Olasz lap írása: "Így védi Magyarország a keresztény identitást"

Az Il Giornale olasz napilap "Cultura e Identità" mellékletében 2019. szeptember 5-án Federico Cenci tett közzé beszámolót a Budapest Forum for Christian Communicators első napjáról. Ennek fordítását közöljük.

* * *

Így védi Magyarország a keresztény identitást

Cultura e Identità, 2019. szeptember 5.
Federico Cenci

Ékesszóló kép fogadta a tegnap Budapesten megnyílt és szeptember 6-án záruló Christian Communicators Forumra összegyűlt résztvevőket. A magyar miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt bevezető beszéde elmondásakor egy oltárkereszttel ment fel a pódiumra. A hallgatóságnak elmondta, hogy a szakrális tárgy irodájában állandóan jelen van. Egyfajta mementója a magyar történelemnek, valamint olyan látható elköteleződés, amely átjárja napi politikai tevékenységét. Egy budapesti karmelita templomból származik, amelyet a szovjet megszállás alatt elfoglaltak és szétromboltak. Még ma is láthatóak rajta a kalasnyikov-lövedékek által okozott lyukak. Irodájába lépve a miniszterelnök-helyettest minden alkalommal emlékezteti hazájának a mongolok, törökök, szovjetek által okozott, évszázadok során elszenvedett szenvedésre és az üldöztetésre, és tükrözi a tényt, miszerint ma is résen kell lenni azon kihívásokkal kapcsolatban, amelyekkel a keresztényeknek szembe kell nézniük, hogy megvédjék magukat azoktól, akik ki akarnák oltani hitüket és kultúrájukat.

Ebbe a keretbe illeszkedik Magyarországnak az üldözött keresztények érdekében folytatott tevékenysége. 2016-ban egy külön államtitkárságot hoztak létre a közel-keleti keresztények védelmére a lerombolt templomok és egyetemek újjáépítésének finanszírozása révén. Ez a munka szorosan kapcsolódik a menekültek kezeléséhez. Megvédeni a keresztényeket szülőföldjükön és máshol, hozzásegíti őket, hogy ne vándoroljanak el. Semjén a migrációs hullám témájáról szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország hozzáállása a kérdéshez, annak ellenére, hogy azt ellentmondást nem tűrőnek festik le, a közjó védelmének logikáját követi. A kapuk megkülönböztetés nélküli megnyitása a belépő emberek becsapását is jelenti, hiszen az ország nincs abban a helyzetben, hogy bárkinek, aki csak átlépi határait, jövőt tudjon biztosítani. Továbbá ahelyett, hogy Európába hozzuk a „rendetlenséget”, jobb lenne azokban a térségekben rendet tenni, ahol ez hiányzik. Innen jön a javaslat, hogy hazájukban kell segíteni őket, de a szavakat követően tettekkel is. Semjén gyakran szembesül azzal a kifogással, hogy Magyarország miért a keresztényeket és nem bármely más vallási csoportot segít a Közel-Keleten. A miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy prioritást jelent, a közös vallásos hitből fakadó testvériség okán, és a diocletiánusi idők óta tartó üldöztetések jelentette közös múlt miatt is megsegíteni a keresztény közösségeket.

A kereszténység védelme melletti magyar elkötelezettség nemcsak a határokon túlra érvényes. Az elmúlt napokban Semjén egy kapuvári katolikus iskolai évnyitón elmondta, hogy Magyarországon jelenleg 1067 egyházi közoktatási intézményben 220.000 diák tanul. 2010 óta 2.800 szent épületet újítottak fel és 120-at építettek. „Magyarországon egyetlen templomot sem zártak be, vagy alakítottak át bevásárlóközponttá vagy mecsetté, ellentétben azzal, ami Nyugat-Európában történik” – mondta Semjén. A magyarok országa tehát a keresztény gyökerek védelmének élvonalában áll. A miniszterelnök-helyettesre utalva ezt hangsúlyozta Menczer Tamás külügyminisztériumi államtitkár is, aki kiemelte, hogy a keresztény értékek nem a múltat, hanem a jövőt jelentik. Elítélőleg szólt azokról, akik azt gondolják, hogy a kereszténység hangjának nincs helye a modern világban, pedig az alapvetően hozzá tud járulni a mai aktualitásokhoz az emberi kapcsolatokat, a családot, a hazát érintő kérdésekben. Menczer végül kijelentette, hogy a Keresztény Komunikátorok Fóruma nemcsak a gyakorló keresztényeknek szól, hanem mindazoknak, akik szerint bizonyos értékek megőrzése alapvetően fontos egy jobb jövő építéséhez.

(Fotó: bfcc.media)