2018. november 14., szerda

Verancsics Faustus és a közép-európai nemzetek közti jó viszony fontossága


„Magyarország és Horvátország sokévszázados közös történelmét számos, mindkét nemzet számára fontos személyiség fémjelzi” – mondta Magyarország szentszéki nagykövete, Habsburg-Lotharingiai Eduard a „Verancsics Faustus európai öröksége” című kiállítás megnyitóján, november 13-án este, a Római Magyar Akadémián.

A Verancsics Faustus életéről és műveiről szóló konferencia résztvevőit köszöntve a nagykövet felelevenítette azt a kort, mely egyszerre multikulturális és többnyelvű volt, ugyanakkor tisztelte a közép-európai régiót meghatározó különböző identitásokat – legalábbis mintegy száz évvel ezelőttig.

Verancsics, avagy horvátul Vrančić, olaszul Veranzio, illusztris példája ennek. Dalmáciában született, majd veszprémi várkapitányként Magyarországon, a közép-európai frontvonalon kellett helytállnia a török ellen. Később az uralkodó magyar titkára lett, vagyis ő felelt a Magyarországgal kapcsolatos politikai ügyekért. Életének ebben a szakaszában az akkori magyar fővárosban, Pozsonyban élt, de megfordult a prágai és a bécsi udvarban is. Később csanádi püspökké nevezték ki, ami azonban a török megszállás miatt csupán névleges cím volt. Élete végén pedig Rómában és Velencében élt.

„Úgy vélem – folytatta Habsburg nagykövet –, hogy Verancsics Faustus emlékének felelevenítése segít tudatosítani a közép-európai nemzetek közti jó viszony jelentőségét. Ez pedig az évszázadok folyamán minket jóban és rosszban elkísérő testvéri kapcsolatok megszilárdítása irányában az első és megkerülhetetlen lépés. Arra is hivatott továbbá, hogy leszámoljon bizonyos előítéletekkel, melyek szerint nemzeteink az idejétmúlt nacionalizmus eszméjének rabjai volnának. Pont az ilyen közös hősök, mint Verancsics Faustus tanúsítják, hogyan lehetünk egyszerre hűek saját nemzeti, illetőleg közép-európai kultúránkhoz, ugyanakkor kapcsolódva ahhoz az egyetemes kultúrához, melynek Róma mindig is csúcsa és forrása volt.”

Az eseményen részt vett Neven Pelicarić, Horvátország szentszéki nagykövete, Puskás István, a Római Magyar Akadémia igazgatója, valamint a kiállítást szervező intézmények, a Zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, a zágrábi Nikola Tesla Műszaki Múzeum és a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia képviselői.

A rendezvényen Adriano Papo professzor, a trieszti Adria-Duna Tanulmányi Központ alelnöke az Itáliát, Horvátországot és Magyarországot összekapcsoló dalmát tudósokról és humanistákról szólt. Marija Borić, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia munkatársa „Verancsics Faustus szellemi távlatai és öröksége” címmel tartott előadást, végül Anja Nikolić-Hoyt, ugyancsak a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia képviselőjeként Verancsics ötnyelvű szótára, a Dictionarium eszmei hátterét taglalta.

Alább közöljük Habsburg-Lotharingiai Eduardnak a kiállítási katalógusban megjelent köszöntőjét.

* * *

Salue / Dio-te salui / Sei gegrust / Zdrav-budi / Egesseges-legy

Mi is lehetne stílszerűbb, mint eme, az ötnyelvű szótárból vett latin, olasz, német, horvát és magyar kifejezésekkel kezdenünk a kor és a közép-európai térség egyik legizgalmasabb személyiségével való ismerkedést.

Már nevének különböző változatai – Faustus Verantius / Fausto Veranzio / Faust Vrančić / Verancsics Faustus – érzékeltetik, hogy egyszerre kötődött több országhoz és kultúrához. Dalmáciában született, az olasz Venetóban tanult, Magyarországon volt jószágigazgató s várkapitány, majd később Csehországban és Ausztriában állt a politika szolgálatában. Mégis főként a tudományok területén emelkedett ki és alkotott maradandót. Találmányaival, melyek legjelesebb példái a kiállításon látható makettek, elsősorban a mindennapi életet, a mezőgazdaságot és a közlekedést akarta megkönnyíteni.

