Szentszék és a katolikusok a háború utáni világban – centenáriumi konferencia Rómában

A Pápai Történettudományi Bizottság háromnapos tudományos tanácskozást rendezett az I. Világháború végének centenáriuma alkalmából a Pápai Lateráni Egyetemmel és a Római Magyar Akadémiácal együttműködésben, 2018. november 14-16. között. A „Szentszék és a katolikusok a háború utáni világban (1918-1922” (“Santa Sede e Cattolici nel mondo postbellico (1918-1922)”) c. konferencia megnyitójára a Lateráni Egyetemen került sor, Pietro Parolin bíboros államtitkár előadásával.

A bíboros az I. világháború végén a Szentszék és a katolikus Egyház előtt álló főbb kihívásokat elemezve kifejtette, hogy lényegében az azokra kidolgozott válasz tette lehetővé a Szentszék visszatértét a nemzetközi politikai színtérre, illetőleg a katolikusok bekapcsolódását országaik társadalmi-politikai folyamataiba, ami mindmáig meghatározónak bizonyul.

A háborút lezáró békékhez a Szentszék ambivalensen viszonyult – mutatott rá Parolin bíboros –: értékelte a háború lezárását, de hiányolta a szerződésekből a tartós béke előfeltételének számító kiengesztelődés szellemiségét. A pápaság számára a háború végén a legnagyobb kihívást az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnése jelentette, mert noha nem voltak illúziói a belső egyházi helyzet tekintetében, mégis az utolsó magát katolikusnak valló nagyhatalomról volt szó. Ezzel szemben a legtöbb európai államon belül liberális-szocialista és laicista erők kerekedtek felül – nem is szólva a bolsevik veszélyről – melyek a hitnek és az Egyháznak a közéletből való kirekesztésére törekedtek. A Népszövetséghez is vegyes érzelmekkel közelített a Szentszék, érzékelve benne az egyházellenes, liberális és szabadkőműves eszmeiség érvényesülését.



A konferencia megnyitója P. Bernard Ardurával és Pietro Parolin bíborossal

A közélet főszereplőjévé az Egyházzal való kapcsolataikat fokozatosan elveszítő néptömegek léptek elő, s közben meggyengültek az olyan hagyományos közösségek, mint a család. XV. Benedek pápa ezért felismerte, hogy ebben a helyzetben az Egyház legfőbb támaszává az uralkodók és hagyományos elitek helyett ugyancsak a hívők tömegei léphetnek elő – s ez indította el a kereszténydemokrácia fejlődését. Az újjáalakuló nemzetköri rendben a pápa szorgalmazta a keresztény értékek közéleti megjelenítését, a katolikusok felelős állampolgári szerepvállalását, s a politikai hatalom megítélésének fokmérőjévé az Egyház szabadságának biztosítását tette. A pápa elismerte a nemzetek igazságos és jogos törekvéseit, elismerve a nemzet mint természetes közösség erkölcsi és politikai értékét (ti. a hazaszeretet mint a 4. parancsolat kívánalma). A bíboros államtitkár rámutatott, a Szentszék nem hagyta, hogy kihagyják a nemzetközi rend alakításából s az Egyházat a sekrestyékbe szorítsák vissza, ezért az olasz vétót megkerülve a nagyhatalmak nemzeti egyházain keresztül törekedett elveit a béketárgyalások során érvényre juttatni, majd a következő években megsokszorozta diplomáciai képviseleteinek és nemzetközi szerződéseinek számát.

Fejérdy András és Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet
(fotó: Várhelyi Klára)

A tanácskozás harmadik napján Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet mondott köszöntőt. Abból kiindulva, hogy a Római Magyar Akadémia a világháború utáni magyar szellemi újjászületési program gyümölcse, rámutatott, hogy Magyarország Alaptörvénye is „lelki és szellemi megújulást” szorgalmaz a „huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után”. Ezen újjászületés minden korban a kereszténységre épült, melynek eredménye volt az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, de a csehszlovákiai és romániai magyar pártok keresztény-szociális irányultsága is (ennek kapcsán felelevenítette Esterházy János politikai szerepét és a frontról hazatérve papnak álló Márton Áron személyét). A nagykövet idézte továbbá Ferenc pápát, aki szerint az I. Világháború végének tanulsága, hogy a győztesnek soha nem szabad megaláznia a legyőzötteket, s nem lehet úgy békét építeni, hogy a győztes rákényszeríti hatalmát a vesztesre. Végül rámutatott, hogy Magyarország a nemzeti összetartozásról szóló 2010. évi XLV. törvénnyel adott új választ a trianoni traumára, melynek értelmében a fennálló problémákat a minden embert s közösséget tiszteletben tartó szuverén államok egyenrangú együttműködése révén lehet megoldani. Ugyanezt hangsúlyozzák Orbán Viktor miniszterelnök megszólalásai, aki szerint többször bizonyítottuk, nincs miért félni a magyaroktól, ám mindenki jól jár, aki velünk együttműködik, s így a Kárpát-medencét közös erővel Európa legbiztonságosabb és leggyorsabban fejlődő térségévé tehetjük.

A konferencia összefoglaló előadását Fejérdy András, az MTA Történettudományi Intézete és a PPKE HTK munkatársa tartotta. A Palazzo Falconieriben tartott ülésszakon megjelent Walter Brandmüller bíboros, a Pápai Történettudományi Bizottság korábbi elnöke, valamint Marc Ouellet bíboros, a Püspöki Kongregáció prefektusa is. P. bernard Ardua O.Praem, a Bizottság jelenlegi elnöke meleg szavakkal mondott köszönetet a vendéglátásért. Az előadások szövegeit a Pápai Történettudományi Bizottság később külön kötetben jelenteti meg.

P. Bernard Ardura O.Praem, a Pápai Történettudományi Bizottság elnöke
a konferencián (fotó: Várhelyi Klára)

Máltai kitüntetés Magyarország nagykövetének



Fra’ Giacomo Dalla Torre nagymester átnyújtja a kitüntetést
Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövetnek (foto: SMOM)

Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar nagykövetnek, többéves diplomáciai munkája elismeréseként Fra’ Giacomo Dalla Torre, a Szuverén Máltai Lovagrend nagymestere a Pro Merito Melitensi máltai érdemrend nagykeresztje kitüntetést nyújtotta át november 28-án, a Rend római székházában.



Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar nagykövet (j)
az uruguayi-i és a szlovén nagykövettel együtt átveszi a máltai kitüntetést.

A méltatás során kiemelték az elmúlt időszakban lezajlott közös programokat: Azbej Tristan, az Üldözött Keresztények Megsegítéséért felelős Államtitkár októberi látogatását, valamint a szíriai magyar régészeti kutatásokról februárban megrendezett konferenciát.

(foto: orderofmalta.int)

Verancsics Faustus és a közép-európai nemzetek közti jó viszony fontossága

„Magyarország és Horvátország sokévszázados közös történelmét számos, mindkét nemzet számára fontos személyiség fémjelzi” – mondta Magyarország szentszéki nagykövete, Habsburg-Lotharingiai Eduard a „Verancsics Faustus európai öröksége” című kiállítás megnyitóján, november 13-án este, a Római Magyar Akadémián.

A Verancsics Faustus életéről és műveiről szóló konferencia résztvevőit köszöntve a nagykövet felelevenítette azt a kort, mely egyszerre multikulturális és többnyelvű volt, ugyanakkor tisztelte a közép-európai régiót meghatározó különböző identitásokat – legalábbis mintegy száz évvel ezelőttig.

Verancsics, avagy horvátul Vrančić, olaszul Veranzio, illusztris példája ennek. Dalmáciában született, majd veszprémi várkapitányként Magyarországon, a közép-európai frontvonalon kellett helytállnia a török ellen. Később az uralkodó magyar titkára lett, vagyis ő felelt a Magyarországgal kapcsolatos politikai ügyekért. Életének ebben a szakaszában az akkori magyar fővárosban, Pozsonyban élt, de megfordult a prágai és a bécsi udvarban is. Később csanádi püspökké nevezték ki, ami azonban a török megszállás miatt csupán névleges cím volt. Élete végén pedig Rómában és Velencében élt.

„Úgy vélem – folytatta Habsburg nagykövet –, hogy Verancsics Faustus emlékének felelevenítése segít tudatosítani a közép-európai nemzetek közti jó viszony jelentőségét. Ez pedig az évszázadok folyamán minket jóban és rosszban elkísérő testvéri kapcsolatok megszilárdítása irányában az első és megkerülhetetlen lépés. Arra is hivatott továbbá, hogy leszámoljon bizonyos előítéletekkel, melyek szerint nemzeteink az idejétmúlt nacionalizmus eszméjének rabjai volnának. Pont az ilyen közös hősök, mint Verancsics Faustus tanúsítják, hogyan lehetünk egyszerre hűek saját nemzeti, illetőleg közép-európai kultúránkhoz, ugyanakkor kapcsolódva ahhoz az egyetemes kultúrához, melynek Róma mindig is csúcsa és forrása volt.”

Az eseményen részt vett Neven Pelicarić, Horvátország szentszéki nagykövete, Puskás István, a Római Magyar Akadémia igazgatója, valamint a kiállítást szervező intézmények, a Zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, a zágrábi Nikola Tesla Műszaki Múzeum és a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia képviselői.

A rendezvényen Adriano Papo professzor, a trieszti Adria-Duna Tanulmányi Központ alelnöke az Itáliát, Horvátországot és Magyarországot összekapcsoló dalmát tudósokról és humanistákról szólt. Marija Borić, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia munkatársa „Verancsics Faustus szellemi távlatai és öröksége” címmel tartott előadást, végül Anja Nikolić-Hoyt, ugyancsak a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia képviselőjeként Verancsics ötnyelvű szótára, a Dictionarium eszmei hátterét taglalta.

Alább közöljük Habsburg-Lotharingiai Eduardnak a kiállítási katalógusban megjelent köszöntőjét.

* * *

Salue / Dio-te salui / Sei gegrust / Zdrav-budi / Egesseges-legy

Mi is lehetne stílszerűbb, mint eme, az ötnyelvű szótárból vett latin, olasz, német, horvát és magyar kifejezésekkel kezdenünk a kor és a közép-európai térség egyik legizgalmasabb személyiségével való ismerkedést.

Már nevének különböző változatai – Faustus Verantius / Fausto Veranzio / Faust Vrančić / Verancsics Faustus – érzékeltetik, hogy egyszerre kötődött több országhoz és kultúrához. Dalmáciában született, az olasz Venetóban tanult, Magyarországon volt jószágigazgató s várkapitány, majd később Csehországban és Ausztriában állt a politika szolgálatában. Mégis főként a tudományok területén emelkedett ki és alkotott maradandót. Találmányaival, melyek legjelesebb példái a kiállításon látható makettek, elsősorban a mindennapi életet, a mezőgazdaságot és a közlekedést akarta megkönnyíteni.

A békéért tevékenykedő feltaláló volt, noha a magyarországi Veszprém várkapitányként vett részt a törökök elleni harcokban. A népet szolgáló tudós volt, noha királyi titkárként a magyarországi politika egyik felelőse volt. Emellett hívő ember is volt, vonzották az etikai kérdések és az Egyház életének javítására törekedett, noha püspökként – jóllehet a török uralom miatt – sosem tette be lábát csanádi egyházmegyéjébe. Hű gyermeke volt szülőföldjének, ahová holtában is vissza kívánt térni, s emellett vérbeli közép-európai is, aki mindenütt otthon érezhette magát térségünkben.

Szívesen gondolok arra, hogy Verancsics Faustus talán épp a Via Giulián sétálgatott, s egy udvariassági látogatásra beugrott eme kiállításnak helyet adó palotába, a mai Palazzo Falconieribe, ahol annak idején a Római Kúria magasrangú tisztviselői laktak. Talán éppen itt születtek meg a Tevere áradásainak megelőzését célzó tervei is.

A Római Magyar Akadémia méltó hely tehát, hogy e jeles személyiségről megemlékezzünk. S illő, hogy emlékezetét közösen ápolja a horvát és a magyar szentszéki követség, amely két nemzetet Verancsics annak idején a Római Kúriában képviselni volt hivatott.

