Hogyan látta a külföldi katolikus sajtó a csíksomlyói pápai misét?

Visszatekintve a romániai pápalátogatásra, s azon belül a csíksomlyói szentmisére, érdemes felidézni, hogyan látta azt néhány releváns nemzetközi katolikus sajtótermék.

Az olasz nyelvű Vatican News (Vatikáni Rádió portálja) május 27-28-29-én kezdett el érdemben foglalkozni a romániai pápalátogatással. A programismertető sajtótájékoztatóról tárgyszerűen, Csíksomlyó történeti jelentőségét ismertetve számolt be.

Miguel Maury Buendía bukaresti nuncius egy interjúban Csíksomlyóval kapcsolatban elmesélte, hogy néhány éve ő maga mutatta be a csíksomlyói búcsú szentmiséjét 300 ezer magyar hívő előtt, a kegyhely 450 éves évfordulója alkalmából. A székelyek 1567-ben, a reformáció idején megfogadták az éves pünkösdszombati zarándoklatot, ha meg tudják tartani katolikus hitüket. Azóta sok évszázad telt el és hűek maradtak hozzá. A nuncius érdekességként megemlítette továbbá, hogy ott nem a Gounod-féle pápai indulót énekelik (ti. a Vatikán hivatalos himnuszát), hanem a hívek egy másik a pápa tiszteletére írt himnuszt. Idén a csíksomlyói búcsú különösen jelentős ünnep lesz – mutatott rá Maury Buendía érsek – mert először jön pápa a kegyhelyre, s ráadásul ő nyitja a pünkösdi kilencedet.

Oláh Zoltán atya, a gyulafehérvári egyházmegyei sajtóreferens interjújában hangot adott az erdélyi magyar hívek pápalátogatás felett érzett örömének. A portálon emellett több román püspök és más egyházi személy nyilatkozott.

A L’Osservatore Romano vatikáni napilap május 30-i számában előzetes összeállítás jelent meg a romániai pápalátogatás kapcsán, benne a pápai videóüzenet szövegével és a Pietro Parolin bíboros államtitkárral készített alkalmi interjúval. Továbbá Ioan Robu bukaresti érsek és Lucian Muresan görögkatolikus nagyérsek egy-egy cikke mellett interjút közölt Virgil Bercea nagyváradi görögkatolikus metropolitával, valamint visszaemlékezéseket a 20 évvel korábbi első pápalátogatásról. Ebben a kontextusban jelent meg egy nagy terjedelmű riport Böjte Csaba testvérrel.

Parolin bíborosnak feltették a kérdést: „A csíksomlyói kegyhelyen a pápát különösen az Erdélyben koncentrálódó magyar kisebbség fogja fogadni. Van aki, kicsit provokálóan, egy külön pápalátogatásról beszél ennek kapcsán – tényleg így volna?” Válaszában a bíboros igyekezett elvenni a kérdés élét mondván, minden romániai közösséget felkeres a pápa. „Különböző közösségek vannak: gondoljunk csak a római katolikusokra, akik különböző nyelvűek: románok, magyarok, lengyelek, horvátok... s van még az örmény közösség is, ám a nagy többséget az ortodoxok alkotják. Azután ott vannak a különböző etnikumok, köztük a magyarral, amely jelentős csoportot alkot.” Majd kifejtette, hogy a pápa nagy odafigyeléssel mindig „a különböző komponensek, hagyományok, kultúrák és szokások tiszteletére szólít fel az országon belül”, s bizonyára ezúttal is az „ország egységén belül a kölcsönös tiszteletre fog felszólítani”. Hozzátette még, hogy „a felkeresett kegyhelyen ez a felszólítás különösen is erősen fog visszhangzani; az együtt járásra szóló felszólítás lesz – amint a látogatás mottójában is szerepel – hogy meghaladják a történelmi megosztottságot és egymásra találjanak a közös hit egységében.”

Robu érsek írásában áttekintést nyújtva a pápalátogatás menetéről megemlítette, hogy a pápa „a csíksomlyói Mária-kegyhelyen együtt misézik a magyar etnikumú románokkal, majd délután Iasiban a fiatalokkal és a családokkal találkozik”.

