Ünnepi szentmise a vatikáni Magyarok Nagyasszonya kápolnában a felszentelés 40. évfordulóján

1980. október 8-án reggel, Szent II. János Pál pápa szentelte fel a magyarok új kápolnáját a vatikáni Szent Péter bazilika altemplomában Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A jeles évfordulón, a járványhelyzetre való tekintettel, csak szűk körben ünnepelhetett a magyar közösség, mintegy 20 fő részvételével. Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás mutatta be Németh Norbert atya, a Pápai Magyar Intézet rektorának, P. Vértesaljai László jezsuita atya, a Vatikáni Rádió magyar adása főszerkesztőjének és Varga Norbert atya, érseki titkárnak koncelebrálásával.

Erdő Péter bíboros homíliájában megemlékezett arról, hogy a magyar kápolna egy régi vágy megvalósulása volt. A Szent István király alapította zarándokház a kápolna közvetlen közelében helyezkedett el, amely a barokk Szent Péter bazilika építésekor lebontásra került. E zarándokház örököse a mai kápolna. Egyértelmű volt - mondta a főpásztor - hogy a kápolnát a Szűzanyának, Magyarok Nagyasszonyának kell szentelni. Szent István király országát a Szűzanya oltalmába ajánlotta. A 150 éves török hódoltság után Buda visszafoglalását és a Zentai csata győzelmét a Szűzanya közbenjárásának tulajdonították. A magyar kultúra része a katolikus örökség, amely az Isteni Gondviselésben és a jövőben való bizalmat tükrözi, nemzeti identitásunk elfogadását és felértékelését, ugyanakkor szívünk kapujának megnyitását is jelenti más népek felé. Katolikus létünk nemcsak kulturális tény, hanem egy egész életre szóló személyes meggyőződés. A magyar kápolna felépítése és pápai áldása megmutatta számunkra, hogy a római egyház befogad, tisztel bennünket, mint közösséget és egyesít minket más népekkel a Krisztusban való hit által. Más nemzetek is Anyaként tekintenek Szűz Máriára, amely szintén megerősíti a tényt, miszerint testvérek vagyunk más népekkel.

Az ünnepi szentmisén részt vett Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki nagykövet, aki az egybegyűltekhez intézett köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Magna Domina Hungarorum kápolna a magyarok számára otthont jelent a Vatikánban, ahová a magyar közösség hetente összegyűlhet. Ez a találkozás az, amely a magyar szív dobogását táplálja Rómában. A szentszéki magyar nagykövet mellett foglalt helyet Kovács Ádám Zoltán római nagykövet, jelen volt Kudar Gábor, a Római Magyar Akadémia igazgatója, valamint a magyar sajtó képviselői.  

Szent István király ünnepe Rómában

Augusztus 23-án, vasárnap gyűltek össze Rómában a helyi magyar közösség tagjai, hogy Szent István királyra és a magyar állam alapítására emlékezzenek. A közelmúltban megújult Szent István-ház kápolnája méltó helyszíne volt a megemlékezésnek, hiszen az ma az első királyunk által 1030 körül alapított zarándokház jogutódja. A zarándokház kápolnáját Prokop Péter festőművész alkotásai ékesítik magyar szentjeinkkel, köztük Szent István király ábrázolásával.

Az ünnepi szentmisét Dr. Németh Norbert atya, a Pápai Magyar Intézet rektora és a római, valamint olaszországi magyarok új lelkésze mutatta be Meló Lajos domonkos szerzetessel koncelebrálva. A rektor atya homíliájában „a jelenben való cselekvés” jelentőségére hívta fel a figyelmet Szent István példájára tekintve, aki „Istennel szövetkezett, ő maga is megélte hitét és állama számára a fundamentumot a kereszténységben találta meg”. István királyunk a jelenben cselekedett, amely példa és kihívás ma is a római magyar közösség számára: „Mi, Rómában élő magyarok, a jelenben szeretnénk cselekedni a közösségünkért” – buzdított Németh Norbert atya, hogy a közösségformálásra és a közösségben való részvétel jelentőségére hívja fel a figyelmet.