A békéért tevékenykedő feltaláló volt, noha a magyarországi Veszprém várkapitányként vett részt a törökök elleni harcokban. A népet szolgáló tudós volt, noha királyi titkárként a magyarországi politika egyik felelőse volt. Emellett hívő ember is volt, vonzották az etikai kérdések és az Egyház életének javítására törekedett, noha püspökként – jóllehet a török uralom miatt – sosem tette be lábát csanádi egyházmegyéjébe. Hű gyermeke volt szülőföldjének, ahová holtában is vissza kívánt térni, s emellett vérbeli közép-európai is, aki mindenütt otthon érezhette magát térségünkben.

Szívesen gondolok arra, hogy Verancsics Faustus talán épp a Via Giulián sétálgatott, s egy udvariassági látogatásra beugrott eme kiállításnak helyet adó palotába, a mai Palazzo Falconieribe, ahol annak idején a Római Kúria magasrangú tisztviselői laktak. Talán éppen itt születtek meg a Tevere áradásainak megelőzését célzó tervei is.

A Római Magyar Akadémia méltó hely tehát, hogy e jeles személyiségről megemlékezzünk. S illő, hogy emlékezetét közösen ápolja a horvát és a magyar szentszéki követség, amely két nemzetet Verancsics annak idején a Római Kúriában képviselni volt hivatott.

Remélem, hogy a Verancsics európai örökségéről szóló kiállítás hozzájárul közös kulturális és szellemi gyökereink jobb megértéséhez, erősítve ezáltal a köteléket Horvátország, Magyarország, Olaszország és a Szentszék között.

Habsburg-Lotharingiai Eduard
Magyarország szentszéki nagykövete


2018. november 13., kedd

Kiállítás: „Faust Vrančić európai öröksége”



Verancsics Faustus életét és műveit bemutató kiállításnak ad otthont a Római Magyar Akadémia 2018. november 13. és december 7. között. A horvát és a magyar szentszéki nagykövetség együttműködésében megvalósuló tárlat a Horvát Műszaki Múzeum és a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár anyagaira épít.

Verancsics Faustus a XVI-XVII. század fordulóján élt jeles horvát-dalmát humanista tudós, műszaki író, feltaláló, nyelvész volt, akinek élete és tevékenysége nagyrészt Magyarországhoz kötődött. 1551-ben született Šibenik városában. Humanista nevelést tízéves korától, Pozsonyban kapott nagybátyjának, Verancsics Antalnak köszönhetően, aki szintén neves diplomata, humanista gondolkodó, esztergomi érsek és Magyarország prímása volt. Később filozófiát és jogot tanult Padovában, 1575-ben pedig a római Szent Jeromos Testvérület tagjává lett. 1578-ban újra áttelepült Magyarországra, a pozsonyi családi házba, ott házasodott meg, s ez volt otthona a következő negyedszázad folyamán, bár hivatása időnként máshová szólította. II. Rudolf király 1579-ben magyar kancellárjává nevezte ki, Verancsics ezidőtájt mélyült el a természettudományi és műszaki tanulmányokban. Valamint ebben az időben pár éven keresztül veszprémi várkapitány is volt, hiszen kezdetben katonai pályára készült, s többek közt ez az időszak is hozzájárult műszaki érdeklődésének kialakulásához.

1594-1598. között Dalmáciában és Itáliában élt és összeghasonlító lexikográfiával foglalkozott, amelynek eredményeként kiadta közel 6000 szavas ötnyelvű (latin, olasz, német, horvát, magyar) szótárát (Dictionarium quinque nobilissimarum Europae linguarum), ami a második legrégebbi nyomtatott magyar szótárnak számít.

A mű érdekessége, hogy függelékében 400 szópárt közöl, melyek alakja a horvát és a magyar nyelvben hasonló, így ez az első magyar kezdeményezés egy etimológiai szótár létrehozására.

Felesége halálát követően egyházi pályára lépett, s 1598-ben a király csanádi püspökké nevezte ki, ami a török hódoltság miatt puszta címnek számított. Magyarország és Erdély királyi tanácsosa is volt egészen 1605-ig, amikor végleg elhagyta a királyi udvart és Rómában belépett a barnabita rendbe.