Remélem, hogy a Verancsics európai örökségéről szóló kiállítás hozzájárul közös kulturális és szellemi gyökereink jobb megértéséhez, erősítve ezáltal a köteléket Horvátország, Magyarország, Olaszország és a Szentszék között.

Habsburg-Lotharingiai Eduard
Magyarország szentszéki nagykövete

Kiállítás: „Faust Vrančić európai öröksége”

Verancsics Faustus életét és műveit bemutató kiállításnak ad otthont a Római Magyar Akadémia 2018. november 13. és december 7. között. A horvát és a magyar szentszéki nagykövetség együttműködésében megvalósuló tárlat a Horvát Műszaki Múzeum és a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár anyagaira épít.

Verancsics Faustus a XVI-XVII. század fordulóján élt jeles horvát-dalmát humanista tudós, műszaki író, feltaláló, nyelvész volt, akinek élete és tevékenysége nagyrészt Magyarországhoz kötődött. 1551-ben született Šibenik városában. Humanista nevelést tízéves korától, Pozsonyban kapott nagybátyjának, Verancsics Antalnak köszönhetően, aki szintén neves diplomata, humanista gondolkodó, esztergomi érsek és Magyarország prímása volt. Később filozófiát és jogot tanult Padovában, 1575-ben pedig a római Szent Jeromos Testvérület tagjává lett. 1578-ban újra áttelepült Magyarországra, a pozsonyi családi házba, ott házasodott meg, s ez volt otthona a következő negyedszázad folyamán, bár hivatása időnként máshová szólította. II. Rudolf király 1579-ben magyar kancellárjává nevezte ki, Verancsics ezidőtájt mélyült el a természettudományi és műszaki tanulmányokban. Valamint ebben az időben pár éven keresztül veszprémi várkapitány is volt, hiszen kezdetben katonai pályára készült, s többek közt ez az időszak is hozzájárult műszaki érdeklődésének kialakulásához.

1594-1598. között Dalmáciában és Itáliában élt és összeghasonlító lexikográfiával foglalkozott, amelynek eredményeként kiadta közel 6000 szavas ötnyelvű (latin, olasz, német, horvát, magyar) szótárát (Dictionarium quinque nobilissimarum Europae linguarum), ami a második legrégebbi nyomtatott magyar szótárnak számít.

A mű érdekessége, hogy függelékében 400 szópárt közöl, melyek alakja a horvát és a magyar nyelvben hasonló, így ez az első magyar kezdeményezés egy etimológiai szótár létrehozására.

Felesége halálát követően egyházi pályára lépett, s 1598-ben a király csanádi püspökké nevezte ki, ami a török hódoltság miatt puszta címnek számított. Magyarország és Erdély királyi tanácsosa is volt egészen 1605-ig, amikor végleg elhagyta a királyi udvart és Rómában belépett a barnabita rendbe.

Római évei során a gépezetek és építészeti témák iránt érdeklődött, és megismerkedett Leonardo da Vinci rajzaival. Ezekből merített ihletet legjelentősebb művéhez, a Machinae Novae elkészítéséhez (Velence, 1615), amely rendkívüli történelmi-kulturális értékkel bír, és amellyel Verancsics bekerült a modern mérnökök és építők előfutárainak sorába. Művében 56 különböző típusú gépezetet és műszaki építményt mutat be, amelyeket 49 nagyméretű rajzzal továbbá latin, olasz, spanyol, francia és német nyelvű magyarázattal is ellát. A tervek csak elméleti szinten kerültek bemutatásra a megépítésükhöz, megvalósításukhoz szükséges fizikai, műszaki ismeretek hiányában, melyek csak később, az 1700-as években álltak rendelkezésre. Ez is mutatja, hogy Verancsics elképzelései sokszor megelőzték korukat, mivel felülmúlták saját megvalósításuk lehetőségét. A Machine novae ma is nagy technika-, civilizáció- és kultúrtörténeti jelentőséggel bíró műnek számít.

Verancsics Fausztusz 1617-ben, 66 éves korában hunyt el Velencében. Végakarata szerint a dalmáciai szülővárosa melletti Prvić-sziget Könyörülő Szűz Mária-templomában helyezték örök nyugalomra.

Verancsics a Machinae novae (Új gépek) c. művében tette közzé tudomány- és találmánytörténeti értékkel bíró legfontosabb műszaki alkotásainak rajzait, melyek között malmok, hidak és különböző műszaki építmények szerepelnek. Legfontosabb művei – a Machinae novae mellett – a Dictionarium quinque nobilissimarum Europae linguarum (Európa öt igen nemes nyelvének szótára), valamint a Néhány kiválasztott szűz élete és az Ethica christiana című lelkiségi munkái, továbbá a Logica c. bölcseleti írása és a Verancsics Antal élete, valamint a Historia Illyrica című történeti munkája.

A Római Magyar Akadémia kiállításán többek között könyveinek reprintjei és találmányainak makettjei szerepelnek, a kapcsolódó ismertető tablókkal. A Machinae novae digitális verziója is megtekinthető lesz.

Római megemlékezés az I. Világháború halottairól

A Santa Maria dell’Anima templom, a híres Piazza Navonától pár lépésre, a német-osztrák hívek nemzeti templomának számít Rómában. Ezért is helyezték e templom kriptájában örök nyugalomra az I. Világháború idején Rómában s környékén elhunyt osztrák-magyar hadifoglyok maradványait.

A Nagy Háború végének centenáriuma alkalmából a templom rektora, Mons. Franz Xaver Brandmayr szentmisét mutatott be november 5-én este a háború minden áldozatáért, s különösen az ott nyugvó 456 katona lelki üdvéért. A különböző nemzetiségű római papok sorában koncelebráltak a magyar és a szlovák papi kollégium papjai is. A szertartáson részt vett többek között Ausztria, Magyarország, Németország, Olaszország, Csehország, Szlovénia, Hollandia és Svájc nagykövete, valamint Horvátország, Szerbia, Portugália és Georgia képviselője, akik a mise végén a papsággal együtt vonultak az osszárium-kápolnába az elhunytakért mondott imádságra.