A koncelebráló atyák a szentmise végén megáldották a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret. Az ünnepi szentmisét Völner Eszter énekművész tette még meghittebbé. 

Fotó: Bak Borbála

Vatikáni köszönetnyilvánítás a Magyarországról kapott védőmaszkokért

Pietro Parolin bíboros államtitkár Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövethez intézett levelében köszönetet mondott a magyar kormány által a Vatikánnak adományozott orvosi védőmaszkokért:

„Szeretném eljuttatni Önhöz leghőbb köszönetnyilvánításomat úgy a tapintatos és figyelmes gesztusért, mint az azt sugalló érzésekért, s szívből kívánok a magyar népnek békét, örömöt és jólétet. Hálával gondolok mindazokra, kik a dicséretes kezdeményezésben közreműködtek.”

Niccolò Sacchetti elnök átveszi Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövettől
a Szent Péter Körnek szánt adományt

Április 30-án külön átadásra került a Vatikánnak adományozott 50 ezer orvosi maszk közül a Szent Péter Körnek (Circolo S. Pietro) szánt 3.000 darab. Az adományt Niccolò Sacchetti őrgróf vette át, aki levélben is köszönetet mondott az adományért:

„Szeretném legszívélyesebb hálámat kifejezni, minden tagtársunkkal, önkéntesünkkel és pártfogoltunkkal egyetemben, a hatalmas mennyiségű védőmaszkért, melyet nagylelkűen a Szent Péter Kör számára kívántak adományozni. Igen értékes adomány ez, és nagy hozzájárulás szeretett hazája részéről. (…) Az igen hasznos és nélkülözhetetlen adományt a Via Lungaretta-i szegénykonyháinkon, illetve a Szt. II. János Pál Családotthonban hasznosítjuk majd. Ezen intézményekben a Kör fáradhatatlan tagjaival és önkénteseivel – a járvány idején a Máltai Lovagrend Olasz Segélyszervezetének (CISOM) helyszíni támogatásával – továbbra is meleg ételt biztosítunk támogatottjainknak, illetve szállást biztosítunk néhány családnak, akiknek gyermekét a Gyermek Jézus Kórházban kezelik. A nekünk adományozott maszkok segítségével korlátozhatjuk a vírus terjedését, s így nagyobb biztonsággal segíthetünk számos támogatott vendégünkön, illetve elláthatjuk vele azokat, akiknek nincsen.”

A napokban ugyancsak átadásra került a magyar kormány által adományozott küldeményből a Pápai Német-Magyar Kollégium magyar és más közép-európai nemzetiségű szeminaristáinak szánt 2.000 orvosi maszk.

Fejlemény:

Pietro Parolin bíboros államtitkár május 9-én újabb levélben mondott köszönetet a magyar kormány által a Vatikánnak szánt orvosi védőmaszkokért:

„A magyar kormány részéről a Szentszék felé tett eme nagylelkű szolidaritási gesztusról tájékoztattam a Szentatyát, aki megbízott, hogy fejezzem ki köszönetét”.

Magyar részvétnyilvánítás a Máltai Lovagrend nagymesterének halála alkalmából

A Máltai Lovagrend lobogói félárbocon a Nagymesteri Palotán
(fotó: J. Hun)

Áder János köztársasági elnök április 29-én részvétét nyilvánította a Máltai Lovagrend ideiglenes helytartójának és a Rend tagjainak Fra’ Gacomo Dalla Torre nagymester halála alkalmából:

„Őexc. Fra’ Ruy Gonçalo do Valle Peixoto de Villas Boas
a Szuverén Máltai Lovagrend
ideiglenes helytartója
részére

Róma

Excellenciás Uram!

Szomorúan vettem a hírt, hogy Eminenciás Őfensége, Fra’ Giacomo Dalla Torre del Tempio di Sanguinetto nagymester múlt éjjel elhunyt. Szívesen idézem fel kedvességét, mellyel elfogadta októberre budapesti meghívásomat, ami jó alkalmat jelentett volna személyes találkozásunkra.

