Kétoldalú kapcsolatok

Kapcsolatok

Oldalak

2016. december 30., péntek

Szentévi mérleg


Első kézből az Irgalmasság Szentévéről

Interjú Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértővel, a Szentszéki Magyar Nagykövetség tanácsosával

(Élünk. A Budaörsi Római Katolikus Plébánia lapja, 2016. december 25., XVII. évf. 2.)

Hogyan látta Rómában az Irgalmasság Évének eseményeit, mennyire mozgatta meg az esemény pl. a fővárosban élő lakosságot?
Az Irgalmasság Szentéve valóban rendkívüli volt – min­denekelőtt abban az értelemben, hogy a „rendes”, tehát 25 évenként esedékes szentévek között hirdette meg a pápa. Szándéka szerint ez a szentév amolyan „glocal” volt, tehát egyszerre globális, vagyis az egész világon hasonló­képpen megünnepelt, s ugyanakkor helyi jellegű, vagy inkább „decentralizált”. Ez utóbbi alatt főként azt kell érteni, hogy minden egyházmegyében lehetőség volt szentkaput nyitni, ami az elmúlt hétszáz évben Róma kiváltsága volt.
Magának Róma városának meglehetősen kevés időt hagyott Ferenc pápa arra, hogy felkészüljön a jubileumra. Ezt persze a város lakossága sajnálta is. Hiszen a szentévek mindig is jó alkalmat jelentettek arra, hogy Rómát „rendbe rakják”, felújítsák, fejlesszék. A mostani szentév hirtelen jött meghirdetésével erre most nem volt igazán lehetőség, s a város nem is nagyon örült neki.
Szinte végig hallani lehetett a vitát, hogy vajon sok vagy kevés zarándok érkezik-e Rómába. Kiderült, hogy egy „rendes” évvel összevetve sem volt kiemelkedő az idei forgalom. Valójában maga a pápa akarta így azzal, hogy – mint említettem – „decentralizálta” a szentévet: a szentkapu átlépéséhez, a búcsú elnyeréséhez nem volt szükség feltétlen Rómába eljönni, elég volt a saját egyházmegyei székesegyházig, vagy kiemelt kegyhelyig elmenni. S bizony, a szentév római megítélését kicsit ez is befolyásolta. Igaz, így az itteni híveknek is több lehetősége volt a jubileum lelki oldalára koncentrálni.
A visszajelzések alapján hogyan élte meg a világegyház az Irgalmasság Évét?

2016. december 26., hétfő

Hat magyar alkotás a római „100 betlehem” kiállításon

Az Örök Városban 41. alkalommal került megrendezésre a mára világszerte ismertté vált, betlehemeket bemutató karácsonyi kiállítás. A mintegy 150 kézműves alkotás Olaszország 13 tartományából és a világ 40 országából érkezett Rómába, hogy bemutassa a jászolállítás hagyományához kötődő kultúrát. A kiállítás megnyitóján óvodás gyermekek betlehemes előadást mutattak be, amelyet a közép-olaszországi földrengés áldozatainak és Amatrice városának ajánlottak.

Magyarország idén 6 kézműves jászolt mutat be a nemzetközi kiállításon, amelyek között találhatunk fából faragott betlehemet Moser Ernőnek köszönhetően, csipkéből készített betlehemi jelenetet Tóthné Bányai Márta munkájaként, vagy kukoricacsuhéból összeállított jászlat Garamvölgyi Adrienn kompozíciójában. A magyar kézművesek csodálatos munkái idén is jól tükrözik a hazánkban is régi szokásként élő karácsonyi keresztény hagyományt.

Magyar betlehemek a "100 presepi" kiállításon

Tavaly a „100 betlehem” kiállításon Szomor Ferencné betleheme III. helyezést ért el a nemzetközi kategóriában.
 