Római évei során a gépezetek és építészeti témák iránt érdeklődött, és megismerkedett Leonardo da Vinci rajzaival. Ezekből merített ihletet legjelentősebb művéhez, a Machinae Novae elkészítéséhez (Velence, 1615), amely rendkívüli történelmi-kulturális értékkel bír, és amellyel Verancsics bekerült a modern mérnökök és építők előfutárainak sorába. Művében 56 különböző típusú gépezetet és műszaki építményt mutat be, amelyeket 49 nagyméretű rajzzal továbbá latin, olasz, spanyol, francia és német nyelvű magyarázattal is ellát. A tervek csak elméleti szinten kerültek bemutatásra a megépítésükhöz, megvalósításukhoz szükséges fizikai, műszaki ismeretek hiányában, melyek csak később, az 1700-as években álltak rendelkezésre. Ez is mutatja, hogy Verancsics elképzelései sokszor megelőzték korukat, mivel felülmúlták saját megvalósításuk lehetőségét. A Machine novae ma is nagy technika-, civilizáció- és kultúrtörténeti jelentőséggel bíró műnek számít.

Verancsics Fausztusz 1617-ben, 66 éves korában hunyt el Velencében. Végakarata szerint a dalmáciai szülővárosa melletti Prvić-sziget Könyörülő Szűz Mária-templomában helyezték örök nyugalomra.

Verancsics a Machinae novae (Új gépek) c. művében tette közzé tudomány- és találmánytörténeti értékkel bíró legfontosabb műszaki alkotásainak rajzait, melyek között malmok, hidak és különböző műszaki építmények szerepelnek. Legfontosabb művei – a Machinae novae mellett – a Dictionarium quinque nobilissimarum Europae linguarum (Európa öt igen nemes nyelvének szótára), valamint a Néhány kiválasztott szűz élete és az Ethica christiana című lelkiségi munkái, továbbá a Logica c. bölcseleti írása és a Verancsics Antal élete, valamint a Historia Illyrica című történeti munkája.

A Római Magyar Akadémia kiállításán többek között könyveinek reprintjei és találmányainak makettjei szerepelnek, a kapcsolódó ismertető tablókkal. A Machinae novae digitális verziója is megtekinthető lesz.

2018. november 6., kedd

Római megemlékezés az I. Világháború halottairól


A Santa Maria dell’Anima templom, a híres Piazza Navonától pár lépésre, a német-osztrák hívek nemzeti templomának számít Rómában. Ezért is helyezték e templom kriptájában örök nyugalomra az I. Világháború idején Rómában s környékén elhunyt osztrák-magyar hadifoglyok maradványait.

A Nagy Háború végének centenáriuma alkalmából a templom rektora, Mons. Franz Xaver Brandmayr szentmisét mutatott be november 5-én este a háború minden áldozatáért, s különösen az ott nyugvó 456 katona lelki üdvéért. A különböző nemzetiségű római papok sorában koncelebráltak a magyar és a szlovák papi kollégium papjai is. A szertartáson részt vett többek között Ausztria, Magyarország, Németország, Olaszország, Csehország, Szlovénia, Hollandia és Svájc nagykövete, valamint Horvátország, Szerbia, Portugália és Georgia képviselője, akik a mise végén a papsággal együtt vonultak az osszárium-kápolnába az elhunytakért mondott imádságra.

Szentbeszédében Mons. Brandmayr arról beszélt, hogy manapság magától értetődőnek vesszük, hogy béke van, s nem tudjuk elképzelni, hogy Európa népei egymás ellen háborúzzanak. Mégis, ma is nagy az elégedetlenség az emberek között, ami figyelmeztetésül szolgálhat, hogy folyamatosan cselekedni kell a békéért. Mindent meg kell tenni, hogy megteremtsük az emberek közötti béke feltételeit, máskülönben a háborúk ismét elérnek minket. Ehhez Pál apostol nehéz, de szép iránymutatással szolgál: „senki ne keresse csak a maga javát, hanem a másét is”, illetve „mindenki alázatosan a másikat tartsa magánál kiválóbbnak” (Fil 2,3-4). Ez azt jelenti, hogy törekednünk kell megérteni a másikat, a másik gondolkozását, s ez különösen is feladata a diplomatáknak – fordult Mons. Brandmayr a jelen levő nagykövetekhez. Mert az nem segít, ha lebecsüljük, megvetjük azt, aki másként gondolkozik, hanem mindenki iránt megbecsüléssel kell viseltetni. A megbecsülés nagyon is számít: aki nem érzi, hogy becsülik, hajlamos agresszívvá válni, míg a megbecsülés megteremti a béke légkörét, ami az együttéléshez szükséges.