Szeretettel emlékezem a néhai nagymesterre, aki kiemelkedő alakja volt a Rend emberségének és világszerte, így Magyarországon is végzett szeretetszolgálati tevékenységének.

A gyász eme pillanataiban szeretném kifejezni, Magyarország polgárai nevében is, szívből jövő együttérzésemet Excellenciádnak, a Nagymagisztérium tagjainak s a Rend minden tagjának.

Áder János
köztársasági elnök”

Magyarország Kormánya nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fejezte ki részvétét Albrecht von Boeselager rendi nagykancellárhoz intézett levelében.

Orvosi maszkok Magyarországról a Vatikánba

A vatikáni hatóságokkal történt konzultáció nyomán a magyar kormány 50 ezer orvosi védőmaszkot adományozott a Szentszéknek a koronavírus-járvány elleni védekezéshez – jelentette be Facebookon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Az adományt dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet adta át a Vatikáni Gyógyszertár igazgatójának, Fra Binish Thomas Mulackal atyának, április 24-én délelőtt.

Binish atya elmondta, hogy a maszkoknak jó hasznát fogják venni a Vatikánban is lassan esedékessé váló újraindulás során. A magyar kormány adományát részben saját munkatársaik használják majd fel, részben átadják más egyházi szervezeteknek.

Így jut majd belőle a Pápai Német-Magyar Kollégiumban tanuló magyar és más közép-európai szeminaristáknak, illetve a Szent Péter Körnek (Circolo S. Pietro) is, amely többek között a Gyermek Jézus Kórházban (Ospedale Bambino Gesù) kezelt beteg gyermekek és szüleik számára létesített családotthonban fogja azokat hasznosítani. A Szentszékhez tartozó Gyermek Jézus Kórházban is kezelnek koronavírus-fertőzött gyermekeket a szüleikkel együtt.

Felhívás a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokhoz

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az alábbi felhívást tette közzé:

„Tisztelettel arra kérek minden külföldön tartózkodó és onnan hazatérni szándékozó honfitársunkat, hogy haladéktalanul intézkedjenek a hazautazásukról, mert a nemzetközi légi forgalom egyre szigorúbb korlátozásai rövid időn belül teljesen ellehetetlenítik azt.”

A magyar konzuli szolgálat továbbra is minden lehetséges módon segíti a külföldön bajba jutott magyar állampolgárokat. Szükség esetén kérjük, keressék a Római Magyar Nagykövetség konzuli szolgálatát.

Március 15. nemzeti ünnep járvány idején - imádsággal

Mons. Németh László olaszországi magyar főlelkész felhívása nemzeti ünnepünk kapcsán.

* * *

"Sokan már pár hete nem tudnak szentmisére menni, mert a templomok zárva vannak.

Nemzeti ünnepünket se tudjuk megünnepelni úgy, ahogy szoktuk.

Március 11-én értesültünk arról, hogy Magyarországon is veszélyhelyzetet vezettek be.

Azt mondják, a vírus megfékezésének legfőbb eszköze, hogy az emberek ne érintkezzenek egymással, mindenki maradjon odahaza. Otthonaink magánya, csendje lehetőséget kínál arra, hogy most a nagyböjtben többet imádkozzunk. Levegyük a polcról a könyvek közül a Szentírást és olvassuk, és ne ugyanoda tegyük vissza, hanem méltó helyre.

Közös imára is hívlak benneteket. Nemzeti ünnepünk alkalmából, március 15-én déli 12 órakor imádkozzunk egymástól távol, de lélekben együtt!