Az idén kiállított magyar betlehemek:
 
Garamvölgyi Adrienn alkotása

 
Moser Ernő alkotása
 
 
Pokomándy Zsuzsa alkotása
 
 
Ternyák Zoltánné alkotása
 
 
R. Nagy Erika alkotása

Tóthné Baranyai Márta alkotása



 

2016. december 19., hétfő

Hagyományos adventi találkozó


Az adventi hagyományoknak megfelelően, december 16-án délután Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet fogadta három jeles római egyházi intézet, a Pápai Magyar Egyházi Intézet, a Pápai Német-Magyar Kollégium és a Pápai Szent Atanáz Görög Kollégium magyar növendékeit.
 
A kötetlen beszélgetéssel és közös karácsonyi énekléssel kísért találkozóra az idén –a Fraknói-villában zajló felújítási munkálatok miatt – a Via dei Villinin található római nagykövetségi rezidencián került sor.

2016. december 17., szombat

Mindszenty bíboros boldoggá avatási eljárása: elkészült a dokumentáció


A Szenttéavatási Ügyek Kongregációja épületében hétfőn Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke átvette a Kongregáció főelőadója, Vincenzo Criscuolo kapucinus atya kezéből a Mindszenty József bíboros boldoggá avatási eljárásának alapjául szolgáló összeállítás, az ún. Positio egy példányát az Alapítvány számára.

Habsburg-Lotharingiai Mihály és P. Vincenzo Criscuolo.
A háttérben a boldog-jelöltek dokumentációját tartalmazó fiókok
- egyedül Mindszenty portréja látszik...
 
Ezt követően a Positiót az illetékes vatikáni bizottságok elé utalják, ami a boldoggá avatási ügy újabb jelentős állomását képezi.
 

2016. december 15., csütörtök

A magyar kormány üdvözlete a Máltai Lovagrend új Nagykancellárjának


A mai nap folyamán Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet felkereste hivatalában Fra’ John Edward Critient, a Szuverén Máltai Lovagrend tegnap kinevezett Nagykancellárját, akinek tolmácsolta Magyarország Kormánya üdvözletét és jókívánságait.

Critien Nagykancellár nagyra értékelte Magyarország gesztusát és méltatta a magyar kormánnyal fennálló szoros és gyümölcsöző kapcsolatokat és együttműködést.
Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet és Fra’ John Edward Critien Nagykancellár
(Fotó: SMOM)
 

2016. december 13., kedd

Habsburg-küldetés a 21. században



 

A Habsburg-család Ferenc pápánál, 2016. november 5-én
Habsburgnak születni egyszerre szuper és kicsit furcsa is. Jó érzés egy fantasztikus családhoz tartozni, amely több mint ezer éves múltra tekint vissza. Kifejezetten jó dolog, hogy a világ csaknem minden országában van egy unokatestvéred. Ugyanakkor állandó figyelem vesz körül. Az osztálytársaid minden alkalommal odafordulnak és méricskélnek, amikor csak ez a név előkerül történelemórán (gyakorlatilag a XIII. századtól fogva folyamatosan). Higgyék el: nagy élmény.

Emellett pedig mindig ott a gyötrő kérdés: de mit is jelent Habsburgnak lenni manapság? Mennyire kötelez még ma is ez a név, mikor a család már vagy száz éve nincs hatalmon?

Valahol éppen ez volt az a kérdés, ami miatt családunk úgy döntött, hogy több mint 15 év után újra megtartja saját világtalálkozóját. Elhatároztuk, hogy visszatérünk (katolikus) gyökerekinkhez, és Rómába zarándokolunk az irgalmasság szentévének végén, találkozni Péter utódával. S ez kiváló döntésnek bizonyult.


2016. november 30., szerda

Amerikai katolikus lap az üldözött keresztények megsegítését célzó magyar kezdeményezésről


„A közel-keleten élő keresztények szenvednek a háború miatt, és mert keresztények” – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Crux amerikai katolikus hírportál főszerkesztőjének, John L. Allen-nek (Two hints something’s stirring on anti-Christian persecution, 2016. nov. 26.). „Olyanok vagyunk, mint a testvérek, akik látják, hogy nővérük háza lángokban áll, ezért segíteni kívánnak a tűzoltásban és az újjáépítésben”.

