2018. május 24., csütörtök

Nemzetközi konferencia a kelet-közép európai vallási kulturális örökségről


Kelet-közép Európa országaira zarándokszemmel is lehet tekinteni – ezt volt hivatott érzékeltetni az a nemzetközi konferencia, amit május 15-én a Római Magyar Akadémia palotájában rendezett hat ország vatikáni nagykövetsége. Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia mutatkozott be az olaszországi szakmai közönség előtt, a magyar V4 elnökség és a Kulturális Örökség Európai Éve jegyében.


Navracsics Tibor EU biztos, Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet, Mons. Rino Fisichella érsek
Köszöntőjében Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar szentszéki nagykövet vázolta a konferencia indokát és céljait: térségünk országai közös történelmi tapasztalattal és hasonló kulturális örökséggel rendelkeznek, melynek a vallási örökség fontos részét képezi. Mégis, kevéssé ismernek bennünket ebből a szemszögből.

A Szentszék nevében felszólaló Mons. Rino Fisichella, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa elnöke a kegyhelyekért felelős vatikáni dikasztérium vezetőjeként aláhúzta, hogy a kegyhelyek az új evangelizáció kiemelkedő helyszínei lehetnek. Hiszen lelki és kulturális dimenzióval egyaránt rendelkeznek, s a látogatókat mindkettő képes megszólítani. Sok esetben e szent helyek az ország történelmének és identitásának is jelképes helyszínei, ugyanakkor szerves részét képezik az emberek hétköznapjainak is.


A konferencia témájának európai dimenzióját és fontosságát tanúsította Navracsics Tibor, az Európai Bizottság nevelési, kulturális, ifjúsági és sportügyekért felelős tagjának előadása is. Az idén zajló Kulturális Örökség Európai Évének éppen az a célja, hogy az identitást és az életformát is meghatározó kulturális örökséget közelebb vigye az emberekhez, ne csak óvja, hanem innovatív módon hasznosítsa is azt. Erre pedig a vallási turizmus természetéből fakadóan is hivatott. „A kereszténység kulturális örökségünk szerves részét képezi”, mely hozzájárult ahhoz is, hogy az európai terv olyan értékekre épüljön, mint a szeretet, a tisztelet és a tolerancia – jelentette ki Navracsics Tibor. S ma is elősegíti annak megértését, ami közös az emberekben, s egyúttal képes előmozdítani a különbözőségek elfogadását és értékelését is. A kegyhelyek és zarándokutak szépsége összehozza nemcsak a keresztényeket, hanem elősegíti a másvallású, vagy éppen nem hívő emberekkel való találkozást is, s így a kultúrák és vallások közötti párbeszéd helyszínei is lehetnek. Mindez pedig segíti a valódi közösségépítést – visszhangozta a maga megközelítésében az EU képviselője a Szentszék felelősének szavait.

Mons. Melchor Sánchez (Kultúra Pápai Tanácsa) felszólalása
A vatikáni kulturális szaktárcát Mons. Melchor Sánchez de Toca, a Kultúra Pápai Tanácsa helyettes titkára képviselte, aki felszólalásában ugyancsak a zarándokutak kultúraközvetítő és közösségépítő szerepét hangsúlyozta, méltatva a konferencián bemutatkozó országok meglevő kezdeményezéseit. Don Gionatan De Marco atya az Olasz Püspöki Konferencia zarándoklatokért és turizmusért is felelős szakbizottságának vezetőjeként tartott előadást a rendezvényen. Ismertette az olasz egyház új kezdeményezését, az Egyházi Kulturális Park modelljét, mely a kisebb, helyi jellegű látnivalók és kegyhelyek integrált bemutatását és hasznosítását hivatott előmozdítani, együttműködésben az önkormányzatokkal, egyházmegyékkel és civil szervezetekkel, helybeni munkalehetőségeket is biztosítva. „Az Evangélium felszabadító üzenete a kövek és műkincsek szépsége által is képes minden kor emberét megszólítani, hiszen azok létrejöttét mindig is az Örömhír továbbadásának szándéka motiválta. Éppen ezért felelőssége a keresztény közösségnek megőrizni, fenntartani és bemutatni saját kulturális örökségét” – mutatott rá De Marco atya, hozzátéve, hogy a kereső, a hétköznapok rohanásából kiszakadni vágyó emberekkel való találkozás lehetősége révén ez egyúttal a Ferenc pápa által szorgalmazott „önmagából kilépő Egyház” útja is.



