▼
Kétoldalú kapcsolatok
▼
▼
▼
Kapcsolatok
▼
Oldalak
▼
2019. december 24., kedd
2019. december 23., hétfő
Ferenc pápa a magyar betlehemekkel és betlehemezőkkel
Ferenc pápa december 9-én felkereste a vatikáni "100 Betlehem" kiállítást és meghallgatta a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola kamarakórusának karácsonyi énekeit.
(Fotók: Vatican Media)
2019. december 9., hétfő
A vatikáni „100 Betlehem” Kiállítás és a pápa
Sokak meglepetésére Ferenc pápa is felkereste
a Vatikáni 100 Betlehem Kiállítást december 9-én délután. Megtekintette az
alkotásokat, kezet fogott, elbeszélgetett a betlehem-készítőkkel, köztük egy
magyar családdal és egy kazincbarcikai betlehem alkotóival.
Miután megáldotta a
kiállított betlehemeket, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola diákjai rövid
betlehemest mutattak be tiszteletére. A végén jellegzetes szaloncukorral
kedveskedtek a Szentatyának, aki azt magyarul köszönte meg.
A
vatikáni „100 Betlehem” Kiállítást december 8-án Rino Fisichella érsek, az Új
Evangelizáció Pápai Tanácsa elnöke, Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki
magyar nagykövet és Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök nyitotta
meg. Az ünnepségen a budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Sapszon Borbála
vezette kamarakórusa énekelt hagyományos magyar karácsonyi énekeket
(Csordapásztorok, Ó gyönyörűszép titokzatos éj, Dicsőség mennyben az Istennek)
s mutatott be egy rövid betlehemi jelenetet.
Fisichella
érsek különleges alkalomnak nevezte az idei betlehem kiállítást, melynek
aktualitását Ferenc pápa egy héttel ezelőtt kiadott Admirabile signum kezdetű
apostoli levele is kiemeli. A Szentatya által december 1-jén Greccióban aláírt
dokumentum egy eredeti példányát Rino Fisichella ünnepélyesen átnyújtotta
Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövetnek.
A
nagykövet köszönetet mondott a lehetőségért, hogy az idén a rangos kiállításon
Magyarország lehet a díszvendég, ráirányítva a figyelmet a 2020 szeptemberében
esedékes budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Ezt követően
röviden ismertette a római és nemzetközi közönség előtt a magyar betlehemek és
a betlehemezés szokásának jellegzetességeit.
Magyar betlehemek a vatikáni kiállításon |
Cserháti
Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök a Szentatya levelét idézve rámutatott,
hogy miként a betlehem, úgy a nálunk hagyományos betlehemezés is „a hit édes és
igényes átadási folyamatának része”, amint azt a Kodály Kórusiskola tanulóinak
szereplése is tanúsítja.
A
betlehemállítás és az Eucharisztikus Kongresszus mondanivalója szorosan
összefügg, mondta Cserháti püspök, hiszen a jászolban fekvő Kisjézus ugyanaz,
akit az Oltáriszentségben imádunk. Hasonlóképpen – amint az Admirabile signum
pápai levél is utal rá – a betlehem arra tanít, hogy „szemléljük Jézust,
érezzük Isten irántunk tanúsított szeretetét, hogy érezzük és higgyük, Isten
velünk van (…) és érezzük, hogy ebben áll a boldogság”. Ugyanerre a boldogságra
utal az Eucharisztikus Kongresszus mottója is: „Minden forrásom belőled fakad”.
Meghívó Budapestre a vatikáni betlehem kiállítás megnyitóján |
A
megnyitón jelen volt több ország vatikáni nagykövete, a római magyar közösség
tagjai, a NEK2020 Általános Titkárságának képviselői, Németh Norbert, a Pápai
Magyar Intézet rektora, valamint Szontágh Szabocs és Liszka Levente, a Magyar
Turisztikai Ügynökség vallásturisztikai felelősei.
Harminc
ország 130 betleheme közül az idén 18 betlehem érkezett Magyarországról. Nagy
részüket a Magyar Kézművességért Alapítvány válogatta (miként 1993 óta minden
évben), egyet a Budapesti Egyetemi és Főiskolai Lelkészség tagjai, egyet pedig
egy római magyar család készített. A „100 Betlehem” Kiállítás 2020. január
12-éig szabadon látogatható a Vatikánhoz vezető Via della Conciliazione sugárút
melletti kiállítóteremben.
Magyar alkotások a 2019-es "100 Betlehem" Kiállításon |
2019. december 3., kedd
Vörös Győző római előadása Machaerus várának kutatásáról
Vörös Győző előadása a Római Magyar Akadémián (fotók: Várhelyi Klára) |
Vörös Győző
professzor november 22-én Rómában mutatta be jordániai ásatásainak eredményét. A
konferenciát a Szentszéki Magyar Nagykövetség és a Jeruzsálemi Szent Sír
Lovagrend római csoportja szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia és a jeruzsálemi
Ferences Biblikus Egyetem támogatásával.
A Keresztelő
Szent János vértanúságának helyszíneként azonosított Machaerus vára nemcsak tudományos
szempontból jelentős, mint egy Jézus-korabeli „időkapszula”, de zarándok-potenciállal
is rendelkezik.
Vörös Győző
előadását Kucsera Tamás Gergely, a MMA főtitkára, Francesco Patton OFM
szentföldi ferences kusztos és Rosario Pierri OFM, a jeruzsálemi Ferences
Biblikus Egyetem (Studium Biblicum Franciscanum) biblikus régészeti karának
dékánja vezette be.
A konferenciát
megnyitó Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet röviden
összegezte Magyarország szentföldi kapcsolatait, a Szent István alapította
zarándokháztól a II. András vezette keresztes hadjáraton – s annak ferences
vonatkozásain – át az Osztrák-Magyar Zarándokházig, és a különböző szent
helyeken található magyar emlékekig. A Szentföld és a Közel-Kelet iránti
kiemelt magyar figyelmet tükrözik a szükséget szenvedő keresztény közösségek
segítésére indított magyar kezdeményezések, de tudományos téren Vörös Győző
professzor jordániai ásatásai is.
