Karácsonyra

Ferenc pápa a magyar betlehemekkel és betlehemezőkkel

Ferenc pápa december 9-én felkereste a vatikáni "100 Betlehem" kiállítást és meghallgatta a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola kamarakórusának karácsonyi énekeit.

(Fotók: Vatican Media)

A vatikáni „100 Betlehem” Kiállítás és a pápa

Sokak meglepetésére Ferenc pápa is felkereste a Vatikáni 100 Betlehem Kiállítást december 9-én délután. Megtekintette az alkotásokat, kezet fogott, elbeszélgetett a betlehem-készítőkkel, köztük egy magyar családdal és egy kazincbarcikai betlehem alkotóival.

Miután megáldotta a kiállított betlehemeket, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola diákjai rövid betlehemest mutattak be tiszteletére. A végén jellegzetes szaloncukorral kedveskedtek a Szentatyának, aki azt magyarul köszönte meg.

A vatikáni „100 Betlehem” Kiállítást december 8-án Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa elnöke, Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet és Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök nyitotta meg. Az ünnepségen a budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Sapszon Borbála vezette kamarakórusa énekelt hagyományos magyar karácsonyi énekeket (Csordapásztorok, Ó gyönyörűszép titokzatos éj, Dicsőség mennyben az Istennek) s mutatott be egy rövid betlehemi jelenetet.

Fisichella érsek különleges alkalomnak nevezte az idei betlehem kiállítást, melynek aktualitását Ferenc pápa egy héttel ezelőtt kiadott Admirabile signum kezdetű apostoli levele is kiemeli. A Szentatya által december 1-jén Greccióban aláírt dokumentum egy eredeti példányát Rino Fisichella ünnepélyesen átnyújtotta Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövetnek.

A nagykövet köszönetet mondott a lehetőségért, hogy az idén a rangos kiállításon Magyarország lehet a díszvendég, ráirányítva a figyelmet a 2020 szeptemberében esedékes budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Ezt követően röviden ismertette a római és nemzetközi közönség előtt a magyar betlehemek és a betlehemezés szokásának jellegzetességeit.

Magyar betlehemek a vatikáni kiállításon

Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök a Szentatya levelét idézve rámutatott, hogy miként a betlehem, úgy a nálunk hagyományos betlehemezés is „a hit édes és igényes átadási folyamatának része”, amint azt a Kodály Kórusiskola tanulóinak szereplése is tanúsítja.

A betlehemállítás és az Eucharisztikus Kongresszus mondanivalója szorosan összefügg, mondta Cserháti püspök, hiszen a jászolban fekvő Kisjézus ugyanaz, akit az Oltáriszentségben imádunk. Hasonlóképpen – amint az Admirabile signum pápai levél is utal rá – a betlehem arra tanít, hogy „szemléljük Jézust, érezzük Isten irántunk tanúsított szeretetét, hogy érezzük és higgyük, Isten velünk van (…) és érezzük, hogy ebben áll a boldogság”. Ugyanerre a boldogságra utal az Eucharisztikus Kongresszus mottója is: „Minden forrásom belőled fakad”.

Meghívó Budapestre a vatikáni betlehem kiállítás megnyitóján

A megnyitón jelen volt több ország vatikáni nagykövete, a római magyar közösség tagjai, a NEK2020 Általános Titkárságának képviselői, Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora, valamint Szontágh Szabocs és Liszka Levente, a Magyar Turisztikai Ügynökség vallásturisztikai felelősei.

Harminc ország 130 betleheme közül az idén 18 betlehem érkezett Magyarországról. Nagy részüket a Magyar Kézművességért Alapítvány válogatta (miként 1993 óta minden évben), egyet a Budapesti Egyetemi és Főiskolai Lelkészség tagjai, egyet pedig egy római magyar család készített. A „100 Betlehem” Kiállítás 2020. január 12-éig szabadon látogatható a Vatikánhoz vezető Via della Conciliazione sugárút melletti kiállítóteremben.

Magyar alkotások a 2019-es "100 Betlehem" Kiállításon

Vörös Győző római előadása Machaerus várának kutatásáról

Vörös Győző előadása a Római Magyar Akadémián (fotók: Várhelyi Klára)

Vörös Győző professzor november 22-én Rómában mutatta be jordániai ásatásainak eredményét. A konferenciát a Szentszéki Magyar Nagykövetség és a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend római csoportja szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia és a jeruzsálemi Ferences Biblikus Egyetem támogatásával.

A Keresztelő Szent János vértanúságának helyszíneként azonosított Machaerus vára nemcsak tudományos szempontból jelentős, mint egy Jézus-korabeli „időkapszula”, de zarándok-potenciállal is rendelkezik.

Vörös Győző előadását Kucsera Tamás Gergely, a MMA főtitkára, Francesco Patton OFM szentföldi ferences kusztos és Rosario Pierri OFM, a jeruzsálemi Ferences Biblikus Egyetem (Studium Biblicum Franciscanum) biblikus régészeti karának dékánja vezette be.

A konferenciát megnyitó Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet röviden összegezte Magyarország szentföldi kapcsolatait, a Szent István alapította zarándokháztól a II. András vezette keresztes hadjáraton – s annak ferences vonatkozásain – át az Osztrák-Magyar Zarándokházig, és a különböző szent helyeken található magyar emlékekig. A Szentföld és a Közel-Kelet iránti kiemelt magyar figyelmet tükrözik a szükséget szenvedő keresztény közösségek segítésére indított magyar kezdeményezések, de tudományos téren Vörös Győző professzor jordániai ásatásai is.

A Szent Sír Lovagrend nevében Lorenzo de Notaristefani köszöntötte a megjelenteket, nagyrabecsülését fejezte ki a kezdeményezés iránt és aláhúzta annak jelentőségét a Szent Sír lovagok számára, kiknek fő küldetése a szentföldi keresztények segítése.