A konferencia záró panelbeszélgetésének résztvevői
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a maga lelkipásztori és gyakorlati tapasztalataiból kiindulva P. Robert Bahčič ferences atya, a szlovéniai Brezje Mária-kegyhely rektora: nemcsak a zarándokok, de az „egyszerű” turisták megfelelő fogadása is a misszió, az evangelizáció lehetőségét teremti meg.

A Mária Út képviseletében felszólaló Bodor Gergő bemutatta a magyar kezdeményezésű máriás zarándokút-hálózatot és annak különböző rendezvényeit. Köztük a Mária Maratont és az Egy Úton zarándoklatot, melyek mind a vallási kulturális örökség innovatív hasznosításának módját is jelentik.

Dr. Boros Emese, a Külgazdasági és Külügyminisztérium turizmusdiplomáciai miniszteri biztosa a magyar V4 elnökség nevében köszöntötte a résztvevőket, s ismertette a magyar elnökségi prioritásokat, melyek egyik pontja éppen a térségbeli vallási turizmus fejlesztése, amint arról a március 27-én Gödöllőn megtartott magas szintű kormányközi találkozón is szó esett.

A téma iránti kormányzati figyelmet tükrözte Luboš Rosenberg, a cseh állami turisztikai ügynökség milánói irodavezetőjének előadása is, mely Csehországot mint fejlődő vallási turisztikai célpontot mutatta be.

P. Orosz Lóránt OFM előadása
A hat országot nemzeti kegyhelyeik rektorai, illetve egyetemi tanárok, a téma szakértő kutatói mutatták. Dr. Barbara Strzałkowska, a varsói Cardinal Stefan Wyszyński Egyetem tanára Lengyelország zarándokhelyeit ismertette, Dr. Alena Piatrova, a Szlovák Nemzeti Múzeum munkatársa a szlovákiai máriás lelkiségre összpontosított. Dr. Jana Michalčakova, az olomouci Palacky Egyetem tanára elsősorban a velehradi nemzeti kegyhely történeti és művészi értékeit elemezte. Dr. Snježana Husinec, a zágrábi egyetem tanára Horvátország vallásos történelmét mutatta be, míg Andreja Eržen Firšt, a brezjei látogatóközpont vezetője a szlovén nemzeti kegyhelyről és országa vallási szokásairól beszélt. Magyarországot P. Orosz Lóránt szentkúti kegyhelyigazgató mutatta be, aki mindhárom nemzeti Mária-kegyhelyünkről szólt: Szentkútról, Máriapócsról és Csíksomlyóról.

A beszámolókból kirajzolódtak az egyes országok történelmi, nemzeti, kulturális sajátosságai, úgymint a kereszténység felvételének mozzanatai, vagy a nemzeti szentek hatása. Ugyanakkor nyilvánvalók voltak a jelentős közös vonások is. Mindenekelőtt a máriás lelkiség, hiszen Magyarország mellett Horvátország és Szlovákia is pátrónájaként tiszteli a Szűzanyát. Vagy éppen az idegen megszállások és diktatúrák hatásai. Így például a török elleni küzdelemé, melynek következtében a középkori vallási kulturális örökség jelentős része megsemmisült. De közös vonásként jelentkezett a barokk kori fellendülés, amit a Habsburg-uralkodók politikája is előmozdított. Sajátos közös vonás a huszadik századi diktatúrák vértanúinak öröksége, amelynek feltárása még folyamatban van. Elég a közelmúltban avatott boldogokra és szentekre gondolni, vagy a még zajló eljárásokra: magyar részről például Boldog Brenner János, Apor Vilmos, Salkaházi Sára vagy éppen Mindszenty József bíboros alakjára. További közös vonásként rajzolódott ki Szent II. János Pál hatása, aki mind a hat országot felkereste, nem is egyszer, s aki a pápák közül talán a leginkább meg tudta érteni ezen nemzetek történelmét és lelkületét. Az ő emlékezete elevenen él mindenütt, ami a legújabb műalkotások képében is testet ölt.