A Szent Sír
Lovagrend nevében Lorenzo de Notaristefani köszöntötte a megjelenteket,
nagyrabecsülését fejezte ki a kezdeményezés iránt és aláhúzta annak
jelentőségét a Szent Sír lovagok számára, kiknek fő küldetése a szentföldi
keresztények segítése.
Francesco Patton
OFM, szentföldi kusztos méltatta a magyar kormány és a magyar nép segítségét a
szentföldi és a közel-keleti keresztények érdekében. Felidézte, hogy nem sokkal
korábban Budapesten találkozott a magyar kormány képviselőivel és háláját
fejezte ki, amiért pénzügyi támogatást biztosítanak a Szentföldi Ferences
Kusztódia két projektje, a Terra Sancta Museum és egy iskola számára.
Kucsera Tamás
Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára mutatta be Vörös Győző
professzort, akinek munkássága zsidó-keresztény örökségünk gondozásában és
magyar szempontból is releváns. A szentföldi magyar ásatások fontosságát
mutatja, hogy a Pápai Biblikus Egyetem a Machaerusról szóló monográfiáknak
saját kiadványsorozatukban adott helyet. A tervek szerint további tíz évig
zajló machaerusi ásatások lehetővé teszik majd, hogy ott ünnepelhessék
Keresztelő Szent János mártíromságának kétezredik évfordulóját.
Fra Rosario
Pierri OFM, a jeruzsálemi Ferences Biblikus Egyetem (Studium Biblicum
Franciscanum) biblikus régészeti karának dékánja szakmai bevezetőjében
aláhúzta, hogy a Názáreti Jézus földi élete helyszíneinek kutatása megőrzése
egyben rámutat a kapocsra, mely összeköti Jézus személyét, és az általa
alapított közösséget, az Egyházat. Ismertette a szent helyek régészeti és
levéltári kutatásának előzményeit, melyekhez Vörös Győző munkássága
kapcsolódik. Kifejezte reményét, hogy e munka gyümölcseként hamarosan Machaerus
is kiemelt helyet foglalhat el a jordániai zarándok célpontok között a Jordán
folyó és a Nebo-hegy mellett.
Vörös Győző
képekkel illusztrált előadásában bemutatta Machaerus várának helyszínét, az
ásatások szakaszait, a főbb leleteket, az eddig lehetségessé vált
rekonstrukciókat. Minden mozzanatnál ismertette az összefüggéseket a jól ismert
bibliai szereplőkkel, Nagy Heródesssel, Heródes Antipásszal, Herodiással és
Szaloméval, s legfőképpen Keresztelő Szent Jánossal.
2019. október 3., csütörtök
Boldogasszony kiállítás Rómában – köszönetnyilvánítás a csíksomlyói pápalátogatásért
A kortárs magyar vallásos művészet rangos
bemutatkozásaként Rómába érkezett a Boldogasszony kiállítás. A rendkívüli
gyűjtemény „Magna Domina Hungarorum” címmel október első felében a Szentszék
egyes hivatalainak otthont adó Kancellária-palota földszinti kiállítótermeiben
látogatható, Áder János köztársasági elnök, továbbá a Kultúra Pápai Tanácsa,
valamint a Nemzetközi Pápai Mária Akadémia védnökségével.
A megnyitóra Magyarország Szentszéki
Nagykövetsége szervezésében október 1-jén került sor, az egyik legszebb
reneszánsz épületnek tartott Kancellária-palota Giorgio Vasari freskóival ékes
dísztermében. A Szentszéknél akkreditált diplomáciai testület, vatikáni hivatalok
és római egyházi intézmények képviselőinek, valamint a római magyar közösség
tagjainak jelenlétében megtartott ünnepséget a nyíregyházi Görögkatolikus
Papnevelő Intézet Szent Damján Kórusának éneke tette emelkedettebbé. Az
eseményen a kiállító művészek közül részt vett Melocco Miklós, Molnár János és Párkányi
Raab Péter.
Ünnepség a római Kancellária-palota ún. Vasari-termében (fotó: Várhelyi KlÁra) |
Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki
nagykövet köszöntőjében egyebek mellett emlékeztetett, hogy a kiállítás
időzítése a vatikáni bazilikában található Magyarok Nagyasszonya kápolna
búcsúünnepéhez kapcsolódik, egyúttal jelképes köszönetnyilvánítás Ferenc pápa
június 1-jei csíksomlyói látogatásáért.
(fotó: Várhelyi Klára) |
A görögkatolikus papnövendékek Szent Damján-kórusának énekével kezdődött a megnyitó ünnepség (fotó: Várhelyi Klára) |
Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus
metropolita beszédében a Boldogasszony cím mögött rejlő lelki üzenetet fejtette
ki. Rámutatott: egy családban, ha az édesanya boldog, akkor a család egésze az,
így Szűz Mária boldog volta minden hívő számára öröm forrása.
P. Stefano Cecchin OFM és Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet (fotó: Várhelyi K.) |
Szász Jenő a Magyarok Nagyasszonya szobrát ajándékozta Ferenc pápának (Fotó: Vatican Media) |
Szász Jenő, az NSKI elnöke az október 2-i
általános kihallgatás során találkozott Ferenc pápával, akinek átnyújtotta
Józsa Judit Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló szobrának egy példányát,
megköszönve a Szentatyának a magyarság jeles kegyhelye, Csíksomlyó iránti
kitüntető figyelmét.
2019. szeptember 28., szombat
Boldogasszony kiállítás Rómában
A
csíksomlyói Mária-kegyszobor 500. évfordulója alkalmából létrejött
Boldogasszony kiállítás Magyarország Szentszéki Nagykövetsége szervezésében, a Kultúra Pápai Tanácsa és a Pápai Nemzetközi Mária Akadémia védnökségével Rómába
érkezik, szimbolikus köszönet gyanánt Ferenc pápa június 1-jei csíksomlyói
látogatásáért.
