Ünnepi szentmise a vatikáni Magyarok Nagyasszonya kápolnában a felszentelés 40. évfordulóján

1980. október 8-án reggel, Szent II. János Pál pápa szentelte fel a magyarok új kápolnáját a vatikáni Szent Péter bazilika altemplomában Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A jeles évfordulón, a járványhelyzetre való tekintettel, csak szűk körben ünnepelhetett a magyar közösség, mintegy 20 fő részvételével. Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás mutatta be Németh Norbert atya, a Pápai Magyar Intézet rektorának, P. Vértesaljai László jezsuita atya, a Vatikáni Rádió magyar adása főszerkesztőjének és Varga Norbert atya, érseki titkárnak koncelebrálásával.

Erdő Péter bíboros homíliájában megemlékezett arról, hogy a magyar kápolna egy régi vágy megvalósulása volt. A Szent István király alapította zarándokház a kápolna közvetlen közelében helyezkedett el, amely a barokk Szent Péter bazilika építésekor lebontásra került. E zarándokház örököse a mai kápolna. Egyértelmű volt - mondta a főpásztor - hogy a kápolnát a Szűzanyának, Magyarok Nagyasszonyának kell szentelni. Szent István király országát a Szűzanya oltalmába ajánlotta. A 150 éves török hódoltság után Buda visszafoglalását és a Zentai csata győzelmét a Szűzanya közbenjárásának tulajdonították. A magyar kultúra része a katolikus örökség, amely az Isteni Gondviselésben és a jövőben való bizalmat tükrözi, nemzeti identitásunk elfogadását és felértékelését, ugyanakkor szívünk kapujának megnyitását is jelenti más népek felé. Katolikus létünk nemcsak kulturális tény, hanem egy egész életre szóló személyes meggyőződés. A magyar kápolna felépítése és pápai áldása megmutatta számunkra, hogy a római egyház befogad, tisztel bennünket, mint közösséget és egyesít minket más népekkel a Krisztusban való hit által. Más nemzetek is Anyaként tekintenek Szűz Máriára, amely szintén megerősíti a tényt, miszerint testvérek vagyunk más népekkel.

Az ünnepi szentmisén részt vett Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki nagykövet, aki az egybegyűltekhez intézett köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Magna Domina Hungarorum kápolna a magyarok számára otthont jelent a Vatikánban, ahová a magyar közösség hetente összegyűlhet. Ez a találkozás az, amely a magyar szív dobogását táplálja Rómában. A szentszéki magyar nagykövet mellett foglalt helyet Kovács Ádám Zoltán római nagykövet, jelen volt Kudar Gábor, a Római Magyar Akadémia igazgatója, valamint a magyar sajtó képviselői.  

Szent István király ünnepe Rómában

Augusztus 23-án, vasárnap gyűltek össze Rómában a helyi magyar közösség tagjai, hogy Szent István királyra és a magyar állam alapítására emlékezzenek. A közelmúltban megújult Szent István-ház kápolnája méltó helyszíne volt a megemlékezésnek, hiszen az ma az első királyunk által 1030 körül alapított zarándokház jogutódja. A zarándokház kápolnáját Prokop Péter festőművész alkotásai ékesítik magyar szentjeinkkel, köztük Szent István király ábrázolásával.

Az ünnepi szentmisét Dr. Németh Norbert atya, a Pápai Magyar Intézet rektora és a római, valamint olaszországi magyarok új lelkésze mutatta be Meló Lajos domonkos szerzetessel koncelebrálva. A rektor atya homíliájában „a jelenben való cselekvés” jelentőségére hívta fel a figyelmet Szent István példájára tekintve, aki „Istennel szövetkezett, ő maga is megélte hitét és állama számára a fundamentumot a kereszténységben találta meg”. István királyunk a jelenben cselekedett, amely példa és kihívás ma is a római magyar közösség számára: „Mi, Rómában élő magyarok, a jelenben szeretnénk cselekedni a közösségünkért” – buzdított Németh Norbert atya, hogy a közösségformálásra és a közösségben való részvétel jelentőségére hívja fel a figyelmet.

A koncelebráló atyák a szentmise végén megáldották a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret. Az ünnepi szentmisét Völner Eszter énekművész tette még meghittebbé. 