Mindvégig érdeklődéssel követte az előadásokat a Római Magyar Akadémia nagytermét megtöltő, elsősorban olasz szakmai közönség: egyházi intézmények és szervezetek képviselői, zarándokirodák és kegyhelyek, egyházi könyvkiadók és szakfolyóiratok munkatársai. A magyar nagykövetség által elindított, a többi ország nagykövetsége által pedig lelkesen felkarolt rendezvény úgy tűnik, elérte azt a fontos célját is, hogy az érintett országok illetékesei megismerjék egymást, s elkezdjenek közösen gondolkodni a népeinket összekötő vallási örökség megbecsülésén.


2018. május 12., szombat

Meghívó - „Kegyhelyek és zarándoklatok Kelet-Közép-Európában”


„Kegyhelyek és zarándoklatok Kelet-Közép-Európában” nemzetközi konferencia

2018. május 15., 10 óra - Római Magyar Akadémia


Kegyhelyek, zarándoklatok és zarándokutak hívő és nem hívő emberek sokaságát vonzzák egész Európában. Olyan hálózatról van szó, amely nagy jelentőséggel bír az új evangelizáció és az európai egység szempontjából is. A kelet-közép-európai országok jellegzetes szent helyekkel rendelkeznek: Mária-kegyhelyek, a nácizmus és kommunizmus vértanúinak emlékhelyei, vagy az adott nemzeti szentek kegyhelyei. A térség gazdag történelmével, szentjeivel és művészetével sokat tud nyújtani a zarándokok számára is.

Ennek tükrében Magyarország Szentszéki Nagykövetsége, együttműködésben Horvátország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia szentszéki nagykövetségeivel (V4+ formátumban), 2018. május 15-én rendezi meg Rómában a „Kegyhelyek és zarándoklatok Kelet-közép Európában” c. konferenciát, hogy alkalmat adjon a szóban forgó országok zarándokhelyeinek és lelkiségi központjainak bemutatására.

Bevezető előadásait Salvatore Fisichella érsek, a kegyhelyekért felelős Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke, valamint Navracsics Tibor kultúráért felelős EU-biztos tartják. Az előadók – kutatók, kegyhely-igazgatók, szakmai kezdeményezések felelősei – saját országaikat mutatják be a zarándok szemszögéből: a nemzeti zarándokhelyekre és lelkiségi központokra, továbbá a hozzájuk fűződő hagyományos és új kezdeményezésekre helyezve a hangsúlyt. A rendezvény illeszkedik a „Kulturális Örökség Európai Éve” céljaihoz és előmozdítani hivatott a térségbeli együttműködést.

2018. május 10., csütörtök

Szent Adalbert mise a magyar V4 elnökség jegyében


Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar nagykövet köszönti a megjelenteket
A Visegrádi Csoport országainak szentszéki nagykövetségeinek – immáron hagyományosnak tekinthető – Szent Adalbert miséjét idén a magyar nagykövetség szervezte április 27-én.

A vatikáni Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában tartott szentmise főcelebránsa Paul Richard Gallagher érsek, szentszéki külügyminiszter volt, akivel koncelebráltak a magyar, a cseh és a szlovák papi kollégiumok rektorai, több római magyar pap, valamint a Pápai Államtitkárság részéről a lengyel részleg vezetője, a közép-európai országok és a közel-keleti országok referense. A Pápai Német-Magyar Kollégiumban tanuló magyar és szlovák szeminaristák kórusa vezette az éneket. A mise egyetemes könyörgései magyarul, lengyelül, szlovákul és csehül hangzottak el.

Az EU vatikáni nagykövete és a V4 országok szentszéki képviselői a Szent Adalbert misén
A szertartáson részt vett a magyar, a lengyel és a szlovák szentszéki nagykövet, valamint a cseh ideiglenes ügyvivő, továbbá az EU szentszéki delegációjának vezetője és más országok nagykövetségeinek képviselői.

Bevezetőjében Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar nagykövet külön felhívta a figyelmet a kápolna falait díszítő magyar szentekre (köztük Szent Adalbertre és Szent II. János Pálra), akik révén hazánk mélyen beágyazódott az Európai népek közösségébe.