Szentbeszédében Mons. Brandmayr arról beszélt, hogy manapság magától értetődőnek vesszük, hogy béke van, s nem tudjuk elképzelni, hogy Európa népei egymás ellen háborúzzanak. Mégis, ma is nagy az elégedetlenség az emberek között, ami figyelmeztetésül szolgálhat, hogy folyamatosan cselekedni kell a békéért. Mindent meg kell tenni, hogy megteremtsük az emberek közötti béke feltételeit, máskülönben a háborúk ismét elérnek minket. Ehhez Pál apostol nehéz, de szép iránymutatással szolgál: „senki ne keresse csak a maga javát, hanem a másét is”, illetve „mindenki alázatosan a másikat tartsa magánál kiválóbbnak” (Fil 2,3-4). Ez azt jelenti, hogy törekednünk kell megérteni a másikat, a másik gondolkozását, s ez különösen is feladata a diplomatáknak – fordult Mons. Brandmayr a jelen levő nagykövetekhez. Mert az nem segít, ha lebecsüljük, megvetjük azt, aki másként gondolkozik, hanem mindenki iránt megbecsüléssel kell viseltetni. A megbecsülés nagyon is számít: aki nem érzi, hogy becsülik, hajlamos agresszívvá válni, míg a megbecsülés megteremti a béke légkörét, ami az együttéléshez szükséges.

„A Nagy Háború vége és az Egyház Közép-Európában” – nemzetközi konferencia Velencében

A velencei X. Szent Piusz Egyházjogi Kar október 19-én az I. világháború végének centenáriuma alkalmából a közép-európai térség egyházi helyzetéről szóló konferenciát rendez a Pápai Magyar Intézet és Magyarország Szentszéki Nagykövetségének közreműködésével. A tanulmányi nap elsődleges célja, hogy a kérdéskört politikai, intézményi és lelkipásztori szempontok alapján vizsgálja olasz és a közép-európai térség történészeinek segítségével. Az eseményt Francesco Moraglia velencei pátriárka, a X. Szent Piusz Egyházjogi Kar nagykancellárja nyitja meg, míg az összegzést Habsburg-Lotharingiai Eduard, Magyarország szentszéki nagykövete adja.

A nemzetközi konferencia magyar előadói között szerepel Szuromi Szabolcs Anzelm O. Praem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, aki az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó éveiről és XV. Benedek pápa béketörekvéseiről tart előadást. Fejérdy András történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tagja a Nagy Háborút követő katolikus univerzalizmusról és a nemzeti partikularizmusról szól Magyarország és Kelet-Közép-Európa vonatkozásában. Tóth Tamás atya, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára pedig előző munkaköréből fakadóan a római Pápai Magyar Intézet történetéről tart előadást.

Nemzetközi előadók között szerepel Johan Ickx, a Pápai Államtitkárság Államközi Kapcsolatok Szekciója Történeti Levéltárának vezetője, aki az I. Világháború után született szentszéki megállapodásokról és konkordátumokról értekezik. Giuliano Brugnotto, a X. Szent Piusz Egyházjogi Kar vezetője és Gianpaolo Romanato professzor pedig általános bevezetőt adnak a korszakról. Szintén az előadók között szerepel Roberto Scagno (Padovai Tudományegyetem), Valerio Perna (római La Sapienza Egyetem) és Miha Simac (Ljubljanai Egyetem), Luboslav Hromjak (Rózsahegyi Katolikus Egyetem).

A Kereszt-Tűzben kiállítás bemutatója Rómában

A Vatikánhoz vezető sugárúton álló reneszánsz Palazzo Cesi ad helyszínt az üldözött keresztények sorsát bemutató Kereszt-Tűzben kiállításnak, melynek megnyitójára október 9-én este került sor.
Az eseményen felszólalt dr. Sölch Gellért, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, III. József Younan szír katolikus pátriárka, valamint Varga Benedek, a kiállítást készítő Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
Az est során személyes tanúságot tett húsz üldözött keresztény fiatal, akik magyar állami ösztöndíjjal tanulnak magyarországi egyetemeken.

Egyházi és világi méltóságok a kiállítás-megnyitón

Az összegyűlteket Habsburg-Lotharingiai Eduard vatikáni magyar nagykövet köszöntötte, aláhúzva a kiállítás jelentőségét, mely a nagykövetség és az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Államtitkárság, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében valósult meg.

Speidl Bianka, a kiállítás kurátora és József Younan pátriárka a kiállításon

A rendezvényen megjelent Louis Raphael Sako bíboros, káld katolikus pátriárka, a Püspöki Szinódus levezető elnöke, továbbá Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus metropolita, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök és Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök. Jelen voltak a vatikáni diplomáciai testület és különböző egyházi intézmények képviselői.

Az ösztöndíjas fiatalok tanúságtételét Kiss Bertalan vezette be 

Az október 10-i általános kihallgatáson Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár vezetésével az ösztöndíjas fiatalok Ferenc pápával találkoztak. A Szentatyát mélyen megérintette tanúságtételük és elismerését fejezte ki, amiért Magyarország ilyen módon segíti az érintett országokat.

 

* * *

Dr. Sölch Gellért helyettes államtitkár

Dr. Sölch Gellért helyettes államtitkár beszéde
a Kereszt-Tűzben kiállítás római bemutatóján

 

Egy kiállítástól az ember leggyakrabban azt várja, hogy a szépség, az alkotás, és a művészet világába nyer mélyebb betekintést. A Kereszt-Tűzben kiállítás középpontjában nem a szépség, nem az alkotás és nem a művészet áll. Hanem épp ellenkezőleg: ha először járjuk körbe, akkor a vandalizmus, a pusztítás és a művészetrombolás példáival találjuk szembe magunkat.

Hogy mindez miért érdemel kiállítást, miért szembesít a kiállítás a brutális valósággal, arra minden látogató megtalálhatja a saját válaszát a tárgyakban és a tárgyak mögötti történetekben.

A magyar kormány az üldözött keresztények ügyét állami szinten karolta fel. 2016-ban helyettes államtitkárságot hozott létre, mely a múlt hónap óta már államtitkárságként segíti az üldözött keresztényeket. Ez a világon első ilyen állami szervezet.