A
budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Forrás Galéria által szervezett
tárlat a Szentszék egyes hivatalainak is otthont adó reneszánsz Kancellária-palotában
(Palazzo della Cancelleria) lesz megtekinthető 2019. október 2-13. között (nyitva
tartás: 10-13 és 16-19).
Pont. Accademia Mariana Internazionale |
2019. szeptember 26., csütörtök
Könyvadomány a Germanicum számára – Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai
A
történelmi Magyarország vármegyéit és városait bemutató monográfia-sorozat
hasonmás kiadásával gazdagodott a római Pápai Német-Magyar Kollégium könyvtára.
Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet és Érszegi Márk Aurél tanácsos szeptember
24-én adta át P. Stefan Dartmann SJ rektornak a Borovszky Samu szerkesztette Magyarország vármegyéi és városai című
sorozat köteteit.
Kovács Szabolcs diakónus, P. Stefan Dartmann SJ rektor, Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet |
A
monográfia-sorozat új kiadását a Külgazdasági és Külügyminisztérium mozdította
elő, s a tárca jóvoltából kerülhetett most adományként a híres Germanicumba.
A
Magyarországról és Közép-Európa más országaiból érkező papnövendékeknek római
tanulmányaik idején otthont adó Germanicumban az utóbbi időkben az egyik
legnagyobb nyelvi közösség éppen a magyar, hiszen az erdélyi és partiumi
kispapok is közéjük tartoznak. Évtizedek óta gyarapítják a képzésüket és
tanulmányaikat támogató magyar nyelvű könyvtárukat. A növendékek képviseletében
Kovács Szabolcs diakónus köszönte meg az adományt.
A
történelmi Magyarország vármegyéit és városait bemutató „Borovkszy” 26 kötetét
egy angol nyelvű összefoglaló kötet egészíti ki. A magyar nemzeti
összetartozást is bemutató mű a száz évvel ezelőtt elmúlt kornak is emléket
állít, mely kor örökségének újrafelfedezése, s mindenekelőtt helytörténeti
értékeinek tanulmányozása a Kárpát-medence népei közötti testvériség erősödését
is szolgálhatja.
2019. szeptember 17., kedd
Kisléghi Nagy Ádám festménye a rangos vatikáni gyűjteményben
Az idén márciusban a Pápai Művészeti Akadémia
tiszteletbeli tagjává választott Kisléghi Nagy Ádám szeptember 17-én adta át a Vatikánban
egyik festményét.
Hagyomány ugyanis az akadémikusok körében,
hogy taggá választásukkor egy szabadon választott alkotásukat az Akadémiának adományozzák.
A XVI. század óta a legjelesebb művészek alkotásaival gyarapodó különleges gyűjtemény
részben a római Pantheon emeleti helyiségeiben (az Akadémia székhelyén),
részben a Kultúra Pápai Tanácsa palotájában nyert elhelyezést.
Kisléghi Nagy Ádám – a 2020-as Nemzetközi
Eucharisztikus Kongresszusra is utalva – eucharisztikus témájú festményét választotta
ki a Pápai Művészeti Akadémia számára. A képet Pio Baldi elnök vette át, az
eseményen jelen volt Mons. Kovács Gergely és Mons. Stefano Sanchirico, a
Kultúra Pápai Tanácsa képviseletében, továbbá Habsburg-Lotharingiai Eduard
szentszéki magyar nagykövet, Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora,
valamint – a művész barátai között – Fekete Róbert, Olaszfa alpolgármestere és
Érszegi Márk Aurél követségi tanácsos. Kisléghi Nagy Ádámot elkísérte felesége,
Kocsis Márta is.
2019. szeptember 12., csütörtök
Olasz lap írása: "Így védi Magyarország a keresztény identitást"
Az Il Giornale olasz napilap "Cultura e Identità" mellékletében 2019. szeptember 5-án Federico Cenci tett közzé beszámolót a Budapest Forum for Christian Communicators első napjáról. Ennek fordítását közöljük.
* * *
Így védi Magyarország a
keresztény identitástCultura e Identità, 2019. szeptember 5.
Federico Cenci
Ékesszóló kép fogadta a tegnap Budapesten megnyílt és szeptember 6-án záruló Christian Communicators Forumra összegyűlt résztvevőket. A magyar miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt bevezető beszéde elmondásakor egy oltárkereszttel ment fel a pódiumra. A hallgatóságnak elmondta, hogy a szakrális tárgy irodájában állandóan jelen van. Egyfajta mementója a magyar történelemnek, valamint olyan látható elköteleződés, amely átjárja napi politikai tevékenységét. Egy budapesti karmelita templomból származik, amelyet a szovjet megszállás alatt elfoglaltak és szétromboltak. Még ma is láthatóak rajta a kalasnyikov-lövedékek által okozott lyukak. Irodájába lépve a miniszterelnök-helyettest minden alkalommal emlékezteti hazájának a mongolok, törökök, szovjetek által okozott, évszázadok során elszenvedett szenvedésre és az üldöztetésre, és tükrözi a tényt, miszerint ma is résen kell lenni azon kihívásokkal kapcsolatban, amelyekkel a keresztényeknek szembe kell nézniük, hogy megvédjék magukat azoktól, akik ki akarnák oltani hitüket és kultúrájukat.
Ebbe a keretbe illeszkedik Magyarországnak az üldözött keresztények érdekében folytatott tevékenysége. 2016-ban egy külön államtitkárságot hoztak létre a közel-keleti keresztények védelmére a lerombolt templomok és egyetemek újjáépítésének finanszírozása révén. Ez a munka szorosan kapcsolódik a menekültek kezeléséhez. Megvédeni a keresztényeket szülőföldjükön és máshol, hozzásegíti őket, hogy ne vándoroljanak el. Semjén a migrációs hullám témájáról szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország hozzáállása a kérdéshez, annak ellenére, hogy azt ellentmondást nem tűrőnek festik le, a közjó védelmének logikáját követi. A kapuk megkülönböztetés nélküli megnyitása a belépő emberek becsapását is jelenti, hiszen az ország nincs abban a helyzetben, hogy bárkinek, aki csak átlépi határait, jövőt tudjon biztosítani. Továbbá ahelyett, hogy Európába hozzuk a „rendetlenséget”, jobb lenne azokban a térségekben rendet tenni, ahol ez hiányzik. Innen jön a javaslat, hogy hazájukban kell segíteni őket, de a szavakat követően tettekkel is. Semjén gyakran szembesül azzal a kifogással, hogy Magyarország miért a keresztényeket és nem bármely más vallási csoportot segít a Közel-Keleten. A miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy prioritást jelent, a közös vallásos hitből fakadó testvériség okán, és a diocletiánusi idők óta tartó üldöztetések jelentette közös múlt miatt is megsegíteni a keresztény közösségeket.