Rómában az elmúlt napokban egy magyar diplomatákból és politikusokból álló delegáció találkozott a vatikáni szervekkel, hogy a közel-keleti keresztények helyzetéről tárgyaljon. A magyar küldöttség tagjai között volt a keresztényüldözés elleni helyettes államtitkár is. A cikk külön kiemeli, hogy Magyarország a világ egyetlen olyan országa, amelynek kormányában ilyen pozíció létezik. Az új kezdeményezést 2016 szeptemberében jelentették be, amelyhez a magyar delegáció a Vatikán támogatását kérte.

A küldöttség Rétvári Bence, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának vezetésével találkozott Paul Gallagher érsekkel a Vatikáni Államközi Kapcsolatok titkárával, Leonardo Sandri bíborossal, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusával, és Silvano Tomasi érsekkel, a ENSZ genfi székhelyű hivatalainak állandó szentszéki megfigyelőjével (megj.: jelenleg az Igazságosság és Béke Pápai Tanács titkára).

A Crux hírportálnak adott interjúban Rétvári Bence az új államtitkárság miértjéről kifejtette, nem az a kérdés, miért élt Magyarország ezzel a világon egyedülálló kezdeményezéssel, hanem inkább, hogy mások miért nem járnak el hasonlóképpen, ha egyszer a keresztények a világon a legüldözöttebb vallási csoport. „A közel-keleti keresztények duplán is diszkrimináció áldozatai: egyrészről azért, mert háború sújtja őket, másrészről pedig azért, mert keresztények” – fejtette ki Rétvári Bence – Olyanok vagyunk, mint a testvérek, látjuk, hogy nővérünk háza lángokban áll, ezért segíteni szeretnénk a tűzoltásban és a ház újjáépítésében”.

Az új magyar kormányzati hivatal három prioritása: kihasználni, hogy Magyarország tagállamként van jelen nemzetközi szervezetekben; figyelemfelkeltés a globális méretű keresztényüldözésre; konkrét projektek végrehajtása az érintett térségekben.

Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy személyes ügyének is érzi ezt a feladatot: „Azt gondolom, hogy keresztényként mindannyiunkat mélyen érint keresztény embertársaink nehéz helyzete. A nyugati világban mi, keresztények nagyon elkényelmesdtünk. Gyakran arra sem találunk időt, hogy elmenjünk a vasárnapi szentmisére, sok keresztény testvérünk pedig életét kockáztatja vallásáért”. Magyarország döntése a keresztényüldözés elleni államtitkárság létrehozásával még inkább felhívja a figyelmet arra, hogy a keresztényeknek most nagy szükségük van segítségre elsősorban a Közel-Keleten.

A Crux újságírója szerint valószínűleg belpolitikai motivációi is vannak a magyar kezdeményezésnek, amint arra Rétvári államtitkár tréfásan utalt is mondván: „persze, nem szégyelljük, ha intézkedések elnyerik a választóink tetszését”.

A cikk egyben megjegyzi, hogy szintén a napokban került sor egy új projekt bemutatójára, amely a Comunione e Liberazione (Közösség és Felszabadulás) katolikus lelkiségi mozgalom, az ISCOM egyházi kommunikációs alapítvány és a Religious Freedom and Business Foundation amerikai alapítvány együttműködésének köszönhetően jött létre, hogy a közösségi médián keresztül adjon hangot az üldözött keresztényeknek. A „StandTogether”, kezdeményezés egy internetes portállal is rendelkezik, ahol hírügynökségek és egyéb források keresztényellenes hírközléseit gyűjtik össze. A projekt bemutatóján az Iszlám Állam kezében lévő iraki kereszténység pusztulásáról adott átfogó ismertetést a káld egyházhoz tartozó Rebwar Basa atya.

Antonio Olivié, a Rome Reports igazgatója hangsúlyozta a „StandTogether” kezdeményezés ökumenikus jellegét, amely megnyitja az utat az együttműködésre és a közös munkára, továbbá azt, hogy a projekt nem kívánja más hasonló hírügynökség, szervezet tevékenységét helyettesíteni.

