A vatikáni „100 Betlehem” Kiállítás és a pápa

Sokak meglepetésére Ferenc pápa is felkereste a Vatikáni 100 Betlehem Kiállítást december 9-én délután. Megtekintette az alkotásokat, kezet fogott, elbeszélgetett a betlehem-készítőkkel, köztük egy magyar családdal és egy kazincbarcikai betlehem alkotóival.

Miután megáldotta a kiállított betlehemeket, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola diákjai rövid betlehemest mutattak be tiszteletére. A végén jellegzetes szaloncukorral kedveskedtek a Szentatyának, aki azt magyarul köszönte meg.

A vatikáni „100 Betlehem” Kiállítást december 8-án Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa elnöke, Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet és Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök nyitotta meg. Az ünnepségen a budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Sapszon Borbála vezette kamarakórusa énekelt hagyományos magyar karácsonyi énekeket (Csordapásztorok, Ó gyönyörűszép titokzatos éj, Dicsőség mennyben az Istennek) s mutatott be egy rövid betlehemi jelenetet.

Fisichella érsek különleges alkalomnak nevezte az idei betlehem kiállítást, melynek aktualitását Ferenc pápa egy héttel ezelőtt kiadott Admirabile signum kezdetű apostoli levele is kiemeli. A Szentatya által december 1-jén Greccióban aláírt dokumentum egy eredeti példányát Rino Fisichella ünnepélyesen átnyújtotta Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövetnek.

A nagykövet köszönetet mondott a lehetőségért, hogy az idén a rangos kiállításon Magyarország lehet a díszvendég, ráirányítva a figyelmet a 2020 szeptemberében esedékes budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Ezt követően röviden ismertette a római és nemzetközi közönség előtt a magyar betlehemek és a betlehemezés szokásának jellegzetességeit.

Magyar betlehemek a vatikáni kiállításon

Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök a Szentatya levelét idézve rámutatott, hogy miként a betlehem, úgy a nálunk hagyományos betlehemezés is „a hit édes és igényes átadási folyamatának része”, amint azt a Kodály Kórusiskola tanulóinak szereplése is tanúsítja.

A betlehemállítás és az Eucharisztikus Kongresszus mondanivalója szorosan összefügg, mondta Cserháti püspök, hiszen a jászolban fekvő Kisjézus ugyanaz, akit az Oltáriszentségben imádunk. Hasonlóképpen – amint az Admirabile signum pápai levél is utal rá – a betlehem arra tanít, hogy „szemléljük Jézust, érezzük Isten irántunk tanúsított szeretetét, hogy érezzük és higgyük, Isten velünk van (…) és érezzük, hogy ebben áll a boldogság”. Ugyanerre a boldogságra utal az Eucharisztikus Kongresszus mottója is: „Minden forrásom belőled fakad”.

Meghívó Budapestre a vatikáni betlehem kiállítás megnyitóján

A megnyitón jelen volt több ország vatikáni nagykövete, a római magyar közösség tagjai, a NEK2020 Általános Titkárságának képviselői, Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora, valamint Szontágh Szabocs és Liszka Levente, a Magyar Turisztikai Ügynökség vallásturisztikai felelősei.

Harminc ország 130 betleheme közül az idén 18 betlehem érkezett Magyarországról. Nagy részüket a Magyar Kézművességért Alapítvány válogatta (miként 1993 óta minden évben), egyet a Budapesti Egyetemi és Főiskolai Lelkészség tagjai, egyet pedig egy római magyar család készített. A „100 Betlehem” Kiállítás 2020. január 12-éig szabadon látogatható a Vatikánhoz vezető Via della Conciliazione sugárút melletti kiállítóteremben.

Magyar alkotások a 2019-es "100 Betlehem" Kiállításon

Vörös Győző római előadása Machaerus várának kutatásáról

Vörös Győző előadása a Római Magyar Akadémián (fotók: Várhelyi Klára)

Vörös Győző professzor november 22-én Rómában mutatta be jordániai ásatásainak eredményét. A konferenciát a Szentszéki Magyar Nagykövetség és a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend római csoportja szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia és a jeruzsálemi Ferences Biblikus Egyetem támogatásával.

A Keresztelő Szent János vértanúságának helyszíneként azonosított Machaerus vára nemcsak tudományos szempontból jelentős, mint egy Jézus-korabeli „időkapszula”, de zarándok-potenciállal is rendelkezik.

Vörös Győző előadását Kucsera Tamás Gergely, a MMA főtitkára, Francesco Patton OFM szentföldi ferences kusztos és Rosario Pierri OFM, a jeruzsálemi Ferences Biblikus Egyetem (Studium Biblicum Franciscanum) biblikus régészeti karának dékánja vezette be.

A konferenciát megnyitó Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet röviden összegezte Magyarország szentföldi kapcsolatait, a Szent István alapította zarándokháztól a II. András vezette keresztes hadjáraton – s annak ferences vonatkozásain – át az Osztrák-Magyar Zarándokházig, és a különböző szent helyeken található magyar emlékekig. A Szentföld és a Közel-Kelet iránti kiemelt magyar figyelmet tükrözik a szükséget szenvedő keresztény közösségek segítésére indított magyar kezdeményezések, de tudományos téren Vörös Győző professzor jordániai ásatásai is.