Francesco Patton OFM, szentföldi kusztos méltatta a magyar kormány és a magyar nép segítségét a szentföldi és a közel-keleti keresztények érdekében. Felidézte, hogy nem sokkal korábban Budapesten találkozott a magyar kormány képviselőivel és háláját fejezte ki, amiért pénzügyi támogatást biztosítanak a Szentföldi Ferences Kusztódia két projektje, a Terra Sancta Museum és egy iskola számára.

Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára mutatta be Vörös Győző professzort, akinek munkássága zsidó-keresztény örökségünk gondozásában és magyar szempontból is releváns. A szentföldi magyar ásatások fontosságát mutatja, hogy a Pápai Biblikus Egyetem a Machaerusról szóló monográfiáknak saját kiadványsorozatukban adott helyet. A tervek szerint további tíz évig zajló machaerusi ásatások lehetővé teszik majd, hogy ott ünnepelhessék Keresztelő Szent János mártíromságának kétezredik évfordulóját.

Fra Rosario Pierri OFM, a jeruzsálemi Ferences Biblikus Egyetem (Studium Biblicum Franciscanum) biblikus régészeti karának dékánja szakmai bevezetőjében aláhúzta, hogy a Názáreti Jézus földi élete helyszíneinek kutatása megőrzése egyben rámutat a kapocsra, mely összeköti Jézus személyét, és az általa alapított közösséget, az Egyházat. Ismertette a szent helyek régészeti és levéltári kutatásának előzményeit, melyekhez Vörös Győző munkássága kapcsolódik. Kifejezte reményét, hogy e munka gyümölcseként hamarosan Machaerus is kiemelt helyet foglalhat el a jordániai zarándok célpontok között a Jordán folyó és a Nebo-hegy mellett.

Vörös Győző képekkel illusztrált előadásában bemutatta Machaerus várának helyszínét, az ásatások szakaszait, a főbb leleteket, az eddig lehetségessé vált rekonstrukciókat. Minden mozzanatnál ismertette az összefüggéseket a jól ismert bibliai szereplőkkel, Nagy Heródesssel, Heródes Antipásszal, Herodiással és Szaloméval, s legfőképpen Keresztelő Szent Jánossal.

Boldogasszony kiállítás Rómában – köszönetnyilvánítás a csíksomlyói pápalátogatásért



A Boldogasszony-kiállítás megnyitója:
Szász Jenő NSKI-elnök, P. Stefano Cecchin OFM, Habsburg-Lotharingiai-Eduard nagykövet,
Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolita, és a Kultúra Pápai Tanácsát képviselő Mons. Kovács Gergely
(fotó: Várhelyi Klára)



A kortárs magyar vallásos művészet rangos bemutatkozásaként Rómába érkezett a Boldogasszony kiállítás. A rendkívüli gyűjtemény „Magna Domina Hungarorum” címmel október első felében a Szentszék egyes hivatalainak otthont adó Kancellária-palota földszinti kiállítótermeiben látogatható, Áder János köztársasági elnök, továbbá a Kultúra Pápai Tanácsa, valamint a Nemzetközi Pápai Mária Akadémia védnökségével.

A megnyitóra Magyarország Szentszéki Nagykövetsége szervezésében október 1-jén került sor, az egyik legszebb reneszánsz épületnek tartott Kancellária-palota Giorgio Vasari freskóival ékes dísztermében. A Szentszéknél akkreditált diplomáciai testület, vatikáni hivatalok és római egyházi intézmények képviselőinek, valamint a római magyar közösség tagjainak jelenlétében megtartott ünnepséget a nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet Szent Damján Kórusának éneke tette emelkedettebbé. Az eseményen a kiállító művészek közül részt vett Melocco Miklós, Molnár János és Párkányi Raab Péter.

Ünnepség a római Kancellária-palota ún. Vasari-termében (fotó: Várhelyi KlÁra)

Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet köszöntőjében egyebek mellett emlékeztetett, hogy a kiállítás időzítése a vatikáni bazilikában található Magyarok Nagyasszonya kápolna búcsúünnepéhez kapcsolódik, egyúttal jelképes köszönetnyilvánítás Ferenc pápa június 1-jei csíksomlyói látogatásáért.

(fotó: Várhelyi Klára)

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke elmondta, 2015-ben a csíksomlyói kegyszobor 500. évfordulója tiszteletére 55 magyar kortárs művészt kértek fel a Szűzanyával kapcsolatos alkotások elkészítésére. A Kárpát-Haza Galéria közreműködésével, Tóth Norbert kurátor munkája nyomán létrehozott tárlat egyszerre jeleníti meg a magyarság összetartozását és keresztény gyökereit. Szász Jenő emlékeztetett: a mai magyarok is folyamatosan tanúságot tesznek Mária-hűségéről, aminek legszebb jele a Csíksomlyói pünkösdi zarándoklat. Ebben a hitben, a Szűzanya és őseink hagyománya iránti tiszteletben erősítette meg a Kárpát-medence magyarságát Ferenc pápa, aki együtt imádkozott velünk Csíksomlyón és Arany-rózsával ajándékozta meg a Csíksomlyói Szűz Máriát.

A görögkatolikus papnövendékek Szent Damján-kórusának énekével kezdődött a megnyitó ünnepség
(fotó: Várhelyi Klára)

Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus metropolita beszédében a Boldogasszony cím mögött rejlő lelki üzenetet fejtette ki. Rámutatott: egy családban, ha az édesanya boldog, akkor a család egésze az, így Szűz Mária boldog volta minden hívő számára öröm forrása.

P. Stefano Cecchin OFM és Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet (fotó: Várhelyi K.)

A Szűz Mária-tisztelet kutatása tekintetében legrangosabb tudományos intézménynek számító Nemzetközi Pápai Mária Akadémia elnöke, Stefano Cecchin ferences atya előadásában összefoglalta a magyar Mária-tisztelet sajátosságait az egyetemes katolicizmus összefüggésében. Aláhúzta a magyar királyok Mária-tiszteletének jelentőségét nemcsak hazánk, de a térség más országai számára is, kiemelve, hogy általa „Mária országának”, a Regnum Marianumnak egykor fontos szerepe volt a régió evangelizálásában. Arra buzdított, hogy keresztény identitásának felvállalásával és védelmezésével a magyarság ma is mutasson példát Európa számára.