Gallagher érsek, aki szívesen fogadta a magyar V4 elnökség felkérését, beszédében hangsúlyozta a keresztény gyökerek és identitás újrafelfedezésének szükségességét abban a mai európai környezetben, amely sokszor eltávolodik az alapító atyák koncepciójától, illetve napjaink gyakorta bizonytalan, fragmentált, s nem a mi értékeinket tükröző társadalmi közegében.
Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszék Államközi Kapcsolatainak titkára
(Fotók: Di Marco Andrea)

2018. május 3., csütörtök

Mindszenty-emlékmise Rómában


Május 2-án Beniamino Stella bíboros, a Kléruskongregáció prefektusa celebrálta az idei római Mindszenty-emlékmisét a Kerek Szent István templomban. A megemlékezést a Szentszéki és a Római Magyar Nagykövetség, a római magyar közösség, valamint a többi római magyar világi és egyházi intézmény közösen szervezte.
Habsburg-Lotharingiai Eduard vatikáni nagykövet köszöntötte a jelenlevőket, köztük Kovács Ádám Zoltán római nagykövetet, valamint a szentszéki diplomáciai testület számos képviselőjét és a Pápai Német-Magyar Kollégium szeminaristáit, akik ministráltak a szentmisén.
A kalocsai Főszékesegyházi Kórus Zsebics Ilona vezetésével és Leányfalusi Vilmos karnagy zenei kíséretével tette ünnepibbé a szertartást, Bárdos Lajos „Missa tertia”, Kersch Ferenc „Dextera Domini”, Szokolay Sándor Áldjuk „Isten nagy kegyelmét”, Liszt Ferenc „Ave maris stella” és Johann Sebastian Bach „Ragyogva tűz a napsugár” című műveit szólaltatva meg.
Személyes emlékeket is elevenítő szentbeszédében Stella bíboros, kiemelte Mindszenty bíboros papi életének példás, melyet egyházáért s hazájáért ajánlott fel, miközben „számos erényt hősies fokon gyakorolt”.

Fotók: Horváth Hajnalka

2018. május 2., szerda

Pápai kitüntetésben részesült Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet


Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard, Magyarország szentszéki nagykövete 2018 márciusában vette át Mons. Angelo Becciu érsektől, vatikáni államtitkár-helyettestől a Piusz-rend nagykeresztje pápai kitüntetést a Magyarország és a Szentszék közötti kapcsolatok fejlesztése terén szerzett érdemeinek elismeréséül. Az Apostoli Palotában lezajlott ünnepség során felolvasták a latin nyelvű adományozó oklevelet, majd a magyar nagykövet ugyancsak latinul mondott köszönetet a megtiszteltetésért.
Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet és Angelo Becciu érsek
a kitüntetés-átadáson (fotó: OR)


A Piusz-rend (Ordine Piano) a Szentszék állami érdemrendje, amelyet Boldog IX. Piusz pápa alapított 1847-ben, eredete azonban egészen IV. Piusz pápaságáig nyúlik vissza. A rend lovagjai eredetileg a pápa világi nemesemberekből álló udvartartásának tagjai voltak, akiket számos kiváltság illetett meg az évszázadok során.

A rend a Szentszék öt kitüntetési jellegű lovagrendjének egyike, amely jelenlegi formáját Szent X. Piusz pápa reformjával nyerte el 1905-ben. A kitüntetést elsősorban diplomáciai alkalmakkor adományozzák állam- és kormányfők, miniszterek, diplomaták részére.

Rendjele nyolcsugarú sötétkék zománcozott aranycsillag lángsugarakkal. Fehér zománcú középső medalionján „Pius IX”, körülötte pedig „Virtuti et merito” arany felirat látható. Hátlapján a rend alapításának éve van feltüntetve. Rendszalagja sötétkék, kettős vörös csíkkal szegélyezve. A Piusz-rend az egyetlen olyan pápai lovagrend, amelynek rendjele nem kereszt, hanem csillag alakú, férfiak és nők, katolikusok és más vallásúak egyaránt megkaphatják.

2018. április 6., péntek

Meghívó - Szent Adalbert mise a Vatikánban

A visegrádi országok közös szentjének, Adalbert vértanú püspöknek ünnepét az érintett országok szentszéki nagykövetségei közösen ünneplik Rómában. Az idén, a magyar V4 elnökség jegyében, a Szentszéki Magyar Nagykövetség szervezi a szertartást.

Április 27-én, pénteken reggel 8 órakor a vatikáni Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában Mons. Paul Richard Gallagher érsek, szentszéki külügyminiszter mutatja be a szentmisét, a négy nemzet római papjai és hívei, köztük a nagykövetek jelenlétében.