A
kereszténység védelme melletti magyar elkötelezettség nemcsak a határokon túlra
érvényes. Az elmúlt napokban Semjén egy kapuvári katolikus iskolai évnyitón
elmondta, hogy Magyarországon jelenleg 1067 egyházi közoktatási intézményben 220.000
diák tanul. 2010 óta 2.800 szent épületet újítottak fel és 120-at építettek.
„Magyarországon egyetlen templomot sem zártak be, vagy alakítottak át
bevásárlóközponttá vagy mecsetté, ellentétben azzal, ami Nyugat-Európában
történik” – mondta Semjén. A magyarok országa tehát a keresztény gyökerek
védelmének élvonalában áll. A miniszterelnök-helyettesre utalva ezt
hangsúlyozta Menczer Tamás külügyminisztériumi államtitkár is, aki kiemelte,
hogy a keresztény értékek nem a múltat, hanem a jövőt jelentik. Elítélőleg
szólt azokról, akik azt gondolják, hogy a kereszténység hangjának nincs helye a
modern világban, pedig az alapvetően hozzá tud járulni a mai aktualitásokhoz az
emberi kapcsolatokat, a családot, a hazát érintő kérdésekben. Menczer végül kijelentette,
hogy a Keresztény Komunikátorok Fóruma nemcsak a gyakorló keresztényeknek szól,
hanem mindazoknak, akik szerint bizonyos értékek megőrzése alapvetően fontos
egy jobb jövő építéséhez.
(Fotó: bfcc.media) |
2019. szeptember 7., szombat
Habsburg nagykövet a keresztény kommunikátorok fórumán és a demográfiai csúcstalálkozón
Habsburg-Lotharingiai
Eduard nagykövet szeptember 4-én felszólalt a Külgazdasági és
Külügyminisztérium által szervezett Budapest Forum for Christian Communicators
rendezvényen. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyházi és hitbeli
témák kommunikációja során a közösségi médiában is „jó keresztényként”
szükséges fellépni, különösen amikor a párbeszéd során radikálisan másként
gondolkodó, netán agresszív személyekkel van dolgunk. Emlékeztetett a korábban
összeállított Twitter-etikett javaslataira is.
A
III. Budapesti Demográfiai Csúcstalálkozón Habsburg nagykövet a családdal
kapcsolatos kérdéseknek a közösségi médiában való jelenlétéről tartott
előadást. Egy olyan közegben, ahol sokan esetleg nem ismernek pozitív és boldog
családi – nagycsaládos – példákat, érdemes apróbb, kedves történetekkel
illusztrálni, hogy lehetséges a keresztény családideált megélni a
hétköznapokban is. S főként, érdemes sokat „mosolyogni” Twitteren is, mert így ott
is könnyebb barátokra lelni.
2019. július 18., csütörtök
Hogyan látta a külföldi katolikus sajtó a csíksomlyói pápai misét?
Visszatekintve
a romániai pápalátogatásra, s azon belül a csíksomlyói szentmisére, érdemes
felidézni, hogyan látta azt néhány releváns nemzetközi katolikus sajtótermék.
Az
olasz nyelvű Vatican News (Vatikáni
Rádió portálja) május 27-28-29-én kezdett el érdemben foglalkozni a romániai
pápalátogatással. A programismertető sajtótájékoztatóról
tárgyszerűen, Csíksomlyó történeti jelentőségét ismertetve számolt be.
Miguel Maury Buendía bukaresti nuncius egy interjúban
Csíksomlyóval kapcsolatban elmesélte, hogy néhány éve ő maga mutatta be a
csíksomlyói búcsú szentmiséjét 300 ezer magyar hívő előtt, a kegyhely 450 éves
évfordulója alkalmából. A székelyek 1567-ben, a reformáció idején megfogadták
az éves pünkösdszombati zarándoklatot, ha meg tudják tartani katolikus hitüket.
Azóta sok évszázad telt el és hűek maradtak hozzá. A nuncius érdekességként
megemlítette továbbá, hogy ott nem a Gounod-féle pápai indulót énekelik (ti. a
Vatikán hivatalos himnuszát), hanem a hívek egy másik a pápa tiszteletére írt
himnuszt. Idén a csíksomlyói búcsú különösen jelentős ünnep lesz – mutatott rá
Maury Buendía érsek – mert először jön pápa a kegyhelyre, s ráadásul ő nyitja a
pünkösdi kilencedet.
Oláh Zoltán atya, a gyulafehérvári egyházmegyei
sajtóreferens interjújában
hangot adott az erdélyi magyar hívek pápalátogatás felett érzett örömének. A
portálon emellett több román püspök és más egyházi személy nyilatkozott.
A
L’Osservatore Romano vatikáni
napilap május 30-i számában előzetes összeállítás jelent meg a romániai
pápalátogatás kapcsán, benne a pápai videóüzenet szövegével és a Pietro Parolin
bíboros államtitkárral készített alkalmi interjúval. Továbbá Ioan Robu
bukaresti érsek és Lucian Muresan görögkatolikus nagyérsek egy-egy cikke
mellett interjút közölt Virgil Bercea nagyváradi görögkatolikus metropolitával,
valamint visszaemlékezéseket a 20 évvel korábbi első pápalátogatásról. Ebben a
kontextusban jelent meg egy nagy terjedelmű riport Böjte Csaba testvérrel.