A Szent Sír Lovagrend nevében Lorenzo de Notaristefani köszöntötte a megjelenteket, nagyrabecsülését fejezte ki a kezdeményezés iránt és aláhúzta annak jelentőségét a Szent Sír lovagok számára, kiknek fő küldetése a szentföldi keresztények segítése.

Francesco Patton OFM, szentföldi kusztos méltatta a magyar kormány és a magyar nép segítségét a szentföldi és a közel-keleti keresztények érdekében. Felidézte, hogy nem sokkal korábban Budapesten találkozott a magyar kormány képviselőivel és háláját fejezte ki, amiért pénzügyi támogatást biztosítanak a Szentföldi Ferences Kusztódia két projektje, a Terra Sancta Museum és egy iskola számára.

Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára mutatta be Vörös Győző professzort, akinek munkássága zsidó-keresztény örökségünk gondozásában és magyar szempontból is releváns. A szentföldi magyar ásatások fontosságát mutatja, hogy a Pápai Biblikus Egyetem a Machaerusról szóló monográfiáknak saját kiadványsorozatukban adott helyet. A tervek szerint további tíz évig zajló machaerusi ásatások lehetővé teszik majd, hogy ott ünnepelhessék Keresztelő Szent János mártíromságának kétezredik évfordulóját.

Fra Rosario Pierri OFM, a jeruzsálemi Ferences Biblikus Egyetem (Studium Biblicum Franciscanum) biblikus régészeti karának dékánja szakmai bevezetőjében aláhúzta, hogy a Názáreti Jézus földi élete helyszíneinek kutatása megőrzése egyben rámutat a kapocsra, mely összeköti Jézus személyét, és az általa alapított közösséget, az Egyházat. Ismertette a szent helyek régészeti és levéltári kutatásának előzményeit, melyekhez Vörös Győző munkássága kapcsolódik. Kifejezte reményét, hogy e munka gyümölcseként hamarosan Machaerus is kiemelt helyet foglalhat el a jordániai zarándok célpontok között a Jordán folyó és a Nebo-hegy mellett.

Vörös Győző képekkel illusztrált előadásában bemutatta Machaerus várának helyszínét, az ásatások szakaszait, a főbb leleteket, az eddig lehetségessé vált rekonstrukciókat. Minden mozzanatnál ismertette az összefüggéseket a jól ismert bibliai szereplőkkel, Nagy Heródesssel, Heródes Antipásszal, Herodiással és Szaloméval, s legfőképpen Keresztelő Szent Jánossal.

Boldogasszony kiállítás Rómában – köszönetnyilvánítás a csíksomlyói pápalátogatásért



A Boldogasszony-kiállítás megnyitója:
Szász Jenő NSKI-elnök, P. Stefano Cecchin OFM, Habsburg-Lotharingiai-Eduard nagykövet,
Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolita, és a Kultúra Pápai Tanácsát képviselő Mons. Kovács Gergely
(fotó: Várhelyi Klára)



A kortárs magyar vallásos művészet rangos bemutatkozásaként Rómába érkezett a Boldogasszony kiállítás. A rendkívüli gyűjtemény „Magna Domina Hungarorum” címmel október első felében a Szentszék egyes hivatalainak otthont adó Kancellária-palota földszinti kiállítótermeiben látogatható, Áder János köztársasági elnök, továbbá a Kultúra Pápai Tanácsa, valamint a Nemzetközi Pápai Mária Akadémia védnökségével.

A megnyitóra Magyarország Szentszéki Nagykövetsége szervezésében október 1-jén került sor, az egyik legszebb reneszánsz épületnek tartott Kancellária-palota Giorgio Vasari freskóival ékes dísztermében. A Szentszéknél akkreditált diplomáciai testület, vatikáni hivatalok és római egyházi intézmények képviselőinek, valamint a római magyar közösség tagjainak jelenlétében megtartott ünnepséget a nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet Szent Damján Kórusának éneke tette emelkedettebbé. Az eseményen a kiállító művészek közül részt vett Melocco Miklós, Molnár János és Párkányi Raab Péter.

Ünnepség a római Kancellária-palota ún. Vasari-termében (fotó: Várhelyi KlÁra)

Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet köszöntőjében egyebek mellett emlékeztetett, hogy a kiállítás időzítése a vatikáni bazilikában található Magyarok Nagyasszonya kápolna búcsúünnepéhez kapcsolódik, egyúttal jelképes köszönetnyilvánítás Ferenc pápa június 1-jei csíksomlyói látogatásáért.