Fotó: Bak Borbála

Vatikáni köszönetnyilvánítás a Magyarországról kapott védőmaszkokért

Pietro Parolin bíboros államtitkár Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövethez intézett levelében köszönetet mondott a magyar kormány által a Vatikánnak adományozott orvosi védőmaszkokért:

„Szeretném eljuttatni Önhöz leghőbb köszönetnyilvánításomat úgy a tapintatos és figyelmes gesztusért, mint az azt sugalló érzésekért, s szívből kívánok a magyar népnek békét, örömöt és jólétet. Hálával gondolok mindazokra, kik a dicséretes kezdeményezésben közreműködtek.”

Niccolò Sacchetti elnök átveszi Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövettől
a Szent Péter Körnek szánt adományt

Április 30-án külön átadásra került a Vatikánnak adományozott 50 ezer orvosi maszk közül a Szent Péter Körnek (Circolo S. Pietro) szánt 3.000 darab. Az adományt Niccolò Sacchetti őrgróf vette át, aki levélben is köszönetet mondott az adományért:

„Szeretném legszívélyesebb hálámat kifejezni, minden tagtársunkkal, önkéntesünkkel és pártfogoltunkkal egyetemben, a hatalmas mennyiségű védőmaszkért, melyet nagylelkűen a Szent Péter Kör számára kívántak adományozni. Igen értékes adomány ez, és nagy hozzájárulás szeretett hazája részéről. (…) Az igen hasznos és nélkülözhetetlen adományt a Via Lungaretta-i szegénykonyháinkon, illetve a Szt. II. János Pál Családotthonban hasznosítjuk majd. Ezen intézményekben a Kör fáradhatatlan tagjaival és önkénteseivel – a járvány idején a Máltai Lovagrend Olasz Segélyszervezetének (CISOM) helyszíni támogatásával – továbbra is meleg ételt biztosítunk támogatottjainknak, illetve szállást biztosítunk néhány családnak, akiknek gyermekét a Gyermek Jézus Kórházban kezelik. A nekünk adományozott maszkok segítségével korlátozhatjuk a vírus terjedését, s így nagyobb biztonsággal segíthetünk számos támogatott vendégünkön, illetve elláthatjuk vele azokat, akiknek nincsen.”

A napokban ugyancsak átadásra került a magyar kormány által adományozott küldeményből a Pápai Német-Magyar Kollégium magyar és más közép-európai nemzetiségű szeminaristáinak szánt 2.000 orvosi maszk.

Fejlemény:

Pietro Parolin bíboros államtitkár május 9-én újabb levélben mondott köszönetet a magyar kormány által a Vatikánnak szánt orvosi védőmaszkokért:

„A magyar kormány részéről a Szentszék felé tett eme nagylelkű szolidaritási gesztusról tájékoztattam a Szentatyát, aki megbízott, hogy fejezzem ki köszönetét”.

Magyar-szentszéki diplomáciai kapcsolatok 30. évfordulója: a Iubilate leánykar hangversenye

Hangversennyel emlékezett meg február 13-án Magyarország Szentszéki Nagykövetsége a Magyarország és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 100., illetve 1990-es helyreállításának 30. évfordulójáról.

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, aki másnap esedékes vatikáni látogatására érkezett az Örök Városba. Ugyancsak jelen volt az eseményen Angelo Acerbi érsek, aki a rendszerváltást követően első nunciusként szolgált Budapesten.

A vatikáni intézmények tisztviselői, különböző római egyházi és társadalmi szervezetek tagjai, a Szentszéknél akkreditált diplomáciai testület képviselői és a római magyar közösség megtöltötték a vatikáni hivataloknak otthont adó Palazzo della Cancelleria Giorgio Vasari freskóival ékes dísztermét.

A hangversenyen a Budapesti Kodály Zoltán Kórusiskola "Iubilate" Leánykara ifj. Sapszon Ferenc és Sapszon Borbála vezetésével, Nagy Ákos zongora- illetve Ábrahám Orsolya fuvola-kíséretével magyar és nemzetközi kórusműveket adott elő, köztük Kodály Karácsonyi pásztortáncát és Esti dalát, továbbá Halmos Iubilate, Kárpáti Tünde Tantum ergo, Kocsár Miklós Salve Regina és Sapszon Ferenc Fatimai Ave Maria című darabját. Az elején felcsendült a magyar és a pápai himnusz. Utóbbi a vatikáni hivatalos változatban, méghozzá latin szöveggel (O felix Roma – o Roma nobilis).

Áder János köztársasági elnök és felesége, Anita asszony a hangversenyen;
jobboldalt Mons. Miroslaw Wachowski szentszéki államtitkár-helyettes

A himnuszokat követően Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet, valamint a Pápai Államtitkárság képviseletében Mons. Miroslaw Stanislaw Wachowski, az államközi kapcsolatok titkár-helyettese mondott köszöntőbeszédet.