2018. október 16., kedd

„A Nagy Háború vége és az Egyház Közép-Európában” – nemzetközi konferencia Velencében


A velencei X. Szent Piusz Egyházjogi Kar október 19-én az I. világháború végének centenáriuma alkalmából a közép-európai térség egyházi helyzetéről szóló konferenciát rendez a Pápai Magyar Intézet és Magyarország Szentszéki Nagykövetségének közreműködésével. A tanulmányi nap elsődleges célja, hogy a kérdéskört politikai, intézményi és lelkipásztori szempontok alapján vizsgálja olasz és a közép-európai térség történészeinek segítségével. Az eseményt Francesco Moraglia velencei pátriárka, a X. Szent Piusz Egyházjogi Kar nagykancellárja nyitja meg, míg az összegzést Habsburg-Lotharingiai Eduard, Magyarország szentszéki nagykövete adja.
A nemzetközi konferencia magyar előadói között szerepel Szuromi Szabolcs Anzelm O. Praem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, aki az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó éveiről és XV. Benedek pápa béketörekvéseiről tart előadást. Fejérdy András történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tagja a Nagy Háborút követő katolikus univerzalizmusról és a nemzeti partikularizmusról szól Magyarország és Kelet-Közép-Európa vonatkozásában. Tóth Tamás atya, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára pedig előző munkaköréből fakadóan a római Pápai Magyar Intézet történetéről tart előadást.
Nemzetközi előadók között szerepel Johan Ickx, a Pápai Államtitkárság Államközi Kapcsolatok Szekciója Történeti Levéltárának vezetője, aki az I. Világháború után született szentszéki megállapodásokról és konkordátumokról értekezik. Giuliano Brugnotto, a X. Szent Piusz Egyházjogi Kar vezetője és Gianpaolo Romanato professzor pedig általános bevezetőt adnak a korszakról. Szintén az előadók között szerepel Roberto Scagno (Padovai Tudományegyetem), Valerio Perna (római La Sapienza Egyetem) és Miha Simac (Ljubljanai Egyetem), Luboslav Hromjak (Rózsahegyi Katolikus Egyetem).





2018. október 11., csütörtök

A Kereszt-Tűzben kiállítás bemutatója Rómában



A Vatikánhoz vezető sugárúton álló reneszánsz Palazzo Cesi ad helyszínt az üldözött keresztények sorsát bemutató Kereszt-Tűzben kiállításnak, melynek megnyitójára október 9-én este került sor.
Az eseményen felszólalt dr. Sölch Gellért, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, III. József Younan szír katolikus pátriárka, valamint Varga Benedek, a kiállítást készítő Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
Az est során személyes tanúságot tett húsz üldözött keresztény fiatal, akik magyar állami ösztöndíjjal tanulnak magyarországi egyetemeken.

Egyházi és világi méltóságok a kiállítás-megnyitón
Az összegyűlteket Habsburg-Lotharingiai Eduard vatikáni magyar nagykövet köszöntötte, aláhúzva a kiállítás jelentőségét, mely a nagykövetség és az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Államtitkárság, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében valósult meg.
Speidl Bianka, a kiállítás kurátora és József Younan pátriárka a kiállításon
A rendezvényen megjelent Louis Raphael Sako bíboros, káld katolikus pátriárka, a Püspöki Szinódus levezető elnöke, továbbá Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus metropolita, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök és Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök. Jelen voltak a vatikáni diplomáciai testület és különböző egyházi intézmények képviselői.

Az ösztöndíjas fiatalok tanúságtételét Kiss Bertalan vezette be 
Az október 10-i általános kihallgatáson Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár vezetésével az ösztöndíjas fiatalok Ferenc pápával találkoztak. A Szentatyát mélyen megérintette tanúságtételük és elismerését fejezte ki, amiért Magyarország ilyen módon segíti az érintett országokat.