(fotó: Várhelyi Klára)

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke elmondta, 2015-ben a csíksomlyói kegyszobor 500. évfordulója tiszteletére 55 magyar kortárs művészt kértek fel a Szűzanyával kapcsolatos alkotások elkészítésére. A Kárpát-Haza Galéria közreműködésével, Tóth Norbert kurátor munkája nyomán létrehozott tárlat egyszerre jeleníti meg a magyarság összetartozását és keresztény gyökereit. Szász Jenő emlékeztetett: a mai magyarok is folyamatosan tanúságot tesznek Mária-hűségéről, aminek legszebb jele a Csíksomlyói pünkösdi zarándoklat. Ebben a hitben, a Szűzanya és őseink hagyománya iránti tiszteletben erősítette meg a Kárpát-medence magyarságát Ferenc pápa, aki együtt imádkozott velünk Csíksomlyón és Arany-rózsával ajándékozta meg a Csíksomlyói Szűz Máriát.

A görögkatolikus papnövendékek Szent Damján-kórusának énekével kezdődött a megnyitó ünnepség
(fotó: Várhelyi Klára)

Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus metropolita beszédében a Boldogasszony cím mögött rejlő lelki üzenetet fejtette ki. Rámutatott: egy családban, ha az édesanya boldog, akkor a család egésze az, így Szűz Mária boldog volta minden hívő számára öröm forrása.

P. Stefano Cecchin OFM és Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet (fotó: Várhelyi K.)

A Szűz Mária-tisztelet kutatása tekintetében legrangosabb tudományos intézménynek számító Nemzetközi Pápai Mária Akadémia elnöke, Stefano Cecchin ferences atya előadásában összefoglalta a magyar Mária-tisztelet sajátosságait az egyetemes katolicizmus összefüggésében. Aláhúzta a magyar királyok Mária-tiszteletének jelentőségét nemcsak hazánk, de a térség más országai számára is, kiemelve, hogy általa „Mária országának”, a Regnum Marianumnak egykor fontos szerepe volt a régió evangelizálásában. Arra buzdított, hogy keresztény identitásának felvállalásával és védelmezésével a magyarság ma is mutasson példát Európa számára.

Szász Jenő a Magyarok Nagyasszonya szobrát ajándékozta Ferenc pápának
(Fotó: Vatican Media)

Szász Jenő, az NSKI elnöke az október 2-i általános kihallgatás során találkozott Ferenc pápával, akinek átnyújtotta Józsa Judit Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló szobrának egy példányát, megköszönve a Szentatyának a magyarság jeles kegyhelye, Csíksomlyó iránti kitüntető figyelmét.

Arany Rózsa – ősi pápai kitüntetés

Pápai Arany Rózsa - Fatima

Ősi hagyomány volt, hogy a pápa nagyböjt IV. vasárnapján – eredetileg a Santa Croce in Gerusalemme bazilikában, majd az apostoli palotában – megáldott egy aranyból készített rózsát, amelyet kitüntetésként adományozott az Egyház iránt nagy érdemeket szerzett személyeknek. A rózsa virágjának közepébe eredetileg balzsamot helyeztek el, később vörös drágakövet. Idővel a rózsaszálból egyész rózsacsokor lett, amit megfelelő aranyozott vázával együtt készítettek.

A pápai Arany Rózsát kezdetben főleg államfők, hadvezérek kaphatták, de egyházi intézményeknek, székesegyházaknak, kolostoroknak is juttattak belőle. A XVIII. század óta a királynőknek volt fenntartva, míg a XX. századtól kezdve inkább a jelesebb templomok, kegyhelyek részesülnek e kitüntetésben.

Így például VI. Pál pápa a betlehemi Születés-templomnak, a fatimai kegyhelynek, illetve a guadalupei kegyhelynek adományozott Arany Rózsát. II. János Pál pedig, többek között, a czestochowai, a loretói és a lourdes-i Mária-kegyhelynek, valamint a velehradi Szt. Cirill és Metód-bazilikának. XVI. Benedek a fatimai, a pompei, a mariazelli, az aparecidai és az altöttingi kegyhelyeknek vitt Arany Rózsát. Ferenc pápa is vitt Fatimába Arany Rózsát, de a torinói és a guadalupei Mária-kegyhelyeknek is adományozott egyet-egyet.

Pápai Arany Rózsa - Velehrad

A Kárpát-medencében jelenleg nem őriznek egyetlen pápai Arany Rózsát sem. Ugyanakkor a történelem folyamán több magyar személyiség is részesült e kitüntetésben, köztük Nagy Lajos király (1348), Luxemburgi Zsigmond császár (1435), valamint több Habsburg uralkodónk felesége, köztük Erzsébet királyné.

A vonatkozó régi szertartáskönyvek rámutatnak, hogy a rózsa tulajdonképpen Krisztus-szimbólum, s ily módon az Arany Rózsa adományozása nem csupán elismerés, de egyben küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba. Hagyománnyá vált, hogy az Arany Rózsa megáldásának szertartásán, Nagyböjt IV. vasárnapján a pápa a rózsa színével egyező – tehát rózsaszínű – miseruhát visel. Később ez a szokás elterjedt a világ más részein is, s mivel Advent III. vasárnapjának kezdőéneke szintén az örömmel kapcsolatos – Gaudete-vasárnap – ennek hasonlatosságára akkor is szokásba jött a rózsaszínű miseruha viselete.

