2018. július 9., hétfő

Magyar kitüntetés a Svájci Gárda parancsnokának


Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet
átnyújtja a kitüntetést Christoph Graf parancsnoknak
 (fotó: Horváth Hajnalka)
A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét nyújtotta át Christoph Grafnak, a Pápai Svájci Gárda parancsnokának Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet június 14-én, a követségen rendezett ünnepség során, melyen megjelent Graf parancsnok családja továbbá Thomas Widmer atya, a Gárda lelkésze, valamint a parancsnok két titkára.

Habsburg nagykövet köszönetet mondott Graf parancsnoknak munkájáért, melynek során nagyban segíti a nagyköveteket is missziójuk teljesítésében. Kiemelte, hogy Graf parancsnok a keresztény értékek képviselője hivatali minőségében is, amellyel példát ad a világiak számára. Mindez közel áll a magyar kormány értékrendjéhez, azaz a keresztény értékek képviseletéhez a közéletben és a nemzetközi kapcsolatokban. Egy állam általában kitüntetés formájában mond köszönetet – mondta Habsburg nagykövet – ezért Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta Christoph Graf parancsnoknak a Szentszék és Magyarország közötti kapcsolatok fejlesztése terén szerzett érdemeiért.

Graf parancsnok nagy megtiszteltetésnek nevezte a magyar állami kitüntetést. Köszönő beszédében kifejtette: nagy öröm számára, hogy egy ország kitüntetésében részesülhet, amely a mai Európában és világszerte a keresztény értékek képviselője politikai szinten is. Graf parancsnok hangsúlyozta, számára elsődleges, hogy munkájában nap mint nap a keresztény értékek szerint tevékenykedjen. Nem szavakkal, hanem tettekkel, azaz folytonos tanúságtétellel lehet igazán kifejezni keresztény mivoltunkat, ez az, amely minden nap vezeti munkájában és magánéletében is. Gyermekei számára is a keresztény értékekről való folytonos példamutatást tartja a legfontosabbnak, amely idővel hozza majd meg gyümölcsét.

2018. június 15., péntek

Római ünnepség Tóth Tamás atya, az MKPK új titkára tiszteletére


Magyarország szentszéki nagykövete június 5-én fogadást adott Tóth Tamás atya tiszteletére, aki a nyáron befejezi római szolgálatát, mert a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárává választották. Tamás atya 2011 óta volt a Pápai Magyar Egyházi Intézet (PMI) rektora, valamint a Szentszéki Nagykövetség egyházi tanácsosa.

A Palazzo Falconieriben tartott fogadáson megjelentek a különböző római egyházi intézmények vezetői és munkatársai, valamint Római Kúria több tisztviselője, élükön Paul Richard Gallagher érsekkel, a Szentszék külügyminiszterével. Részt vettek továbbá a szentszéki nagykövetségek egyházi tanácsosai, a nemzeti papi kollégiumok rektorai, a római magyar papok és a magyar közösség képviselői, Kovács Ádám Zoltán római nagykövettel együtt.

Köszöntőjében Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet rámutatott, hogy a PMI rektoraként Tamás atya teljes joggal része lett azon jeles egyházi személyek sorának, akik a századok során hidat építettek a magyarországi egyház és Róma, Péter utódának székhelye között. A Szentszék és Magyarország közötti kapcsolatok ugyanis sokban múlnak azokon a személyiségeken, akik azokat ápolják és fejlesztik. A püspöki konferencia titkáraként Tóth Tamás atya a jövőben a Magyar Katolikus Egyházat fogja építeni, s egyúttal tovább erősítheti a Rómával összekötő hidat is – hangsúlyozta a nagykövet, megköszönve az elmúlt évek kiváló együttműködését.