Parolin bíborosnak feltették a kérdést:
„A csíksomlyói kegyhelyen a pápát különösen az Erdélyben koncentrálódó magyar
kisebbség fogja fogadni. Van aki, kicsit provokálóan, egy külön
pápalátogatásról beszél ennek kapcsán – tényleg így volna?” Válaszában a
bíboros igyekezett elvenni a kérdés élét mondván, minden romániai közösséget
felkeres a pápa. „Különböző közösségek vannak: gondoljunk csak a római
katolikusokra, akik különböző nyelvűek: románok, magyarok, lengyelek,
horvátok... s van még az örmény közösség is, ám a nagy többséget az ortodoxok
alkotják. Azután ott vannak a különböző etnikumok, köztük a magyarral, amely
jelentős csoportot alkot.” Majd kifejtette, hogy a pápa nagy odafigyeléssel
mindig „a különböző komponensek, hagyományok, kultúrák és szokások tiszteletére
szólít fel az országon belül”, s bizonyára ezúttal is az „ország egységén belül
a kölcsönös tiszteletre fog felszólítani”. Hozzátette még, hogy „a felkeresett
kegyhelyen ez a felszólítás különösen is erősen fog visszhangzani; az együtt
járásra szóló felszólítás lesz – amint a látogatás mottójában is szerepel –
hogy meghaladják a történelmi megosztottságot és egymásra találjanak a közös
hit egységében.”
Robu érsek írásában áttekintést
nyújtva a pápalátogatás menetéről megemlítette, hogy a pápa „a csíksomlyói
Mária-kegyhelyen együtt misézik a magyar etnikumú románokkal, majd délután
Iasiban a fiatalokkal és a családokkal találkozik”.
Muresan nagyérsek a hét
görögkatolikus püspök boldoggá avatása kapcsán elmondta: „kettős fontossággal
bír, egyházival és nemzetivel, hiszen alig néhány hónappal ezelőtt ünnepeltük
Románia mint modern és egységes állam első centenáriumát”.
Bercea püspök egyháza történetét
összefoglalva nem sok szót vesztegetett a magyar vonatkozásokra, ám leszögezte,
hogy „a román nép akkor született meg, amikor Daciát Traianus meghódította, a
dákok és a római legionáriusok uniójából, akik elhozták számukra a hitet.
Egységes hittel, nyelvvel és egy jól körülhatárolt területen született meg.”
A
vele készített riportban Böjte Csaba testvér ismertette tevékenységét, annak
emberi oldalát hangsúlyozva (Átkelni
a Vörös-tengeren Erdélyben). A riporter, Maurizio Fontana leírta, hogy
Csaba testvérék is Csíksomlyón várják majd a Szentatyát, „a Kárpát-medence
fontos kegyhelyén, mely főleg az e vidéken többséget alkotó magyar kisebbségnek
fontos”. Természetesen megemlítette azt is, hogy Csaba testvérék nemrég részt
vettek a pápai kihallgatáson.
A
L’Osservatore Romano egy korábbi számában Iuliu Hossu görögkatolikus püspökről
jelent meg egy írás, mely a leendő boldogot „nyájszagú pásztorként” és sokat
szenvedett vértanúként mutatta be. A cikket azzal a fényképpel illusztrálták,
melyen Hossu püspök felolvassa a gyulafehérvári nyilatkozatot, a képaláírás
pedig úgy fogalmaz, hogy „ekkor született meg Románia”…
A
pápalátogatás részleteit ismertető vatikáni
sajtótájékoztatón Alessandro Gisotti szóvivő, ismereteink szerint korrekt
módon aláhúzta a csíksomlyói program magyar vonatkozását is. Elmondta, hogy a
máriás tematikájú látogatás „ilyen értelemben vett csúcspontja az erdélyi
Csíksomlyó kegyhelyen tett látogatás lesz”. Elmondta még, hogy e kegyhely „a
magyarok szívéhez közel áll”, s ők alkotják majd az ott várt 110.000 hívő
többségét, de hozzátette, ennél a számnál jóval többet, a dupláját-tripláját
várják. Ismertette a kegyhely rövid történetét és jelentőségét is, valamint az
Arany Rózsa kitüntetést. Miután voltak, akik rákérdeztek a magyar állami
vezetők részvételére, a szóvivő elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem
lesz jelen Csíksomlyón, de Áder János magyar köztársasági elnök igen, ám nem
hivatalos minőségben, „magánemberként és hívőként”.
A
SIR olasz katolikus hírügynökség átvette
az MKPK két közleményét a csíksomlyói mise Székelyudvarhelyen készülő liturgikus
bútorairól, illetve a kegyszoborról
és a pápai Arany Rózsáról. A SIR emellett persze több román egyházi
személyiséggel készített interjút a pápalátogatás jelentőségéről és
programjáról.
A
Rome Reports nemzetközi katolikus
hírügynökségnek adott interjúban
Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet rámutatott, hogy Ferenc pápa
közelgő romániai apostoli útja különleges jelentőséggel bír a magyarok számára
is, amiért felkeresi legfontosabb kegyhelyünket, a gyönyörű fekvésű Csíksomlyót
is, ahol várhatóan nagy tömeg várja majd.
Az
ACI Stampa olasznyelvű katolikus
portál külön-külön írásokban mutatta be a pápalátogatás egyes helyszíneit.
Csíksomlyóról Andrea Gagliarducci „Ferenc
pápa Csíksomlyón, Románia magyar szívében” címmel írt, bemutatva a kegyhely
történetét, az erdélyi magyarságot, megemlítve Márton Áront, valamint Scheffler
és Bogdánffy vértanú püspököket, továbbá a csíksomlyói búcsút, mellyel
kapcsolatban felhívta a figyelmet az UNESCO-listáról lemaradás történetére is.
A Vatican
News (Vatikáni Rádió) különböző nyelvi programjai és a L’Osservatore Romano
tudósításaiban már június 1-jén külön összeállítások szerepeltek a csíksomlyói
miséről, melyek elsősorban a pápa beszédére összpontosítottak, ám megemlítették
a kegyhely magyar jellegét és a résztvevők magyar mivoltát.