John L. Allen értékelése szerint minden bizonnyal sem a „StandTogether”, sem Magyarország önmagában nem tudja valószínűleg alapvetően megváltoztatni a helyzetet, mégis e két kezdeményezés annak jele, hogy valami megindult az üldözött keresztények megsegítése ügyében és ez reményt adhat nekik.
Rétvári Bence államtitkár interjút ad John L. Allen amerikai Vatikán-szakértőnek
(foto: https://twitter.com/eduardhabsburg)

 

2016. november 7., hétfő

Gyertyagyújtás a forradalom áldozataiért és emléktábla Mindszenty bíborosnak


(foto: Várhelyi Klára)
Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc áldozataira és az azóta elhunyt segítőkre, valamint Mindszenty József bíborosra emlékeztek a 60. évforduló alkalmából 2016. november 4-én este, a római Santo Stefano Rotondo bazilikában, mely római magyar nemzeti templomnak számít, és 1946-1975 között Mindszenty bíboros címtemploma volt.
 
A Szentszéki és a Római Magyar Nagykövetség közös rendezvénye során az ünnepi beszédeket a Németh László itáliai magyar főlelkész vezette imádság és gyertyagyújtás követte, melyet a Pápai Német-Magyar Kollégium növendékeinek kórusa kísért énekével.

A Germanicum-Hungaricum növendékeinek kórusa
(fotó: Várhelyi Klára)

A templom előterében Mindszenty bíborosnak és a templom magyar vonatkozásainak emléket állító márványtáblát a Szentszék nevében Walter Brandmüller bíboros, a Pápai Történettudományi Bizottság nyugalmazott elnöke áldotta meg.
 
Brandmüller bíboros, Habsburg nagykövet, Paczolay nagykövet
és Acerbi érsek, volt budapesti nuncius az emléktábla-avatáson (foto: Várhelyi K.)
Beszédében Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet köszönetet mondott a Szentszéknek és a Szuverén Máltai Lovagrendnek, melyek 60 évvel ezelőtt határozottan kiálltak a magyar ügy mellett, s nyújtottak segítséget a magyar menekülteknek. Külön megemlékezett XII. Piusz pápa körleveleiről, valamint az akkori olasz segítők egyik emblematikus szereplőjéről, a napokban elhunyt Tommaso Toschi ferences atyáról.
 
Paczolay Péter római nagykövet a Római Magyar Akadémia és a nagykövetség által a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozásával, Csíkszentmihályi Róbert által készített emléktábla kapcsán mutatta be a templom magyar vonatkozásait, emlékezett meg Capestrano 1956-os kötődéseiről, s hívta fel a figyelmet az olaszok 1956-os szolidaritását mindmáig tanúsító számos közterület-elnevezésre (Piazza Martiri d’Ungheria stb.).
 
Magyar emléktábla a S. Stefano Rotondo-bazilikában
(Csíkszentmihályi Róbert - fotó: Várhelyi K.)
Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke a mártírsorsú bíboros kiállásáról, 1956-os szerepéről beszélt, rámutatva, hogy áldozata nem volt hiábavaló: mára egymillió magyar imádkozik az országért, mely immár szabad és keresztény.
 
Az eseményen megjelentek a Római Kúria intézményei, a Szuverén Máltai Lovagrend, a római egyházi intézmények, továbbá a szentszéki diplomáciai testület rangos képviselői, valamint a római magyar egyházi és világi közösség tagjai.
 
Mindszenty-kiállítás
(fotó: Várhelyi K.)
Az alkalomból a templomban megtekinthető volt (s marad egészen november végéig) a Mindszenty Alapítvány kurátora, Kovács Gergely által szerkesztett – az 56-os Emlékbizottság anyagi támogatásával elkészített – olasz nyelvű Mindszenty-kiállítás.