2018. június 6., szerda

Pápai áldás az Esterházy János Zarándokközpont harangjára


A megáldott Esterházy-harang a Szent Péter téren
Ferenc pápa megáldotta az alsóbodoki (Dolné Obdokovce) Szent Kereszt Felmagasztalása kápolna új Esterházy-harangját a június 6-i általános kihallgatás során a Vatikánban. A harangot Paulisz Marián, Alsóbodok polgármestere és az Esterházy János Szülőföldjéért Alapítvány tagjai kísérték el a Vatikánba. A Szentatyának röviden bemutatták felvidéki magyar mártír politikus életét, és a Zarándokközpontot, illetve kápolnáját, ahol Esterházy János hamvait tavaly szeptemberben helyezték végső nyugalomra.

Az emlékhely létrehozója, Paulisz Boldizsár betegsége miatt személyesen nem tudott a Vatikánba utazni, ezért a Szentatya külön áldását küldte rá. A delegáció a Zarándokközpontot ábrázoló képet és emlékérmet ajándékozott Ferenc pápának. Tavaly a L’Osservatore Romano vatikáni napilapban Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar nagykövet emlékezett meg Esterházy János halálának 60. évfordulójáról.
Ferenc pápa az alsóbodoki delegációval

2018. június 1., péntek

Magyar állami elismerés a Szent Péter Körnek


Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet a Fraknói-villában május 29-én rendezett ünnepség keretében átnyújtotta Leopoldo Torlonia hercegnek, a Szent Péter Kör (Circolo S. Pietro) elnökének a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést, amit március 15-e alkalmából adományozott neki Áder János köztársasági elnök, a vatikáni-magyar kapcsolatok fejlesztése terén szerzett érdemei és humanitárius tevékenysége elismeréseként.
Az ünnepségen megjelent a Szent Péter Kör vezetősége: Torlonia herceg mellett Saverio Petrillo, a Kör alelnöke, Piero Fusco főtitkár és Raniero Salvaggi kincstárnok, továbbá több jeles személyiség, akik a pápai udvarban teljesítenek szolgálatot. A Kör tagjai egyebek mellett ugyanis a pápai szertartások során, a pápai kamarásokkal együttműködve gondoskodnak az érkező vendégek méltó fogadtatásáról.
A nagykövet beszédében méltatta a Szent Péter Kör tagjainak vatikáni szolgálatát és jótékonysági tevékenységüket (szegénykonyhák és családotthon üzemeltetése), amihez az elmúlt években a magyar nagykövetségnek is alkalma nyílt hozzájárulni két jótékonysági hangverseny rendezésével.
Torlonia herceg válaszbeszédében kiemelte Magyarország és a Szentszék kapcsolatainak jelentőségét és méltatta a magyar nagykövetséggel való együttműködésük jelentőségét. A Szent Péter Kör jövőre ünnepeli alapítása 150. évfordulóját, így e magyar állami kitüntetést is már ennek perspektívájában értékelik.

2018. május 24., csütörtök

Nemzetközi konferencia a kelet-közép európai vallási kulturális örökségről


Kelet-közép Európa országaira zarándokszemmel is lehet tekinteni – ezt volt hivatott érzékeltetni az a nemzetközi konferencia, amit május 15-én a Római Magyar Akadémia palotájában rendezett hat ország vatikáni nagykövetsége. Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia mutatkozott be az olaszországi szakmai közönség előtt, a magyar V4 elnökség és a Kulturális Örökség Európai Éve jegyében.


Navracsics Tibor EU biztos, Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet, Mons. Rino Fisichella érsek
Köszöntőjében Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar szentszéki nagykövet vázolta a konferencia indokát és céljait: térségünk országai közös történelmi tapasztalattal és hasonló kulturális örökséggel rendelkeznek, melynek a vallási örökség fontos részét képezi. Mégis, kevéssé ismernek bennünket ebből a szemszögből.

A Szentszék nevében felszólaló Mons. Rino Fisichella, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa elnöke a kegyhelyekért felelős vatikáni dikasztérium vezetőjeként aláhúzta, hogy a kegyhelyek az új evangelizáció kiemelkedő helyszínei lehetnek. Hiszen lelki és kulturális dimenzióval egyaránt rendelkeznek, s a látogatókat mindkettő képes megszólítani. Sok esetben e szent helyek az ország történelmének és identitásának is jelképes helyszínei, ugyanakkor szerves részét képezik az emberek hétköznapjainak is.