Imádkozzunk hazánkért,

Imádkozzunk közösségeinkért,

Imádkozzunk önmagunkért, családjainkért, szeretteinkért,

Imádkozzunk a betegekért,

Imádkozzunk az egészségügyben dolgozókért,

Imádkozzunk azokért, akik a járvány megfékezéséért fáradoznak,

Imádkozzunk azokért, akik a járvány miatt nem tudják méltó módon eltemetni szeretteiket,

Imádkozzunk az elhunytakért. Március 15-én déli tizenkét órakor, aki teheti, mondja el ezt az imát. Az egyidőben mondott közös ima ereje adjon reményt, erőt és kitartást mindnyájunknak!"

 * * *

Mindenható Urunk, atyáink Istene!

Hálát adunk neked a világért, amelyben lehetővé tetted az emberiség életét. Hálát adunk a teremtés egész gazdagságáért és csodálatos törvényszerűségeiért. Hálát adunk azért, hogy minden pusztító erő ellenére megmaradtunk, és képesek vagyunk arra, hogy világunkról és önmagunkról új és új felismerésekre jussunk.

Köszönjük, hogy egyénileg és közösségben is harcolhatunk megmaradásunkért és azért, hogy életünk egyre szebb és tartalmasabb legyen. De mindennél inkább köszönjük neked, hogy örök életre hívtál meg minket, és Krisztus Urunk megváltó halála és feltámadása által utat nyitottál nekünk az örök boldogságra.

Amikor olyan természeti csapások érnek minket, amelyek ellen a magunk erejéből teljesen biztos védelmet még nem találunk, átéljük, hogy végül is mindig a te kezedben van az életünk.

Alázattal kérünk, segítsd a tudomány embereit, hogy mielőbb megtalálják a mostani járvány ellenszerét! Adj a társadalmak vezetőinek éleslátást, hogy megfelelő intézkedésekkel gátat szabjanak a fertőzés terjedésének, segítsék a betegség megelőzését, leküzdését és a hatékony eszközök eljutását a rászorulókhoz. Adj irgalmat és örök nyugodalmat a betegségben elhunytaknak, adj a betegeknek gyógyulást, az orvosoknak és az egészségügy munkatársainak erőt és áldást bátor helytállásukhoz. Erősítsd bennünk a hitet, a bizalmat és a segítő szeretetet, hogy megadhassunk minden lelki és testi segítséget beteg embertársainknak és a gyászoló vagy aggódó hozzátartozóknak. Add, hogy felelős viselkedésünkkel mi is hozzájáruljunk a betegség terjedésének elkerüléséhez.

Bocsásd meg, Urunk, minden bűnünket, amit gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással elkövettünk!

Szentháromság, Egy Isten, irgalmazz nekünk!

Boldogságos Szűz Mária, Betegek Gyógyítója, könyörögj értünk!

Ámen.

Magyar-szentszéki diplomáciai kapcsolatok 30. évfordulója: a Iubilate leánykar hangversenye

Hangversennyel emlékezett meg február 13-án Magyarország Szentszéki Nagykövetsége a Magyarország és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 100., illetve 1990-es helyreállításának 30. évfordulójáról.

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, aki másnap esedékes vatikáni látogatására érkezett az Örök Városba. Ugyancsak jelen volt az eseményen Angelo Acerbi érsek, aki a rendszerváltást követően első nunciusként szolgált Budapesten.

A vatikáni intézmények tisztviselői, különböző római egyházi és társadalmi szervezetek tagjai, a Szentszéknél akkreditált diplomáciai testület képviselői és a római magyar közösség megtöltötték a vatikáni hivataloknak otthont adó Palazzo della Cancelleria Giorgio Vasari freskóival ékes dísztermét.

A hangversenyen a Budapesti Kodály Zoltán Kórusiskola "Iubilate" Leánykara ifj. Sapszon Ferenc és Sapszon Borbála vezetésével, Nagy Ákos zongora- illetve Ábrahám Orsolya fuvola-kíséretével magyar és nemzetközi kórusműveket adott elő, köztük Kodály Karácsonyi pásztortáncát és Esti dalát, továbbá Halmos Iubilate, Kárpáti Tünde Tantum ergo, Kocsár Miklós Salve Regina és Sapszon Ferenc Fatimai Ave Maria című darabját. Az elején felcsendült a magyar és a pápai himnusz. Utóbbi a vatikáni hivatalos változatban, méghozzá latin szöveggel (O felix Roma – o Roma nobilis).

