Visszatekintve
a romániai pápalátogatásra, s azon belül a csíksomlyói szentmisére, érdemes
felidézni, hogyan látta azt néhány releváns nemzetközi katolikus sajtótermék.
Az
olasz nyelvű Vatican News (Vatikáni
Rádió portálja) május 27-28-29-én kezdett el érdemben foglalkozni a romániai
pápalátogatással. A programismertető sajtótájékoztatóról
tárgyszerűen, Csíksomlyó történeti jelentőségét ismertetve számolt be.
Miguel Maury Buendía bukaresti nuncius egy interjúban
Csíksomlyóval kapcsolatban elmesélte, hogy néhány éve ő maga mutatta be a
csíksomlyói búcsú szentmiséjét 300 ezer magyar hívő előtt, a kegyhely 450 éves
évfordulója alkalmából. A székelyek 1567-ben, a reformáció idején megfogadták
az éves pünkösdszombati zarándoklatot, ha meg tudják tartani katolikus hitüket.
Azóta sok évszázad telt el és hűek maradtak hozzá. A nuncius érdekességként
megemlítette továbbá, hogy ott nem a Gounod-féle pápai indulót énekelik (ti. a
Vatikán hivatalos himnuszát), hanem a hívek egy másik a pápa tiszteletére írt
himnuszt. Idén a csíksomlyói búcsú különösen jelentős ünnep lesz – mutatott rá
Maury Buendía érsek – mert először jön pápa a kegyhelyre, s ráadásul ő nyitja a
pünkösdi kilencedet.
Oláh Zoltán atya, a gyulafehérvári egyházmegyei
sajtóreferens interjújában
hangot adott az erdélyi magyar hívek pápalátogatás felett érzett örömének. A
portálon emellett több román püspök és más egyházi személy nyilatkozott.
A
L’Osservatore Romano vatikáni
napilap május 30-i számában előzetes összeállítás jelent meg a romániai
pápalátogatás kapcsán, benne a pápai videóüzenet szövegével és a Pietro Parolin
bíboros államtitkárral készített alkalmi interjúval. Továbbá Ioan Robu
bukaresti érsek és Lucian Muresan görögkatolikus nagyérsek egy-egy cikke
mellett interjút közölt Virgil Bercea nagyváradi görögkatolikus metropolitával,
valamint visszaemlékezéseket a 20 évvel korábbi első pápalátogatásról. Ebben a
kontextusban jelent meg egy nagy terjedelmű riport Böjte Csaba testvérrel.
Parolin bíborosnak feltették a kérdést:
„A csíksomlyói kegyhelyen a pápát különösen az Erdélyben koncentrálódó magyar
kisebbség fogja fogadni. Van aki, kicsit provokálóan, egy külön
pápalátogatásról beszél ennek kapcsán – tényleg így volna?” Válaszában a
bíboros igyekezett elvenni a kérdés élét mondván, minden romániai közösséget
felkeres a pápa. „Különböző közösségek vannak: gondoljunk csak a római
katolikusokra, akik különböző nyelvűek: románok, magyarok, lengyelek,
horvátok... s van még az örmény közösség is, ám a nagy többséget az ortodoxok
alkotják. Azután ott vannak a különböző etnikumok, köztük a magyarral, amely
jelentős csoportot alkot.” Majd kifejtette, hogy a pápa nagy odafigyeléssel
mindig „a különböző komponensek, hagyományok, kultúrák és szokások tiszteletére
szólít fel az országon belül”, s bizonyára ezúttal is az „ország egységén belül
a kölcsönös tiszteletre fog felszólítani”. Hozzátette még, hogy „a felkeresett
kegyhelyen ez a felszólítás különösen is erősen fog visszhangzani; az együtt
járásra szóló felszólítás lesz – amint a látogatás mottójában is szerepel –
hogy meghaladják a történelmi megosztottságot és egymásra találjanak a közös
hit egységében.”
Robu érsek írásában áttekintést
nyújtva a pápalátogatás menetéről megemlítette, hogy a pápa „a csíksomlyói
Mária-kegyhelyen együtt misézik a magyar etnikumú románokkal, majd délután
Iasiban a fiatalokkal és a családokkal találkozik”.