 

(Érszegi Márk Aurél)

Ferenc pápa átnyújtja az Arany Rózsát a fatimai Szűzanyának

Magyar festő a Pápai Szépművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjainak sorában

Kisléghi Nagy Ádám (foto: Magyar Kurír)

A Pápai Szépművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választották Kisléghi Nagy Ádám festőművészt. Kinevezési oklevelét március 19-én, Szent József ünnepén veheti át a Pantheonban celebrált szentmise végén, Gianfranco Ravasi bíboros, a Pápai Akadémiák Tanácsának elnöke kezéből.

A teljes nevén Pantheon Virtuózainak Szépművészeti és Szépirodalmi Pápai Akadémiája 1543-ban alakult meg a Pantheonban, a Rómában alkotó művészek (festők, építészek, szobrászok) kezdeményezésére, III. Pál pápa engedélyével. Az eredetileg Szentföldi Szent József Kongregáció néven működő társulat Boldog IX. Piusztól részesült pápai jóváhagyásban, majd XI. Piusz emelte akadémiai rangra. Néhány évvel az alapítás után már zenészeket is tagjaik sorába emeltek, 1995-ben pedig II. János Pál pápa megnyitotta az Akadémiát az írók, költők és filmrendezők előtt is. Székhelyük a Pantheon Szt. József-kápolnája, ezért is tartják közgyűlésüket a szent ünnepén.

Meghívó a Pantheon Virtuózainak Pápai Akadémiájának ünnepi miséjére

A testület nemcsak vallási és jótékonysági tevékenységet folytatott, hanem önsegélyezési funkciója is volt, majd később a művészképzésben is részt vállalt ösztöndíjak és pályázatok révén. Értékes levéltárral és művészeti gyűjteménnyel rendelkezik. Utóbbi nagy részét a Pantheonban őrzik, s főleg a tagok által adományozott művekből áll. Kiemelkednek köztük az önarcképek, illetve a tervek és művázlatok. (A gyűjtemény virtuálisan megtekinthető az Akadémia honlapján.)

A Pantheon Virtuózainak Pápai Akadémiájának öt osztálya van: 1. építészek; 2. festők és filmművészek; 3. szobrászok; 4. zenészek és műértők; 5. irodalmárok és költők. A „rendes tagokat” a pápa nevezi ki, létszámuk legfeljebb 50 fő lehet, és 80. életévük betöltésével „emeritus akadémikussá” válnak. Őket egészíti ki a létszám feletti „tiszteletbeli akadémikusok” kategóriája.

Az Akadémia kezdettől fogva a legnevesebb művészeket tömörítette, nemcsak Rómából, de más országokból is. Az ismertebb tagok között volt Daniele da Volterra, Cavalier D’Arpino, Pirro Ligorio, Jacopo Barozzi da Vignola, Antonio da Sangallo, Alessandro Algardi, Francesco Borromini, Diego Velazquez, Mattia Preti, Pietro da Cortona, Carlo Maratti, Pompeo Batoni, Filippo Juvarra, Luigi Vanvitelli, Giuseppe Valadier, Antonio Canova, Jean-August-Domenique Ingres. Kisléghi Nagy Ádámot megelőzően a Rómában alkotó Hajnal János volt az Akadémia magyar tiszteletbeli tagja.

Az idei kinevezettek között találjuk rendes tagként Santiago Calatrava építészt, Marco Tirelli festőt, Elisabetta Benassi és Giuseppe Penone szobrászokat, Alessandro D'Avenia és Andrea Moro szépírókat, valamint Antonio Spadaro SJ atyát, a Civiltá Cattolica főszerkesztőjét. Az új tiszteletbeli tagok között szerepelő Kisléghi Nagy Ádám mellett találjuk Raúl Berzosa festőt, Jordi Bonet i Armengol-t, a barcelonai Sagrada Família építészét, Paolo Portoghesi építészt, valamint Aleksandr Nikolaevič Sokurov orosz és Liliana Cavani olasz filmrendezőt.

A Pantheon Virtuózainak Pápai Akadémiájának közleménye kiemeli, hogy az új kinevezések „hozzájárulnak az Akadémia kulturális profiljának naprakésszé tételéhez és újra definiálásához, lendületet adnak az Akadémia új irányvonalának, mely a művészeti kreativitás megújítását helyezi tevékenysége középpontjába tagjainak tevékenysége és művei révén”.

Nem a mostani lesz Kisléghi Nagy Ádám első vatikáni szereplése. 2003-ban festménye nyomán készült Batthyány-Strattmann László boldoggá avatási képe (standard) a Szent Péter-bazilika homlokzatára. 2009-ben ő képviselte a magyar művészeket a Vatikánban XVI. Benedek pápa és a művészek találkozóján. 2016-ban "Lux in tenebris lucet" címmel volt kiállítása a Római Magyar Akadémián.

