Szent Adalbertre emlékeztek Rómában a Visegrádi Csoport országai

Szent Adalbert vértanú püspök liturgikus ünnepén, születésének 1060. évfordulója alkalmából, a vatikáni bazilikában, Szent II. János Pál sírjánál celebrált szentmisét Miloslav Vlk bíboros, nyugalmazott prágai érsek. A közép-európai népek egységét kifejező szertartáson koncelebráltak a Rómában tartózkodó cseh, lengyel, szlovák és magyar papok képviselői, köztük Somorjai Ádám bencés atya, továbbá jelen voltak a „visegrádi országok” diplomáciai képviselői. A liturgiát a csehországi Teplice Collegium Hortensis kórusa és a csehek római szemináriuma, a Collegium Nepomucenum kórusa kísérte énekével.

Vlk bíboros mutatta be a szentmisét Szt. II.János Pál sírjánál

A „visegrádi országokat”, azaz Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot joggal lehet „Szent Adalbert népeinek” nevezni, vetette fel Vlk bíboros. Mint ismeretes, Adalbert Prága püspöke volt, hozzájárult a kereszténység elterjedéséhez Magyarországon, s így a mai Szlovákia területén – a hagyomány szerint ő keresztelte vagy bérmálta meg Vajkot, a későbbi Szt. István királyt – s végül a mai Lengyelország területén szenvedett vértanúságot. Fordulatokban bővelkedő életútja során néhány évig a római Aventinus bencés kolostorában élt, s ereklyéi egy részét ma a Tiberis-szigeti Szt. Bertalan-bazilikában őrzik.

Szentbeszédében Vlk bíboros párhuzamot vont az ezer évvel ezelőtti s a mai európai állapotok között. Adalbert idejében megvalósult egy valódi egység, mert közösek voltak az alapok: a kereszténység. Hasonlóképpen, Szent Adalbert korában kevesebb volt a kommunikációs eszköz, mégis jobban ment a kommunikáció, mégis nagyobb volt az egység. Ezzel szemben manapság sokszor azt látni, hogy a számos kommunikációs eszköz sem képes valódi egységet teremteni, azt látjuk, hogy akadozik az együttműködés Európában. Ennek az az oka, hogy elszakadtunk a közös alapoktól. Igaz, hogy manapság – a kereszténységet félretéve – az egyesítő alapokat emberi jogokban vélik megtalálni, de sokszor még abban sincs egyetértés, mi is az ember – utalt rá a nyugalmazott prágai érsek.

A szentmise olvasmányára utalva Vlk bíboros arra buzdította „Szent Adalbert népeit”, hogy Krisztusban éljenek, őbenne verjenek gyökeret, épüljenek rá és erősödjenek meg a hitben (vö. Kol 2,6-7). Kifejezte egyúttal reményét, hogy az Adalbert-napi közös római megemlékezés hagyománnyá válhat, s a négy közép-európai ország ezzel is példát adhat egész Európának.

Az ünnep előestéjén, április 22-én a Collegium Hortensis ünnepi hangversenyt adott a – magyar nemzeti templomnak számító – Kerek Szent István templomban. A Visegrádi Csoport (V4) soros elnökségét adó Csehország szentszéki nagykövetsége kezdeményezésére, a lengyel, a szlovák és a magyar vatikáni nagykövetségek közreműködésével megvalósult kulturális eseményen megjelentek a Szentszéknél akkreditált diplomáciai testület képviselői, továbbá Miloslav Vlk és Walter Brandmüller bíborosok, valamint az Örök Városban tartózkodó cseh, lengyel, szlovák és magyar hívek.

(Vatikáni Rádió)



A Collegium Hortensis a Szt. Péter-bazilikában



Szent Adalbert mise

 

Szent Adalbert püspök és vértanú
születésének 1060. évfordulója alkalmából,

 

liturgikus ünnepén,

2016. április 23-án, szombaton délelőtt 10 órakor

a Szent Péter-bazilikában, Szt. II. János Pál sírjánál 

 

Miloslav Vlk bíboros, nyugalmazott prágai érsek

szentmisét celebrál

 

 Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia

egyházi és világi képviselőinek jelenlétében,

a teplicei Collegium Hortensis énekkar közreműködésével.

 

Szent Márton kerekasztal-konferencia Rómában

Születésének 1700. évfordulója alkalmából kerekasztal-konferencia vizsgálja 2016. május 9-én, Rómában Szent Márton aktualitását, mutatja be a személyéhez fűződő kulturális útvonalakat és a Szent Márton-év programjait.

Az esemény a magyar, a francia és a svájci szentszéki nagykövetségek, továbbá a Kultúra Pápai Tanácsa és az Olasz Püspöki Konferencia Szabadidő-kultúra-sport Hivatala közös szervezésében és a tours-i Szent Márton Európai Kulturális Központ, valamint a vicenzai székhelyű Romea Strata szervezet és a Római Magyar Akadémia együttműködésében valósul meg.