Muresan nagyérsek a hét
görögkatolikus püspök boldoggá avatása kapcsán elmondta: „kettős fontossággal
bír, egyházival és nemzetivel, hiszen alig néhány hónappal ezelőtt ünnepeltük
Románia mint modern és egységes állam első centenáriumát”.
Bercea püspök egyháza történetét
összefoglalva nem sok szót vesztegetett a magyar vonatkozásokra, ám leszögezte,
hogy „a román nép akkor született meg, amikor Daciát Traianus meghódította, a
dákok és a római legionáriusok uniójából, akik elhozták számukra a hitet.
Egységes hittel, nyelvvel és egy jól körülhatárolt területen született meg.”
A
vele készített riportban Böjte Csaba testvér ismertette tevékenységét, annak
emberi oldalát hangsúlyozva (Átkelni
a Vörös-tengeren Erdélyben). A riporter, Maurizio Fontana leírta, hogy
Csaba testvérék is Csíksomlyón várják majd a Szentatyát, „a Kárpát-medence
fontos kegyhelyén, mely főleg az e vidéken többséget alkotó magyar kisebbségnek
fontos”. Természetesen megemlítette azt is, hogy Csaba testvérék nemrég részt
vettek a pápai kihallgatáson.
A
L’Osservatore Romano egy korábbi számában Iuliu Hossu görögkatolikus püspökről
jelent meg egy írás, mely a leendő boldogot „nyájszagú pásztorként” és sokat
szenvedett vértanúként mutatta be. A cikket azzal a fényképpel illusztrálták,
melyen Hossu püspök felolvassa a gyulafehérvári nyilatkozatot, a képaláírás
pedig úgy fogalmaz, hogy „ekkor született meg Románia”…
A
pápalátogatás részleteit ismertető vatikáni
sajtótájékoztatón Alessandro Gisotti szóvivő, ismereteink szerint korrekt
módon aláhúzta a csíksomlyói program magyar vonatkozását is. Elmondta, hogy a
máriás tematikájú látogatás „ilyen értelemben vett csúcspontja az erdélyi
Csíksomlyó kegyhelyen tett látogatás lesz”. Elmondta még, hogy e kegyhely „a
magyarok szívéhez közel áll”, s ők alkotják majd az ott várt 110.000 hívő
többségét, de hozzátette, ennél a számnál jóval többet, a dupláját-tripláját
várják. Ismertette a kegyhely rövid történetét és jelentőségét is, valamint az
Arany Rózsa kitüntetést. Miután voltak, akik rákérdeztek a magyar állami
vezetők részvételére, a szóvivő elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem
lesz jelen Csíksomlyón, de Áder János magyar köztársasági elnök igen, ám nem
hivatalos minőségben, „magánemberként és hívőként”.
A
SIR olasz katolikus hírügynökség átvette
az MKPK két közleményét a csíksomlyói mise Székelyudvarhelyen készülő liturgikus
bútorairól, illetve a kegyszoborról
és a pápai Arany Rózsáról. A SIR emellett persze több román egyházi
személyiséggel készített interjút a pápalátogatás jelentőségéről és
programjáról.
A
Rome Reports nemzetközi katolikus
hírügynökségnek adott interjúban
Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet rámutatott, hogy Ferenc pápa
közelgő romániai apostoli útja különleges jelentőséggel bír a magyarok számára
is, amiért felkeresi legfontosabb kegyhelyünket, a gyönyörű fekvésű Csíksomlyót
is, ahol várhatóan nagy tömeg várja majd.
Az
ACI Stampa olasznyelvű katolikus
portál külön-külön írásokban mutatta be a pápalátogatás egyes helyszíneit.
Csíksomlyóról Andrea Gagliarducci „Ferenc
pápa Csíksomlyón, Románia magyar szívében” címmel írt, bemutatva a kegyhely
történetét, az erdélyi magyarságot, megemlítve Márton Áront, valamint Scheffler
és Bogdánffy vértanú püspököket, továbbá a csíksomlyói búcsút, mellyel
kapcsolatban felhívta a figyelmet az UNESCO-listáról lemaradás történetére is.