Áder János köztársasági elnök és felesége, Anita asszony a hangversenyen;
jobboldalt Mons. Miroslaw Wachowski szentszéki államtitkár-helyettes

A himnuszokat követően Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet, valamint a Pápai Államtitkárság képviseletében Mons. Miroslaw Stanislaw Wachowski, az államközi kapcsolatok titkár-helyettese mondott köszöntőbeszédet.

Habsburg nagykövet felelevenítette a magyar-szentszéki kapcsolatok utóbbi harminc évének főbb állomásait, valamint kitért a közelgő budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra és a magyarság által idén tartott Nemzeti Összetartozás Éve jelentőségére. Mons. Wachowski kijelentette „a Szentszék különleges rokonszenvvel tekint Magyarországra ezeréves kereszténysége okán, s a közös európai ház építéséhez való hozzájárulása miatt”, majd azon vatikáni kívánságnak adott hangot, „hogy kétoldalú kapcsolataink tovább erősödhessenek a találkozás és a párbeszéd kultúrájának jegyében”. Gesztusértékű, hogy beszédét a L’Osservatore Romano vatikáni napilap is közölte.

Római látogatása során Áder János köztársasági elnök felkereste a Lateráni Szent János-bazilikát, Róma püspökének székesegyházát. Ennek mellékhajójában áll II. Szilveszter pápa síremléke, melyen Damkó József alkotása ábrázolja a jelenetet, mikor a pápa koronát küldött Szent István királyunknak. Másnap a magyar államfő ugyancsak Damkó József alkotásával, egy meditáló szerzetest ábrázoló szoborral ajándékozta meg a Szentatyát, melynek kapcsán visszautalhatott a Szentszék és Magyarország évezredes kapcsolataira.

Az ünnepi hangverseny
a „30 Éve Szabadon” emlékév
keretében és támogatásával került megrendezésre.

Az államközi kapcsolatok titkár-helyettesének beszéde a magyar-szentszéki diplomáciai kapcsolatok évfordulója alkalmából

A Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatfelvételének 100., és helyreállításának 30. évfordulója alkalmából, Áder János köztársasági elnök úr jelenlétében tartott február 13-i ünnepi hangverseny elején a Pápai Államtitkárság képviseletében jelen levő Mons. Miroslaw Wachowski, az államközi kapcsolatok titkár-helyettese az alábbi beszédet mondta.

* * *

Mons. Miroslaw Wachowski

A Szentszék és Magyarország diplomáciai kapcsolatainak centenáriumát, illetve a kommunizmus végén történt helyreállításuk harmincadik évfordulóját ünnepeljük ma este. Valójában Magyarország és a Szentszék kapcsolatai évezredes múlttal büszkélkedhetnek, mely II. Szilveszter pápa és Szent István magyar uralkodó idejére nyúlik vissza. Szent II. János Pál 1991-es magyarországi látogatása során kiemelte a szent király szerepét, akitől „nemcsak a II. Szilveszter pápától kapott királyi koronát örököltétek, rátok hagyta szellemi végrendeletét is, az alapvető és megsemmisíthetetlen értékek örökségét. […] Szent István felismerte, hogy a kereszténység felvétele az igazi útja a túlélésnek, és annak, hogy a különféle törzsekből egy nemzetet alkosson. A valódi emberi kultúra számára ugyanis csak a keresztény értékek tudnak szilárd alapot teremteni”. Továbbá, folytatja II. János Pál, „Szent István beillesztette Magyarországot az európai nemzetek közösségébe, amikor elfogadta a földrész közös társadalmi formáit és keresztény hagyományait s befogadta az országba az idegeneket, különösen a zarándokokat” (II. János Pál homíliája, Budapest, 1991. augusztus 20.).