Szász Jenő a Magyarok Nagyasszonya szobrát ajándékozta Ferenc pápának
(Fotó: Vatican Media)

Szász Jenő, az NSKI elnöke az október 2-i általános kihallgatás során találkozott Ferenc pápával, akinek átnyújtotta Józsa Judit Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló szobrának egy példányát, megköszönve a Szentatyának a magyarság jeles kegyhelye, Csíksomlyó iránti kitüntető figyelmét.

Boldogasszony kiállítás Rómában

A csíksomlyói Mária-kegyszobor 500. évfordulója alkalmából létrejött Boldogasszony kiállítás Magyarország Szentszéki Nagykövetsége szervezésében, a Kultúra Pápai Tanácsa és a Pápai Nemzetközi Mária Akadémia védnökségével Rómába érkezik, szimbolikus köszönet gyanánt Ferenc pápa június 1-jei csíksomlyói látogatásáért.

A budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Forrás Galéria által szervezett tárlat a Szentszék egyes hivatalainak is otthont adó reneszánsz Kancellária-palotában (Palazzo della Cancelleria) lesz megtekinthető 2019. október 2-13. között (nyitva tartás: 10-13 és 16-19).

Pont. Accademia
Mariana Internazionale

Könyvadomány a Germanicum számára – Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

A történelmi Magyarország vármegyéit és városait bemutató monográfia-sorozat hasonmás kiadásával gazdagodott a római Pápai Német-Magyar Kollégium könyvtára. Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet és Érszegi Márk Aurél tanácsos szeptember 24-én adta át P. Stefan Dartmann SJ rektornak a Borovszky Samu szerkesztette Magyarország vármegyéi és városai című sorozat köteteit.



Kovács Szabolcs diakónus, P. Stefan Dartmann SJ rektor, Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet

A monográfia-sorozat új kiadását a Külgazdasági és Külügyminisztérium mozdította elő, s a tárca jóvoltából kerülhetett most adományként a híres Germanicumba.

A Magyarországról és Közép-Európa más országaiból érkező papnövendékeknek római tanulmányaik idején otthont adó Germanicumban az utóbbi időkben az egyik legnagyobb nyelvi közösség éppen a magyar, hiszen az erdélyi és partiumi kispapok is közéjük tartoznak. Évtizedek óta gyarapítják a képzésüket és tanulmányaikat támogató magyar nyelvű könyvtárukat. A növendékek képviseletében Kovács Szabolcs diakónus köszönte meg az adományt.

A történelmi Magyarország vármegyéit és városait bemutató „Borovkszy” 26 kötetét egy angol nyelvű összefoglaló kötet egészíti ki. A magyar nemzeti összetartozást is bemutató mű a száz évvel ezelőtt elmúlt kornak is emléket állít, mely kor örökségének újrafelfedezése, s mindenekelőtt helytörténeti értékeinek tanulmányozása a Kárpát-medence népei közötti testvériség erősödését is szolgálhatja.

Kisléghi Nagy Ádám festménye a rangos vatikáni gyűjteményben

Az idén márciusban a Pápai Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választott Kisléghi Nagy Ádám szeptember 17-én adta át a Vatikánban egyik festményét.

Hagyomány ugyanis az akadémikusok körében, hogy taggá választásukkor egy szabadon választott alkotásukat az Akadémiának adományozzák. A XVI. század óta a legjelesebb művészek alkotásaival gyarapodó különleges gyűjtemény részben a római Pantheon emeleti helyiségeiben (az Akadémia székhelyén), részben a Kultúra Pápai Tanácsa palotájában nyert elhelyezést.

Kisléghi Nagy Ádám – a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra is utalva – eucharisztikus témájú festményét választotta ki a Pápai Művészeti Akadémia számára. A képet Pio Baldi elnök vette át, az eseményen jelen volt Mons. Kovács Gergely és Mons. Stefano Sanchirico, a Kultúra Pápai Tanácsa képviseletében, továbbá Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet, Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora, valamint – a művész barátai között – Fekete Róbert, Olaszfa alpolgármestere és Érszegi Márk Aurél követségi tanácsos. Kisléghi Nagy Ádámot elkísérte felesége, Kocsis Márta is.

Olasz lap írása: "Így védi Magyarország a keresztény identitást"

Az Il Giornale olasz napilap "Cultura e Identità" mellékletében 2019. szeptember 5-án Federico Cenci tett közzé beszámolót a Budapest Forum for Christian Communicators első napjáról. Ennek fordítását közöljük.

* * *

Így védi Magyarország a keresztény identitást

Cultura e Identità, 2019. szeptember 5.
Federico Cenci

Ékesszóló kép fogadta a tegnap Budapesten megnyílt és szeptember 6-án záruló Christian Communicators Forumra összegyűlt résztvevőket. A magyar miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt bevezető beszéde elmondásakor egy oltárkereszttel ment fel a pódiumra. A hallgatóságnak elmondta, hogy a szakrális tárgy irodájában állandóan jelen van. Egyfajta mementója a magyar történelemnek, valamint olyan látható elköteleződés, amely átjárja napi politikai tevékenységét. Egy budapesti karmelita templomból származik, amelyet a szovjet megszállás alatt elfoglaltak és szétromboltak. Még ma is láthatóak rajta a kalasnyikov-lövedékek által okozott lyukak. Irodájába lépve a miniszterelnök-helyettest minden alkalommal emlékezteti hazájának a mongolok, törökök, szovjetek által okozott, évszázadok során elszenvedett szenvedésre és az üldöztetésre, és tükrözi a tényt, miszerint ma is résen kell lenni azon kihívásokkal kapcsolatban, amelyekkel a keresztényeknek szembe kell nézniük, hogy megvédjék magukat azoktól, akik ki akarnák oltani hitüket és kultúrájukat.