A Vatican
News (Vatikáni Rádió) különböző nyelvi programjai és a L’Osservatore Romano
tudósításaiban már június 1-jén külön összeállítások szerepeltek a csíksomlyói
miséről, melyek elsősorban a pápa beszédére összpontosítottak, ám megemlítették
a kegyhely magyar jellegét és a résztvevők magyar mivoltát.
A Vatican
Media (Vatikáni TV) természetesen élőben közvetítette a csíksomlyói pápai misét,
amit a vatikáni stúdióban Mons. Kovács Gergely atya, a Kultúra Pápai tanácsa
hivatalvezetője kommentált.
A Vatican
News olasz portálján megjelent tudósítás
több háttérinformációt is tartalmazott a kegyhely történetéről, az Arany
Rózsáról, vagy a pápának adott „zöld ajándékról”, a jelképes erdélyi faültetési
kezdeményezésről. Ugyancsak ismertette Jakubinyi György gyulafehérvári érsek
köszöntőbeszédét. Külön beszámolt arról is, hogy a misét követően a pápa a
Jakab Antal Házban pihent meg, s ennek kapcsán a ház névadójáról is közölt
néhány sort. Másik tudósításukban megemlítették azt is, hogy a pápai
sajtókíséretben utazó magyar újságírók roma gyerekek rajzát ajándékozták a
Szentatyának. A többi nyelvi szerkesztőség tudósításaiban is legalább annyi
megjelent, hogy magyarok lakta területről van szó, s magyarok voltak a mise
résztvevői. Többhelyütt megemlítették az Arany Rózsát és Jakubinyi érsek
köszöntőjét is. A német portál részletesebben tudósított a körülményekről, az
angol portál ezzel szemben csupán Magyarországról érkező zarándokokat említett,
a spanyol nyelvű pedig még ennyit sem.
A L’Osservatore
Romano június 2-i kiadásában a pápai sajtókíséretben levő Maurizio Fontana bőséges
cikket szentelt a csíksomlyói misének „Máriás szombat” (Sabato mariano)
címmel, számos magyar vonatkozású háttérinformációt beemelve. Lelkesen méltatta
a hely szépségét, leírta, hogy ott a többség magyar, sőt székely, megemlítette
a székelykaput (a rajta szereplő felirattal) és a felcsendülő „Ó én édes jó
Istenem” himnuszt, a Misericordia-installációt, Márton Áront, Szt. László
ereklyéjét, a kegyszobor történetét, Böjte Csaba jelenlétét, valamint Áder
János magyar elnök jelenlétét („egyszerű zarándokként”). A kegyhely nevét magyarul
is emlegette.
Az olasz püspöki konferencia Avvenire napilapjában Gianni
Cardinale tudósított a miséről. Írt a székelyekről, a csíksomlyói búcsú
jelentőségéről, az Arany Rózsáról. A pápa beszédét kommentálva megemlítette,
hogy „a pápa nem ment bele a részletekbe, de jól ismeri e vidék etnikai
feszültségeit, ahol a helyben többséget képező, ám országosan kisebbségben levő
magyarság úgy érzi, a román többség nem ismeri el összes jogait, s e
feszültségek egyházi téren is lecsapódnak”. Ő is megemlítette „az egyszerű
zarándokként jelen levő Áder János magyar elnököt”.
A Famiglia
Cristiana (Keresztény Család) olasz katolikus hetilap a pápa csíksomlyói
homíliájának ismertetése kapcsán megemlítette, hogy a kegyhely elsősorban a
magyarok számára nagyon kedves, akik a térségben többséget alkotnak.
A Vatican
Insider portál (a La Stampa napilap szakosított portálja) szintén még aznap
összeállítást közölt, mely leírta, hogy a csíksomlyói
kegyhely Erdélyben található, ahol nagy számban vannak katolikus, úgymond „magyar
nyelvű és etnikumú romániaiak”. A kegyhelyre a szomszédos Magyarország hívei is
zarándokolnak, a hívek között pedig jelen volt egyszerű zarándokként Áder János
magyar köztársasági elnök is. Kiemelte, hogy sok magyar zászló volt látható. Erdélyt
„a hit és a nagy zarándoklatok földjének” nevezte, majd rövid történeti
leírásban a megemlékezett a csíksomlyói kegyhely eredetéről, amely „Giovanni
Hunedoara” személyéhez köthető, és a gyulafehérvári egyházmegyében található,
amelyet Szent István magyar király alapított 1009-ben.. A cikk szerint a pápa
homíliája utalt a románok és magyarok közötti történelmi viszályokra is. Egyedül
ez a cikk említette meg Drakula történetét, kiemelve, hogy azt Bram Stoker ír
szerző kapcsolta Erdély nevéhez, s amit a térség úgymond ki is aknáz
turisztikai szempontból.