A résztvevők ajándékba kapták továbbá a Mindszenty bíborosról szóló, ugyancsak az Alapítvány által készíttetett (s az Emlékbizottság által finanszírozott) olasz, illetve angol nyelvű életrajzi kiadványt.
Walter Brandmüller bíboros megtekinti a kiállítást
(fotó: Várhelyi K.)
Az eseményről beszámolt a Vatikáni Rádió és a Magyar Kurír is.
 
 (A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.)
 
 

2016. november 2., szerda

Magyar sírok a Verano-temetőben


Halottak napjának vigíliáján a római magyar közösség, Mons. Németh László olaszországi magyar főlelkész vezetésével, a hagyományokhoz híven, felkereste a római Verano-temetőben nyugvó magyarok sírjait, hogy gyertyagyújtással, imádsággal emlékezzen meg róluk. A magyar sírhelyek közül mutatunk be néhányat.


2016. október 26., szerda

Meghívó - megemlékezés 1956 hőseiről, áldozatairól és a segítőkről


Magyarország Szentszéki Nagykövetsége,
Magyarország Római Nagykövetsége
és a római magyarok közössége,

a magyarországi kezdeményezésekhez csatlakozva,

az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulója alkalmából

szeretetettel hív mindenkit

a 2016. november 4-én, 18:00 órakor,

a Santo Stefano Rotondo-templomban
(Via Santo Stefano Rotondo, 7, 00184 Roma)

tartandó megemlékezésre,

és Mindszenty József bíboros hercegprímás emléktáblájának felavatására egykori címtemplomában.

A helyszínen megtekinthető a mártírsorsú bíboros életét bemutató új olasz nyelvű kiállítás.


1956. október 23-án Budapest bátor népe, szabadságvágyától vezérelve szembeszállt egy olyan rendszerrel, amely a magyar nemzet értékeitől eltérő célokat érvényesített. Még mindig élénken emlékezünk a néhány nap alatt többezer emberéletet és sokezer sebesültet követelő, egyben világszerte súlyos megrendülést kiváltó tragikus eseményekre.
(XVI. Benedek pápa levele Sólyom László köztársasági elnökhöz, 2006. október 7.)

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

2016. október 17., hétfő

Márton Áron Emlékest Rómában


(Foto: Várhelyi Klára)
A Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Márton Áron Emlékév Programbizottság és a Szentszéki nagykövetség közös szervezésében került sor a római Márton Áron Emlékestre október 6-án este a Róma belvárosi Santa Maria del Suffragio barokk templomában.

 
Az alkalomra Rómába utazott a kolozsvári Szent Mihály templom Szent Cecília kórusa (mely templomnak Márton Áron is plébánosa volt egykoron), Kovács Sándor főesperes vezetésével. A Potyó István karmester által összeállított program a keresztút stációinak Márton Árontól vett szövegrészekkel és zenei betétekkel (magyar és nemzetközi, régi és modern egyházi zene) váltakozó előadásából állott (szövege olaszul is elérhető).

 

Az est bevezetőjében Kovács Sándor főesperes Márton Áron püspök életútjáról és életszentségéről beszélt, Gaal Gergely, a Programbizottság elnöke a Márton Áron püspök életét bemutató utazókiállításról, melyet olasz változatban is elkészíttettek, s ami az est során a templomban volt megtekinthető (utána pedig a Római Magyar Akadémián).

 

Kovács Sándor főesperes
(foto: Várhelyi Klára)


Mons. Kovács Gergely, Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulátora Programbizottság által finanszírozott olasz és angol nyelvű Márton Áron életrajzról (Virt László, „Il Vescovo Áron Márton. L’integerrimo servo del Signore”, Ed. Velar, 2016) beszélt.

 
Gaal Gergely
(foto: Várhelyi Klára)

A közönség soraiban egyházi személyek és zenei szakértők mellett a római magyar papság képviselői is helyet foglaltak.

 
Mons. Kovács Gergely
(foto: Várhelyi Klára)

Az utazókiállítás és a könyv továbbra is rendelkezésre áll és még szélesebb közeghez képes eljuttatni üzenetét.