Államtitkári látogatás Kapisztrán Szt. János szülőhelyén

Soltész Miklós államtitkár, Antonio d'Alfonso capestranói polgármester
és Cristina d'Alfonso, a Kapisztrán Tanulmányi Központ elnöke

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára 2019. február 2-án ellátogatott Capestranóba, Kapisztrán Szent János szülővárosába.

A polgármesteri hivatalban fogadta őt Antonio d’Alfonso polgármester és az önkormányzati képviselőtestület tagjai. Köszöntőjében a polgármester méltatta a magasrangú magyar állami delegációt, emlékeztetve a Budapest I. Kerületi Önkormányzattal fennálló testvérvárosi kapcsolatukra, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal folytatott többévtizedes együttműködésre.

Itt született Kapisztrán Szt. János

Kapisztrán Szt. János szülőházában (melyet a 2009-es földrengést követően 2011-re magyar kormányzati támogatásból újítottak fel) az olasz tábori püspökség tartományi képviselője elmondta, hogy Kapisztrán Szt. János a tábori lelkészek védőszentje lévén, a város az utóbbi években törekszik a különböző országok tábori püspökségeit megszólítani és zarándoklataikat elhozni Capestranóba.

Kapisztrán Szt. János szülőházának belső tere

A Szt. János kolostor elöljárója, Mariusz Stepak OFM megmutatta a könyvtárban őrzött Kapisztrán-iratokat és ereklyéket (a szent használati tárgyait, valamint könyvtárát).

Kapisztrán Szt. János könyvei

A Kapisztrán Szt. János Tanulmányi Központ (Centro Studi Giovanneo) elnöke, Cristina d’Alfonso ismertette az 1991-ben alapított s nemrég felújított intézet tevékenységét és céljait. Ezen célok közül kiemelkedik a Kapisztrán Szt. Jánostól megmaradt iratok felkutatása, valamint a Capestranóban őrzött iratok (újabb) kiadásának előkészítése. A Tanulmányi Központ, valamint a kapcsolódó múzeum gyűjti a Kapisztránra vonatkozó publikációkat, kultuszának tanúságait.

A magyar delegáció megkoszorúzta a városi temetőben a 2018 nyarán elhunyt ’56-os emigráns Mihályi Géza sírját, aki Capestrano magyar kapcsolatainak előmozdítója volt.

 

Soltész Miklós államtitkár a Kultúra Pápai Tanácsánál

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára február 1-jén a Vatikánban megbeszélést folytatott a Kultúra Pápai Tanácsa elnökével, Gianfranco Ravasi bíborossal. A találkozón vatikáni részről részt vett Mons. Melchor Sánchez, a dikasztérium altitkára, a hit és sport részleg felelőse, valamint Mons. Kovács Gergely hivatalvezető és Mons. Fabrizio Capanni, a Szentszék Műemlékvédelmi Állandó Bizottságának felelőse is. Magyar részről pedig Dr. Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára, valamint Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet és Érszegi Márk Aurél tanácsos.

Soltész Miklós államtitkár ismertette a magyar kormány és a Magyar Katolikus Egyház együttműködését, mely szociális, oktatási és kulturális területen is kiemelkedő eredményeket tud felmutatni. Ennek kapcsán ismertette a bíborossal a magyar családpolitika eredményeit is, valamint a Magyarországon és szerte a Kárpát-medencében folytatott templomfelújítási és építési programot. Hasonlóképpen bemutatta a Hungary Helps programot és az üldözött keresztényeknek nyújtott magyar segítséget.

Gianfranco Ravasi bíboros kulturális és tudománydiplomáciai együttműködési javaslatokat vázolt fel az egyházi kulturális javak védelme, a hit és sport mozgalom, valamint kulturális és tudományos konferenciák szervezése terén.

Megbeszéléseiről Soltész Miklós államtitkár interjút adott a Vatikáni Rádió magyar adásának.

Szentszék és a katolikusok a háború utáni világban – centenáriumi konferencia Rómában

A Pápai Történettudományi Bizottság háromnapos tudományos tanácskozást rendezett az I. Világháború végének centenáriuma alkalmából a Pápai Lateráni Egyetemmel és a Római Magyar Akadémiácal együttműködésben, 2018. november 14-16. között. A „Szentszék és a katolikusok a háború utáni világban (1918-1922” (“Santa Sede e Cattolici nel mondo postbellico (1918-1922)”) c. konferencia megnyitójára a Lateráni Egyetemen került sor, Pietro Parolin bíboros államtitkár előadásával.

A bíboros az I. világháború végén a Szentszék és a katolikus Egyház előtt álló főbb kihívásokat elemezve kifejtette, hogy lényegében az azokra kidolgozott válasz tette lehetővé a Szentszék visszatértét a nemzetközi politikai színtérre, illetőleg a katolikusok bekapcsolódását országaik társadalmi-politikai folyamataiba, ami mindmáig meghatározónak bizonyul.