Ebbe a keretbe illeszkedik Magyarországnak az üldözött keresztények érdekében folytatott tevékenysége. 2016-ban egy külön államtitkárságot hoztak létre a közel-keleti keresztények védelmére a lerombolt templomok és egyetemek újjáépítésének finanszírozása révén. Ez a munka szorosan kapcsolódik a menekültek kezeléséhez. Megvédeni a keresztényeket szülőföldjükön és máshol, hozzásegíti őket, hogy ne vándoroljanak el. Semjén a migrációs hullám témájáról szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország hozzáállása a kérdéshez, annak ellenére, hogy azt ellentmondást nem tűrőnek festik le, a közjó védelmének logikáját követi. A kapuk megkülönböztetés nélküli megnyitása a belépő emberek becsapását is jelenti, hiszen az ország nincs abban a helyzetben, hogy bárkinek, aki csak átlépi határait, jövőt tudjon biztosítani. Továbbá ahelyett, hogy Európába hozzuk a „rendetlenséget”, jobb lenne azokban a térségekben rendet tenni, ahol ez hiányzik. Innen jön a javaslat, hogy hazájukban kell segíteni őket, de a szavakat követően tettekkel is. Semjén gyakran szembesül azzal a kifogással, hogy Magyarország miért a keresztényeket és nem bármely más vallási csoportot segít a Közel-Keleten. A miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy prioritást jelent, a közös vallásos hitből fakadó testvériség okán, és a diocletiánusi idők óta tartó üldöztetések jelentette közös múlt miatt is megsegíteni a keresztény közösségeket.

A kereszténység védelme melletti magyar elkötelezettség nemcsak a határokon túlra érvényes. Az elmúlt napokban Semjén egy kapuvári katolikus iskolai évnyitón elmondta, hogy Magyarországon jelenleg 1067 egyházi közoktatási intézményben 220.000 diák tanul. 2010 óta 2.800 szent épületet újítottak fel és 120-at építettek. „Magyarországon egyetlen templomot sem zártak be, vagy alakítottak át bevásárlóközponttá vagy mecsetté, ellentétben azzal, ami Nyugat-Európában történik” – mondta Semjén. A magyarok országa tehát a keresztény gyökerek védelmének élvonalában áll. A miniszterelnök-helyettesre utalva ezt hangsúlyozta Menczer Tamás külügyminisztériumi államtitkár is, aki kiemelte, hogy a keresztény értékek nem a múltat, hanem a jövőt jelentik. Elítélőleg szólt azokról, akik azt gondolják, hogy a kereszténység hangjának nincs helye a modern világban, pedig az alapvetően hozzá tud járulni a mai aktualitásokhoz az emberi kapcsolatokat, a családot, a hazát érintő kérdésekben. Menczer végül kijelentette, hogy a Keresztény Komunikátorok Fóruma nemcsak a gyakorló keresztényeknek szól, hanem mindazoknak, akik szerint bizonyos értékek megőrzése alapvetően fontos egy jobb jövő építéséhez.

(Fotó: bfcc.media)

Habsburg nagykövet a keresztény kommunikátorok fórumán és a demográfiai csúcstalálkozón

Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet szeptember 4-én felszólalt a Külgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett Budapest Forum for Christian Communicators rendezvényen. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyházi és hitbeli témák kommunikációja során a közösségi médiában is „jó keresztényként” szükséges fellépni, különösen amikor a párbeszéd során radikálisan másként gondolkodó, netán agresszív személyekkel van dolgunk. Emlékeztetett a korábban összeállított Twitter-etikett javaslataira is.

A III. Budapesti Demográfiai Csúcstalálkozón Habsburg nagykövet a családdal kapcsolatos kérdéseknek a közösségi médiában való jelenlétéről tartott előadást. Egy olyan közegben, ahol sokan esetleg nem ismernek pozitív és boldog családi – nagycsaládos – példákat, érdemes apróbb, kedves történetekkel illusztrálni, hogy lehetséges a keresztény családideált megélni a hétköznapokban is. S főként, érdemes sokat „mosolyogni” Twitteren is, mert így ott is könnyebb barátokra lelni.

Hogyan látta a külföldi katolikus sajtó a csíksomlyói pápai misét?

Visszatekintve a romániai pápalátogatásra, s azon belül a csíksomlyói szentmisére, érdemes felidézni, hogyan látta azt néhány releváns nemzetközi katolikus sajtótermék.

Az olasz nyelvű Vatican News (Vatikáni Rádió portálja) május 27-28-29-én kezdett el érdemben foglalkozni a romániai pápalátogatással. A programismertető sajtótájékoztatóról tárgyszerűen, Csíksomlyó történeti jelentőségét ismertetve számolt be.

Miguel Maury Buendía bukaresti nuncius egy interjúban Csíksomlyóval kapcsolatban elmesélte, hogy néhány éve ő maga mutatta be a csíksomlyói búcsú szentmiséjét 300 ezer magyar hívő előtt, a kegyhely 450 éves évfordulója alkalmából. A székelyek 1567-ben, a reformáció idején megfogadták az éves pünkösdszombati zarándoklatot, ha meg tudják tartani katolikus hitüket. Azóta sok évszázad telt el és hűek maradtak hozzá. A nuncius érdekességként megemlítette továbbá, hogy ott nem a Gounod-féle pápai indulót énekelik (ti. a Vatikán hivatalos himnuszát), hanem a hívek egy másik a pápa tiszteletére írt himnuszt. Idén a csíksomlyói búcsú különösen jelentős ünnep lesz – mutatott rá Maury Buendía érsek – mert először jön pápa a kegyhelyre, s ráadásul ő nyitja a pünkösdi kilencedet.

Oláh Zoltán atya, a gyulafehérvári egyházmegyei sajtóreferens interjújában hangot adott az erdélyi magyar hívek pápalátogatás felett érzett örömének. A portálon emellett több román püspök és más egyházi személy nyilatkozott.