Habsburg nagykövet felelevenítette a magyar-szentszéki kapcsolatok utóbbi harminc évének főbb állomásait, valamint kitért a közelgő budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra és a magyarság által idén tartott Nemzeti Összetartozás Éve jelentőségére. Mons. Wachowski kijelentette „a Szentszék különleges rokonszenvvel tekint Magyarországra ezeréves kereszténysége okán, s a közös európai ház építéséhez való hozzájárulása miatt”, majd azon vatikáni kívánságnak adott hangot, „hogy kétoldalú kapcsolataink tovább erősödhessenek a találkozás és a párbeszéd kultúrájának jegyében”. Gesztusértékű, hogy beszédét a L’Osservatore Romano vatikáni napilap is közölte.

Római látogatása során Áder János köztársasági elnök felkereste a Lateráni Szent János-bazilikát, Róma püspökének székesegyházát. Ennek mellékhajójában áll II. Szilveszter pápa síremléke, melyen Damkó József alkotása ábrázolja a jelenetet, mikor a pápa koronát küldött Szent István királyunknak. Másnap a magyar államfő ugyancsak Damkó József alkotásával, egy meditáló szerzetest ábrázoló szoborral ajándékozta meg a Szentatyát, melynek kapcsán visszautalhatott a Szentszék és Magyarország évezredes kapcsolataira.

Az ünnepi hangverseny
a „30 Éve Szabadon” emlékév
keretében és támogatásával került megrendezésre.

Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet beszéde a magyar-szentszéki diplomáciai kapcsolatok évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen

Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatfelvételének 100., és helyreállításának 30. évfordulója alkalmából, Áder János köztársasági elnök úr jelenlétében ünnepi hangversenyre került sor a Szentszéki Nagykövetség rendezésében, a Palazzo della Cancelleria dísztermében, február 13-án délután.

A Budapesti Kodály Zoltán Kórusiskola "Iubilate" Leánykara ifj. Sapszon Ferenc és Sapszon Borbála vezetésével adott elő magyar és nemzetközi kórusműveket.

A pápai és a magyar Himnuszt követően Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet mondott köszöntőt, melynek szövegét alábbiakban közöljük.

* * *

Harminc évvel ezelőtt, 1990. február 9-én egy rövid megállapodás aláírásával helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok Magyarország és a Szentszék között. A magyarországi rendszerváltoztatás kellős közepén jártunk, s érdekes megfigyelni, hogy a vatikáni kapcsolatok helyreállítása lényegében végigkísérte eme kiemelkedő történelmi folyamatot, s ekképpen a rendszerváltoztatás egyik emblematikus mozzanatává emelkedett.

Az első ezirányú lépéseket, még 1989 nyarán, az utolsó kommunista kormány tette meg, mikor Magyarország még népköztársaság volt. A bizalmas előkészítő iratokban még a Szentszékkel való formális kapcsolatok „hátulütőit” is mérlegelték. A megállapodás aláírására, Németh Miklós miniszterelnök és Agostino Casaroli bíboros államtitkár által, már a köztársaság kikiáltását követően és a vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. törvény elfogadása után került sor, mely lehetővé tette az állam és az egyház közötti kapcsolatok új alapokra helyezését. Végül a diplomáciai képviselők, Angelo Acerbi nuncius úr, illetve Keresztes Sándor nagykövet személyében, 1990 nyarán foglalták el állomáshelyüket, tehát az első szabadon választott kormány idején.

Ahhoz, hogy értékelni tudjuk a katolikus egyház és a Szentszék hozzájárulását a magyarországi rendszerváltoztatáshoz, elég felidézni, hogy még az említett utolsó kommunista kormányfő is háláját fejezte ki Casaroli bíboros felé, amiért a demokratikus átmenet megvalósítása során „végig számíthattam a katolikus egyház támogatására és segítségére” (Vö. Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai 1920-2015, METEM, 2015, 254. o.).

Hosszú út állt még persze előttünk, s ezt az „együtt járást” hathatósan támogatták a kétoldalú megállapodások. Mindenekelőtt a már említett 1990-es, mely helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat s többek között elismerte a Kánonjogi Kódex relevanciáját az egyházat érintő kérdések szabályozását illetően. Ezt követte 1994-ben a Magyar Honvédségnél végzendő lelkipásztori szolgálat tárgyában kötött megállapodás, majd az 1997-es ún. „Vatikáni Szerződés” a katolikus egyház közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról és vagyoni kérdésekről. Utóbbi módosítására 2013-ban került sor, az időközben bekövetkezett magyarországi jogszabályi változásokhoz igazítandó annak rendelkezéseit.