2018. március 15., csütörtök

Március 15-i megemlékezés Rómában - Habsburg Eduard nagykövet beszéde


A római magyarok hagyományos március 15-i megemlékezésén a Gianicolo-dombon álló Türr István-szobor megkoszorúzását követően Magyarország szentszéki nagykövete, Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard mondott ünnepi beszédet, aki Twitteren is felhívta a figyelmet nemzeti ünnepünkre.
Beszédének szövegét alább közöljük.
* * *
„Legyen béke, szabadság, egyetértés.” E mottó köti össze a mai Magyarországot a százhetven évvel ezelőtti Magyarországgal. 1848. március tizenötödikén, a híres 12 pont élén, e szavak foglalták össze „mit kíván a magyar nemzet”. És hatályos Alaptörvényünket is éppen ez a mottó zárja. Elégedetten mondhatnánk tehát: „nem engedtünk a negyvennyolcból”!
Tudjuk persze, hogy nem ment ez ilyen egyszerűen. Ennek saját családom a megmondhatója. Nem véletlen, hogy talán többekben is felmerül most a kérdés: „hogy kerül a csizma az asztalra”? Hogy jön ahhoz egy Habsburg, hogy március 15-én beszédet mondjon?
A legegyszerűbb és kézenfekvő válaszom, hogy Magyarország nagyköveteként állok most itt. De érdemes felidézni azt is, hogy százhetven évvel ezelőtt e napon, miközben Petőfi Sándor Pesten a Nemzeti Dalt szavalta, az egyik ősöm, István nádor volt az, aki Bécsben Kossuth-tal és Batthyány-val együtt átnyújtotta a királynak az Országgyűlés javaslatait, majd támogatta az első „felelős ministérium” kinevezését. S ő volt az, aki április 10-én az Országgyűlés nevében átvette a királytól a szentesített áprilisi törvényeket, amik nagyrészt megvalósították a 12 pontot. Az áprilisi törvényekkel teljesedett ki a március 15-i forradalom, azok révén kezdett Magyarország modern állammá válni.
Mindenki megtette a magáét: a márciusi ifjak, az Országgyűlés, és a nádor is. Az az István nádor, akit korábban maga Kossuth Lajos imigyen ajánlott az Országgyűlésnek: „nekünk ollyan Nádorra van szükségünk, ki (…) szívvel lélekkel magyar legyen. És István herczeg magyarnak született, magyarnak neveltetett, ő e honnak nem adoptív polgára, ő e hazának született édes gyermeke.” Mindazonáltal ő családjának is édes gyermeke volt – a család mindmáig fontos érték számunkra. Így amikor az ellentétek fokozódni kezdtek, a bécsi udvar jobbnak látta elkerülni, hogy e két identitása konfliktusba kerüljön és inkább lemondatta a nádori tisztről.
Volt tehát olyan Habsburg, családom felmenői közt, aki maga sem akart engedni a negyvennyolcból. S volt egy másik Habsburg, szintén ősöm, aki a konfliktusokkal terhelt évek után hajlandó volt visszatérni oda, ahol ’48 áprilisában megszakadt a folyamat, mely Magyarországot modernebb, demokratikusabb országgá volt tenni hivatott. Ennek százötvenedik évfordulójáról pedig tavaly emlékeztünk meg.
Ma mindannyian büszkén emlékezünk a százhetven évvel ezelőtti hősökre, akiknek fontos volt Magyarország szabadsága, ősi alapokon nyugvó, ám megújított alkotmányának megvédése a külső beavatkozással szemben is.
Itt, Rómában, Türr István tábornok szobránál tisztelgünk, halálának száztizedik évfordulója alkalmából. Türr István küzdött Magyarország szabadságáért, később pedig tevékenyen hozzájárult békés fejlődéséhez.
Ma is azt kívánjuk, „legyen béke, szabadság, egyetértés” mind Hazánkban, mind egész Európában. S mivel, a szabadság nem öröklődik, ma is tennünk kell, olykor küzdenünk kell érte. Kinek-kinek a maga helyén. Erre bátorít minket ma is a Nemzeti Dal:
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Március 15. - nemzeti ünnepi tisztelgés a Gianicolo-dombon
(fotó: Várhelyi Klára)