 


2016. október 10., hétfő

Mária újítsa meg az európaiak szívében a keresztény buzgóságot – Comastri bíboros szentbeszéde Magyarok Nagyasszonya ünnepén


Október 8-án délelőtt, Magyarország Szentszéki Nagykövetsége felkérésére, Angelo Comastri bíboros, a Szent Péter-bazilika főpapja, a pápa vatikánvárosi általános helynöke mutatott be szentmisét Magyarok Nagyasszonya ünnepe alkalmából a vatikáni bazilika Katedra-oltáránál.

Comastri bíboros celebrálta a Magyarok Nagyasszonya ünnepi misét
a Szent Péter-bazilikában (foto: Várhelyi Klára)
A kolozsvári Szent Cecília Kórus Orbán György Missa terciájával kísérte a szertartást, valamint magyar nyelvű Mária-énekekkel. A bíborossal koncelebrált Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök és a Rómában tartózkodó magyar papság.


A kolozsvári Szent Cecília Kórus a Vatikánban
(foto: Várhelyi Klára)
A résztvevőket, köztük több nemzet nagykövetét, és a Mária-kegyhelyek Jubileumára érkezett zarándokokat Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar nagykövet köszöntötte. A mise végén körmenetben vonultak le az altemplomban található Magyarok Nagyasszonya-kápolnába, ahol elénekelték a magyar Himnuszt.

Közreadjuk a jeles lelkiségi íróként ismert Comastri bíboros szentbeszédének magyar fordítását.

 

* * *

1) A Magyar Kápolnába lépve, mely Vatikáni Grották igazi gyöngyszeme, tekintetünket rögtön Szent István király, a magyar államalapító nagyméretű bronzszobra vonzza magához.

A szobor a szent király nagyjelentőségű gesztusát jeleníti meg, mely összefoglalja egész hívő életét: kezében tartva királyi koronáját, mely a magyar nemzet jelképe, felajánlja azt Máriának, hogy Mária védelmezze, őrizze, óvja.

István király tekintetében felsejlik a bizakodás, az alázat, de a bizonyosság is, hogy Mária elfogadja odaadó fiúi gesztusát.

István király eme tette mély nyomot hagyott a kedves magyar nép történelmén, s azt Mária révén Krisztus felé irányította.

Bizton kijelenthetjük, hogy Magyarország dicsőséges és gyakran megszenvedett történelmében felismerhetjük Mária pontos és hűséges válaszát a Szent Királynak a második keresztény millennium hajnalán tett eme gesztusára. Ezért hívják Magyarországot „Mária Országának”. S ez a máriás kötődés 1848-ig még a nemzeti himnuszban is kifejeződött, mely valójában egy Mária-himnusz volt, ami igazán megindító és példanélküli.

2016. október 9., vasárnap

Magyar delegációk a Mária-kegyhelyek Jubileumán


Közel kilencven Mária-kegyhely küldöttsége gyűlt össze október 8-án a Szent Péter téren, ahol az Irgalmasság Szentéve egyik kiemelt rendezvényeként került sor a „Máriás Jubileumra”. Kegyképeik és kegyszobraik kisebb-nagyobb másait hordozva hosszú körmenetben vonultak be a térre a világ minden tájáról érkezett delegációk. A legnagyobb és legismertebb kegyhelyek – Loreto, Pompei, Lourdes, Fatima, Guadalupe, Lujan, Apacedida, Altötting, Czestochowa – mellett megjelentek távoli országok kevésbé ismert szent helyei is. A körmenetet a pompei Rózsafűzér Királynője-kegykép élethű mása nyitotta, a végén pedig a legősibb és legszentebb római kegykép, a Salus Populi Romani ikonja zárta a sort, melyet Ferenc pápa kérésére hoztak át ez alkalomra a Santa Maria Maggiore-bazilikából a Vatikánba.