A The Tablet angol katolikus lap
helyszíni tudósítója, Christopher Lamb a viszontagságos utazásról, a sáros úton
segítői karjába kapaszkodó pápáról ír, aki a „múlt megosztottságának
félretételére szólította fel az országot”, ugyanis 1,2 millió magyar él
Romániában, és feszültségek vannak „a magyar katolikus, illetőleg a román
nyelvű görögkatolikus közösségek között”, jóllehet mindketten kisebbséget
képeznek az ortodox többségű országban.
Az AP News angol nyelvű beszámolójában
a Lamb által említett elemek is szerepelnek azzal a hozzátoldással, hogy
„Magyarország az I. világháborút követő békeszerződésekkel veszítette el
Erdélyt, s mégis a régió erősen magyar maradt mind nyelvében, mind
kultúrájában”.
A spanyol La Vanguardia megemlíti, hogy
Csíksomlyó „térségében feszültségek vannak az erdélyi magyarok és a román
hatóságok között”, továbbá hogy a Trianoni Szerződés „átrajzolta a határokat,
és sok magyar egyik napról a másikra Romániában találta magát”. A lap szerint
„sok szakértő a pápa térségbeli látogatását az erdélyi magyar kisebbségnek
adott nyílt támogatásként értékeli, abban a térségben, ahol a magyarok
autonómiát követelnek nacionalista mozgalmaik révén. A térség lakosságának
70%-a magyar nyelvű, noha román területen van.”
Hasonlóképpen fogalmazott az El Mundo spanyol lap, mely
Csíksomlyót bemutatva tévesen a görögkatolikusok legfontosabb kegyhelyének
nevezte. A térségről azt írta, hogy „itt koncentrálódik a magyar származású
román katolikusok nagy része, akik Románia legnagyobb kisebbségét alkotják,
saját kultúrájukat és identitásukat követelve, ami folyamatos feszültségeket
kelt a térségben”. Az összetett „társadalmi-politikai viszonyok” miatt a
pápalátogatást egyesek a régió magyar identitásának elismeréseként értékelték.
A La
Croix francia katolikus lap helyszíni tudósítója, Nicolas Senèze
Csíksomlyót „a populisták által gyakran magukévá tett éves zarándoklat”
helyszíneként írta le, ahol a pápai misén a „piros-fehér-zöld” színek vették át
a román „kék-sárga-piros” helyét.
A Le Monde beszámolója a fenti
elemeket is tartalmazta, Csíksomlyót „erős identitárius töltetű” helynek
minősítve. Románra és magyarra is fordított (s egyaránt megtapsolt) beszédében
a pápa az együttműködést, a sérelmek meghaladását szorgalmazta a zarándokok
előtt, „akik közül némelyek elnyomott kisebbségnek érzik magukat Romániában”.
Az America jezsuita magazin helyszíni
tudósítója, Gerard O’Connell a kegyhely történetét is ismertette, aláhúzva
annak magyar eredetét, megemlítve, hogy a történetet „az újságíróknak kiosztott
prospektus imígyen foglalta össze: Magyar Katolikusok 1000 éve Erdélyben, 100
éve Romániában”.
A National Catholic Register amerikai
katolikus portálon Victor Gaetan a pápalátogatás programját ismertetve beszámolt
Csíksomlyó magyar vonatkozásairól is, megszólaltatva Oláh Zoltán atyát is.
Az amerikai Catholic News Agency rövidebben
ismertette a pápa beszédét, utalva a kegyhely keletkezésére.
