl modern törekvéseknek, hanem mindent a hitvalló egyházművészet élő hagyományainak megfelelően alkotott. Ugyanígy az imaélete, egész magatartása, családi élete arról győztek meg, hogy családját egészen Isten akarata szerint vezette, kiváló édesapa és kiváló férj volt.” – írja róla Karl-Josef Rauber bíboros, volt budapesti nuncius (vö. Vértanúink-Hitvallóink, XXI/3.).

Az Ozsvári-féle evangeliárium - a pápai mise végén többen
odamentek a sekrestye-asztalhoz lefényképezni

 

Húsvétra

Magyarország Szentszéki Nagykövetsége
Áldott Húsvétot kíván!

 

 

Feltámadt Krisztus - a vatikáni S. Pellegrino templom üvegablaka
(Hajnal János alkotása)
 

A festészet mint a személyes hit kifejeződése – Mons. Daniel Estivill beszéde Kisléghi Nagy Ádám római kiállításának megnyitóján

 

Közzétesszük Mons. Daniel E. Estivill, a Pápai Gergely Egyetem művészettörténész professzora beszédének szövegét, mely Kisléghi Nagy Ádám „Lux in tenebris lucet – La rinascita del chiaroscuro spirituale” c. kiállításának megnyitóján hangzott el 2016. március 17-én, a Római Magyar Akadémián.

Mons. Daniel Estivill, Molnár Antal igazgató és Kisléghi Nagy Ádám a kiállítás megnyitóján
(fotó: Várhelyi Klára)

* * *

„A világosság a sötétségben világít”: ezzel a János evangéliumából (Jn 1,5) vett idézettel veszi kezdetét a kiállítás, méltó felvezetéseként a küszöbön álló Nagyhétnek. Alcíme – A spirituális fény-árnyék festészet újjászületése – szintén nagy jelentőségű, hiszen tömören kifejezi Kisléghi Nagy Ádám művészetének egyik legfontosabb vonatkozását, azt a festői technikát, ami nála a személyes hitbeli fejlődés vizuális kifejezésévé válik.

A kiállítás temátikája egyrészt annak az újjászületésére utal, ami a nyugati művészeti hagyomány dicső múltját alkotja: a stilisztikai formák megújításának állandó keresése a kortárs kulturális tendenciákat szem előtt tartva. Másrészt a fény-árnyék festészet egy sajátos látószöggé válik, amely arra késztet bennünket, hogy ezen keresztül szemléljük a kiállított műveket. Ezért több, mint hasznosnak tűnik, hogy elidőzzünk ennél a festészeti technikánál, amely jól nyomon követhető a kiállítás ikonográfiai témáinak változatos gazdagságában.

Kisléghi chiaroscuro technikája rámutat, többek között, a Michelangelo Merisi da Caravaggio művészetéhez való közelségére. Egy olyan hasonlóságról van itt szó, amely nem egy fesztészeti technika puszta utánzását jelenti, hanem a lelki és vizuális élmények legmagasabb szintű felderítését.

Nagyköveti interjú a Heti Válaszban

 Habsburg Eduard a bevándorlásról, a sörrel koccintásról és a Twitterről

„A Vatikán nem dől be a kliséknek”

József nádor leszármazottja, aki egyaránt otthon érzi magát Aquinói Szent Tamás és a Mad Max világában. Az egykori uralkodócsalád magyar ágának sarja, akinek a szigorú migránspolitikát folytató Orbán-kormányt kell képviselnie a menekültbarát Szentszéknél. Interjú Habsburg Eduarddal, hazánk új – a legkevésbé sem diplomatikusan semmitmondó – vatikáni nagykövetével.

Az interjú a Heti Válasz 2016. március 17-i számában olvasható.

Halasi Csipke Ferenc pápának

Megválasztása harmadik évfordulója alkalmából Kiskunhalas városa halasi csipkével díszített liturgikus terítőket ajándékozott Ferenc pápának. Az ajándékot a Kuris István László önkormányzati képviselő adta át a március 12-i szentévi kihallgatás során.

 

A kiskunhalasi Alsóvárosi Plébánia pedig egy II. János Pál portréjával hímzett miseruhát küldött a Szentatyának.

 

A Kiskunhalasi Szent József Katolikus Általános Iskola elsős diákjai pedig egy pápa-babával kedveskedtek a Szentatyának, aki azt mosolyogva vette át Vida Jácint kezéből.

