Szent Adalbertre emlékeztek Rómában a Visegrádi Csoport országai

Szent Adalbert vértanú püspök liturgikus ünnepén, születésének 1060. évfordulója alkalmából, a vatikáni bazilikában, Szent II. János Pál sírjánál celebrált szentmisét Miloslav Vlk bíboros, nyugalmazott prágai érsek. A közép-európai népek egységét kifejező szertartáson koncelebráltak a Rómában tartózkodó cseh, lengyel, szlovák és magyar papok képviselői, köztük Somorjai Ádám bencés atya, továbbá jelen voltak a „visegrádi országok” diplomáciai képviselői. A liturgiát a csehországi Teplice Collegium Hortensis kórusa és a csehek római szemináriuma, a Collegium Nepomucenum kórusa kísérte énekével.

Vlk bíboros mutatta be a szentmisét Szt. II.János Pál sírjánál

A „visegrádi országokat”, azaz Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot joggal lehet „Szent Adalbert népeinek” nevezni, vetette fel Vlk bíboros. Mint ismeretes, Adalbert Prága püspöke volt, hozzájárult a kereszténység elterjedéséhez Magyarországon, s így a mai Szlovákia területén – a hagyomány szerint ő keresztelte vagy bérmálta meg Vajkot, a későbbi Szt. István királyt – s végül a mai Lengyelország területén szenvedett vértanúságot. Fordulatokban bővelkedő életútja során néhány évig a római Aventinus bencés kolostorában élt, s ereklyéi egy részét ma a Tiberis-szigeti Szt. Bertalan-bazilikában őrzik.

Szentbeszédében Vlk bíboros párhuzamot vont az ezer évvel ezelőtti s a mai európai állapotok között. Adalbert idejében megvalósult egy valódi egység, mert közösek voltak az alapok: a kereszténység. Hasonlóképpen, Szent Adalbert korában kevesebb volt a kommunikációs eszköz, mégis jobban ment a kommunikáció, mégis nagyobb volt az egység. Ezzel szemben manapság sokszor azt látni, hogy a számos kommunikációs eszköz sem képes valódi egységet teremteni, azt látjuk, hogy akadozik az együttműködés Európában. Ennek az az oka, hogy elszakadtunk a közös alapoktól. Igaz, hogy manapság – a kereszténységet félretéve – az egyesítő alapokat emberi jogokban vélik megtalálni, de sokszor még abban sincs egyetértés, mi is az ember – utalt rá a nyugalmazott prágai érsek.

A szentmise olvasmányára utalva Vlk bíboros arra buzdította „Szent Adalbert népeit”, hogy Krisztusban éljenek, őbenne verjenek gyökeret, épüljenek rá és erősödjenek meg a hitben (vö. Kol 2,6-7). Kifejezte egyúttal reményét, hogy az Adalbert-napi közös római megemlékezés hagyománnyá válhat, s a négy közép-európai ország ezzel is példát adhat egész Európának.

Az ünnep előestéjén, április 22-én a Collegium Hortensis ünnepi hangversenyt adott a – magyar nemzeti templomnak számító – Kerek Szent István templomban. A Visegrádi Csoport (V4) soros elnökségét adó Csehország szentszéki nagykövetsége kezdeményezésére, a lengyel, a szlovák és a magyar vatikáni nagykövetségek közreműködésével megvalósult kulturális eseményen megjelentek a Szentszéknél akkreditált diplomáciai testület képviselői, továbbá Miloslav Vlk és Walter Brandmüller bíborosok, valamint az Örök Városban tartózkodó cseh, lengyel, szlovák és magyar hívek.

(Vatikáni Rádió)



A Collegium Hortensis a Szt. Péter-bazilikában