A háborút lezáró békékhez a Szentszék ambivalensen viszonyult – mutatott rá Parolin bíboros –: értékelte a háború lezárását, de hiányolta a szerződésekből a tartós béke előfeltételének számító kiengesztelődés szellemiségét. A pápaság számára a háború végén a legnagyobb kihívást az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnése jelentette, mert noha nem voltak illúziói a belső egyházi helyzet tekintetében, mégis az utolsó magát katolikusnak valló nagyhatalomról volt szó. Ezzel szemben a legtöbb európai államon belül liberális-szocialista és laicista erők kerekedtek felül – nem is szólva a bolsevik veszélyről – melyek a hitnek és az Egyháznak a közéletből való kirekesztésére törekedtek. A Népszövetséghez is vegyes érzelmekkel közelített a Szentszék, érzékelve benne az egyházellenes, liberális és szabadkőműves eszmeiség érvényesülését.



A konferencia megnyitója P. Bernard Ardurával és Pietro Parolin bíborossal

A közélet főszereplőjévé az Egyházzal való kapcsolataikat fokozatosan elveszítő néptömegek léptek elő, s közben meggyengültek az olyan hagyományos közösségek, mint a család. XV. Benedek pápa ezért felismerte, hogy ebben a helyzetben az Egyház legfőbb támaszává az uralkodók és hagyományos elitek helyett ugyancsak a hívők tömegei léphetnek elő – s ez indította el a kereszténydemokrácia fejlődését. Az újjáalakuló nemzetköri rendben a pápa szorgalmazta a keresztény értékek közéleti megjelenítését, a katolikusok felelős állampolgári szerepvállalását, s a politikai hatalom megítélésének fokmérőjévé az Egyház szabadságának biztosítását tette. A pápa elismerte a nemzetek igazságos és jogos törekvéseit, elismerve a nemzet mint természetes közösség erkölcsi és politikai értékét (ti. a hazaszeretet mint a 4. parancsolat kívánalma). A bíboros államtitkár rámutatott, a Szentszék nem hagyta, hogy kihagyják a nemzetközi rend alakításából s az Egyházat a sekrestyékbe szorítsák vissza, ezért az olasz vétót megkerülve a nagyhatalmak nemzeti egyházain keresztül törekedett elveit a béketárgyalások során érvényre juttatni, majd a következő években megsokszorozta diplomáciai képviseleteinek és nemzetközi szerződéseinek számát.

Fejérdy András és Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet
(fotó: Várhelyi Klára)

A tanácskozás harmadik napján Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet mondott köszöntőt. Abból kiindulva, hogy a Római Magyar Akadémia a világháború utáni magyar szellemi újjászületési program gyümölcse, rámutatott, hogy Magyarország Alaptörvénye is „lelki és szellemi megújulást” szorgalmaz a „huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után”. Ezen újjászületés minden korban a kereszténységre épült, melynek eredménye volt az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, de a csehszlovákiai és romániai magyar pártok keresztény-szociális irányultsága is (ennek kapcsán felelevenítette Esterházy János politikai szerepét és a frontról hazatérve papnak álló Márton Áron személyét). A nagykövet idézte továbbá Ferenc pápát, aki szerint az I. Világháború végének tanulsága, hogy a győztesnek soha nem szabad megaláznia a legyőzötteket, s nem lehet úgy békét építeni, hogy a győztes rákényszeríti hatalmát a vesztesre. Végül rámutatott, hogy Magyarország a nemzeti összetartozásról szóló 2010. évi XLV. törvénnyel adott új választ a trianoni traumára, melynek értelmében a fennálló problémákat a minden embert s közösséget tiszteletben tartó szuverén államok egyenrangú együttműködése révén lehet megoldani. Ugyanezt hangsúlyozzák Orbán Viktor miniszterelnök megszólalásai, aki szerint többször bizonyítottuk, nincs miért félni a magyaroktól, ám mindenki jól jár, aki velünk együttműködik, s így a Kárpát-medencét közös erővel Európa legbiztonságosabb és leggyorsabban fejlődő térségévé tehetjük.

A konferencia összefoglaló előadását Fejérdy András, az MTA Történettudományi Intézete és a PPKE HTK munkatársa tartotta. A Palazzo Falconieriben tartott ülésszakon megjelent Walter Brandmüller bíboros, a Pápai Történettudományi Bizottság korábbi elnöke, valamint Marc Ouellet bíboros, a Püspöki Kongregáció prefektusa is. P. bernard Ardua O.Praem, a Bizottság jelenlegi elnöke meleg szavakkal mondott köszönetet a vendéglátásért. Az előadások szövegeit a Pápai Történettudományi Bizottság később külön kötetben jelenteti meg.

P. Bernard Ardura O.Praem, a Pápai Történettudományi Bizottság elnöke
a konferencián (fotó: Várhelyi Klára)

A L’Osservatore Romano recenziója a „Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai 1920-2015” kötetről

A „Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai 1920-2015” című tanulmánykötet olasz kiadásáról írt hosszú recenziót Giampaolo Romanato történészprofesszor, a Pápai Történettudományi Bizottság tagja a L’Osservatore Romano április 7-i számában. A köteten belül elsősorban az általa is jobban ismert két világháború közötti időszakra, valamint a kommunista hatalomátvétel következményeire összpontosít.