Muresan nagyérsek a hét görögkatolikus püspök boldoggá avatása kapcsán elmondta: „kettős fontossággal bír, egyházival és nemzetivel, hiszen alig néhány hónappal ezelőtt ünnepeltük Románia mint modern és egységes állam első centenáriumát”.

Bercea püspök egyháza történetét összefoglalva nem sok szót vesztegetett a magyar vonatkozásokra, ám leszögezte, hogy „a román nép akkor született meg, amikor Daciát Traianus meghódította, a dákok és a római legionáriusok uniójából, akik elhozták számukra a hitet. Egységes hittel, nyelvvel és egy jól körülhatárolt területen született meg.”

A vele készített riportban Böjte Csaba testvér ismertette tevékenységét, annak emberi oldalát hangsúlyozva (Átkelni a Vörös-tengeren Erdélyben). A riporter, Maurizio Fontana leírta, hogy Csaba testvérék is Csíksomlyón várják majd a Szentatyát, „a Kárpát-medence fontos kegyhelyén, mely főleg az e vidéken többséget alkotó magyar kisebbségnek fontos”. Természetesen megemlítette azt is, hogy Csaba testvérék nemrég részt vettek a pápai kihallgatáson.

A L’Osservatore Romano egy korábbi számában Iuliu Hossu görögkatolikus püspökről jelent meg egy írás, mely a leendő boldogot „nyájszagú pásztorként” és sokat szenvedett vértanúként mutatta be. A cikket azzal a fényképpel illusztrálták, melyen Hossu püspök felolvassa a gyulafehérvári nyilatkozatot, a képaláírás pedig úgy fogalmaz, hogy „ekkor született meg Románia”…

A pápalátogatás részleteit ismertető vatikáni sajtótájékoztatón Alessandro Gisotti szóvivő, ismereteink szerint korrekt módon aláhúzta a csíksomlyói program magyar vonatkozását is. Elmondta, hogy a máriás tematikájú látogatás „ilyen értelemben vett csúcspontja az erdélyi Csíksomlyó kegyhelyen tett látogatás lesz”. Elmondta még, hogy e kegyhely „a magyarok szívéhez közel áll”, s ők alkotják majd az ott várt 110.000 hívő többségét, de hozzátette, ennél a számnál jóval többet, a dupláját-tripláját várják. Ismertette a kegyhely rövid történetét és jelentőségét is, valamint az Arany Rózsa kitüntetést. Miután voltak, akik rákérdeztek a magyar állami vezetők részvételére, a szóvivő elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem lesz jelen Csíksomlyón, de Áder János magyar köztársasági elnök igen, ám nem hivatalos minőségben, „magánemberként és hívőként”.

A SIR olasz katolikus hírügynökség átvette az MKPK két közleményét a csíksomlyói mise Székelyudvarhelyen készülő liturgikus bútorairól, illetve a kegyszoborról és a pápai Arany Rózsáról. A SIR emellett persze több román egyházi személyiséggel készített interjút a pápalátogatás jelentőségéről és programjáról.

A Rome Reports nemzetközi katolikus hírügynökségnek adott interjúban Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet rámutatott, hogy Ferenc pápa közelgő romániai apostoli útja különleges jelentőséggel bír a magyarok számára is, amiért felkeresi legfontosabb kegyhelyünket, a gyönyörű fekvésű Csíksomlyót is, ahol várhatóan nagy tömeg várja majd.

Az ACI Stampa olasznyelvű katolikus portál külön-külön írásokban mutatta be a pápalátogatás egyes helyszíneit. Csíksomlyóról Andrea Gagliarducci „Ferenc pápa Csíksomlyón, Románia magyar szívében” címmel írt, bemutatva a kegyhely történetét, az erdélyi magyarságot, megemlítve Márton Áront, valamint Scheffler és Bogdánffy vértanú püspököket, továbbá a csíksomlyói búcsút, mellyel kapcsolatban felhívta a figyelmet az UNESCO-listáról lemaradás történetére is.