A L’Osservatore Romano vatikáni napilap május 30-i számában előzetes összeállítás jelent meg a romániai pápalátogatás kapcsán, benne a pápai videóüzenet szövegével és a Pietro Parolin bíboros államtitkárral készített alkalmi interjúval. Továbbá Ioan Robu bukaresti érsek és Lucian Muresan görögkatolikus nagyérsek egy-egy cikke mellett interjút közölt Virgil Bercea nagyváradi görögkatolikus metropolitával, valamint visszaemlékezéseket a 20 évvel korábbi első pápalátogatásról. Ebben a kontextusban jelent meg egy nagy terjedelmű riport Böjte Csaba testvérrel.

Parolin bíborosnak feltették a kérdést: „A csíksomlyói kegyhelyen a pápát különösen az Erdélyben koncentrálódó magyar kisebbség fogja fogadni. Van aki, kicsit provokálóan, egy külön pápalátogatásról beszél ennek kapcsán – tényleg így volna?” Válaszában a bíboros igyekezett elvenni a kérdés élét mondván, minden romániai közösséget felkeres a pápa. „Különböző közösségek vannak: gondoljunk csak a római katolikusokra, akik különböző nyelvűek: románok, magyarok, lengyelek, horvátok... s van még az örmény közösség is, ám a nagy többséget az ortodoxok alkotják. Azután ott vannak a különböző etnikumok, köztük a magyarral, amely jelentős csoportot alkot.” Majd kifejtette, hogy a pápa nagy odafigyeléssel mindig „a különböző komponensek, hagyományok, kultúrák és szokások tiszteletére szólít fel az országon belül”, s bizonyára ezúttal is az „ország egységén belül a kölcsönös tiszteletre fog felszólítani”. Hozzátette még, hogy „a felkeresett kegyhelyen ez a felszólítás különösen is erősen fog visszhangzani; az együtt járásra szóló felszólítás lesz – amint a látogatás mottójában is szerepel – hogy meghaladják a történelmi megosztottságot és egymásra találjanak a közös hit egységében.”

Robu érsek írásában áttekintést nyújtva a pápalátogatás menetéről megemlítette, hogy a pápa „a csíksomlyói Mária-kegyhelyen együtt misézik a magyar etnikumú románokkal, majd délután Iasiban a fiatalokkal és a családokkal találkozik”.

Muresan nagyérsek a hét görögkatolikus püspök boldoggá avatása kapcsán elmondta: „kettős fontossággal bír, egyházival és nemzetivel, hiszen alig néhány hónappal ezelőtt ünnepeltük Románia mint modern és egységes állam első centenáriumát”.

Bercea püspök egyháza történetét összefoglalva nem sok szót vesztegetett a magyar vonatkozásokra, ám leszögezte, hogy „a román nép akkor született meg, amikor Daciát Traianus meghódította, a dákok és a római legionáriusok uniójából, akik elhozták számukra a hitet. Egységes hittel, nyelvvel és egy jól körülhatárolt területen született meg.”

A vele készített riportban Böjte Csaba testvér ismertette tevékenységét, annak emberi oldalát hangsúlyozva (Átkelni a Vörös-tengeren Erdélyben). A riporter, Maurizio Fontana leírta, hogy Csaba testvérék is Csíksomlyón várják majd a Szentatyát, „a Kárpát-medence fontos kegyhelyén, mely főleg az e vidéken többséget alkotó magyar kisebbségnek fontos”. Természetesen megemlítette azt is, hogy Csaba testvérék nemrég részt vettek a pápai kihallgatáson.

A L’Osservatore Romano egy korábbi számában Iuliu Hossu görögkatolikus püspökről jelent meg egy írás, mely a leendő boldogot „nyájszagú pásztorként” és sokat szenvedett vértanúként mutatta be. A cikket azzal a fényképpel illusztrálták, melyen Hossu püspök felolvassa a gyulafehérvári nyilatkozatot, a képaláírás pedig úgy fogalmaz, hogy „ekkor született meg Románia”…

A pápalátogatás részleteit ismertető vatikáni sajtótájékoztatón Alessandro Gisotti szóvivő, ismereteink szerint korrekt módon aláhúzta a csíksomlyói program magyar vonatkozását is. Elmondta, hogy a máriás tematikájú látogatás „ilyen értelemben vett csúcspontja az erdélyi Csíksomlyó kegyhelyen tett látogatás lesz”. Elmondta még, hogy e kegyhely „a magyarok szívéhez közel áll”, s ők alkotják majd az ott várt 110.000 hívő többségét, de hozzátette, ennél a számnál jóval többet, a dupláját-tripláját várják. Ismertette a kegyhely rövid történetét és jelentőségét is, valamint az Arany Rózsa kitüntetést. Miután voltak, akik rákérdeztek a magyar állami vezetők részvételére, a szóvivő elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem lesz jelen Csíksomlyón, de Áder János magyar köztársasági elnök igen, ám nem hivatalos minőségben, „magánemberként és hívőként”.

A SIR olasz katolikus hírügynökség átvette az MKPK két közleményét a csíksomlyói mise Székelyudvarhelyen készülő liturgikus bútorairól, illetve a kegyszoborról és a pápai Arany Rózsáról. A SIR emellett persze több román egyházi személyiséggel készített interjút a pápalátogatás jelentőségéről és programjáról.

A Rome Reports nemzetközi katolikus hírügynökségnek adott interjúban Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet rámutatott, hogy Ferenc pápa közelgő romániai apostoli útja különleges jelentőséggel bír a magyarok számára is, amiért felkeresi legfontosabb kegyhelyünket, a gyönyörű fekvésű Csíksomlyót is, ahol várhatóan nagy tömeg várja majd.

Az ACI Stampa olasznyelvű katolikus portál külön-külön írásokban mutatta be a pápalátogatás egyes helyszíneit. Csíksomlyóról Andrea Gagliarducci „Ferenc pápa Csíksomlyón, Románia magyar szívében” címmel írt, bemutatva a kegyhely történetét, az erdélyi magyarságot, megemlítve Márton Áront, valamint Scheffler és Bogdánffy vértanú püspököket, továbbá a csíksomlyói búcsút, mellyel kapcsolatban felhívta a figyelmet az UNESCO-listáról lemaradás történetére is.