A “Tours-i Szent Márton: európai személyiség és a jótékonyság jelképe – útvonalak, események, ünnepségek” című rendezvényen felszólal, többek között, Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsa volt elnöke, Gabriella Battaini-Dragoni, az Európa Tanács főtitkár-helyettese, valamint szakértők és a különböző kapcsolódó intézmények képviselői. A magyar vonatkozásokat Somorjai Ádám pannonhalmi bencés atya ismerteti majd.

A konferencia meghívója

Húsvéti bélyeg Hajnal János üvegablakaival

A Vatikáni Posta a gyűjtők körében igen keresett szép bélyegeiről híres. Kibocsátási tervében természetesen szerepel minden évben a karácsonyi és a húsvéti alkalmi bélyeg.

A 2016 Húsvétjára kibocsátott alkalmi bélyegsornak jeles magyar vonatkozása van, ugyanis a magyar származású olasz művész, Hajnal János (1913-2010) egyik alkotásának részleteit jeleníti meg.

Vatikáni bélyeg 2016 Húsvétján
(kép: www.vaticanstate.va)

 

A milánói Merici Szt. Angéla templom két homlokzati üvegablakáról van szó, melyek a megfeszített, illetve a feltámadt Krisztust ábrázolják.

Milánó, Merici Szent Angéla templom

A Vatikáni Filatéliai Hivatal tájékoztatója utal az említett üvegablakok történetére is. Elkészítésüket egy magánszemély adománya tette lehetővé, aki fiatalon elhunyt fiának kívánt így emléket állítani. A tragikus történet megihlette Hajnalt, aki szabad kezet kapván a téma tekintetében Krisztus halálát és feltámadását kívánta megjeleníteni, melyek révén a legnagyobb szenvedést, s egyúttal a halál feletti győzelmet mutatta be.

Milánó, a Merici Szt. Angéla templom homlokzati üvegablakai
Hajnal János alkotásai
(kép: www.americisss.it)

 

Gyűlölet és harag nélkül - a vatikáni napilap Kertész Imréről

A L’Osservatore Romano vatikáni napilap április 3-i száma 4. oldalán Anna Foa zsidó származású olasz írónő, a lap állandó munkatársa közöl megemlékezést a napokban elhunyt Kertész Imréről „Gyűlölet és harag nélkül” („Senza odio né rancore”) címmel.  Az írás elsősorban az egyetemes üzenetet emeli ki Kertész életéből és művéből.

 

 

Életrajzi adatainak rövid ismertetését követően kijelenti, hogy Kertész halálával „történelmünk újabb értékes darabja tűnik el”. Olyan írónak nevezi, akinek könyvei azok közé tartoznak, „amelyektől az ember soha nem szabadul meg, még akkor sem, amikor saját könyvtárát teljesen lecsupaszítja”.

Kertész „minden írott szava fontos volt, számára a retorika ismeretlen, s olyan volt, mintha mosolyával írt volna, még akkor is, amikor a gonoszról írt, sőt, főleg akkor”. A Sorstalanság c. regény üzenetének rövid ismertetése kapcsán Anna Foa úgy fogalmaz, Kertész számára „a Soá nem csupán a zsidó nép szörnyű sorsát jelentette, de a Gonosz legerősebb jelét is, a hasonlóan szörnyűséges történetek paradigmáját, mely éppen mivel paradigma, s nem csupán egyetlen esemény, a világ minden gonoszságát átfogja”.

Giorgio Pressburger magyar származású olasz írónak a Corriere della Serában április 1-jén megjelent vonatkozó írására utalva Foa azt emeli ki, hogy Kertész nem ismerte a gyűlöletet és a haragot. Ezen vonását párhuzamba állítja Primo Levivel, aki nem „a megbocsátásról prédikált, hanem a kibékülésről”, azaz a gyűlölettől való megtisztulásról. „S kérdezem én, – folytatja Anna Foa – hogy a Levi- és Kertész-féle magasságok eléréséhez, a megmagyarázhatatlan elbeszéléséhez, a leírhatatlan megjelenítéséhez nem éppen erre van-e szükség, hogy megtisztuljunk a gyűlölettől s kiiktassuk a haragot, mely csak annak a lelkét nehezíti el, aki azt magában hordozza, nem pedig azért, akire irányul. S talán éppen ez a gyűlölet-mentesség az egyik oka annak, hogy a Levihez és Kertészhez hasonló írók nagyszerűen képesek hozzánk szólni. S Levi után immár nincs Kertészünk sem.”

 

(Az Osservatore honlapján olvasható a cikk rövidített változata.)