 

* * *

Dr. Sölch Gellért helyettes államtitkár
Dr. Sölch Gellért helyettes államtitkár beszéde
a Kereszt-Tűzben kiállítás római bemutatóján

 

Egy kiállítástól az ember leggyakrabban azt várja, hogy a szépség, az alkotás, és a művészet világába nyer mélyebb betekintést. A Kereszt-Tűzben kiállítás középpontjában nem a szépség, nem az alkotás és nem a művészet áll. Hanem épp ellenkezőleg: ha először járjuk körbe, akkor a vandalizmus, a pusztítás és a művészetrombolás példáival találjuk szembe magunkat.

Hogy mindez miért érdemel kiállítást, miért szembesít a kiállítás a brutális valósággal, arra minden látogató megtalálhatja a saját válaszát a tárgyakban és a tárgyak mögötti történetekben.

A magyar kormány az üldözött keresztények ügyét állami szinten karolta fel. 2016-ban helyettes államtitkárságot hozott létre, mely a múlt hónap óta már államtitkárságként segíti az üldözött keresztényeket. Ez a világon első ilyen állami szervezet.

Magyarország keresztény kultúrájú ország, a történelemben több alkalommal harcoltunk kereszténységünkért és magyarságunkért. Legutóbb a kommunista diktatúra keresztényüldözéseit kellett kiállnunk, épp ezért magától értetődő volt számunkra, hogy próbáljunk meg segíteni a keresztény közösség bajba került tagjait. Tesszük ezt az ország erejéhez mérten. A Hungary Helps Program keretében a segítséget közvetlenül az üldözött keresztények egyházaihoz juttatjuk el. Segítséget nyújtunk ahhoz, hogy a közösségek újra megerősödhessenek ott, ahol korábban is éltek.

Egy speciális ösztöndíjprogramot is indítottunk üldöztetést szenvedett keresztény fiatalok részére, akik közül néhányan itt vannak ma velünk, s meg is fogják osztani tapasztalataikat. Bízom benne, hogy ha visszatérnek közösségeikhez, akkor tudásukkal és tapasztalatukkal kulcsszerepet vállalhatnak majd azokban.

Erre a célzott állami segítségre, hogy kifejezetten az üldözött keresztények érdekében lép fel Magyarország, a világon sok helyen felfigyeltek. Ezért is külön öröm, hogy ez a kiállítás Budapest, Washington és New York után Rómában is bemutatkozik.

A kiállítás egy csendes kiáltás is, hogy minél többekhez eljusson az a tény, hogy a kereszténység a világ legüldözöttebb vallása, amiért sokan az életüket is adják.

Olyan kiáltás ez, melyet fülhallgatón keresztül messziről, rádióhullámon keresztül hallunk. Aki közelről figyel minket, legfeljebb csendes recsegést észlel, de mi, akiken rajta van a fülhallgató, tisztán értjük az üzenetet.

Megértjük, hogy azok a tárgyak és szent helyek, melyek hosszú évtizedeken és évszázadokon keresztül a vallásgyakorlás eszközei voltak, s a hit megélését szolgálták, amint erőszakkal támadták meg azokat, s összetörtek vagy elpusztultak, ezzel figyelmeztető jellé váltak számunkra. Figyelmeztetnek, hogy nem fordíthatjuk el a fejünket, tennünk kell azért, hogy minél többen vegyék fel a szimbolikus fejhallgatót és tisztán hallják a csendes kiáltást.

A megrongált templomkép, a szétszakadt miseruha, a golyó szaggatta tabernákulum mind-mind a vandalizmus, a pusztítás és a művészetrombolás jele. Amit a festő egykor megfestett, amit a szabó egykor összevarrt, amit a kovács egykor megmunkált, azok a tárgyak mégsem csupán a vandalizmus, a pusztítás és a művészetrombolás jelei. Ezek a tárgyak őrzik a szépség, az alkotás és a művészet hitből fakadó erejét.

S ez adhat nekünk erőt, hogy továbbadjuk e kiállítás hírét és megtegyük a tőlünk telhetőt az üldözött keresztények érdekében.