Ferenc pápa a magyar betlehemekkel és betlehemezőkkel

Ferenc pápa december 9-én felkereste a vatikáni "100 Betlehem" kiállítást és meghallgatta a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola kamarakórusának karácsonyi énekeit.

(Fotók: Vatican Media)

A vatikáni „100 Betlehem” Kiállítás és a pápa

Sokak meglepetésére Ferenc pápa is felkereste a Vatikáni 100 Betlehem Kiállítást december 9-én délután. Megtekintette az alkotásokat, kezet fogott, elbeszélgetett a betlehem-készítőkkel, köztük egy magyar családdal és egy kazincbarcikai betlehem alkotóival.

Miután megáldotta a kiállított betlehemeket, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola diákjai rövid betlehemest mutattak be tiszteletére. A végén jellegzetes szaloncukorral kedveskedtek a Szentatyának, aki azt magyarul köszönte meg.

A vatikáni „100 Betlehem” Kiállítást december 8-án Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa elnöke, Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet és Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök nyitotta meg. Az ünnepségen a budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Sapszon Borbála vezette kamarakórusa énekelt hagyományos magyar karácsonyi énekeket (Csordapásztorok, Ó gyönyörűszép titokzatos éj, Dicsőség mennyben az Istennek) s mutatott be egy rövid betlehemi jelenetet.

Fisichella érsek különleges alkalomnak nevezte az idei betlehem kiállítást, melynek aktualitását Ferenc pápa egy héttel ezelőtt kiadott Admirabile signum kezdetű apostoli levele is kiemeli. A Szentatya által december 1-jén Greccióban aláírt dokumentum egy eredeti példányát Rino Fisichella ünnepélyesen átnyújtotta Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövetnek.

A nagykövet köszönetet mondott a lehetőségért, hogy az idén a rangos kiállításon Magyarország lehet a díszvendég, ráirányítva a figyelmet a 2020 szeptemberében esedékes budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Ezt követően röviden ismertette a római és nemzetközi közönség előtt a magyar betlehemek és a betlehemezés szokásának jellegzetességeit.

Magyar betlehemek a vatikáni kiállításon

Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök a Szentatya levelét idézve rámutatott, hogy miként a betlehem, úgy a nálunk hagyományos betlehemezés is „a hit édes és igényes átadási folyamatának része”, amint azt a Kodály Kórusiskola tanulóinak szereplése is tanúsítja.

A betlehemállítás és az Eucharisztikus Kongresszus mondanivalója szorosan összefügg, mondta Cserháti püspök, hiszen a jászolban fekvő Kisjézus ugyanaz, akit az Oltáriszentségben imádunk. Hasonlóképpen – amint az Admirabile signum pápai levél is utal rá – a betlehem arra tanít, hogy „szemléljük Jézust, érezzük Isten irántunk tanúsított szeretetét, hogy érezzük és higgyük, Isten velünk van (…) és érezzük, hogy ebben áll a boldogság”. Ugyanerre a boldogságra utal az Eucharisztikus Kongresszus mottója is: „Minden forrásom belőled fakad”.

Meghívó Budapestre a vatikáni betlehem kiállítás megnyitóján

A megnyitón jelen volt több ország vatikáni nagykövete, a római magyar közösség tagjai, a NEK2020 Általános Titkárságának képviselői, Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora, valamint Szontágh Szabocs és Liszka Levente, a Magyar Turisztikai Ügynökség vallásturisztikai felelősei.

Harminc ország 130 betleheme közül az idén 18 betlehem érkezett Magyarországról. Nagy részüket a Magyar Kézművességért Alapítvány válogatta (miként 1993 óta minden évben), egyet a Budapesti Egyetemi és Főiskolai Lelkészség tagjai, egyet pedig egy római magyar család készített. A „100 Betlehem” Kiállítás 2020. január 12-éig szabadon látogatható a Vatikánhoz vezető Via della Conciliazione sugárút melletti kiállítóteremben.