 

A Vatikáni Rádió interjút készített Kuris István Lászlóval. Az eseményről készült fényképek elérhetők a L’Osservatore Romano fényképszolgálatának honlapján.

Elnöki üdvözlet Ferenc pápának megválasztása évordulóján

A Kyrie megzenésítésével lehet pályázni a Francesco Siciliani Díjra

A Kultúra Pápai Tanácsa, a Fondazione Perugia Musica Classica, valamint a Sagra Musicale Umbra meghirdette a harmadik “Francesco Siciliani Díjat”, melyre a Kyrie szövegére komponált 5-15 perces új kórusművekkel (orgonakísérettel vagy a nélkül) lehet pályázni.

A versenyen korhatár nélkül, bármely nemzetiségű zeneszerző indulhat új művével.

A művek beadási határideje 2016. június 1.

Az első helyezett nyeri az 5.000,- EUR összegű első díjat, melyen kívül egy-egy szimbolikus közönségdíjat és zsűri-díjat is odaítélnek.

A zsűri 2016. június 10-én vizsgálja meg a beküldött pályaműveket és választja ki a három legjobb művet. Ezeket 2016. szeptember 17-én az assisi Szent Ferenc-bazilikában megrendezett hangverseny keretében mutatják be, s ott kerül sor a díjkiosztóra is.

Részletek és jelentkezés a Perugia MusicaClassica alapítvány honlapján.

 

Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai 1920-2015

(fotó: Magyar Kurír/Lambert Attila)

Megjelent a “Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai 1920-2015” című kötet, mely a diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 25. évfordulója alkalmából tartott két konferencia előadásait tartalmazza.

A METEM és a Római Magyar Akadémia gondozásában, Fejérdy András szerkesztésében kiadott könyvet március 7-én mutatta be az Országházban Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Gárdonyi Máté egyháztörténész.

(fotó: Magyar Kurír/Lambert Attila)

 

A kötet tartalma:

A magyar IHRA-elnökség tárgyalásai a Vatikánban

Takács Szabolcs államtitkár, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) elnöke 2016. március 3-án tárgyalásokat folytatott Mons. Antoine Camillerivel, a Pápai Államtitkárság Államközi Kapcsolatok Részlegének titkár-helyettesével, valamint Norbert Hofmann atyával, a Zsidó Vallási Kapcsolatok Bizottsága titkárával, a Szentszék IHRA-kapcsolattartójával.

 

A Pápai Államtitkárságon Mons. Antoine Camilleri fogadta
az IHRA-delegációt

 

A Szövetség reméli, hogy a jövőben közös projektek megvalósítására nyílik majd lehetőség. A megbeszéléseken részt vett Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet; Kathrin Meyer, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség főtitkára; Steven Katz IHRA-tanácsadó és Razvan Rusu, a román IHRA-delegáció vezetője.

A delegációt személyesen köszöntötte Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa elnöke.

A Takács Szabolcs államtitkár vezette IHRA-delegáció Kurt Koch bíborossal

A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség és a Szentszék együttműködése hosszú évekre nyúlik vissza, a Szentszék képviselője részt vett az IHRA megalapításához vezető, 2000-ben megrendezett stockholmi fórumon.

 

 

Mindszenty bíboros megítélésének "kettőssége"

 

Mons. Angelo Acerbi nuncius
(fotó: Ondrej Cukan)

Hetvenedik évfordulóját ünnepeltük március 3-án annak, hogy Mindszenty József hercegprímás birtokba vette bíborosi címtemplomát, a Santo Stefano Rotondót. A magyar közösség és kedves vendégei megindultan követték a szertartást és hallgatták Mons. Angelo Acerbi beszédét, aki a meglehetősen hideg templomban összegyűltek közül talán egyedüliként mondhatta el magáról, hogy személyesen találkozott Mindszenty bíborossal. A mise végén Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke olvasta fel a könyörgést a boldoggá avatásért.