Az évszázadok során, a történelem minden vihara és a politikai rendszerek változásai ellenére a Szentszék és Magyarország – a szovjet időszakot leszámítva – mindig megerősítették közös szándékukat, hogy együtt munkálkodjanak a közjó érdekében. Eme őszinte együttműködés kitapintható az Egyház és az Állam közötti kapcsolatok szintéjén is. A Magyarország és az Egyház közötti kapcsolatok hozzájárultak az európai egyensúlyhoz, az európai kultúra alakításához s az európai földrész keresztény identitásához.

Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet beszéde a magyar-szentszéki diplomáciai kapcsolatok évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen

Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatfelvételének 100., és helyreállításának 30. évfordulója alkalmából, Áder János köztársasági elnök úr jelenlétében ünnepi hangversenyre került sor a Szentszéki Nagykövetség rendezésében, a Palazzo della Cancelleria dísztermében, február 13-án délután.

A Budapesti Kodály Zoltán Kórusiskola "Iubilate" Leánykara ifj. Sapszon Ferenc és Sapszon Borbála vezetésével adott elő magyar és nemzetközi kórusműveket.

A pápai és a magyar Himnuszt követően Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet mondott köszöntőt, melynek szövegét alábbiakban közöljük.

* * *

Harminc évvel ezelőtt, 1990. február 9-én egy rövid megállapodás aláírásával helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok Magyarország és a Szentszék között. A magyarországi rendszerváltoztatás kellős közepén jártunk, s érdekes megfigyelni, hogy a vatikáni kapcsolatok helyreállítása lényegében végigkísérte eme kiemelkedő történelmi folyamatot, s ekképpen a rendszerváltoztatás egyik emblematikus mozzanatává emelkedett.

Az első ezirányú lépéseket, még 1989 nyarán, az utolsó kommunista kormány tette meg, mikor Magyarország még népköztársaság volt. A bizalmas előkészítő iratokban még a Szentszékkel való formális kapcsolatok „hátulütőit” is mérlegelték. A megállapodás aláírására, Németh Miklós miniszterelnök és Agostino Casaroli bíboros államtitkár által, már a köztársaság kikiáltását követően és a vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. törvény elfogadása után került sor, mely lehetővé tette az állam és az egyház közötti kapcsolatok új alapokra helyezését. Végül a diplomáciai képviselők, Angelo Acerbi nuncius úr, illetve Keresztes Sándor nagykövet személyében, 1990 nyarán foglalták el állomáshelyüket, tehát az első szabadon választott kormány idején.

Ahhoz, hogy értékelni tudjuk a katolikus egyház és a Szentszék hozzájárulását a magyarországi rendszerváltoztatáshoz, elég felidézni, hogy még az említett utolsó kommunista kormányfő is háláját fejezte ki Casaroli bíboros felé, amiért a demokratikus átmenet megvalósítása során „végig számíthattam a katolikus egyház támogatására és segítségére” (Vö. Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai 1920-2015, METEM, 2015, 254. o.).

Hosszú út állt még persze előttünk, s ezt az „együtt járást” hathatósan támogatták a kétoldalú megállapodások. Mindenekelőtt a már említett 1990-es, mely helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat s többek között elismerte a Kánonjogi Kódex relevanciáját az egyházat érintő kérdések szabályozását illetően. Ezt követte 1994-ben a Magyar Honvédségnél végzendő lelkipásztori szolgálat tárgyában kötött megállapodás, majd az 1997-es ún. „Vatikáni Szerződés” a katolikus egyház közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról és vagyoni kérdésekről. Utóbbi módosítására 2013-ban került sor, az időközben bekövetkezett magyarországi jogszabályi változásokhoz igazítandó annak rendelkezéseit.

Házszentelő és évnyitó a Fraknói-villában

Január 14-én Németh Norbert atya, nagykövetségünk egyházi tanácsosa házszentelőt tartott a Fraknói-villában. 

A családias hangulatú ünnepségen részt vett a nagykövetség néhány vatikáni barátja, akikkel együtt köszöntöttük az új évet.

(fotó: Hun Szilvia)