Magyar alkotások a 2019-es "100 Betlehem" Kiállításon

Vörös Győző római előadása Machaerus várának kutatásáról

Vörös Győző előadása a Római Magyar Akadémián (fotók: Várhelyi Klára)

Vörös Győző professzor november 22-én Rómában mutatta be jordániai ásatásainak eredményét. A konferenciát a Szentszéki Magyar Nagykövetség és a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend római csoportja szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia és a jeruzsálemi Ferences Biblikus Egyetem támogatásával.

A Keresztelő Szent János vértanúságának helyszíneként azonosított Machaerus vára nemcsak tudományos szempontból jelentős, mint egy Jézus-korabeli „időkapszula”, de zarándok-potenciállal is rendelkezik.

Vörös Győző előadását Kucsera Tamás Gergely, a MMA főtitkára, Francesco Patton OFM szentföldi ferences kusztos és Rosario Pierri OFM, a jeruzsálemi Ferences Biblikus Egyetem (Studium Biblicum Franciscanum) biblikus régészeti karának dékánja vezette be.

A konferenciát megnyitó Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet röviden összegezte Magyarország szentföldi kapcsolatait, a Szent István alapította zarándokháztól a II. András vezette keresztes hadjáraton – s annak ferences vonatkozásain – át az Osztrák-Magyar Zarándokházig, és a különböző szent helyeken található magyar emlékekig. A Szentföld és a Közel-Kelet iránti kiemelt magyar figyelmet tükrözik a szükséget szenvedő keresztény közösségek segítésére indított magyar kezdeményezések, de tudományos téren Vörös Győző professzor jordániai ásatásai is.

A Szent Sír Lovagrend nevében Lorenzo de Notaristefani köszöntötte a megjelenteket, nagyrabecsülését fejezte ki a kezdeményezés iránt és aláhúzta annak jelentőségét a Szent Sír lovagok számára, kiknek fő küldetése a szentföldi keresztények segítése.

Francesco Patton OFM, szentföldi kusztos méltatta a magyar kormány és a magyar nép segítségét a szentföldi és a közel-keleti keresztények érdekében. Felidézte, hogy nem sokkal korábban Budapesten találkozott a magyar kormány képviselőivel és háláját fejezte ki, amiért pénzügyi támogatást biztosítanak a Szentföldi Ferences Kusztódia két projektje, a Terra Sancta Museum és egy iskola számára.

Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára mutatta be Vörös Győző professzort, akinek munkássága zsidó-keresztény örökségünk gondozásában és magyar szempontból is releváns. A szentföldi magyar ásatások fontosságát mutatja, hogy a Pápai Biblikus Egyetem a Machaerusról szóló monográfiáknak saját kiadványsorozatukban adott helyet. A tervek szerint további tíz évig zajló machaerusi ásatások lehetővé teszik majd, hogy ott ünnepelhessék Keresztelő Szent János mártíromságának kétezredik évfordulóját.

Fra Rosario Pierri OFM, a jeruzsálemi Ferences Biblikus Egyetem (Studium Biblicum Franciscanum) biblikus régészeti karának dékánja szakmai bevezetőjében aláhúzta, hogy a Názáreti Jézus földi élete helyszíneinek kutatása megőrzése egyben rámutat a kapocsra, mely összeköti Jézus személyét, és az általa alapított közösséget, az Egyházat. Ismertette a szent helyek régészeti és levéltári kutatásának előzményeit, melyekhez Vörös Győző munkássága kapcsolódik. Kifejezte reményét, hogy e munka gyümölcseként hamarosan Machaerus is kiemelt helyet foglalhat el a jordániai zarándok célpontok között a Jordán folyó és a Nebo-hegy mellett.

Vörös Győző képekkel illusztrált előadásában bemutatta Machaerus várának helyszínét, az ásatások szakaszait, a főbb leleteket, az eddig lehetségessé vált rekonstrukciókat. Minden mozzanatnál ismertette az összefüggéseket a jól ismert bibliai szereplőkkel, Nagy Heródesssel, Heródes Antipásszal, Herodiással és Szaloméval, s legfőképpen Keresztelő Szent Jánossal.

Boldogasszony kiállítás Rómában – köszönetnyilvánítás a csíksomlyói pápalátogatásért



A Boldogasszony-kiállítás megnyitója:
Szász Jenő NSKI-elnök, P. Stefano Cecchin OFM, Habsburg-Lotharingiai-Eduard nagykövet,
Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolita, és a Kultúra Pápai Tanácsát képviselő Mons. Kovács Gergely
(fotó: Várhelyi Klára)



A kortárs magyar vallásos művészet rangos bemutatkozásaként Rómába érkezett a Boldogasszony kiállítás. A rendkívüli gyűjtemény „Magna Domina Hungarorum” címmel október első felében a Szentszék egyes hivatalainak otthont adó Kancellária-palota földszinti kiállítótermeiben látogatható, Áder János köztársasági elnök, továbbá a Kultúra Pápai Tanácsa, valamint a Nemzetközi Pápai Mária Akadémia védnökségével.