A Vatican News (Vatikáni Rádió) különböző nyelvi programjai és a L’Osservatore Romano tudósításaiban már június 1-jén külön összeállítások szerepeltek a csíksomlyói miséről, melyek elsősorban a pápa beszédére összpontosítottak, ám megemlítették a kegyhely magyar jellegét és a résztvevők magyar mivoltát.

A Vatican Media (Vatikáni TV) természetesen élőben közvetítette a csíksomlyói pápai misét, amit a vatikáni stúdióban Mons. Kovács Gergely atya, a Kultúra Pápai tanácsa hivatalvezetője kommentált.

A Vatican News olasz portálján megjelent tudósítás több háttérinformációt is tartalmazott a kegyhely történetéről, az Arany Rózsáról, vagy a pápának adott „zöld ajándékról”, a jelképes erdélyi faültetési kezdeményezésről. Ugyancsak ismertette Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntőbeszédét. Külön beszámolt arról is, hogy a misét követően a pápa a Jakab Antal Házban pihent meg, s ennek kapcsán a ház névadójáról is közölt néhány sort. Másik tudósításukban megemlítették azt is, hogy a pápai sajtókíséretben utazó magyar újságírók roma gyerekek rajzát ajándékozták a Szentatyának. A többi nyelvi szerkesztőség tudósításaiban is legalább annyi megjelent, hogy magyarok lakta területről van szó, s magyarok voltak a mise résztvevői. Többhelyütt megemlítették az Arany Rózsát és Jakubinyi érsek köszöntőjét is. A német portál részletesebben tudósított a körülményekről, az angol portál ezzel szemben csupán Magyarországról érkező zarándokokat említett, a spanyol nyelvű pedig még ennyit sem.

A L’Osservatore Romano június 2-i kiadásában a pápai sajtókíséretben levő Maurizio Fontana bőséges cikket szentelt a csíksomlyói misének „Máriás szombat” (Sabato mariano) címmel, számos magyar vonatkozású háttérinformációt beemelve. Lelkesen méltatta a hely szépségét, leírta, hogy ott a többség magyar, sőt székely, megemlítette a székelykaput (a rajta szereplő felirattal) és a felcsendülő „Ó én édes jó Istenem” himnuszt, a Misericordia-installációt, Márton Áront, Szt. László ereklyéjét, a kegyszobor történetét, Böjte Csaba jelenlétét, valamint Áder János magyar elnök jelenlétét („egyszerű zarándokként”). A kegyhely nevét magyarul is emlegette.

Az olasz püspöki konferencia Avvenire napilapjában Gianni Cardinale tudósított a miséről. Írt a székelyekről, a csíksomlyói búcsú jelentőségéről, az Arany Rózsáról. A pápa beszédét kommentálva megemlítette, hogy „a pápa nem ment bele a részletekbe, de jól ismeri e vidék etnikai feszültségeit, ahol a helyben többséget képező, ám országosan kisebbségben levő magyarság úgy érzi, a román többség nem ismeri el összes jogait, s e feszültségek egyházi téren is lecsapódnak”. Ő is megemlítette „az egyszerű zarándokként jelen levő Áder János magyar elnököt”.

A Famiglia Cristiana (Keresztény Család) olasz katolikus hetilap a pápa csíksomlyói homíliájának ismertetése kapcsán megemlítette, hogy a kegyhely elsősorban a magyarok számára nagyon kedves, akik a térségben többséget alkotnak.

A Vatican Insider portál (a La Stampa napilap szakosított portálja) szintén még aznap összeállítást közölt, mely leírta, hogy a csíksomlyói kegyhely Erdélyben található, ahol nagy számban vannak katolikus, úgymond „magyar nyelvű és etnikumú romániaiak”. A kegyhelyre a szomszédos Magyarország hívei is zarándokolnak, a hívek között pedig jelen volt egyszerű zarándokként Áder János magyar köztársasági elnök is. Kiemelte, hogy sok magyar zászló volt látható. Erdélyt „a hit és a nagy zarándoklatok földjének” nevezte, majd rövid történeti leírásban a megemlékezett a csíksomlyói kegyhely eredetéről, amely „Giovanni Hunedoara” személyéhez köthető, és a gyulafehérvári egyházmegyében található, amelyet Szent István magyar király alapított 1009-ben.. A cikk szerint a pápa homíliája utalt a románok és magyarok közötti történelmi viszályokra is. Egyedül ez a cikk említette meg Drakula történetét, kiemelve, hogy azt Bram Stoker ír szerző kapcsolta Erdély nevéhez, s amit a térség úgymond ki is aknáz turisztikai szempontból.

A The Tablet angol katolikus lap helyszíni tudósítója, Christopher Lamb a viszontagságos utazásról, a sáros úton segítői karjába kapaszkodó pápáról ír, aki a „múlt megosztottságának félretételére szólította fel az országot”, ugyanis 1,2 millió magyar él Romániában, és feszültségek vannak „a magyar katolikus, illetőleg a román nyelvű görögkatolikus közösségek között”, jóllehet mindketten kisebbséget képeznek az ortodox többségű országban.

Az AP News angol nyelvű beszámolójában a Lamb által említett elemek is szerepelnek azzal a hozzátoldással, hogy „Magyarország az I. világháborút követő békeszerződésekkel veszítette el Erdélyt, s mégis a régió erősen magyar maradt mind nyelvében, mind kultúrájában”.

A spanyol La Vanguardia megemlíti, hogy Csíksomlyó „térségében feszültségek vannak az erdélyi magyarok és a román hatóságok között”, továbbá hogy a Trianoni Szerződés „átrajzolta a határokat, és sok magyar egyik napról a másikra Romániában találta magát”. A lap szerint „sok szakértő a pápa térségbeli látogatását az erdélyi magyar kisebbségnek adott nyílt támogatásként értékeli, abban a térségben, ahol a magyarok autonómiát követelnek nacionalista mozgalmaik révén. A térség lakosságának 70%-a magyar nyelvű, noha román területen van.”