A Vatican
Media (Vatikáni TV) természetesen élőben közvetítette a csíksomlyói pápai misét,
amit a vatikáni stúdióban Mons. Kovács Gergely atya, a Kultúra Pápai tanácsa
hivatalvezetője kommentált.
A Vatican
News olasz portálján megjelent tudósítás
több háttérinformációt is tartalmazott a kegyhely történetéről, az Arany
Rózsáról, vagy a pápának adott „zöld ajándékról”, a jelképes erdélyi faültetési
kezdeményezésről. Ugyancsak ismertette Jakubinyi György gyulafehérvári érsek
köszöntőbeszédét. Külön beszámolt arról is, hogy a misét követően a pápa a
Jakab Antal Házban pihent meg, s ennek kapcsán a ház névadójáról is közölt
néhány sort. Másik tudósításukban megemlítették azt is, hogy a pápai
sajtókíséretben utazó magyar újságírók roma gyerekek rajzát ajándékozták a
Szentatyának. A többi nyelvi szerkesztőség tudósításaiban is legalább annyi
megjelent, hogy magyarok lakta területről van szó, s magyarok voltak a mise
résztvevői. Többhelyütt megemlítették az Arany Rózsát és Jakubinyi érsek
köszöntőjét is. A német portál részletesebben tudósított a körülményekről, az
angol portál ezzel szemben csupán Magyarországról érkező zarándokokat említett,
a spanyol nyelvű pedig még ennyit sem.
A L’Osservatore
Romano június 2-i kiadásában a pápai sajtókíséretben levő Maurizio Fontana bőséges
cikket szentelt a csíksomlyói misének „Máriás szombat” (Sabato mariano)
címmel, számos magyar vonatkozású háttérinformációt beemelve. Lelkesen méltatta
a hely szépségét, leírta, hogy ott a többség magyar, sőt székely, megemlítette
a székelykaput (a rajta szereplő felirattal) és a felcsendülő „Ó én édes jó
Istenem” himnuszt, a Misericordia-installációt, Márton Áront, Szt. László
ereklyéjét, a kegyszobor történetét, Böjte Csaba jelenlétét, valamint Áder
János magyar elnök jelenlétét („egyszerű zarándokként”). A kegyhely nevét magyarul
is emlegette.
Az olasz püspöki konferencia Avvenire napilapjában Gianni
Cardinale tudósított a miséről. Írt a székelyekről, a csíksomlyói búcsú
jelentőségéről, az Arany Rózsáról. A pápa beszédét kommentálva megemlítette,
hogy „a pápa nem ment bele a részletekbe, de jól ismeri e vidék etnikai
feszültségeit, ahol a helyben többséget képező, ám országosan kisebbségben levő
magyarság úgy érzi, a román többség nem ismeri el összes jogait, s e
feszültségek egyházi téren is lecsapódnak”. Ő is megemlítette „az egyszerű
zarándokként jelen levő Áder János magyar elnököt”.
A Famiglia
Cristiana (Keresztény Család) olasz katolikus hetilap a pápa csíksomlyói
homíliájának ismertetése kapcsán megemlítette, hogy a kegyhely elsősorban a
magyarok számára nagyon kedves, akik a térségben többséget alkotnak.
A Vatican
Insider portál (a La Stampa napilap szakosított portálja) szintén még aznap
összeállítást közölt, mely leírta, hogy a csíksomlyói
kegyhely Erdélyben található, ahol nagy számban vannak katolikus, úgymond „magyar
nyelvű és etnikumú romániaiak”. A kegyhelyre a szomszédos Magyarország hívei is
zarándokolnak, a hívek között pedig jelen volt egyszerű zarándokként Áder János
magyar köztársasági elnök is. Kiemelte, hogy sok magyar zászló volt látható. Erdélyt
„a hit és a nagy zarándoklatok földjének” nevezte, majd rövid történeti
leírásban a megemlékezett a csíksomlyói kegyhely eredetéről, amely „Giovanni
Hunedoara” személyéhez köthető, és a gyulafehérvári egyházmegyében található,
amelyet Szent István magyar király alapított 1009-ben.. A cikk szerint a pápa
homíliája utalt a románok és magyarok közötti történelmi viszályokra is. Egyedül
ez a cikk említette meg Drakula történetét, kiemelve, hogy azt Bram Stoker ír
szerző kapcsolta Erdély nevéhez, s amit a térség úgymond ki is aknáz
turisztikai szempontból.
A The Tablet angol katolikus lap
helyszíni tudósítója, Christopher Lamb a viszontagságos utazásról, a sáros úton
segítői karjába kapaszkodó pápáról ír, aki a „múlt megosztottságának
félretételére szólította fel az országot”, ugyanis 1,2 millió magyar él
Romániában, és feszültségek vannak „a magyar katolikus, illetőleg a román
nyelvű görögkatolikus közösségek között”, jóllehet mindketten kisebbséget
képeznek az ortodox többségű országban.
Az AP News angol nyelvű beszámolójában
a Lamb által említett elemek is szerepelnek azzal a hozzátoldással, hogy
„Magyarország az I. világháborút követő békeszerződésekkel veszítette el
Erdélyt, s mégis a régió erősen magyar maradt mind nyelvében, mind
kultúrájában”.
A spanyol La Vanguardia megemlíti, hogy
Csíksomlyó „térségében feszültségek vannak az erdélyi magyarok és a román
hatóságok között”, továbbá hogy a Trianoni Szerződés „átrajzolta a határokat,
és sok magyar egyik napról a másikra Romániában találta magát”. A lap szerint
„sok szakértő a pápa térségbeli látogatását az erdélyi magyar kisebbségnek
adott nyílt támogatásként értékeli, abban a térségben, ahol a magyarok
autonómiát követelnek nacionalista mozgalmaik révén. A térség lakosságának
70%-a magyar nyelvű, noha román területen van.”