Varga Benedek, a MNM főigazgatója


III. József Younan pátriárka




(Fotók: Várhelyi Klára / Magyarország Szentszéki Nagykövetsége)

2018. október 9., kedd

Magyarok Nagyasszonya mise a Vatikánban



Négyszáz felcsíki zarándok részvételével mutatott be szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök Magyarok nagyasszonya ünnepe alkalmából október 8-án a Szent Péter-bazilika ún. Katedra-oltáránál. A koncelebránsok között volt Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus metropolita, Mohos Gábor kinevezett esztergom-budapesti segédpüspök és számos magyar pap.

Jelen volt a szertartáson Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki azt követően Pietro Parolin bíboros államtitkárral folytatott megbeszélést az Apostoli Palotában.

A megjelenteket, köztük számos szentszéki nagykövetet, római magyart, köztük Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövetet, Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet köszöntötte, aláhúzva e jelentős vatikáni magyar tanúságtétel fontosságát.

A felcsíki plébániák kórusainak felemelő énekükkel tették széppé és emlékezetessé a szertartást, melyet a pápai, a magyar és a székely himnusz eléneklése zárt. Ezt követően a zarándokok felkeresték az altemplomban található magyar kápolnát.



Közöljük Palánki Ferenc püspök szentbeszédének rövid összefoglalóját.

* * *

Szent István példája

Jézus a kereszten haldokolva tanítványát Máriára bízta, s vele minket is. Hasonlóképpen, a haldokló szent király is művét, népét Máriára bízta.

Mária példája

Nagyon sokat köszönhetünk neki: benne, rajta keresztül is Isten szépsége, jósága tárul fel. Nagyon sokat köszönhetünk neki: a történelem eseményei is ezt bizonyítják, s mi nem szégyellünk Mária népe, országa lenni. Mi, magyarok hallatjuk a hangunkat és imánkat egész Európában, hogy valóban a Szűzanya népe vagyunk.

A felnőtt, érett gondolkodáshoz hozzá tartozik, hogy belátjuk: az emberi életet saját erőből, segítség nélkül nem tudjuk végig élni. Sem egy személy, sem egy nép. Rászorulunk arra, hogy összefogjunk, hogy valaki másra támaszkodjunk. De hívő emberként tudjuk, hogy természetfölötti segítségre is szükségünk van.

Mária igenje

Mária nem karriert épített, hanem Isten akaratát kereste. Sokan mondják, hogy karriert akarnak építeni… Nem ítélek el senkit, de engem arra tanítottak a szüleim, az atyák a keresztény közösségem, hogy azt keressem, hogyan tudnék az életemből valami jót kihozni, másokért élni Ha valaki karriert épít, állandóan magával kell foglalkoznia. Mária viszont állandóan velünk foglalkozik. Tanuljunk tőle: valami jót, szépet, valami nagyot tenni másokért, a nemzetért.

Mit jelent segítséget kérni Máriától?

Amikor kimondom: „Mária segíts!” belépek egy olyan világba, a szeretet világába, ahol biztosan jó tanácsot fogok kapni. Beléphetek egy olyan világba, az Isten országába, ahol a szeretet adja a megoldásokat a problémákra, s megláthatom mi, sőt ki az igazán fontos az életemben.

A mai ünnep a vatikáni Magyarok Nagyasszonya kápolna búcsúünnepe is. A kápolna létesítésének céljai Lékai László bíboros szándékai szerint az alábbiak voltak:

  • Szent István lelki örökségének ápolása: „mindig közelebb Rómához és Péterhez!”
  • olyan hellyé legyen, ahol az anyaországi és a külhoni magyarok testvérként találkozhatnak;
  • Európa békéjének munkálása.

Segítsen minket a mai ünnep, hogy Szűz Mária és Szent István király példáját kövessük, mondjunk igent Istenre és az Ő akaratára!

* * *

(Fotók: Várhelyi Klára / Magyarország Szentszéki Nagykövetsége)

2018. október 3., szerda

Meghívó - a Kereszt-Tűzben kiállítás Rómában


Washington és New York után Európában folytatja útját a Kereszt-tűzben! 2018. október 8. és 12. között Rómában, a Palazzo Cardinal Cesi tereiben lesz látogatható az a közel-keleti keresztényég helyzetét elemző kiállítás, amely a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárságának támogatásának köszönhetően jöhetett létre. A negyedik helyszínen bemutatkozó tárlat a Magyar Nemzeti Múzeum, a Migrációkutató Intézet és az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete együttműködésének eredménye.