Hasonlóképpen fogalmazott az El Mundo spanyol lap, mely Csíksomlyót bemutatva tévesen a görögkatolikusok legfontosabb kegyhelyének nevezte. A térségről azt írta, hogy „itt koncentrálódik a magyar származású román katolikusok nagy része, akik Románia legnagyobb kisebbségét alkotják, saját kultúrájukat és identitásukat követelve, ami folyamatos feszültségeket kelt a térségben”. Az összetett „társadalmi-politikai viszonyok” miatt a pápalátogatást egyesek a régió magyar identitásának elismeréseként értékelték.

A La Croix francia katolikus lap helyszíni tudósítója, Nicolas Senèze Csíksomlyót „a populisták által gyakran magukévá tett éves zarándoklat” helyszíneként írta le, ahol a pápai misén a „piros-fehér-zöld” színek vették át a román „kék-sárga-piros” helyét.

A Le Monde beszámolója a fenti elemeket is tartalmazta, Csíksomlyót „erős identitárius töltetű” helynek minősítve. Románra és magyarra is fordított (s egyaránt megtapsolt) beszédében a pápa az együttműködést, a sérelmek meghaladását szorgalmazta a zarándokok előtt, „akik közül némelyek elnyomott kisebbségnek érzik magukat Romániában”.

Az America jezsuita magazin helyszíni tudósítója, Gerard O’Connell a kegyhely történetét is ismertette, aláhúzva annak magyar eredetét, megemlítve, hogy a történetet „az újságíróknak kiosztott prospektus imígyen foglalta össze: Magyar Katolikusok 1000 éve Erdélyben, 100 éve Romániában”.

A National Catholic Register amerikai katolikus portálon Victor Gaetan a pápalátogatás programját ismertetve beszámolt Csíksomlyó magyar vonatkozásairól is, megszólaltatva Oláh Zoltán atyát is.

Az amerikai Catholic News Agency rövidebben ismertette a pápa beszédét, utalva a kegyhely keletkezésére.

Az ACI Stampa olasz nyelvű katolikus portál összefoglalta a pápa csíksomlyói beszédét, illetve azzal párhuzamosan megjelentetett egy másik cikket is, „Romániai magyarok és az egyházi javak restitúciójának kihívásai” címmel, Tamási Zsolt marosvásárhelyi iskolaigazgató májusi, Rómában tartott előadásából merítve, benne a Batthyányeummal, valamint a csíksomlyói búcsú elmaradt UNESCO-listára vételének esetével.

A Vatikán-közelinek tekintett Il Sismografo blog több Csíksomlyó-témájú anyagot átvett a Szentszéki Magyar Nagykövetség olasz nyelvű blogjáról, június 1-jén reggel pedig külön interjút közölt Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar szentszéki nagykövettel, melynek magyar fordítását alább közöljük.

* * *

Magyar nagykövet: „Meggyőződésem, hogy a csíksomlyói esemény megmutatja majd Erdély és Románia egész gazdagságát, amelynek a magyarok is részesei a maguk szokásaival, énekeivel, szimbólumaival”

 

1) A romániai pápalátogatás mondhatni a magyar nemzettel való találkozásról is szól. Miért?

A magyarok lelkesen fogadták a pápa döntését, hogy Romániába látogatván felkeresi Csíksomlyót is, ez a gesztus igazán megérintette őket. Hiszen ez a kegyhely az egész Kárpát-medence magyarsága által leginkább látogatott zarándokhely. Az éves pünkösdszombati búcsú az egyik legnagyobb magyar vallásos eseménnyé vált. S nem csupán a katolikusok, de a protestánsok számára is, ami egy szép ökumenikus jelleget teremt az esemény számára.

Meggyőződésem, hogy a csíksomlyói esemény megmutatja majd Erdély és Románia egész gazdagságát, amelynek a magyarok is részesei a maguk szokásaival, énekeivel, szimbólumaival.

A pápai misén több tízezer magyarországi hívő is részt vesz, akik egyebek mellett zarándokvonattal érkeznek majd, vagy gyalog, illetve biciklivel. Jelen lesznek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, de Magyarország köztársasági elnöke, Áder János is, valamint a magyar kormány több tagja, akik amúgy rendszeresen járnak Csíksomlyóra. A Szentatyának köszönhetően június elseje ezért a találkozás és a testvériség szép momentuma lesz.

 

2) A csíksomlyói mise milyen üzenettel bírhat a nehéz helyzetben levő, egymással nehezen szóba álló és megértő európai népek számára?

 

Földrészünk bonyolult történetén belül Kelet-Közép-Európa, amelyhez Magyarország s Románia is tartozik, különös történelmi tapasztalattal bír, mely kevéssé ismert a szélesebb közvélemény előtt.

Úgy vélem, Ferenc pápa látogatása a magyarok számára rendkívüli lehetőséget jelent, hogy megoszthassák értékeiket az egyetemes Egyházzal. A magyar kormánynak meggyőződése, hogy csak a kelet-közép-európai nemzetek együttműködése teheti szilárdabbá az Európai Uniót is, ahol a sajátos identitásokat nem fenyegetésnek, hanem erőforrásnak tekintik.

 

3) melyek lehetnek Ferenc pápa tanításának azon pontjai, melyek az európai nemzetek számára is biztos irányt mutathatnak?

Igen jelentőségteljesnek találtam, ahogy maga Ferenc pápa értelmezte ennek a pápalátogatásnak a mottóját: “járjunk együtt”. Videóüzenetében azt mondta, hogy mindez azt is jelenti, hogy “megőrizzük a gyökereket és a családot”, “gondoskodunk a gyermekek és a mellettünk állók jövőjéről”. De azt is jelenti, s ezt különösen fontosnak tartom, hogy “meghaladjuk a félelmeket és gyanakvásokat”, s engedjük “leomlani a másoktól elválasztó korlátokat”.