Az ACI
Stampa olasz nyelvű katolikus portál összefoglalta a pápa csíksomlyói
beszédét, illetve azzal párhuzamosan megjelentetett egy másik cikket is, „Romániai
magyarok és az egyházi javak restitúciójának kihívásai” címmel, Tamási Zsolt
marosvásárhelyi iskolaigazgató májusi, Rómában tartott előadásából merítve,
benne a Batthyányeummal, valamint a csíksomlyói búcsú elmaradt UNESCO-listára
vételének esetével.
A Vatikán-közelinek tekintett Il Sismografo blog több
Csíksomlyó-témájú anyagot átvett a Szentszéki Magyar Nagykövetség olasz nyelvű blogjáról,
június 1-jén reggel pedig külön interjút
közölt Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar szentszéki nagykövettel, melynek
magyar fordítását alább közöljük.
* * *
Magyar
nagykövet: „Meggyőződésem,
hogy a csíksomlyói esemény megmutatja majd Erdély és Románia egész gazdagságát,
amelynek a magyarok is részesei a maguk szokásaival, énekeivel, szimbólumaival”
1) A romániai
pápalátogatás mondhatni a magyar nemzettel való találkozásról is szól. Miért?
A magyarok lelkesen fogadták a pápa döntését,
hogy Romániába látogatván felkeresi Csíksomlyót is, ez a gesztus igazán
megérintette őket. Hiszen ez a kegyhely az egész Kárpát-medence magyarsága
által leginkább látogatott zarándokhely. Az éves pünkösdszombati búcsú az egyik
legnagyobb magyar vallásos eseménnyé vált. S nem csupán a katolikusok, de a
protestánsok számára is, ami egy szép ökumenikus jelleget teremt az esemény
számára.
Meggyőződésem, hogy a csíksomlyói esemény
megmutatja majd Erdély és Románia egész gazdagságát, amelynek a magyarok is
részesei a maguk szokásaival, énekeivel, szimbólumaival.
A pápai misén több tízezer magyarországi hívő
is részt vesz, akik egyebek mellett zarándokvonattal érkeznek majd, vagy
gyalog, illetve biciklivel. Jelen lesznek a Magyar Katolikus Püspöki
Konferencia tagjai, de Magyarország köztársasági elnöke, Áder János is,
valamint a magyar kormány több tagja, akik amúgy rendszeresen járnak
Csíksomlyóra. A Szentatyának köszönhetően június elseje ezért a találkozás és a
testvériség szép momentuma lesz.
2) A
csíksomlyói mise milyen üzenettel bírhat a nehéz helyzetben levő, egymással
nehezen szóba álló és megértő európai népek számára?
Földrészünk bonyolult történetén belül
Kelet-Közép-Európa, amelyhez Magyarország s Románia is tartozik, különös
történelmi tapasztalattal bír, mely kevéssé ismert a szélesebb közvélemény
előtt.
Úgy vélem, Ferenc pápa látogatása a magyarok
számára rendkívüli lehetőséget jelent, hogy megoszthassák értékeiket az
egyetemes Egyházzal. A magyar kormánynak meggyőződése, hogy csak a
kelet-közép-európai nemzetek együttműködése teheti szilárdabbá az Európai Uniót
is, ahol a sajátos identitásokat nem fenyegetésnek, hanem erőforrásnak
tekintik.
3) melyek
lehetnek Ferenc pápa tanításának azon pontjai, melyek az európai nemzetek
számára is biztos irányt mutathatnak?
Igen jelentőségteljesnek találtam, ahogy maga
Ferenc pápa értelmezte ennek a pápalátogatásnak a mottóját: “járjunk együtt”.
Videóüzenetében azt mondta, hogy mindez azt is jelenti, hogy “megőrizzük a
gyökereket és a családot”, “gondoskodunk a gyermekek és a mellettünk állók
jövőjéről”. De azt is jelenti, s ezt különösen fontosnak tartom, hogy “meghaladjuk
a félelmeket és gyanakvásokat”, s engedjük “leomlani a másoktól elválasztó
korlátokat”.
Eszembe jut, amit Ferenc pápa mondott nemrég:
“Az Egyház mindig is a saját nép, a haza szeretetére buzdított, valamint a
népek körében meggyökeresedett különböző kulturális jellegzetességek, szokások
és helyes életmódok tiszteletére.”