Hasonlóképpen fogalmazott az El Mundo spanyol lap, mely
Csíksomlyót bemutatva tévesen a görögkatolikusok legfontosabb kegyhelyének
nevezte. A térségről azt írta, hogy „itt koncentrálódik a magyar származású
román katolikusok nagy része, akik Románia legnagyobb kisebbségét alkotják,
saját kultúrájukat és identitásukat követelve, ami folyamatos feszültségeket
kelt a térségben”. Az összetett „társadalmi-politikai viszonyok” miatt a
pápalátogatást egyesek a régió magyar identitásának elismeréseként értékelték.
A La
Croix francia katolikus lap helyszíni tudósítója, Nicolas Senèze
Csíksomlyót „a populisták által gyakran magukévá tett éves zarándoklat”
helyszíneként írta le, ahol a pápai misén a „piros-fehér-zöld” színek vették át
a román „kék-sárga-piros” helyét.
A Le Monde beszámolója a fenti
elemeket is tartalmazta, Csíksomlyót „erős identitárius töltetű” helynek
minősítve. Románra és magyarra is fordított (s egyaránt megtapsolt) beszédében
a pápa az együttműködést, a sérelmek meghaladását szorgalmazta a zarándokok
előtt, „akik közül némelyek elnyomott kisebbségnek érzik magukat Romániában”.
Az America jezsuita magazin helyszíni
tudósítója, Gerard O’Connell a kegyhely történetét is ismertette, aláhúzva
annak magyar eredetét, megemlítve, hogy a történetet „az újságíróknak kiosztott
prospektus imígyen foglalta össze: Magyar Katolikusok 1000 éve Erdélyben, 100
éve Romániában”.
A National Catholic Register amerikai
katolikus portálon Victor Gaetan a pápalátogatás programját ismertetve beszámolt
Csíksomlyó magyar vonatkozásairól is, megszólaltatva Oláh Zoltán atyát is.
Az amerikai Catholic News Agency rövidebben
ismertette a pápa beszédét, utalva a kegyhely keletkezésére.
Az ACI
Stampa olasz nyelvű katolikus portál összefoglalta a pápa csíksomlyói
beszédét, illetve azzal párhuzamosan megjelentetett egy másik cikket is, „Romániai
magyarok és az egyházi javak restitúciójának kihívásai” címmel, Tamási Zsolt
marosvásárhelyi iskolaigazgató májusi, Rómában tartott előadásából merítve,
benne a Batthyányeummal, valamint a csíksomlyói búcsú elmaradt UNESCO-listára
vételének esetével.
A Vatikán-közelinek tekintett Il Sismografo blog több
Csíksomlyó-témájú anyagot átvett a Szentszéki Magyar Nagykövetség olasz nyelvű blogjáról,
június 1-jén reggel pedig külön interjút
közölt Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar szentszéki nagykövettel, melynek
magyar fordítását alább közöljük.
* * *
Magyar
nagykövet: „Meggyőződésem,
hogy a csíksomlyói esemény megmutatja majd Erdély és Románia egész gazdagságát,
amelynek a magyarok is részesei a maguk szokásaival, énekeivel, szimbólumaival”
1) A romániai
pápalátogatás mondhatni a magyar nemzettel való találkozásról is szól. Miért?
A magyarok lelkesen fogadták a pápa döntését,
hogy Romániába látogatván felkeresi Csíksomlyót is, ez a gesztus igazán
megérintette őket. Hiszen ez a kegyhely az egész Kárpát-medence magyarsága
által leginkább látogatott zarándokhely. Az éves pünkösdszombati búcsú az egyik
legnagyobb magyar vallásos eseménnyé vált. S nem csupán a katolikusok, de a
protestánsok számára is, ami egy szép ökumenikus jelleget teremt az esemény
számára.
Meggyőződésem, hogy a csíksomlyói esemény
megmutatja majd Erdély és Románia egész gazdagságát, amelynek a magyarok is
részesei a maguk szokásaival, énekeivel, szimbólumaival.
A pápai misén több tízezer magyarországi hívő
is részt vesz, akik egyebek mellett zarándokvonattal érkeznek majd, vagy
gyalog, illetve biciklivel. Jelen lesznek a Magyar Katolikus Püspöki
Konferencia tagjai, de Magyarország köztársasági elnöke, Áder János is,
valamint a magyar kormány több tagja, akik amúgy rendszeresen járnak
Csíksomlyóra. A Szentatyának köszönhetően június elseje ezért a találkozás és a
testvériség szép momentuma lesz.
2) A
csíksomlyói mise milyen üzenettel bírhat a nehéz helyzetben levő, egymással
nehezen szóba álló és megértő európai népek számára?
Földrészünk bonyolult történetén belül
Kelet-Közép-Európa, amelyhez Magyarország s Románia is tartozik, különös
történelmi tapasztalattal bír, mely kevéssé ismert a szélesebb közvélemény
előtt.
Úgy vélem, Ferenc pápa látogatása a magyarok
számára rendkívüli lehetőséget jelent, hogy megoszthassák értékeiket az
egyetemes Egyházzal. A magyar kormánynak meggyőződése, hogy csak a
kelet-közép-európai nemzetek együttműködése teheti szilárdabbá az Európai Uniót
is, ahol a sajátos identitásokat nem fenyegetésnek, hanem erőforrásnak
tekintik.
3) melyek
lehetnek Ferenc pápa tanításának azon pontjai, melyek az európai nemzetek
számára is biztos irányt mutathatnak?
Igen jelentőségteljesnek találtam, ahogy maga
Ferenc pápa értelmezte ennek a pápalátogatásnak a mottóját: “járjunk együtt”.
Videóüzenetében azt mondta, hogy mindez azt is jelenti, hogy “megőrizzük a
gyökereket és a családot”, “gondoskodunk a gyermekek és a mellettünk állók
jövőjéről”. De azt is jelenti, s ezt különösen fontosnak tartom, hogy “meghaladjuk
a félelmeket és gyanakvásokat”, s engedjük “leomlani a másoktól elválasztó
korlátokat”.
Eszembe jut, amit Ferenc pápa mondott nemrég:
“Az Egyház mindig is a saját nép, a haza szeretetére buzdított, valamint a
népek körében meggyökeresedett különböző kulturális jellegzetességek, szokások
és helyes életmódok tiszteletére.”