Eszembe jut, amit Ferenc pápa mondott nemrég: “Az Egyház mindig is a saját nép, a haza szeretetére buzdított, valamint a népek körében meggyökeresedett különböző kulturális jellegzetességek, szokások és helyes életmódok tiszteletére.”

A Rome Reports interjúja Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövettel a romániai pápalátogatásról

A Rome Reports hírügynökségnek adott interjúban Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet rámutatott, hogy Ferenc pápa közelgő romániai apostoli útja különleges jelentőséggel bír a magyarok számára is.

„Nagy ajándék az egész magyarság számára, hogy a Szentatya felkeresi legfontosabb kegyhelyünket, Csíksomlyót is.”

"Csíksomlyó Erdélyben található, gyönyörű hely, ahol a hegyen, az erdő alján megtartott szabadtéri misén amerre a szem ellát, minden tele lesz a pápát ünneplő emberekkel."

A Keresztény Élet riportja nagykövetségünkről

A Keresztény Élet katolikus hetilap május 19-i számában, a római magyar jelenlétről készített sorozat részeként jelent meg egy összeállítás nagykövetségünkről Varga Gabriella tollából.

Nagyköveti reagálás az „America” jezsuita lapban a csíksomlyói pápalátogatással kapcsolatban megjelent cikkre

Az amerikai jezsuiták által kiadott „America” magazin április 29-i számában megjelent egy cikk, mely Ferenc pápa romániai látogatásával kapcsolatban fogalmazott meg állításokat (Marc Roscoe Loustau – „Pope Francis: Be Wary of Hungary’s Right-Wing Populists”).

Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard, Magyarország szentszéki nagykövete kapcsolatba lépett az „America” szerkesztőségével s lehetőséget kapott egy rövid válasz megjelentetésére. A lap főszerkesztőjéhez címzett külön levelében a nagykövet rámutatott, hogy az említett cikk mind Magyarországon, mind Erdélyben jelentős visszatetszést szült a magyarság körében, amiért nem tanúsított tiszteletet egyrészt a pápalátogatás történelmi eseménye iránt, másrészt azon szent hagyomány iránt, amit számunkra a csíksomlyói búcsú jelent.

Feltételezve, hogy az „America” szerkesztősége értesült a Magyar Jezsuita Rendtartomány közleményéről, mely elhatárolódik a csíksomlyói pápalátogatással kapcsolatban írott ominózus cikktől, Habsburg nagykövet nem látta szükségét, hogy annak tartalmát megismételje, így a rendelkezésre álló, szűkre szabott helyet arra kívánta felhasználni, hogy rámutasson néhány olyan további szempontra, amely hasznos lehet az erdélyi pápalátogatás értelmezéséhez.

Az „America” május 27-i dátumot viselő számában (az interneten május 17-én) változtatások nélkül megjelent Magyarország szentszéki nagykövetének reagálása, melynek magyar fordítása az alábbi:

„Ferenc pápa romániai látogatásának fontos állomása lesz Erdély. E térség etnikai és vallási kisebbségei számára, akik oly sokszor voltak a periférián, és meg kellett küzdeniük identitásukért s hitükért, a reménység jele lesz ez, és hatalmas ajándék a pápa részéről, amit hálás örömmel fogadnak.

A szentmise Csíksomlyón, a világ magyarságának legfontosabb búcsújáró helyén, megerősít majd a hitben és segít hidakat építeni a magyar közösségek, illetve a térség többi népei között, egyenlő alapokon együttműködve, tiszteletben tartva minden közösség jogait s hagyományait.

Ha már hagyományokról esik szó: jelképeink, – köztük a magyar Himnusz (mely valójában egy imádság) – nemzetünk 20. századi megosztottságát megelőző időkre nyúlnak vissza, és minden közösségünk sajátjának vallja azokat. Amint a Szentatya is emlékeztetett [ti. a Pápai Társadalomtudományi Akadémia tagjaihoz intézett 2019. május 2-i beszédében]: „Az Egyház mindig is a saját nép, a haza szeretetére buzdított, valamint a népek körében meggyökeresedett különböző kulturális jellegzetességek, szokások és helyes életmódok tiszteletére”. Valamiképpen ez a hozzáállás hibádzik a cikkből.

Annyit elmondhatok, hogy Magyarország hálás Ferenc pápának és örömmel tekint látogatása elé a szomszédos Romániában.

Habsburg-Lotharingiai Eduard
Magyarország szentszéki nagykövete”

„Várjuk Ferenc pápát Csíksomlyón” – az erdélyi magyarság római bemutatkozása

Május 8-án a Római Magyar Akadémia Liszt-termében az erdélyi magyarságról szóló ismeretterjesztő előadásra került sor „Várjuk Ferenc pápát Csíksomlyón” címmel.

Tamási Zsolt marosvásárhelyi iskolaigazgató vetített előadása az erdélyi magyarságról

Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet bevezetőjét követően Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Teológiai Líceum igazgatója beszélt az erdélyi magyarságról, bemutatva a helyi katolikus egyház történetét, jelenlegi helyzetét, illetve az aktuális kihívásokat. Külön kiemelte a Batthyanyeum visszaszolgáltatásának, magának a marosvásárhelyi gimnáziumnak, illetve a csíksomlyói búcsú UNESCO-listáról lemaradásának eseteit.

Böjte Csaba testvér tanúságtétele Rómában

Böjte Csaba testvér – a jelenlevőket láthatóan megérintő – tanúságtétel keretében bemutatta az Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrejöttének történetét, tevékenységét, amit konkrét példákkal illusztrált. Az Alapítvány által gondozott gyermekekből álló Szent Ferenc Kiskórusa erdélyi népdalokat adott elő. A találkozót az „Ó én édes Jó Istenem” ősi székely himnusz zárta. Ezt az éneket aznap délelőtt Ferenc pápának is elénekelték a gyermekek, amikor az általános kihallgatás végén találkozhattak vele.

Szent Ferenc Kiskórusa erdélyi népdalokat énekel a Római Magyar Akadémián