Magyarország keresztény kultúrájú ország, a történelemben több alkalommal harcoltunk kereszténységünkért és magyarságunkért. Legutóbb a kommunista diktatúra keresztényüldözéseit kellett kiállnunk, épp ezért magától értetődő volt számunkra, hogy próbáljunk meg segíteni a keresztény közösség bajba került tagjait. Tesszük ezt az ország erejéhez mérten. A Hungary Helps Program keretében a segítséget közvetlenül az üldözött keresztények egyházaihoz juttatjuk el. Segítséget nyújtunk ahhoz, hogy a közösségek újra megerősödhessenek ott, ahol korábban is éltek.

Egy speciális ösztöndíjprogramot is indítottunk üldöztetést szenvedett keresztény fiatalok részére, akik közül néhányan itt vannak ma velünk, s meg is fogják osztani tapasztalataikat. Bízom benne, hogy ha visszatérnek közösségeikhez, akkor tudásukkal és tapasztalatukkal kulcsszerepet vállalhatnak majd azokban.

Erre a célzott állami segítségre, hogy kifejezetten az üldözött keresztények érdekében lép fel Magyarország, a világon sok helyen felfigyeltek. Ezért is külön öröm, hogy ez a kiállítás Budapest, Washington és New York után Rómában is bemutatkozik.

A kiállítás egy csendes kiáltás is, hogy minél többekhez eljusson az a tény, hogy a kereszténység a világ legüldözöttebb vallása, amiért sokan az életüket is adják.

Olyan kiáltás ez, melyet fülhallgatón keresztül messziről, rádióhullámon keresztül hallunk. Aki közelről figyel minket, legfeljebb csendes recsegést észlel, de mi, akiken rajta van a fülhallgató, tisztán értjük az üzenetet.

Megértjük, hogy azok a tárgyak és szent helyek, melyek hosszú évtizedeken és évszázadokon keresztül a vallásgyakorlás eszközei voltak, s a hit megélését szolgálták, amint erőszakkal támadták meg azokat, s összetörtek vagy elpusztultak, ezzel figyelmeztető jellé váltak számunkra. Figyelmeztetnek, hogy nem fordíthatjuk el a fejünket, tennünk kell azért, hogy minél többen vegyék fel a szimbolikus fejhallgatót és tisztán hallják a csendes kiáltást.

A megrongált templomkép, a szétszakadt miseruha, a golyó szaggatta tabernákulum mind-mind a vandalizmus, a pusztítás és a művészetrombolás jele. Amit a festő egykor megfestett, amit a szabó egykor összevarrt, amit a kovács egykor megmunkált, azok a tárgyak mégsem csupán a vandalizmus, a pusztítás és a művészetrombolás jelei. Ezek a tárgyak őrzik a szépség, az alkotás és a művészet hitből fakadó erejét.

S ez adhat nekünk erőt, hogy továbbadjuk e kiállítás hírét és megtegyük a tőlünk telhetőt az üldözött keresztények érdekében.

Varga Benedek, a MNM főigazgatója

III. József Younan pátriárka

(Fotók: Várhelyi Klára / Magyarország Szentszéki Nagykövetsége)

Magyarok Nagyasszonya mise a Vatikánban

Négyszáz felcsíki zarándok részvételével mutatott be szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök Magyarok nagyasszonya ünnepe alkalmából október 8-án a Szent Péter-bazilika ún. Katedra-oltáránál. A koncelebránsok között volt Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus metropolita, Mohos Gábor kinevezett esztergom-budapesti segédpüspök és számos magyar pap.

Jelen volt a szertartáson Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki azt követően Pietro Parolin bíboros államtitkárral folytatott megbeszélést az Apostoli Palotában.

A megjelenteket, köztük számos szentszéki nagykövetet, római magyart, köztük Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövetet, Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet köszöntötte, aláhúzva e jelentős vatikáni magyar tanúságtétel fontosságát.

A felcsíki plébániák kórusainak felemelő énekükkel tették széppé és emlékezetessé a szertartást, melyet a pápai, a magyar és a székely himnusz eléneklése zárt. Ezt követően a zarándokok felkeresték az altemplomban található magyar kápolnát.

Közöljük Palánki Ferenc püspök szentbeszédének rövid összefoglalóját.

* * *

Szent István példája

Jézus a kereszten haldokolva tanítványát Máriára bízta, s vele minket is. Hasonlóképpen, a haldokló szent király is művét, népét Máriára bízta.

Mária példája

Nagyon sokat köszönhetünk neki: benne, rajta keresztül is Isten szépsége, jósága tárul fel. Nagyon sokat köszönhetünk neki: a történelem eseményei is ezt bizonyítják, s mi nem szégyellünk Mária népe, országa lenni. Mi, magyarok hallatjuk a hangunkat és imánkat egész Európában, hogy valóban a Szűzanya népe vagyunk.

A felnőtt, érett gondolkodáshoz hozzá tartozik, hogy belátjuk: az emberi életet saját erőből, segítség nélkül nem tudjuk végig élni. Sem egy személy, sem egy nép. Rászorulunk arra, hogy összefogjunk, hogy valaki másra támaszkodjunk. De hívő emberként tudjuk, hogy természetfölötti segítségre is szükségünk van.

Mária igenje

Mária nem karriert épített, hanem Isten akaratát kereste. Sokan mondják, hogy karriert akarnak építeni… Nem ítélek el senkit, de engem arra tanítottak a szüleim, az atyák a keresztény közösségem, hogy azt keressem, hogyan tudnék az életemből valami jót kihozni, másokért élni Ha valaki karriert épít, állandóan magával kell foglalkoznia. Mária viszont állandóan velünk foglalkozik. Tanuljunk tőle: valami jót, szépet, valami nagyot tenni másokért, a nemzetért.

Mit jelent segítséget kérni Máriától?

Amikor kimondom: „Mária segíts!” belépek egy olyan világba, a szeretet világába, ahol biztosan jó tanácsot fogok kapni. Beléphetek egy olyan világba, az Isten országába, ahol a szeretet adja a megoldásokat a problémákra, s megláthatom mi, sőt ki az igazán fontos az életemben.