A megnyitóra Magyarország Szentszéki Nagykövetsége szervezésében október 1-jén került sor, az egyik legszebb reneszánsz épületnek tartott Kancellária-palota Giorgio Vasari freskóival ékes dísztermében. A Szentszéknél akkreditált diplomáciai testület, vatikáni hivatalok és római egyházi intézmények képviselőinek, valamint a római magyar közösség tagjainak jelenlétében megtartott ünnepséget a nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet Szent Damján Kórusának éneke tette emelkedettebbé. Az eseményen a kiállító művészek közül részt vett Melocco Miklós, Molnár János és Párkányi Raab Péter.

Ünnepség a római Kancellária-palota ún. Vasari-termében (fotó: Várhelyi KlÁra)

Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet köszöntőjében egyebek mellett emlékeztetett, hogy a kiállítás időzítése a vatikáni bazilikában található Magyarok Nagyasszonya kápolna búcsúünnepéhez kapcsolódik, egyúttal jelképes köszönetnyilvánítás Ferenc pápa június 1-jei csíksomlyói látogatásáért.

(fotó: Várhelyi Klára)

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke elmondta, 2015-ben a csíksomlyói kegyszobor 500. évfordulója tiszteletére 55 magyar kortárs művészt kértek fel a Szűzanyával kapcsolatos alkotások elkészítésére. A Kárpát-Haza Galéria közreműködésével, Tóth Norbert kurátor munkája nyomán létrehozott tárlat egyszerre jeleníti meg a magyarság összetartozását és keresztény gyökereit. Szász Jenő emlékeztetett: a mai magyarok is folyamatosan tanúságot tesznek Mária-hűségéről, aminek legszebb jele a Csíksomlyói pünkösdi zarándoklat. Ebben a hitben, a Szűzanya és őseink hagyománya iránti tiszteletben erősítette meg a Kárpát-medence magyarságát Ferenc pápa, aki együtt imádkozott velünk Csíksomlyón és Arany-rózsával ajándékozta meg a Csíksomlyói Szűz Máriát.

A görögkatolikus papnövendékek Szent Damján-kórusának énekével kezdődött a megnyitó ünnepség
(fotó: Várhelyi Klára)

Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus metropolita beszédében a Boldogasszony cím mögött rejlő lelki üzenetet fejtette ki. Rámutatott: egy családban, ha az édesanya boldog, akkor a család egésze az, így Szűz Mária boldog volta minden hívő számára öröm forrása.

P. Stefano Cecchin OFM és Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet (fotó: Várhelyi K.)

A Szűz Mária-tisztelet kutatása tekintetében legrangosabb tudományos intézménynek számító Nemzetközi Pápai Mária Akadémia elnöke, Stefano Cecchin ferences atya előadásában összefoglalta a magyar Mária-tisztelet sajátosságait az egyetemes katolicizmus összefüggésében. Aláhúzta a magyar királyok Mária-tiszteletének jelentőségét nemcsak hazánk, de a térség más országai számára is, kiemelve, hogy általa „Mária országának”, a Regnum Marianumnak egykor fontos szerepe volt a régió evangelizálásában. Arra buzdított, hogy keresztény identitásának felvállalásával és védelmezésével a magyarság ma is mutasson példát Európa számára.

Szász Jenő a Magyarok Nagyasszonya szobrát ajándékozta Ferenc pápának
(Fotó: Vatican Media)

Szász Jenő, az NSKI elnöke az október 2-i általános kihallgatás során találkozott Ferenc pápával, akinek átnyújtotta Józsa Judit Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló szobrának egy példányát, megköszönve a Szentatyának a magyarság jeles kegyhelye, Csíksomlyó iránti kitüntető figyelmét.

Boldogasszony kiállítás Rómában

A csíksomlyói Mária-kegyszobor 500. évfordulója alkalmából létrejött Boldogasszony kiállítás Magyarország Szentszéki Nagykövetsége szervezésében, a Kultúra Pápai Tanácsa és a Pápai Nemzetközi Mária Akadémia védnökségével Rómába érkezik, szimbolikus köszönet gyanánt Ferenc pápa június 1-jei csíksomlyói látogatásáért.

A budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Forrás Galéria által szervezett tárlat a Szentszék egyes hivatalainak is otthont adó reneszánsz Kancellária-palotában (Palazzo della Cancelleria) lesz megtekinthető 2019. október 2-13. között (nyitva tartás: 10-13 és 16-19).

Pont. Accademia
Mariana Internazionale

Könyvadomány a Germanicum számára – Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

A történelmi Magyarország vármegyéit és városait bemutató monográfia-sorozat hasonmás kiadásával gazdagodott a római Pápai Német-Magyar Kollégium könyvtára. Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet és Érszegi Márk Aurél tanácsos szeptember 24-én adta át P. Stefan Dartmann SJ rektornak a Borovszky Samu szerkesztette Magyarország vármegyéi és városai című sorozat köteteit.



Kovács Szabolcs diakónus, P. Stefan Dartmann SJ rektor, Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet

A monográfia-sorozat új kiadását a Külgazdasági és Külügyminisztérium mozdította elő, s a tárca jóvoltából kerülhetett most adományként a híres Germanicumba.

A Magyarországról és Közép-Európa más országaiból érkező papnövendékeknek római tanulmányaik idején otthont adó Germanicumban az utóbbi időkben az egyik legnagyobb nyelvi közösség éppen a magyar, hiszen az erdélyi és partiumi kispapok is közéjük tartoznak. Évtizedek óta gyarapítják a képzésüket és tanulmányaikat támogató magyar nyelvű könyvtárukat. A növendékek képviseletében Kovács Szabolcs diakónus köszönte meg az adományt.

A történelmi Magyarország vármegyéit és városait bemutató „Borovkszy” 26 kötetét egy angol nyelvű összefoglaló kötet egészíti ki. A magyar nemzeti összetartozást is bemutató mű a száz évvel ezelőtt elmúlt kornak is emléket állít, mely kor örökségének újrafelfedezése, s mindenekelőtt helytörténeti értékeinek tanulmányozása a Kárpát-medence népei közötti testvériség erősödését is szolgálhatja.

Kisléghi Nagy Ádám festménye a rangos vatikáni gyűjteményben

Az idén márciusban a Pápai Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választott Kisléghi Nagy Ádám szeptember 17-én adta át a Vatikánban egyik festményét.

Hagyomány ugyanis az akadémikusok körében, hogy taggá választásukkor egy szabadon választott alkotásukat az Akadémiának adományozzák. A XVI. század óta a legjelesebb művészek alkotásaival gyarapodó különleges gyűjtemény részben a római Pantheon emeleti helyiségeiben (az Akadémia székhelyén), részben a Kultúra Pápai Tanácsa palotájában nyert elhelyezést.

Kisléghi Nagy Ádám – a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra is utalva – eucharisztikus témájú festményét választotta ki a Pápai Művészeti Akadémia számára. A képet Pio Baldi elnök vette át, az eseményen jelen volt Mons. Kovács Gergely és Mons. Stefano Sanchirico, a Kultúra Pápai Tanácsa képviseletében, továbbá Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet, Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora, valamint – a művész barátai között – Fekete Róbert, Olaszfa alpolgármestere és Érszegi Márk Aurél követségi tanácsos. Kisléghi Nagy Ádámot elkísérte felesége, Kocsis Márta is.

A Keresztény Élet riportja nagykövetségünkről

A Keresztény Élet katolikus hetilap május 19-i számában, a római magyar jelenlétről készített sorozat részeként jelent meg egy összeállítás nagykövetségünkről Varga Gabriella tollából.

„Várjuk Ferenc pápát Csíksomlyón” – az erdélyi magyarság római bemutatkozása

Május 8-án a Római Magyar Akadémia Liszt-termében az erdélyi magyarságról szóló ismeretterjesztő előadásra került sor „Várjuk Ferenc pápát Csíksomlyón” címmel.

Tamási Zsolt marosvásárhelyi iskolaigazgató vetített előadása az erdélyi magyarságról

Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet bevezetőjét követően Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Teológiai Líceum igazgatója beszélt az erdélyi magyarságról, bemutatva a helyi katolikus egyház történetét, jelenlegi helyzetét, illetve az aktuális kihívásokat. Külön kiemelte a Batthyanyeum visszaszolgáltatásának, magának a marosvásárhelyi gimnáziumnak, illetve a csíksomlyói búcsú UNESCO-listáról lemaradásának eseteit.