A konferencia témájának európai dimenzióját és fontosságát tanúsította Navracsics Tibor, az Európai Bizottság nevelési, kulturális, ifjúsági és sportügyekért felelős tagjának előadása is. Az idén zajló Kulturális Örökség Európai Évének éppen az a célja, hogy az identitást és az életformát is meghatározó kulturális örökséget közelebb vigye az emberekhez, ne csak óvja, hanem innovatív módon hasznosítsa is azt. Erre pedig a vallási turizmus természetéből fakadóan is hivatott. „A kereszténység kulturális örökségünk szerves részét képezi”, mely hozzájárult ahhoz is, hogy az európai terv olyan értékekre épüljön, mint a szeretet, a tisztelet és a tolerancia – jelentette ki Navracsics Tibor. S ma is elősegíti annak megértését, ami közös az emberekben, s egyúttal képes előmozdítani a különbözőségek elfogadását és értékelését is. A kegyhelyek és zarándokutak szépsége összehozza nemcsak a keresztényeket, hanem elősegíti a másvallású, vagy éppen nem hívő emberekkel való találkozást is, s így a kultúrák és vallások közötti párbeszéd helyszínei is lehetnek. Mindez pedig segíti a valódi közösségépítést – visszhangozta a maga megközelítésében az EU képviselője a Szentszék felelősének szavait.

Mons. Melchor Sánchez (Kultúra Pápai Tanácsa) felszólalása
A vatikáni kulturális szaktárcát Mons. Melchor Sánchez de Toca, a Kultúra Pápai Tanácsa helyettes titkára képviselte, aki felszólalásában ugyancsak a zarándokutak kultúraközvetítő és közösségépítő szerepét hangsúlyozta, méltatva a konferencián bemutatkozó országok meglevő kezdeményezéseit. Don Gionatan De Marco atya az Olasz Püspöki Konferencia zarándoklatokért és turizmusért is felelős szakbizottságának vezetőjeként tartott előadást a rendezvényen. Ismertette az olasz egyház új kezdeményezését, az Egyházi Kulturális Park modelljét, mely a kisebb, helyi jellegű látnivalók és kegyhelyek integrált bemutatását és hasznosítását hivatott előmozdítani, együttműködésben az önkormányzatokkal, egyházmegyékkel és civil szervezetekkel, helybeni munkalehetőségeket is biztosítva. „Az Evangélium felszabadító üzenete a kövek és műkincsek szépsége által is képes minden kor emberét megszólítani, hiszen azok létrejöttét mindig is az Örömhír továbbadásának szándéka motiválta. Éppen ezért felelőssége a keresztény közösségnek megőrizni, fenntartani és bemutatni saját kulturális örökségét” – mutatott rá De Marco atya, hozzátéve, hogy a kereső, a hétköznapok rohanásából kiszakadni vágyó emberekkel való találkozás lehetősége révén ez egyúttal a Ferenc pápa által szorgalmazott „önmagából kilépő Egyház” útja is.



A konferencia záró panelbeszélgetésének résztvevői
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a maga lelkipásztori és gyakorlati tapasztalataiból kiindulva P. Robert Bahčič ferences atya, a szlovéniai Brezje Mária-kegyhely rektora: nemcsak a zarándokok, de az „egyszerű” turisták megfelelő fogadása is a misszió, az evangelizáció lehetőségét teremti meg.

A Mária Út képviseletében felszólaló Bodor Gergő bemutatta a magyar kezdeményezésű máriás zarándokút-hálózatot és annak különböző rendezvényeit. Köztük a Mária Maratont és az Egy Úton zarándoklatot, melyek mind a vallási kulturális örökség innovatív hasznosításának módját is jelentik.