A Vatican News (Vatikáni Rádió) különböző nyelvi programjai és a L’Osservatore Romano tudósításaiban már június 1-jén külön összeállítások szerepeltek a csíksomlyói miséről, melyek elsősorban a pápa beszédére összpontosítottak, ám megemlítették a kegyhely magyar jellegét és a résztvevők magyar mivoltát.

A Vatican Media (Vatikáni TV) természetesen élőben közvetítette a csíksomlyói pápai misét, amit a vatikáni stúdióban Mons. Kovács Gergely atya, a Kultúra Pápai tanácsa hivatalvezetője kommentált.

A Vatican News olasz portálján megjelent tudósítás több háttérinformációt is tartalmazott a kegyhely történetéről, az Arany Rózsáról, vagy a pápának adott „zöld ajándékról”, a jelképes erdélyi faültetési kezdeményezésről. Ugyancsak ismertette Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntőbeszédét. Külön beszámolt arról is, hogy a misét követően a pápa a Jakab Antal Házban pihent meg, s ennek kapcsán a ház névadójáról is közölt néhány sort. Másik tudósításukban megemlítették azt is, hogy a pápai sajtókíséretben utazó magyar újságírók roma gyerekek rajzát ajándékozták a Szentatyának. A többi nyelvi szerkesztőség tudósításaiban is legalább annyi megjelent, hogy magyarok lakta területről van szó, s magyarok voltak a mise résztvevői. Többhelyütt megemlítették az Arany Rózsát és Jakubinyi érsek köszöntőjét is. A német portál részletesebben tudósított a körülményekről, az angol portál ezzel szemben csupán Magyarországról érkező zarándokokat említett, a spanyol nyelvű pedig még ennyit sem.

A L’Osservatore Romano június 2-i kiadásában a pápai sajtókíséretben levő Maurizio Fontana bőséges cikket szentelt a csíksomlyói misének „Máriás szombat” (Sabato mariano) címmel, számos magyar vonatkozású háttérinformációt beemelve. Lelkesen méltatta a hely szépségét, leírta, hogy ott a többség magyar, sőt székely, megemlítette a székelykaput (a rajta szereplő felirattal) és a felcsendülő „Ó én édes jó Istenem” himnuszt, a Misericordia-installációt, Márton Áront, Szt. László ereklyéjét, a kegyszobor történetét, Böjte Csaba jelenlétét, valamint Áder János magyar elnök jelenlétét („egyszerű zarándokként”). A kegyhely nevét magyarul is emlegette.

Az olasz püspöki konferencia Avvenire napilapjában Gianni Cardinale tudósított a miséről. Írt a székelyekről, a csíksomlyói búcsú jelentőségéről, az Arany Rózsáról. A pápa beszédét kommentálva megemlítette, hogy „a pápa nem ment bele a részletekbe, de jól ismeri e vidék etnikai feszültségeit, ahol a helyben többséget képező, ám országosan kisebbségben levő magyarság úgy érzi, a román többség nem ismeri el összes jogait, s e feszültségek egyházi téren is lecsapódnak”. Ő is megemlítette „az egyszerű zarándokként jelen levő Áder János magyar elnököt”.

A Famiglia Cristiana (Keresztény Család) olasz katolikus hetilap a pápa csíksomlyói homíliájának ismertetése kapcsán megemlítette, hogy a kegyhely elsősorban a magyarok számára nagyon kedves, akik a térségben többséget alkotnak.

A Vatican Insider portál (a La Stampa napilap szakosított portálja) szintén még aznap összeállítást közölt, mely leírta, hogy a csíksomlyói kegyhely Erdélyben található, ahol nagy számban vannak katolikus, úgymond „magyar nyelvű és etnikumú romániaiak”. A kegyhelyre a szomszédos Magyarország hívei is zarándokolnak, a hívek között pedig jelen volt egyszerű zarándokként Áder János magyar köztársasági elnök is. Kiemelte, hogy sok magyar zászló volt látható. Erdélyt „a hit és a nagy zarándoklatok földjének” nevezte, majd rövid történeti leírásban a megemlékezett a csíksomlyói kegyhely eredetéről, amely „Giovanni Hunedoara” személyéhez köthető, és a gyulafehérvári egyházmegyében található, amelyet Szent István magyar király alapított 1009-ben.. A cikk szerint a pápa homíliája utalt a románok és magyarok közötti történelmi viszályokra is. Egyedül ez a cikk említette meg Drakula történetét, kiemelve, hogy azt Bram Stoker ír szerző kapcsolta Erdély nevéhez, s amit a térség úgymond ki is aknáz turisztikai szempontból.