2019. május 25., szombat
A Rome Reports interjúja Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövettel a romániai pápalátogatásról
A Rome Reports hírügynökségnek adott interjúban Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet rámutatott, hogy
Ferenc pápa közelgő romániai apostoli útja különleges jelentőséggel bír a magyarok
számára is.
„Nagy ajándék az egész magyarság számára,
hogy a Szentatya felkeresi legfontosabb kegyhelyünket, Csíksomlyót is.”
"Csíksomlyó Erdélyben található, gyönyörű
hely, ahol a hegyen, az erdő alján megtartott szabadtéri misén amerre a szem
ellát, minden tele lesz a pápát ünneplő emberekkel."
2019. május 24., péntek
A Keresztény Élet riportja nagykövetségünkről
A Keresztény Élet katolikus hetilap május 19-i számában, a római magyar jelenlétről készített sorozat részeként jelent meg egy összeállítás nagykövetségünkről Varga Gabriella tollából.
2019. május 20., hétfő
Nagyköveti reagálás az „America” jezsuita lapban a csíksomlyói pápalátogatással kapcsolatban megjelent cikkre
Az amerikai jezsuiták által kiadott „America”
magazin április 29-i számában megjelent egy cikk, mely Ferenc pápa romániai
látogatásával kapcsolatban fogalmazott meg állításokat (Marc Roscoe Loustau – „Pope
Francis: Be Wary of Hungary’s Right-Wing Populists”).
Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard,
Magyarország szentszéki nagykövete kapcsolatba lépett az „America”
szerkesztőségével s lehetőséget kapott egy rövid válasz megjelentetésére. A lap
főszerkesztőjéhez címzett külön levelében a nagykövet rámutatott, hogy az említett cikk mind Magyarországon, mind
Erdélyben jelentős visszatetszést szült a magyarság körében, amiért nem
tanúsított tiszteletet egyrészt a pápalátogatás történelmi eseménye iránt,
másrészt azon szent hagyomány iránt, amit számunkra a csíksomlyói búcsú jelent.
Feltételezve,
hogy az „America” szerkesztősége értesült a Magyar Jezsuita Rendtartomány
közleményéről, mely elhatárolódik a csíksomlyói pápalátogatással kapcsolatban
írott ominózus cikktől, Habsburg nagykövet nem látta szükségét, hogy annak
tartalmát megismételje, így a rendelkezésre álló, szűkre szabott helyet arra
kívánta felhasználni, hogy rámutasson néhány olyan további szempontra, amely
hasznos lehet az erdélyi pápalátogatás értelmezéséhez.
Az
„America” május 27-i dátumot viselő számában (az interneten május 17-én)
változtatások nélkül megjelent Magyarország szentszéki nagykövetének reagálása,
melynek magyar fordítása az alábbi:
„Ferenc pápa romániai látogatásának fontos
állomása lesz Erdély. E térség etnikai és vallási kisebbségei számára, akik oly
sokszor voltak a periférián, és meg kellett küzdeniük identitásukért s
hitükért, a reménység jele lesz ez, és hatalmas ajándék a pápa részéről, amit
hálás örömmel fogadnak.
A szentmise Csíksomlyón, a világ
magyarságának legfontosabb búcsújáró helyén, megerősít majd a hitben és segít
hidakat építeni a magyar közösségek, illetve a térség többi népei között,
egyenlő alapokon együttműködve, tiszteletben tartva minden közösség jogait s
hagyományait.
Ha már hagyományokról esik szó: jelképeink, –
köztük a magyar Himnusz (mely valójában egy imádság) – nemzetünk 20. századi
megosztottságát megelőző időkre nyúlnak vissza, és minden közösségünk
sajátjának vallja azokat. Amint a Szentatya is emlékeztetett [ti. a Pápai Társadalomtudományi Akadémia tagjaihoz intézett 2019. május 2-i beszédében]: „Az
Egyház mindig is a saját nép, a haza szeretetére buzdított, valamint a népek
körében meggyökeresedett különböző kulturális jellegzetességek, szokások és
helyes életmódok tiszteletére”. Valamiképpen ez a hozzáállás hibádzik a
cikkből.
Annyit elmondhatok, hogy Magyarország hálás
Ferenc pápának és örömmel tekint látogatása elé a szomszédos Romániában.
Habsburg-Lotharingiai Eduard
Magyarország szentszéki nagykövete”
Magyarország szentszéki nagykövete”
„Várjuk Ferenc pápát Csíksomlyón” – az erdélyi magyarság római bemutatkozása
Május
8-án a Római Magyar Akadémia Liszt-termében az erdélyi magyarságról szóló
ismeretterjesztő előadásra került sor „Várjuk Ferenc pápát Csíksomlyón” címmel.
Tamási Zsolt marosvásárhelyi iskolaigazgató vetített előadása az erdélyi magyarságról |
Habsburg-Lotharingiai
Eduard nagykövet bevezetőjét követően Tamási Zsolt, a
marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Teológiai Líceum igazgatója beszélt az
erdélyi magyarságról, bemutatva a helyi katolikus egyház történetét, jelenlegi helyzetét,
illetve az aktuális kihívásokat. Külön kiemelte a Batthyanyeum
visszaszolgáltatásának, magának a marosvásárhelyi gimnáziumnak, illetve a
csíksomlyói búcsú UNESCO-listáról lemaradásának eseteit.
Böjte Csaba testvér tanúságtétele Rómában |
Böjte
Csaba testvér – a jelenlevőket láthatóan megérintő – tanúságtétel keretében bemutatta
az Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrejöttének történetét, tevékenységét, amit
konkrét példákkal illusztrált. Az Alapítvány által gondozott gyermekekből álló
Szent Ferenc Kiskórusa erdélyi népdalokat adott elő. A találkozót az „Ó én édes
Jó Istenem” ősi székely himnusz zárta. Ezt az éneket aznap délelőtt Ferenc
pápának is elénekelték a gyermekek, amikor az általános kihallgatás végén
találkozhattak vele.
Szent Ferenc Kiskórusa erdélyi népdalokat énekel a Római Magyar Akadémián |