Dr. Boros Emese, a Külgazdasági és Külügyminisztérium turizmusdiplomáciai miniszteri biztosa a magyar V4 elnökség nevében köszöntötte a résztvevőket, s ismertette a magyar elnökségi prioritásokat, melyek egyik pontja éppen a térségbeli vallási turizmus fejlesztése, amint arról a március 27-én Gödöllőn megtartott magas szintű kormányközi találkozón is szó esett.

A téma iránti kormányzati figyelmet tükrözte Luboš Rosenberg, a cseh állami turisztikai ügynökség milánói irodavezetőjének előadása is, mely Csehországot mint fejlődő vallási turisztikai célpontot mutatta be.

P. Orosz Lóránt OFM előadása
A hat országot nemzeti kegyhelyeik rektorai, illetve egyetemi tanárok, a téma szakértő kutatói mutatták. Dr. Barbara Strzałkowska, a varsói Cardinal Stefan Wyszyński Egyetem tanára Lengyelország zarándokhelyeit ismertette, Dr. Alena Piatrova, a Szlovák Nemzeti Múzeum munkatársa a szlovákiai máriás lelkiségre összpontosított. Dr. Jana Michalčakova, az olomouci Palacky Egyetem tanára elsősorban a velehradi nemzeti kegyhely történeti és művészi értékeit elemezte. Dr. Snježana Husinec, a zágrábi egyetem tanára Horvátország vallásos történelmét mutatta be, míg Andreja Eržen Firšt, a brezjei látogatóközpont vezetője a szlovén nemzeti kegyhelyről és országa vallási szokásairól beszélt. Magyarországot P. Orosz Lóránt szentkúti kegyhelyigazgató mutatta be, aki mindhárom nemzeti Mária-kegyhelyünkről szólt: Szentkútról, Máriapócsról és Csíksomlyóról.

A beszámolókból kirajzolódtak az egyes országok történelmi, nemzeti, kulturális sajátosságai, úgymint a kereszténység felvételének mozzanatai, vagy a nemzeti szentek hatása. Ugyanakkor nyilvánvalók voltak a jelentős közös vonások is. Mindenekelőtt a máriás lelkiség, hiszen Magyarország mellett Horvátország és Szlovákia is pátrónájaként tiszteli a Szűzanyát. Vagy éppen az idegen megszállások és diktatúrák hatásai. Így például a török elleni küzdelemé, melynek következtében a középkori vallási kulturális örökség jelentős része megsemmisült. De közös vonásként jelentkezett a barokk kori fellendülés, amit a Habsburg-uralkodók politikája is előmozdított. Sajátos közös vonás a huszadik századi diktatúrák vértanúinak öröksége, amelynek feltárása még folyamatban van. Elég a közelmúltban avatott boldogokra és szentekre gondolni, vagy a még zajló eljárásokra: magyar részről például Boldog Brenner János, Apor Vilmos, Salkaházi Sára vagy éppen Mindszenty József bíboros alakjára. További közös vonásként rajzolódott ki Szent II. János Pál hatása, aki mind a hat országot felkereste, nem is egyszer, s aki a pápák közül talán a leginkább meg tudta érteni ezen nemzetek történelmét és lelkületét. Az ő emlékezete elevenen él mindenütt, ami a legújabb műalkotások képében is testet ölt.

Mindvégig érdeklődéssel követte az előadásokat a Római Magyar Akadémia nagytermét megtöltő, elsősorban olasz szakmai közönség: egyházi intézmények és szervezetek képviselői, zarándokirodák és kegyhelyek, egyházi könyvkiadók és szakfolyóiratok munkatársai. A magyar nagykövetség által elindított, a többi ország nagykövetsége által pedig lelkesen felkarolt rendezvény úgy tűnik, elérte azt a fontos célját is, hogy az érintett országok illetékesei megismerjék egymást, s elkezdjenek közösen gondolkodni a népeinket összekötő vallási örökség megbecsülésén.