A The Tablet angol katolikus lap helyszíni tudósítója, Christopher Lamb a viszontagságos utazásról, a sáros úton segítői karjába kapaszkodó pápáról ír, aki a „múlt megosztottságának félretételére szólította fel az országot”, ugyanis 1,2 millió magyar él Romániában, és feszültségek vannak „a magyar katolikus, illetőleg a román nyelvű görögkatolikus közösségek között”, jóllehet mindketten kisebbséget képeznek az ortodox többségű országban.

Az AP News angol nyelvű beszámolójában a Lamb által említett elemek is szerepelnek azzal a hozzátoldással, hogy „Magyarország az I. világháborút követő békeszerződésekkel veszítette el Erdélyt, s mégis a régió erősen magyar maradt mind nyelvében, mind kultúrájában”.

A spanyol La Vanguardia megemlíti, hogy Csíksomlyó „térségében feszültségek vannak az erdélyi magyarok és a román hatóságok között”, továbbá hogy a Trianoni Szerződés „átrajzolta a határokat, és sok magyar egyik napról a másikra Romániában találta magát”. A lap szerint „sok szakértő a pápa térségbeli látogatását az erdélyi magyar kisebbségnek adott nyílt támogatásként értékeli, abban a térségben, ahol a magyarok autonómiát követelnek nacionalista mozgalmaik révén. A térség lakosságának 70%-a magyar nyelvű, noha román területen van.”

Hasonlóképpen fogalmazott az El Mundo spanyol lap, mely Csíksomlyót bemutatva tévesen a görögkatolikusok legfontosabb kegyhelyének nevezte. A térségről azt írta, hogy „itt koncentrálódik a magyar származású román katolikusok nagy része, akik Románia legnagyobb kisebbségét alkotják, saját kultúrájukat és identitásukat követelve, ami folyamatos feszültségeket kelt a térségben”. Az összetett „társadalmi-politikai viszonyok” miatt a pápalátogatást egyesek a régió magyar identitásának elismeréseként értékelték.

A La Croix francia katolikus lap helyszíni tudósítója, Nicolas Senèze Csíksomlyót „a populisták által gyakran magukévá tett éves zarándoklat” helyszíneként írta le, ahol a pápai misén a „piros-fehér-zöld” színek vették át a román „kék-sárga-piros” helyét.

A Le Monde beszámolója a fenti elemeket is tartalmazta, Csíksomlyót „erős identitárius töltetű” helynek minősítve. Románra és magyarra is fordított (s egyaránt megtapsolt) beszédében a pápa az együttműködést, a sérelmek meghaladását szorgalmazta a zarándokok előtt, „akik közül némelyek elnyomott kisebbségnek érzik magukat Romániában”.

Az America jezsuita magazin helyszíni tudósítója, Gerard O’Connell a kegyhely történetét is ismertette, aláhúzva annak magyar eredetét, megemlítve, hogy a történetet „az újságíróknak kiosztott prospektus imígyen foglalta össze: Magyar Katolikusok 1000 éve Erdélyben, 100 éve Romániában”.

A National Catholic Register amerikai katolikus portálon Victor Gaetan a pápalátogatás programját ismertetve beszámolt Csíksomlyó magyar vonatkozásairól is, megszólaltatva Oláh Zoltán atyát is.

Az amerikai Catholic News Agency rövidebben ismertette a pápa beszédét, utalva a kegyhely keletkezésére.