A L'Osservatore cikke

A “Magyarország sebei. Az ország, amelyet Musil úgy szeretett” (Gianpaolo Romanato: L’Ungheria e le sue ferite. Quel grande Paese amato da Musil; L'Osservatore Romano 7 aprile 2017, p. 4.) című írásának érdeme, hogy alapvetően együttérzéssel szemléli Magyarországot a XX. századi tragédiák kapcsán, illetve azok fényében vizsgálja a sötétebb korszakokat.

Mint írja, a Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatainak történetéről nemrég kiadott kötet “emlékeztet, mennyi szenvedés, mennyi düh rejlik ebben az országban, melyet a XX. századi történelem megannyi nagy tragédiája feldúlt és megsebzett: a két világháború, a nácizmus és a kommunizmus”.

Romanato összefoglalja Magyarország helyzetét a Monarchián belül, majd az I. világháború végén kialakult új állapotokat: „Olyan trauma ez, melyből máig nem tért magához ez az ország, s amely mindmáig befolyásolja politikáját, amint azt a könyv lapjain a budapesti külügyminiszter, Szijjártó Péter is aláhúzza: Magyarország nem mond le, soha, semmilyen körülmények között egyetlen polgáráról sem, bárhol legyen is.”

Az I. világháborút követő katasztrófa következményei: kétharmadnyi területét vesztett ország, hirtelen ellenségként kezelt püspökök, haza és identitás nélkül maradt papok és hívek, mindenütt terjedő féktelen nacionalizmus. Mindezt súlyosbította a Tanácsköztársaság bolsevik forradalmi kísérlete, amiről a bécsi nuncius is hírt adott. A szombathelyi püspököt letartóztatták és életéért aggódtak, de a későbbi Mindszenty hercegprímás is börtönbe került.

A Horthy Miklós vezetésével kialakult „király nélküli királyságban” a féktelen irredentizmus és revizionizmus, valamint a bajokért felelős az USA- és Franciaország-ellenes érzelmek domináltak. Az egyház a rendszer egyik oszlopa maradt. A vatikáni Államtitkárságon megelégedetten vették tudomásul, hogy az új nuncius diadalmas fogadtatásban részesült Budapesten – emeli ki Romanato.

A két háború közötti magyar katolicizmusról a történész professzor az alábbi összefoglaló értékelést nyújtja: „A szent és profán ilyetén elegye, mely a Habsburgok régi államegyházi rendszerének számos vonatkozásában folytatása volt, a püspökökből „nagyurat” csinálva, míg a klérusból alkalmazottakat (a megjegyzés Angelo Rotta nunciusnak Pacellihez írott 1935-ös jelentéséből származik), nem volt immár korszerű és bizony aggodalommal töltötte el XI. Piuszt, aki ugyanakkor csodálta az intézményes magyar katolicizmus szervezeti és politikai erejét.”

Ugyanakkor Romanato rámutat, hogy a kötet tanulmányaiból kitűnik: az egyház jogainak az állami törekvésekkel szembeni védelme (főkegyúri jog, püspöki kinevezések, eskü) mindig is elsődleges kérdés maradt a magyar egyház számára.

A szerző megjegyzi, hogy II. világháború idején a nácik elfogadottságában szerepet játszhatott a húsz éven át táplált magyar irredentizmus és revizionizmus is. Ugyanakkor Budapesten zajlott Angelo Rotta nuncius és Gennaro Verolino titkár zsidókat mentő tevékenysége is. A háború után pedig a szovjet kommunizmus vette át az uralmat és heves katolikus-ellenes harcot indított, mely éppen Rotta nuncius kiutasításával, s a nunciatúra bezáratásával kezdődött, majd pedig Mindszenty József prímás életfogytiglani börtönre ítélésével tetőzött 1948-ban.

A Mindszenty-kérdésről már egy másik tudományos rendezvényen esett szó –utal Romanato „A hallgatás egyháza és a pápai diplomácia” című 2016 őszi velencei konferenciára (ld. program - pdf) – melynek előadásai ugyancsak kiadásra várnak.

Zene és Egyház –Egyházzenei tudományos konferencia a Vatikánban

Szent Cecília - Hajnal János alkotása
(Kultúra Pápai Tanácsa gyűjteménye)

„Zene és Egyház: 50 éves a Musicam Sacram k. instrukció” címmel szervez konferenciát a Kultúra Pápai Tanácsa 2017. március 2-4 között a római Augustinianum Kongresszusi Központban.

A vatikáni dikasztérium által kezdeményezett program tudományos elmélkedést kíván ösztönözni – zenei, liturgikus, teológiai és fenomenológiai szinten – azzal a céllal, hogy a keresztény kultusz, mint Isten dicsőítésének kifejeződése számára új irányokat, lehetőségeket mutasson zenei szinten.