A mai ünnep a vatikáni Magyarok Nagyasszonya kápolna búcsúünnepe is. A kápolna létesítésének céljai Lékai László bíboros szándékai szerint az alábbiak voltak:

• Szent István lelki örökségének ápolása: „mindig közelebb Rómához és Péterhez!”
• olyan hellyé legyen, ahol az anyaországi és a külhoni magyarok testvérként találkozhatnak;
• Európa békéjének munkálása.

Segítsen minket a mai ünnep, hogy Szűz Mária és Szent István király példáját kövessük, mondjunk igent Istenre és az Ő akaratára!

* * *

(Fotók: Várhelyi Klára / Magyarország Szentszéki Nagykövetsége)

Meghívó - a Kereszt-Tűzben kiállítás Rómában

Washington és New York után Európában folytatja útját a Kereszt-tűzben! 2018. október 8. és 12. között Rómában, a Palazzo Cardinal Cesi tereiben lesz látogatható az a közel-keleti keresztényég helyzetét elemző kiállítás, amely a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárságának támogatásának köszönhetően jöhetett létre. A negyedik helyszínen bemutatkozó tárlat a Magyar Nemzeti Múzeum, a Migrációkutató Intézet és az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete együttműködésének eredménye.

Székely kórusok ünneplik Magyarok Nagyasszonyát a Vatikánban

Magyarok Nagyasszonya ünnepét a római magyarok és a Szentszéki Nagykövetség évről évre megünnepli. Az idén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök celebrál szentmisét a Szent Péter-bazilika ún. Katedra-oltáránál október 8-án délelőtt 11 órakor. A liturgián a felcsíki plébániai kórusok fognak énekelni, akik éppen erre az alkalomra időzítették római zarándoklatukat.

A mintegy 400 székely énekes-zarándok Balánbánya, Csíkszentdomokos, Csíkdánfalva, Csíkmadaras, Göröcsfalva-Rákos-Vacsárcsi, Madéfalva, Csíkcsicsó, Csíktaploca, Csíkszereda, Csíkdelne-Csíkpálfalva, Csíkborzsova-Csíkszentmiklós, Szépvíz, Gyimesfelsőlok és Gyimesközéplok falvakból érkezik. Bár nem ez az első alkalom, hogy közösen énekelnek, mégis unikálisnak számít majd e szentmise, melyre külön próbákkal készültek a kórustagok.

Két jeles évforduló adja zarándoklatuk apropóját. Az egyik maga Magyarok Nagyasszonya ünnepe, mely egyben a vatikáni bazilika magyar kápolnájának búcsúja. Továbbá idén volt 980 éve annak, hogy halála előtt Szent István király koronáját, országát és népét Szűz Máriának ajánlotta fel. A másik alkalom pedig Márton Áron püspöki kinevezésének 80. évfordulója. Az éppen az ő szülőföldjéről érkező kórusok Szent Péter sírjánál kívánnak tanúságot tenni Áron püspök tiszteletükről, akinek boldoggá avatási ügye folyamatban van a Vatikánban.

Magyar kitüntetés a Svájci Gárda parancsnokának

Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet
átnyújtja a kitüntetést Christoph Graf parancsnoknak
 (fotó: Horváth Hajnalka)

A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét nyújtotta át Christoph Grafnak, a Pápai Svájci Gárda parancsnokának Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet június 14-én, a követségen rendezett ünnepség során, melyen megjelent Graf parancsnok családja továbbá Thomas Widmer atya, a Gárda lelkésze, valamint a parancsnok két titkára.

Habsburg nagykövet köszönetet mondott Graf parancsnoknak munkájáért, melynek során nagyban segíti a nagyköveteket is missziójuk teljesítésében. Kiemelte, hogy Graf parancsnok a keresztény értékek képviselője hivatali minőségében is, amellyel példát ad a világiak számára. Mindez közel áll a magyar kormány értékrendjéhez, azaz a keresztény értékek képviseletéhez a közéletben és a nemzetközi kapcsolatokban. Egy állam általában kitüntetés formájában mond köszönetet – mondta Habsburg nagykövet – ezért Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta Christoph Graf parancsnoknak a Szentszék és Magyarország közötti kapcsolatok fejlesztése terén szerzett érdemeiért.

Graf parancsnok nagy megtiszteltetésnek nevezte a magyar állami kitüntetést. Köszönő beszédében kifejtette: nagy öröm számára, hogy egy ország kitüntetésében részesülhet, amely a mai Európában és világszerte a keresztény értékek képviselője politikai szinten is. Graf parancsnok hangsúlyozta, számára elsődleges, hogy munkájában nap mint nap a keresztény értékek szerint tevékenykedjen. Nem szavakkal, hanem tettekkel, azaz folytonos tanúságtétellel lehet igazán kifejezni keresztény mivoltunkat, ez az, amely minden nap vezeti munkájában és magánéletében is. Gyermekei számára is a keresztény értékekről való folytonos példamutatást tartja a legfontosabbnak, amely idővel hozza majd meg gyümölcsét.

Római ünnepség Tóth Tamás atya, az MKPK új titkára tiszteletére

Magyarország szentszéki nagykövete június 5-én fogadást adott Tóth Tamás atya tiszteletére, aki a nyáron befejezi római szolgálatát, mert a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárává választották. Tamás atya 2011 óta volt a Pápai Magyar Egyházi Intézet (PMI) rektora, valamint a Szentszéki Nagykövetség egyházi tanácsosa.

A Palazzo Falconieriben tartott fogadáson megjelentek a különböző római egyházi intézmények vezetői és munkatársai, valamint Római Kúria több tisztviselője, élükön Paul Richard Gallagher érsekkel, a Szentszék külügyminiszterével. Részt vettek továbbá a szentszéki nagykövetségek egyházi tanácsosai, a nemzeti papi kollégiumok rektorai, a római magyar papok és a magyar közösség képviselői, Kovács Ádám Zoltán római nagykövettel együtt.

