2016. január 13., szerda

Díjnyertes magyar alkotás a „100 betlehem” kiállításon


Az idén 40. kiadásához érkezett római „100 betlehem” kiállítás záró ünnepségén hat kategóriában 3-3 díjat osztott ki a zsűri.
 
Az idén Magyarország – a Magyar Kézművességért Alapítvány szervezésében, nagykövetségünk közreműködésével – kilenc alkotással képviseltette magát, összesen 34 ország 72 betleheme között.
Emléklap a kiállításról
 
A külföldi betlehemek kategóriájában a magyar betlehemek egyike, Szomor Ferencné alkotása, a III. helyezést érte el.

Szomor Ferencné alkotása
(foto: AMKA)


A zsűri indoklása szerint Szomor Ferencné természetes anyagok felhasználásával készült betleheme meleg emberséget sugároz. Mária karjában tartva mutatja meg a Kisjézust a világnak, s a Napkeleti Bölcsek mintegy védőpajzsként veszik körbe őt. A háttérben álló nyitott könyv mélységet ad a jelenetnek. Az alkotás egyszerre kifinomult és eredeti.

A kiállításról az olasz és a nemzetközi média az idén is nagy terjedelemben számolt be, hozzájárulva a magyar kézműves hagyományok megismertetéséhez.

 
A III. helyezés a magyar kézműves betlehemek rangos nemzetközi elismerését jelenti. A kiállításon történő puszta részvétel önmagában is elismerésnek mondható, hiszen a benevezett alkotások harmadát – az idén 167 alkotást – válogatta ki a zsűri a kiállítás számára. Éppen ezért minden résztvevő külön oklevelet kapott.

A díjat és az okleveleket a magyar résztvevők nevében, a nagykövetség részéről Érszegi Márk Aurél tanácsos vette át a január 11-i díjkiosztó ünnepségen Mariacarla Menaglia asszonytól, a kiállítás főszervezőjétől.


Az eseményről a Vatikáni Rádió magyar adása is beszámolt:
 


Újévi fogadás a Máltai Lovagrendnél


A Szuverén Máltai Lovagrend nagymestere, Fra’ Matthew Festing január 12-én fogadta a Rendnél akkreditált diplomáciai testületet az újévi jókívánságok átadása alkalmából.
(fotó: orderofmalta.int)
A helyszín a római Aventinus-domb ormán álló Villa Magistrale kápolnája volt.
 

A Lovagrend jelenleg 106 állammal és 30 nemzetközi szervezettel tart fenn diplomáciai kapcsolatokat (legutóbb, tavaly Grenadával vette fel a kapcsolatokat). Az elmúlt évben megfigyelőként bekapcsolódott a SICA (Közép-Amerikai Integrációs Rendszer) munkájába.
(fotó: orderofmalta.int)
 
A Nagymester angol nyelvű beszéde megtalálható a Rend hivatalos honlapján.
 
A Villa Magistrale bejáratánál

 

2016. január 12., kedd

A pápa évértékelő beszédéről

A pápa nemzetközi évértékelő beszédének kommentálására a katolikus sajtó rendszerint felkéri a Vatikánban akkreditált diplomatákat. Így volt ez idén is.
Az EWTN amerikai katolikus TV-adó – a svéd és az amerikai nagykövet mellett – Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar nagykövetet szólaltatta meg. (Ld. a híradás 7:00 percénél.)
A Vatikáni Rádiónak Érszegi Márk Aurél tanácsos adott interjút:
„Irgalmasság, családvédelem, migránskérdés: ezek alkották a pápa beszédének fő pilléreit a szentszéki diplomatáknak tartott év eleji audiencián. A találkozón jelen volt Érszegi Márk Aurél, a szentszéki magyar nagykövetség első beosztottja, Vatikán-szakértő. Megkértük, hogy stúdiónkban világítson rá a pápa beszédének főbb pontjaira, emelje ki azokat az összefüggéseket, amelyek nyomán kiderül, miként egyeztethető össze, és egyezik valóban a magyar és a szentszéki álláspont olyan fontos kérdésekben, mint a migránsok befogadása illetve az európai polgárok védelme.”
 
 

Újévi kihallgatás a nagyköveteknek - Ferenc pápa a migrációs válságról


A Szentszéknél akkreditált diplomáciai testületet január 11-én délelőtt fogadta Ferenc pápa a vatikáni Apostoli Palota ún. Királyi termében, melynek építése óta éppen ez az elsődleges funkciója: a pápa itt fogadja a legünnepélyesebb alkalmakkor az állami delegációkat és a követeket.

Magyarország részéről Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet és munkatársai, Érszegi Márk Aurél tanácsos és Mons. Tóth Tamás egyházi tanácsos vettek részt a kihallgatáson, melynek végén a Szentatya egyesével köszöntötte a jelenlevőket.

 
A Szentszéknél akkreditált nagykövetek és kíséretük a Királyi teremben
(fotó: Magyar Kurír)

Az újévi kihallgatás hagyományosan a pápa diplomáciai évértékelő beszéde is egyben. Az idei pápai évértékelő beszéd terjedelmileg is legfontosabb része a „súlyos migrációs válság” volt. A beszéd bővebb magyar nyelvű összefoglalója megtalálható a Vatikáni Rádió honlapján.

A migrációs téma kapcsán az alábbi főbb megállapítások emelhetők ki:

„Fájdalommal tapasztalni, hogy gyakran ezek a migránsok nem esnek a nemzetközi egyezmények által biztosított nemzetközi védelmi rendszer hatálya alá.

