Magyarország Szentszéki Nagykövetsége
április 7-én nemzetközi konferenciát szervezett „A romák helyzete Európában”
címmel. Megnyitóbeszédet mondott Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár asszony
(EMMI), a két fő előadást pedig Peter Turkson bíboros, a vatikáni
Emberi Fejlődés Dikasztérum prefektusa, illetve Franz Salm, a Szuverén Máltai
Lovagrend roma-ügyi nagykövete tartotta. Egyházi és világi szakértők, illetve
szentszéki nagykövetek konkrét helyzeteket és példákat emeltek ki az egyes
európai országok roma-integrációs gyakorlatából. A rendezvényt Ferenc pápa külön üzenetben köszöntötte.
Közzétesszük Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár beszédének magyar szövegét.
* * *
Eminenciás és Excellenciás Urak! Nagykövet Urak! Mélyen Tisztelt
résztvevők!
 |
| Langerné Victor Katalin a roma-integrációs konferencián roma népi motívumokkal díszített ruhában (Foto: Várhelyi K.) |
A romák közössége ma a legnagyobb olyan európai kisebbség, amelynek
tagjai évszázados vándorlás után szinte valamennyi európai országban jelen
vannak. Ugyanakkor nem rendelkeznek anyaországgal, egységesen használt
nyelvvel, és a kultúrájuk is széttagolt.
Ami a romák valamennyi népcsoportjában közös, az a számkivetettség, az
általános szegénység, a háttérbe szorulás, a jövőtlenség, és igen gyakran az
egyenlően gyakorolható jogok hiánya. A többségi társadalmak általában idegennek
és problematikusnak tekintik őket és csak kevésbé hajlandóak velük a
párbeszédre, s még kevesebbet tesznek a felemelkedésük érdekében.
Viszont a romák közössége számít az Istenhívő keresztények
szolidaritására és reménykedik az integrációban, a békében és a befogadásban.
Magyarországon kisebb-nagyobb sikerrel – más országokhoz hasonlóan - évtizedek óta különböző szintű programok működtek a roma népesség civilizációs viszonyainak javítására, elősegítve a tartós letelepedést, az oktatásban és a munka világában való részvételt. Természetesen születtek eredmények, de ma már a népszámlálási adatok szerint több, mint 300 ezer – szakma becslések szerint közel 700 ezer – roma személy helyzetében igazi, távlatos és tartósnak ígérkező pozitív változás csak 2010 után következett be.
A 2011-ben megszületett tudományos adatokon nyugvó Nemzeti Társadalmi
Felzárkózási Stratégia elsődleges célcsoportját a roma közösség alkotja. Ez
Európa legátfogóbb, már a végrehajtás fázisában lévő programja, s nem véletlen,
hogy valamennyi uniós ország mintának tekinti és ez alapján készítette el a
saját programját.
A mi stratégiánk fő beavatkozási területét képezi az oktatás, a
lakhatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, természetesen nem véletlenül a
keresztény lelkigondozás.
A Stratégiát és annak következetes
végrehajtását az a szemlélet hatja át, hogy nemzeti sorskérdés a szegénység
felszámolása, amelynek része a roma emberek társadalmi integrációja.
A szemléletváltó kormányzati munka egyik
kiemelkedő eredménye az, hogy sikerült kimozdítania a mélyszegénységben élők
jelentős részét a passzivitásra ítélő, segélyezési rendszer zárt, szegénységi
csapdába szorított helyzetéből, és ezzel összefüggésben meg is kezdődött az
aktivizálás folyamata.
A kormány a szegénységben, szocializációs és
életmódbeli hátrányokkal élő cigány és nem cigány magyarok humán tőkéjének
növelését, oktathatóságuk és foglalkoztathatóságuk erősítését tűzte ki célul. A
végső cél a szegénység leküzdése, és ennek a törekvésnek az első eredményei már
mérhetők.
A Stratégia világossá tette azonban, hogy a
társadalmi felzárkózás intézkedései széleskörű változásokat csak középtávon és
hosszútávon nyolc–tíz év távlatában hozhat. Részeredményekről azonban már most
is beszámolhatunk.