Köszöntőjében Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet rámutatott, hogy a PMI rektoraként Tamás atya teljes joggal része lett azon jeles egyházi személyek sorának, akik a századok során hidat építettek a magyarországi egyház és Róma, Péter utódának székhelye között. A Szentszék és Magyarország közötti kapcsolatok ugyanis sokban múlnak azokon a személyiségeken, akik azokat ápolják és fejlesztik. A püspöki konferencia titkáraként Tóth Tamás atya a jövőben a Magyar Katolikus Egyházat fogja építeni, s egyúttal tovább erősítheti a Rómával összekötő hidat is – hangsúlyozta a nagykövet, megköszönve az elmúlt évek kiváló együttműködését.

Pápai áldás az Esterházy János Zarándokközpont harangjára

A megáldott Esterházy-harang a Szent Péter téren

Ferenc pápa megáldotta az alsóbodoki (Dolné Obdokovce) Szent Kereszt Felmagasztalása kápolna új Esterházy-harangját a június 6-i általános kihallgatás során a Vatikánban. A harangot Paulisz Marián, Alsóbodok polgármestere és az Esterházy János Szülőföldjéért Alapítvány tagjai kísérték el a Vatikánba. A Szentatyának röviden bemutatták felvidéki magyar mártír politikus életét, és a Zarándokközpontot, illetve kápolnáját, ahol Esterházy János hamvait tavaly szeptemberben helyezték végső nyugalomra.

Az emlékhely létrehozója, Paulisz Boldizsár betegsége miatt személyesen nem tudott a Vatikánba utazni, ezért a Szentatya külön áldását küldte rá. A delegáció a Zarándokközpontot ábrázoló képet és emlékérmet ajándékozott Ferenc pápának. Tavaly a L’Osservatore Romano vatikáni napilapban Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar nagykövet emlékezett meg Esterházy János halálának 60. évfordulójáról.

Ferenc pápa az alsóbodoki delegációval

Magyar állami elismerés a Szent Péter Körnek

Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet a Fraknói-villában május 29-én rendezett ünnepség keretében átnyújtotta Leopoldo Torlonia hercegnek, a Szent Péter Kör (Circolo S. Pietro) elnökének a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést, amit március 15-e alkalmából adományozott neki Áder János köztársasági elnök, a vatikáni-magyar kapcsolatok fejlesztése terén szerzett érdemei és humanitárius tevékenysége elismeréseként.

Az ünnepségen megjelent a Szent Péter Kör vezetősége: Torlonia herceg mellett Saverio Petrillo, a Kör alelnöke, Piero Fusco főtitkár és Raniero Salvaggi kincstárnok, továbbá több jeles személyiség, akik a pápai udvarban teljesítenek szolgálatot. A Kör tagjai egyebek mellett ugyanis a pápai szertartások során, a pápai kamarásokkal együttműködve gondoskodnak az érkező vendégek méltó fogadtatásáról.

A nagykövet beszédében méltatta a Szent Péter Kör tagjainak vatikáni szolgálatát és jótékonysági tevékenységüket (szegénykonyhák és családotthon üzemeltetése), amihez az elmúlt években a magyar nagykövetségnek is alkalma nyílt hozzájárulni két jótékonysági hangverseny rendezésével.

Torlonia herceg válaszbeszédében kiemelte Magyarország és a Szentszék kapcsolatainak jelentőségét és méltatta a magyar nagykövetséggel való együttműködésük jelentőségét. A Szent Péter Kör jövőre ünnepeli alapítása 150. évfordulóját, így e magyar állami kitüntetést is már ennek perspektívájában értékelik.

Nemzetközi konferencia a kelet-közép európai vallási kulturális örökségről

Kelet-közép Európa országaira zarándokszemmel is lehet tekinteni – ezt volt hivatott érzékeltetni az a nemzetközi konferencia, amit május 15-én a Római Magyar Akadémia palotájában rendezett hat ország vatikáni nagykövetsége. Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia mutatkozott be az olaszországi szakmai közönség előtt, a magyar V4 elnökség és a Kulturális Örökség Európai Éve jegyében.



Navracsics Tibor EU biztos, Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet, Mons. Rino Fisichella érsek

Köszöntőjében Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar szentszéki nagykövet vázolta a konferencia indokát és céljait: térségünk országai közös történelmi tapasztalattal és hasonló kulturális örökséggel rendelkeznek, melynek a vallási örökség fontos részét képezi. Mégis, kevéssé ismernek bennünket ebből a szemszögből.

A Szentszék nevében felszólaló Mons. Rino Fisichella, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa elnöke a kegyhelyekért felelős vatikáni dikasztérium vezetőjeként aláhúzta, hogy a kegyhelyek az új evangelizáció kiemelkedő helyszínei lehetnek. Hiszen lelki és kulturális dimenzióval egyaránt rendelkeznek, s a látogatókat mindkettő képes megszólítani. Sok esetben e szent helyek az ország történelmének és identitásának is jelképes helyszínei, ugyanakkor szerves részét képezik az emberek hétköznapjainak is.

A konferencia témájának európai dimenzióját és fontosságát tanúsította Navracsics Tibor, az Európai Bizottság nevelési, kulturális, ifjúsági és sportügyekért felelős tagjának előadása is. Az idén zajló Kulturális Örökség Európai Évének éppen az a célja, hogy az identitást és az életformát is meghatározó kulturális örökséget közelebb vigye az emberekhez, ne csak óvja, hanem innovatív módon hasznosítsa is azt. Erre pedig a vallási turizmus természetéből fakadóan is hivatott. „A kereszténység kulturális örökségünk szerves részét képezi”, mely hozzájárult ahhoz is, hogy az európai terv olyan értékekre épüljön, mint a szeretet, a tisztelet és a tolerancia – jelentette ki Navracsics Tibor. S ma is elősegíti annak megértését, ami közös az emberekben, s egyúttal képes előmozdítani a különbözőségek elfogadását és értékelését is. A kegyhelyek és zarándokutak szépsége összehozza nemcsak a keresztényeket, hanem elősegíti a másvallású, vagy éppen nem hívő emberekkel való találkozást is, s így a kultúrák és vallások közötti párbeszéd helyszínei is lehetnek. Mindez pedig segíti a valódi közösségépítést – visszhangozta a maga megközelítésében az EU képviselője a Szentszék felelősének szavait.