A migráció kiváltó okainak nagy részét „már régóta kezelni lehetett volna”, s így megelőzni a tragédiákat. Ma is „elejét lehetne venni a tragédiáknak s építeni a békét”, ez azonban „bevett szokások és gyakorlatok” megkérdőjelezésével járna a fegyverkereskedelem, a nyersanyagok és az energiaforrások felhalmozása, a befektetések, a korrupció, a pénzügyi politikák s a nemzetközi fejlesztések terén.

A migráció témájában a válsághelyzetre adandó azonnali válaszokon túlmutató közép- és hosszútávú programokat kell kidolgozni, melyek segítsék egyfelől a migránsok integrációját a befogadó országokban, másfelől szolidáris politikák révén előmozdítsák a származási országok fejlődését, anélkül, hogy „a segélyeket az adott népek kultúrájától ideológiailag idegen, vagy azzal ellentétes stratégiáknak és gyakorlatnak rendelnék alá”.

Sok elvándorló szívesen visszatérne saját országába, ha ott adva volnának a megfelelő biztonsági körülmények és létfeltételek.

Az Európát érintő migránsáradat „nem kevés kérdést vet fel a valós befogadási lehetőségekkel és az alkalmazkodási képességekkel, valamint a befogadó országok kulturális és társadalmi valóságának módosulásával kapcsolatban”.

„Hasonlóan fontosak a biztonsági aggodalmak” a nemzetközi terrorizmus terjedése miatt.

„Nem lehet eltekinteni a kapcsolódó kulturális vonatkozásoktól sem, kezdve a vallási hovatartozással. Az extrémizmus és a fundamentalizmus nemcsak a vallásnak hatalmi célból történő felhasználásában lelnek táptalajra, hanem az ideáloktól mentes ürességben és – vallási értelemben is – az identitásvesztettségben, mely drámai módon jellemzi az úgynevezett Nyugatot”.

„A migrációs jelenség tehát óhatatlanul felvet kulturális kérdéseket, melyeket nem lehet megválaszolatlanul hagyni.”

„Annak, akit befogadnak, kötelessége tiszteletben tartani az őt befogadó közösség értékeit, hagyományait és törvényeit.” A befogadó közösség pedig „arra hivatott, hogy értékelje mindazt, amivel minden bevándorló hozzá tud járulni az egész közösség javához”.

„Fontos, hogy a jelenlegi válság frontvonalában található országokat ne hagyják magukra, de ugyanilyen fontos, hogy a probléma által érintett minden ország – származási, tranzit- és befogadási ország – közötti őszinte és tiszteletteljes párbeszéd induljon, hogy nagyobb kreatív bátorsággal új és fenntartható megoldásokat keressenek.”

„A jelenlegi helyzetben nem lehet az egyes államok által egyénileg követett megoldásokban gondolkozni, mert az egyesek döntéseinek következményei óhatatlanul érintik az egész nemzetközi közösséget.”

„Meggyőződésem, hogy Európa számára – a maga nagy kulturális és vallási öröksége révén – rendelkezésre állnak az eszközök, hogy megvédje az emberi személy központi szerepét, továbbá megtalálja a helyes egyensúlyt saját állampolgárai jogainak védelme és a migránsok befogadásának és megsegítésének biztosítása között.”

2016. január 7., csütörtök

Megbízólevél-átadás a Szuverén Máltai Lovagrend Nagymesterénél


Egy hónappal ezelőtt, 2015. december 7-én nyújtotta át megbízólevelét Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet Őeminenciája Fra’ Matthiew Festing hercegnek, a Szuverén Máltai Lovagrend nagymesterének.

A római Nagymesteri Palotában lezajlott ünnepi eseményen részt vettek a Rend Szuverén Tanácsának tagjai, valamint Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Rend magyarországi nagykövete is.

A diplomáciai kapcsolatok 1990-ben történt felvétele óta Magyarországot hagyományosan szentszéki nagykövete képviseli a Szuverén Máltai Lovagrendnél.
 
 
(Fotók: SMOM)
 


2016. január 1., péntek

100 betlehem kiállítás Rómában

November 26. és január 10. között megtekinthető a római Piazza del Popolo kiállítótermeiben a „100 betlehem” kiállítás (Mostra 100 presepi). Az immár 40. kiadásához érkezett rendezvény világszerte nagy hírnévre tett szert, megnyitója a római advent nyitánya is egyben.
 
Az idén a szervezők 437 pályaműből választottak ki 167 alkotást, melyek Itália 15 tartományát és a világ 34 országát képviselik. A hat kategóriába sorolt betlehemek (külföldi; hagyományos; tájképi; fantázia; festmény; közösségi alkotás) legjobbjait a végén 18 díjjal ismerik el.
1993 óta nagykövetségünk felkérésére és közreműködésével, a Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) szervezésében, Magyarország is képviselteti magát a tárlaton.
A 40. "100 betlehem" kiállítás külföldi szekciója
Kiváló lehetőség, hogy ország-világ megismerhesse karácsonyi hagyományainkat. A kiállítás ugyanis minden évben nagy visszhangot vált ki a médiában, s nemcsak Olaszországban, hanem a világ számos más országában is, amint azt az esemény hivatalos Facebook-oldala is tanúsítja.


Magyar betlehemek a kiállításon