2018. május 12., szombat

Meghívó - „Kegyhelyek és zarándoklatok Kelet-Közép-Európában”


„Kegyhelyek és zarándoklatok Kelet-Közép-Európában” nemzetközi konferencia

2018. május 15., 10 óra - Római Magyar Akadémia


Kegyhelyek, zarándoklatok és zarándokutak hívő és nem hívő emberek sokaságát vonzzák egész Európában. Olyan hálózatról van szó, amely nagy jelentőséggel bír az új evangelizáció és az európai egység szempontjából is. A kelet-közép-európai országok jellegzetes szent helyekkel rendelkeznek: Mária-kegyhelyek, a nácizmus és kommunizmus vértanúinak emlékhelyei, vagy az adott nemzeti szentek kegyhelyei. A térség gazdag történelmével, szentjeivel és művészetével sokat tud nyújtani a zarándokok számára is.

Ennek tükrében Magyarország Szentszéki Nagykövetsége, együttműködésben Horvátország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia szentszéki nagykövetségeivel (V4+ formátumban), 2018. május 15-én rendezi meg Rómában a „Kegyhelyek és zarándoklatok Kelet-közép Európában” c. konferenciát, hogy alkalmat adjon a szóban forgó országok zarándokhelyeinek és lelkiségi központjainak bemutatására.

Bevezető előadásait Salvatore Fisichella érsek, a kegyhelyekért felelős Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke, valamint Navracsics Tibor kultúráért felelős EU-biztos tartják. Az előadók – kutatók, kegyhely-igazgatók, szakmai kezdeményezések felelősei – saját országaikat mutatják be a zarándok szemszögéből: a nemzeti zarándokhelyekre és lelkiségi központokra, továbbá a hozzájuk fűződő hagyományos és új kezdeményezésekre helyezve a hangsúlyt. A rendezvény illeszkedik a „Kulturális Örökség Európai Éve” céljaihoz és előmozdítani hivatott a térségbeli együttműködést.

2018. május 10., csütörtök

Szent Adalbert mise a magyar V4 elnökség jegyében


Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar nagykövet köszönti a megjelenteket
A Visegrádi Csoport országainak szentszéki nagykövetségeinek – immáron hagyományosnak tekinthető – Szent Adalbert miséjét idén a magyar nagykövetség szervezte április 27-én.

A vatikáni Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában tartott szentmise főcelebránsa Paul Richard Gallagher érsek, szentszéki külügyminiszter volt, akivel koncelebráltak a magyar, a cseh és a szlovák papi kollégiumok rektorai, több római magyar pap, valamint a Pápai Államtitkárság részéről a lengyel részleg vezetője, a közép-európai országok és a közel-keleti országok referense. A Pápai Német-Magyar Kollégiumban tanuló magyar és szlovák szeminaristák kórusa vezette az éneket. A mise egyetemes könyörgései magyarul, lengyelül, szlovákul és csehül hangzottak el.

Az EU vatikáni nagykövete és a V4 országok szentszéki képviselői a Szent Adalbert misén
A szertartáson részt vett a magyar, a lengyel és a szlovák szentszéki nagykövet, valamint a cseh ideiglenes ügyvivő, továbbá az EU szentszéki delegációjának vezetője és más országok nagykövetségeinek képviselői.

Bevezetőjében Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar nagykövet külön felhívta a figyelmet a kápolna falait díszítő magyar szentekre (köztük Szent Adalbertre és Szent II. János Pálra), akik révén hazánk mélyen beágyazódott az Európai népek közösségébe.

Gallagher érsek, aki szívesen fogadta a magyar V4 elnökség felkérését, beszédében hangsúlyozta a keresztény gyökerek és identitás újrafelfedezésének szükségességét abban a mai európai környezetben, amely sokszor eltávolodik az alapító atyák koncepciójától, illetve napjaink gyakorta bizonytalan, fragmentált, s nem a mi értékeinket tükröző társadalmi közegében.
Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszék Államközi Kapcsolatainak titkára
(Fotók: Di Marco Andrea)