Mons. Melchor Sánchez (Kultúra Pápai Tanácsa) felszólalása

A vatikáni kulturális szaktárcát Mons. Melchor Sánchez de Toca, a Kultúra Pápai Tanácsa helyettes titkára képviselte, aki felszólalásában ugyancsak a zarándokutak kultúraközvetítő és közösségépítő szerepét hangsúlyozta, méltatva a konferencián bemutatkozó országok meglevő kezdeményezéseit. Don Gionatan De Marco atya az Olasz Püspöki Konferencia zarándoklatokért és turizmusért is felelős szakbizottságának vezetőjeként tartott előadást a rendezvényen. Ismertette az olasz egyház új kezdeményezését, az Egyházi Kulturális Park modelljét, mely a kisebb, helyi jellegű látnivalók és kegyhelyek integrált bemutatását és hasznosítását hivatott előmozdítani, együttműködésben az önkormányzatokkal, egyházmegyékkel és civil szervezetekkel, helybeni munkalehetőségeket is biztosítva. „Az Evangélium felszabadító üzenete a kövek és műkincsek szépsége által is képes minden kor emberét megszólítani, hiszen azok létrejöttét mindig is az Örömhír továbbadásának szándéka motiválta. Éppen ezért felelőssége a keresztény közösségnek megőrizni, fenntartani és bemutatni saját kulturális örökségét” – mutatott rá De Marco atya, hozzátéve, hogy a kereső, a hétköznapok rohanásából kiszakadni vágyó emberekkel való találkozás lehetősége révén ez egyúttal a Ferenc pápa által szorgalmazott „önmagából kilépő Egyház” útja is.



A konferencia záró panelbeszélgetésének résztvevői

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a maga lelkipásztori és gyakorlati tapasztalataiból kiindulva P. Robert Bahčič ferences atya, a szlovéniai Brezje Mária-kegyhely rektora: nemcsak a zarándokok, de az „egyszerű” turisták megfelelő fogadása is a misszió, az evangelizáció lehetőségét teremti meg.

A Mária Út képviseletében felszólaló Bodor Gergő bemutatta a magyar kezdeményezésű máriás zarándokút-hálózatot és annak különböző rendezvényeit. Köztük a Mária Maratont és az Egy Úton zarándoklatot, melyek mind a vallási kulturális örökség innovatív hasznosításának módját is jelentik.

Dr. Boros Emese, a Külgazdasági és Külügyminisztérium turizmusdiplomáciai miniszteri biztosa a magyar V4 elnökség nevében köszöntötte a résztvevőket, s ismertette a magyar elnökségi prioritásokat, melyek egyik pontja éppen a térségbeli vallási turizmus fejlesztése, amint arról a március 27-én Gödöllőn megtartott magas szintű kormányközi találkozón is szó esett.

A téma iránti kormányzati figyelmet tükrözte Luboš Rosenberg, a cseh állami turisztikai ügynökség milánói irodavezetőjének előadása is, mely Csehországot mint fejlődő vallási turisztikai célpontot mutatta be.

P. Orosz Lóránt OFM előadása

A hat országot nemzeti kegyhelyeik rektorai, illetve egyetemi tanárok, a téma szakértő kutatói mutatták. Dr. Barbara Strzałkowska, a varsói Cardinal Stefan Wyszyński Egyetem tanára Lengyelország zarándokhelyeit ismertette, Dr. Alena Piatrova, a Szlovák Nemzeti Múzeum munkatársa a szlovákiai máriás lelkiségre összpontosított. Dr. Jana Michalčakova, az olomouci Palacky Egyetem tanára elsősorban a velehradi nemzeti kegyhely történeti és művészi értékeit elemezte. Dr. Snježana Husinec, a zágrábi egyetem tanára Horvátország vallásos történelmét mutatta be, míg Andreja Eržen Firšt, a brezjei látogatóközpont vezetője a szlovén nemzeti kegyhelyről és országa vallási szokásairól beszélt. Magyarországot P. Orosz Lóránt szentkúti kegyhelyigazgató mutatta be, aki mindhárom nemzeti Mária-kegyhelyünkről szólt: Szentkútról, Máriapócsról és Csíksomlyóról.

A beszámolókból kirajzolódtak az egyes országok történelmi, nemzeti, kulturális sajátosságai, úgymint a kereszténység felvételének mozzanatai, vagy a nemzeti szentek hatása. Ugyanakkor nyilvánvalók voltak a jelentős közös vonások is. Mindenekelőtt a máriás lelkiség, hiszen Magyarország mellett Horvátország és Szlovákia is pátrónájaként tiszteli a Szűzanyát. Vagy éppen az idegen megszállások és diktatúrák hatásai. Így például a török elleni küzdelemé, melynek következtében a középkori vallási kulturális örökség jelentős része megsemmisült. De közös vonásként jelentkezett a barokk kori fellendülés, amit a Habsburg-uralkodók politikája is előmozdított. Sajátos közös vonás a huszadik századi diktatúrák vértanúinak öröksége, amelynek feltárása még folyamatban van. Elég a közelmúltban avatott boldogokra és szentekre gondolni, vagy a még zajló eljárásokra: magyar részről például Boldog Brenner János, Apor Vilmos, Salkaházi Sára vagy éppen Mindszenty József bíboros alakjára. További közös vonásként rajzolódott ki Szent II. János Pál hatása, aki mind a hat országot felkereste, nem is egyszer, s aki a pápák közül talán a leginkább meg tudta érteni ezen nemzetek történelmét és lelkületét. Az ő emlékezete elevenen él mindenütt, ami a legújabb műalkotások képében is testet ölt.

Mindvégig érdeklődéssel követte az előadásokat a Római Magyar Akadémia nagytermét megtöltő, elsősorban olasz szakmai közönség: egyházi intézmények és szervezetek képviselői, zarándokirodák és kegyhelyek, egyházi könyvkiadók és szakfolyóiratok munkatársai. A magyar nagykövetség által elindított, a többi ország nagykövetsége által pedig lelkesen felkarolt rendezvény úgy tűnik, elérte azt a fontos célját is, hogy az érintett országok illetékesei megismerjék egymást, s elkezdjenek közösen gondolkodni a népeinket összekötő vallási örökség megbecsülésén.

(Magyar Kurír)