Az ACI Stampa olasz nyelvű katolikus portál összefoglalta a pápa csíksomlyói beszédét, illetve azzal párhuzamosan megjelentetett egy másik cikket is, „Romániai magyarok és az egyházi javak restitúciójának kihívásai” címmel, Tamási Zsolt marosvásárhelyi iskolaigazgató májusi, Rómában tartott előadásából merítve, benne a Batthyányeummal, valamint a csíksomlyói búcsú elmaradt UNESCO-listára vételének esetével.

A Vatikán-közelinek tekintett Il Sismografo blog több Csíksomlyó-témájú anyagot átvett a Szentszéki Magyar Nagykövetség olasz nyelvű blogjáról, június 1-jén reggel pedig külön interjút közölt Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar szentszéki nagykövettel, melynek magyar fordítását alább közöljük.

* * *

Magyar nagykövet: „Meggyőződésem, hogy a csíksomlyói esemény megmutatja majd Erdély és Románia egész gazdagságát, amelynek a magyarok is részesei a maguk szokásaival, énekeivel, szimbólumaival”

 

1) A romániai pápalátogatás mondhatni a magyar nemzettel való találkozásról is szól. Miért?

A magyarok lelkesen fogadták a pápa döntését, hogy Romániába látogatván felkeresi Csíksomlyót is, ez a gesztus igazán megérintette őket. Hiszen ez a kegyhely az egész Kárpát-medence magyarsága által leginkább látogatott zarándokhely. Az éves pünkösdszombati búcsú az egyik legnagyobb magyar vallásos eseménnyé vált. S nem csupán a katolikusok, de a protestánsok számára is, ami egy szép ökumenikus jelleget teremt az esemény számára.

Meggyőződésem, hogy a csíksomlyói esemény megmutatja majd Erdély és Románia egész gazdagságát, amelynek a magyarok is részesei a maguk szokásaival, énekeivel, szimbólumaival.

A pápai misén több tízezer magyarországi hívő is részt vesz, akik egyebek mellett zarándokvonattal érkeznek majd, vagy gyalog, illetve biciklivel. Jelen lesznek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, de Magyarország köztársasági elnöke, Áder János is, valamint a magyar kormány több tagja, akik amúgy rendszeresen járnak Csíksomlyóra. A Szentatyának köszönhetően június elseje ezért a találkozás és a testvériség szép momentuma lesz.

 

2) A csíksomlyói mise milyen üzenettel bírhat a nehéz helyzetben levő, egymással nehezen szóba álló és megértő európai népek számára?

 

Földrészünk bonyolult történetén belül Kelet-Közép-Európa, amelyhez Magyarország s Románia is tartozik, különös történelmi tapasztalattal bír, mely kevéssé ismert a szélesebb közvélemény előtt.

Úgy vélem, Ferenc pápa látogatása a magyarok számára rendkívüli lehetőséget jelent, hogy megoszthassák értékeiket az egyetemes Egyházzal. A magyar kormánynak meggyőződése, hogy csak a kelet-közép-európai nemzetek együttműködése teheti szilárdabbá az Európai Uniót is, ahol a sajátos identitásokat nem fenyegetésnek, hanem erőforrásnak tekintik.

 

3) melyek lehetnek Ferenc pápa tanításának azon pontjai, melyek az európai nemzetek számára is biztos irányt mutathatnak?

Igen jelentőségteljesnek találtam, ahogy maga Ferenc pápa értelmezte ennek a pápalátogatásnak a mottóját: “járjunk együtt”. Videóüzenetében azt mondta, hogy mindez azt is jelenti, hogy “megőrizzük a gyökereket és a családot”, “gondoskodunk a gyermekek és a mellettünk állók jövőjéről”. De azt is jelenti, s ezt különösen fontosnak tartom, hogy “meghaladjuk a félelmeket és gyanakvásokat”, s engedjük “leomlani a másoktól elválasztó korlátokat”.

Eszembe jut, amit Ferenc pápa mondott nemrég: “Az Egyház mindig is a saját nép, a haza szeretetére buzdított, valamint a népek körében meggyökeresedett különböző kulturális jellegzetességek, szokások és helyes életmódok tiszteletére.”