Böjte Csaba testvér tanúságtétele Rómában

Böjte Csaba testvér – a jelenlevőket láthatóan megérintő – tanúságtétel keretében bemutatta az Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrejöttének történetét, tevékenységét, amit konkrét példákkal illusztrált. Az Alapítvány által gondozott gyermekekből álló Szent Ferenc Kiskórusa erdélyi népdalokat adott elő. A találkozót az „Ó én édes Jó Istenem” ősi székely himnusz zárta. Ezt az éneket aznap délelőtt Ferenc pápának is elénekelték a gyermekek, amikor az általános kihallgatás végén találkozhattak vele.

Szent Ferenc Kiskórusa erdélyi népdalokat énekel a Római Magyar Akadémián

Mindszenty-zarándoklat Rómában – Ferenc pápa Mindszenty vértanúságát méltatta

Szurovcev szobrászművészt, Romanek Etelka esztergomi és Fukszberger Imre csehimindszenti polgármestert
Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet mutatta be a Szentatyának (fotó: OR/Vatican Media)

A római magyar intézmények és közösségek által szervezett május 9-i Mindszenty-emlékmisére Magyarországról a Mária Út Egyesület a Magyarországi Mindszenty Alapítvánnyal közösen zarándoklatot vezetett. A zarándokok május 8-án délelőtt részt vettek az általános kihallgatáson a Vatikánban.


Ferenc pápa átveszi a Mindszenty-szobrot (foto: OR/Vatican Media)

A kihallgatás végén Romanek Etelka esztergomi polgármester asszony, Fukszberger Imre csehiminiszenti polgármester, Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány titkára, valamint Vlagyimir Szurovcev szobrászművész és Andrej Csizsik, a Békességszerzők és Béke Alapítvány elnöke, továbbá az orosz nagykövetségi tanácsos és Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar nagykövet külön találkozott Ferenc pápával, akinek átadták Szurovcev esztergomi Mindszenty-emlékművének kicsinyített mását az orosz és a magyar nép közötti kiengesztelődés jeleként, amit a pápa láthatóan nagyra értékelt.

A Szentatya tisztelete jeléül megcsókolja Mindszenty bíboros ereklyéjét (fotó: OR/Vatican Media)

A Mindszenty Alapítvány nevében Kovács Gergely egy márványlapba foglalt Mindszenty ruha-ereklyét adott át a Szentatyának. Ferenc pápa megcsókolta azt s kijelentette, hogy „Mindszenty egy vértanú volt!”

Santo Stefano Rotondo: Amato bíboros miséjén "Szent Ferenc Kiskórusa" énekelt (fotó: nagykövetség/Horváth Hajnalka)

Május 9-én délután a Santo Stefano Rotondo-bazilikában Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának nyugalmazott prefektusa vezette a szertartást, amelyen számos római magyar pap koncelebrált. A misét, melyen a Böjte Csaba árváiból álló „Szent Ferenc Kiskórusa” énekelt, a Mária Rádió élőben közvetítette.

Amato bíboros és az erdélyi árvagyermekek kórusa (fotó: nagykövetség/ÉMA)

Beszédében Angelo Amato bíboros örömét fejezte ki, amiért nemrég a pápa hivatalosan elismerte Mindszenty bíboros erényeinek hősies voltát, majd felhívta a figyelmet a csoda kieszközlésének fontosságára, valamint arra, hogy további feladatot jelent Mindszenty bíboros „életét, erényeit és életszentségét” a világgal is megismertetni. Beszéde további részében az immár Tiszteletreméltó címmel illetett bíboros életének erényes és önfeláldozó vonatkozásait emelte ki, megemlítve, hogy „nagyon szerette Egyházát és hazáját, védelmezte népét és hitét”, ezért „életszentsége a magyar egyházat nemesítve egyúttal az egyetemes Egyházat is meghatja és nemesebbé teszi”. Zárszóként Amato bíboros leszögezte: „fehérvértanúsága ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a hitük miatt üldözött és megölt számos mai keresztény vértanúsága”.

 A szentmise végén Dr. Németh Norbert atya, a Pápai Magyar Egyházi Intézet rektora mondott köszönetet Amato bíborosnak, a gyermekkórusnak, a jelen levő csoportoknak és vezetőiknek, továbbá a szentszéki diplomáciai testület megjelent képviselőinek, illetve Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövetnek.

A diplomáciai testület képviselői a Mindszenty-misén (fotó: nagykövetség/Horváth Hajnalka)