Az utóbbi napokban évtizedek óta először vettem ismét kezembe Mindszenty bíboros 1974-ben kiadott Emlékiratait. Olyan könyv volt az, ami akkoriban mindenkit megindított és szüleim baráti körében minden családi könyvtárban megtalálható volt. A könyvben a száműzött bíboros előadja, hogyan látja szeretett hazája történéseit, saját kirakatperét és bebörtönzését, s hogy miért tette azt, amit tett. Átolvasván rájöttem, hogy főként egy politikai természetű írásról van szó, mely a történelemről, az eseményekről, a struktúrákról szól. Kevés olyan része van, ahol a bíboros saját lelki életéről, Isten-kapcsolatáról ír. Az a néhány részlet azonban – például amikor leírja, mit jelent a zsoltározás egy börtönbe zárt ember számára – mélységesen megérintett engem. Bennük nem csupán a „Mindszenty-üggyel”, nem csupán „a problémával” találkozik az olvasó, hanem egy emberrel, aki az életszentség útján halad.

Talán éppen ez a bíboros alakjának egyik központi problematikája. Lelki mélységét mintegy elhomályosította a politikai helyzet drámája, melynek közepette élete zajlott. Ennek következtében bárki, aki Mindszentyről beszélt, választani kényszerült két tábor között. Voltak, akik benne a problémát látták, aki létével és tetteivel akadályát képezte az „Ostpolitik” főszereplői közötti valódi, gyümölcsöző párbeszédnek, Agostino Casarolival az élen. Mások ellenben ezt a közeledést tekintették teljesen elhibázottnak és Mindszentyre mint az „egyedüli igazra” néztek fel, akit feláldoztak holmi „langyos kompromisszumok” jegyében. Nos, nyilvánvaló, hogy ezen megközelítés kettősségében nem marad sok helye a lelki dimenziónak, az életszentségnek.

Manapság, amikor más földrészeken újra jelentkezni látszik ugyanez a problémakör, célszerűnek tűnik felidézni Franz König bíboros mondását: „Mindkettőre szükség van – a tárgyalásokra és a vértanúkra is”.

Az Egyház számára ugyanis nagy jelentőséggel bír a lelkipásztori munkájához, szentségi életéhez ekkleziológiai értelemben elengedhetetlen struktúrák megóvása. S hasonlóan nagy jelentőséggel bír a vértanúk helytállása, akik készek börtönbe menni, szenvedni és meghalni a hitért.

Nincs értelme szembeállítani e kettőt, sem a múltban, sem a jelenben. Más szóval, nem kell kizárólagosan elköteleződni vagy „Mindszenty mellett” vagy pedig „az Ostpolitik mellett”.

A kirekesztés ugyanis nem „katholon”, azaz katolikus. Az Egyházban mindenkinek helye van.

Habsburg-Lotaringiai Eduard, nagykövet

 

Imádság Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért
(fotó: Ondrej Cukan)

 

A Mindszenty-mise résztvevői
(fotó: Ondrej Cukan)

Az Irgalmasság és Szent Márton kettős jubileuma

A L'Osservatore Romano vatikáni napilap március 2-i számában jelent meg Veres András szombathelyi megyéspüspök, a MKPK elnöke cikke a Szent Márton-évről. Alább közöljük a cikk teljes magyar verzióját.

Az Irgalmasság és Szent Márton kettős jubileuma

Veres András, szombathelyi megyéspüspök

Szerencsés egybeesés folytán 2016-ban két jubileumot is ünneplünk Magyarországon: a Ferenc pápa által meghirdetett Irgalmasság Szent Évét, valamint Szent Márton születésének 1700. évfordulóját. Ugyanis éppen a mai Magyarország területén született 316-ban Márton, a világ egyik legismertebb szentje, akinek a katonaköpenyét a koldussal megosztó képe mindig is megragadta az emberek figyelmét.

A segítő szeretet kiemelkedő szentjeként tartják őt számon, hiszen a mezítelenek felruházása az irgalmasság testi cselekedeteinek egyike. Ám Márton az irgalmasság lelki cselekedeteinek gyakorlásában is kitűnt, melyek közül némelyik kifejezetten szülőföldjéhez, Pannóniához köthető.

E két jubileum szerencsés egybeesése legékesebb jelképének tekinthetjük a szombathelyi székesegyház új bronzkapuját, ami az egyházmegye Irgalmasság Kapujaként is szolgál. A kapuszárnyakat díszítő hat dombormű, Veres Gábor szobrászművész alkotásai, Szent Márton életének hat jeles epizódját állítja elénk.

A szombathelyi székesegyház kapuja, Szent Márton életéből vett jelenetekkel
(Veres Gábor alkotása - fotó: Szombathelyi Egyházmegye)