A konferencia főbb céljai között szerepel: az egyháztörténelemben mindig jelenlévő zene aktualitásáról való elmélkedés; továbbá 50 évvel a „Musicam Sacram” (1967) k. istrukció megjelenését követően az egyházzene koncepciójában történt paradigmaváltás súlyának értékelése;

az egyházi ünnepélyes dicsőítés legmegfelelőbb zenei nyelvezeteinek megismerése; az egyházzenész szerepének és elhelyezkedésének vizsgálata a nemcsak római ritusú zenei hagymányokra való kitekintéssel; a mélyreható zenei képzés szükségességére való felhívás.

Az esemény résztvevőit a Szentatya is fogadja, továbbá vesperásra kerül sor a Sixtus-kápolnában és szentmisét tartanak a Szent Péter-bazilikában.

A konferencián számos neves egyházi, nemzetközi szakértő is előadást tart, köztük a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke, Gianfranco Ravasi bíboros, Alois testvér, a Taizéi Közösség perjele és Michele Dall’Ongaro, az Accademia Nazionale di Santa Cecilia elnöke,

Az eseményre a Pápai Szent Anzelm Egyetem – Pápai Liturgikus Intézet, valamint a Pápai Egyházzenei Intézet együttműködésével kerül sor.

A program a püspöki konferenciák és szerzetesrendek képviselőinek, zenészeknek, a liturgikus zene kurátorainak, egyesületeknek és mozgalmaknak szól elsősorban.

Jelentkezési határidő: 2017. február 11., a részvételi díj: 30 euró/35 dollár, diákoknak: 10 euró.

 

További információ és jelentkezés a Kultúra Pápai Tanácsa honlapján.

Hat magyar alkotás a római „100 betlehem” kiállításon

Az Örök Városban 41. alkalommal került megrendezésre a mára világszerte ismertté vált, betlehemeket bemutató karácsonyi kiállítás. A mintegy 150 kézműves alkotás Olaszország 13 tartományából és a világ 40 országából érkezett Rómába, hogy bemutassa a jászolállítás hagyományához kötődő kultúrát. A kiállítás megnyitóján óvodás gyermekek betlehemes előadást mutattak be, amelyet a közép-olaszországi földrengés áldozatainak és Amatrice városának ajánlottak.

Magyarország idén 6 kézműves jászolt mutat be a nemzetközi kiállításon, amelyek között találhatunk fából faragott betlehemet Moser Ernőnek köszönhetően, csipkéből készített betlehemi jelenetet Tóthné Bányai Márta munkájaként, vagy kukoricacsuhéból összeállított jászlat Garamvölgyi Adrienn kompozíciójában. A magyar kézművesek csodálatos munkái idén is jól tükrözik a hazánkban is régi szokásként élő karácsonyi keresztény hagyományt.

Magyar betlehemek a "100 presepi" kiállításon

Tavaly a „100 betlehem” kiállításon Szomor Ferencné betleheme III. helyezést ért el a nemzetközi kategóriában.

 

Az idén kiállított magyar betlehemek:

 

Garamvölgyi Adrienn alkotása

 

Moser Ernő alkotása

 

 

Pokomándy Zsuzsa alkotása

 

 

Ternyák Zoltánné alkotása

 

 

R. Nagy Erika alkotása

Tóthné Baranyai Márta alkotása



 

Márton Áron Emlékest Rómában

(Foto: Várhelyi Klára)

A Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Márton Áron Emlékév Programbizottság és a Szentszéki nagykövetség közös szervezésében került sor a római Márton Áron Emlékestre október 6-án este a Róma belvárosi Santa Maria del Suffragio barokk templomában.

 

Az alkalomra Rómába utazott a kolozsvári Szent Mihály templom Szent Cecília kórusa (mely templomnak Márton Áron is plébánosa volt egykoron), Kovács Sándor főesperes vezetésével. A Potyó István karmester által összeállított program a keresztút stációinak Márton Árontól vett szövegrészekkel és zenei betétekkel (magyar és nemzetközi, régi és modern egyházi zene) váltakozó előadásából állott (szövege olaszul is elérhető).

 

Az est bevezetőjében Kovács Sándor főesperes Márton Áron püspök életútjáról és életszentségéről beszélt, Gaal Gergely, a Programbizottság elnöke a Márton Áron püspök életét bemutató utazókiállításról, melyet olasz változatban is elkészíttettek, s ami az est során a templomban volt megtekinthető (utána pedig a Római Magyar Akadémián).

 


Kovács Sándor főesperes
(foto: Várhelyi Klára)

Mons. Kovács Gergely, Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulátora Programbizottság által finanszírozott olasz és angol nyelvű Márton Áron életrajzról (Virt László, „Il Vescovo Áron Márton. L’integerrimo servo del Signore”, Ed. Velar, 2016) beszélt.

 

Gaal Gergely
(foto: Várhelyi Klára)

A közönség soraiban egyházi személyek és zenei szakértők mellett a római magyar papság képviselői is helyet foglaltak.

 

Mons. Kovács Gergely
(foto: Várhelyi Klára)

Az utazókiállítás és a könyv továbbra is rendelkezésre áll és még szélesebb közeghez képes eljuttatni üzenetét.