Erdélyi és római magyarok
„Magyarországról három szépséges küldöttség érkezett: itt van a római magyarok közössége, mely a Magyarok Nagyasszonya szentképét hozta el, illetve a máriapócsi és a csíksomlyói kegyhelyek küldöttségei.” – e szavakkal konferálták fel a „Regnum Marianum” delegációit (Csíksomlyót is tökéletes kiejtéssel sorolták…).




Máriapócsi delegáció
A pócsi Szűzanya ikonjának másolatát a Kocsis Fülöp metropolita, valamint Orosz István kegyhelyigazgató vezette csoport hozta el. Csíksomlyót Kovács Sándor kolozs-dobokai főesperes vezetésével hat székely népviseletbe öltözött fiatal képviselte, a kegyszobor kicsinyített másával. Tekintettel arra, hogy a jubileumra éppen a vatikáni magyar kápolna „búcsúnapján”, Magyarok Nagyasszonya Ünnepén került sor, a római magyarok kisebb csoportja, Németh László olaszországi főlelkész vezetésével szintén részt vett a körmeneten a Magna Domina Hungarorum lobogójával.

A Szentatya vezetésével elmondott Dicsőséges Szentolvasó és Loretói Litánia végén minden delegáció egy-egy képviselője a pápa elé járulhatott: Anasztázia nővér Máriapócs, Márton Szabolcs Csíksomlyó, Érszegi Márk Aurél pedig a római magyarok üzenetét adta át Ferenc pápának.

A csíksomlyói Mária-szobrot megáldotta Ferenc pápa

A Mária-kegyhelyek jubileumát záró pápai misén Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolita és több magyar pap koncelebrált a Szentatyával.

Az esemény a Rome Reports felvételein (1:17:50 - magyarok felkonferálása; 1:32:05 és 1:34:15 magyarok bevonulása).

Mária-kegyképek a Szent Péter-téren

 
Csíksomlyói delegció
(foto: OR)

Máriapócsi delegáció
(foto: OR)
Római magyarok delegációja
(foto: OR)
Ferenc pápa a Csíksomlyói Szűzanya szobrával
(foto: OR)

 

2016. október 5., szerda

Tordaszentlászlói református gyülekezet a Szentatyánál


A Vatikáni Rádió magyar adását hallgatva ismerkedett meg az erdélyi Tordaszentlászló református gyülekezete Ferenc pápa tanításával. A szerkesztőség vezetőjével, P. Vértesaljai László jezsuita atyával kialakult személyes kapcsolat nyomán született meg az ötlet, hogy a gyülekezet ellátogasson Rómába, hogy találkozzon a Szentatyával.

A tordaszentlászlóiak is részt vettek a magyar misén a vatikáni magyar kápolnában,
ahol Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet üdvözölte őket (fotó: ÉMA)

A 80 fős csoportot lelkipásztoruk, Balázs Attila tiszteletes vezette. Október 4-én részt vettek a Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában tartott szentmisén, melyet Pápai Lajos nyugalmazott győri püspök mutatott be. A mise végén Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet üdvözölte a csoportot.

A KeresztényEgységtörekvés Pápai Tanácsa képviselője
Balázs Attila tiszteletessel a Szent Péter-bazilikánál (foto: ÉMA)
Ezt követően a bazilikában fogadta őket don Avelino González atya, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa nyugati osztályának felelőse, aki a Szentszék részéről a református egyházakkal folytatott ökumenikus párbeszéd felelőse. Az amerikai származású González atya érdeklődéssel hallgatta a tordaszentlászlóiak történetét, valamint az Erdély nemzetiségi és vallási viszonyairól szóló rövid tájékoztatást.

Ferenc pápa köszönti a tordaszentlászlóiakat (foto: Osservatore Romano)
Az október 5-i általános kihallgatáson valósult meg a találkozás Ferenc pápával, ahol a csoport kiemelt kapott. Balázs Attila tiszteletest, aki palástban jelent meg a Szent Péter téren, a Szentatya a kihallgatás végén külön is köszöntötte.
Ferenc pápa fogadja Balázs Attila tiszteletes urat (foto: Osservatore Romano)