Ezt megelőzően még nem volt olyan romákkal
kapcsolatos kormányzati szakpolitika Magyarországon, amely minden évben számot
adott volna az elvégzett munkáról. 2010 óta azonban a kormány évről évre
beszámolót készít az Intézkedési Tervről, és válaszokat ad, hogy megfelelően
tervezte-e a forrásokat, azok eljutottak-e a szegényekhez, rászorulókhoz,
romákhoz. A Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia alapján készült Intézkedési
Terv egyértelműsíti, hogy mire kell költeni, ki a felelőse, mik a konkrét,
számszerű, közösen teljesítendő célok, amelyekről minden évben számot is kell
adni.
Az Intézkedési Terv ellenőrzött módon látja
el feladatokkal a teljes magyar közigazgatást, a tudományos, szakmai és
érdekképviseleti rendszert oly módon, hogy a munkafolyamatok minden szintjén
bevonja a roma közösség tagjait.
Mióta felzárkózásról és cigányügyről szó van
Magyarországon, még soha nem vettek részt úgy cigány emberek a saját sorsuk
alakításában, mint most.
Egyedülálló magyar sajátosság az is, hogy a foglalkoztathatóság
előmozdítása és a jövő megalapozása érdekében a legkisebb gyermekkortól az
egyetemi képzésekig kiépült a romák oktatási felzárkózását segítő programok egymásra
épülő rendszere. A korai fejlesztés érdekében nálunk például már 3 éves kortól
kötelező az óvodáztatás, amelyben így Magyarország már az elsők között jár,
hiszen a roma gyerekek több, mint 90 %-a rendszeresen részt vesz az óvodai foglalkozásokon.
A közoktatás minden szintjén tucatnyi, valóban sikeres felzárkózást és
előrelépést segítő programot működtetünk.
Az is szintén egyedülálló, hogy Magyarországon már évek óta több száz
hallgatóval működik összesen hét bentlakásos keresztény és további 4 civil roma
szakkollégium, amelyekben a római és görögkatolikus, valamint református és
evangélikus közösségek segítik a felzárkózást, a főiskolai és az egyetemi
tanulmányokat. Ezekben a keresztény roma szakkollégiumokban természetesen intenzív
lelkigondozás is zajlik annak érdekében, hogy létrejöhessen egy együttműködő,
párbeszédre kész keresztény vallású roma értelmiség.
A közös munka legkiemelkedőbb eredménye, hogy Európában ma már
Magyarországon van a legmagasabb roma foglalkoztatási ráta, a maga 44 %-val.
A magyar parlament és nemzetközi szervezetek által ellenőrzött
stratégiánk kidolgozásában és végrehajtásában két elvi jelentőségű
szemléletváltás is megvalósult. Az egyik az, hogy a program minden egyes
részletében részt vesznek a roma közösség tagjai és szervezetei.
A kormány fontosnak tartja a kapcsolattartást
a felzárkózásban aktív, a terepen végzett segítséget adó roma és nem roma
szervezetekkel: a szakpolitika eredményessége a megvalósítókkal való jó
kapcsolatot is tükrözi. A véleménynyilvánításnak minden témában megvan a
lehetősége, a „semmit rólunk, nélkülünk”-elv alapján.
A másik kifejezetten magyar megoldás: az, hogy az egyházak és kormány
közös kezdeményezésére a magyar keresztény közösségek aktívan, gyakorlatiasan
és állandó jelleggel részt vállalnak a közös munkából.
A Magyar katolikus Püspöki Kar külön roma pasztorációs tisztséget hozott
létre. Roma referenseket a protestáns testvéregyházak is kineveztek, akik a
katolikusokkal egyetértésben végzik a lelkigondozást és gyakorlatiasan segítik
a társadalmi befogadást.
A munka természetesen tovább folytatódik. Továbbra is megkülönböztetett
figyelemmel vagyunk a katolikusok és más keresztény közösségek romákat segítő
munkájára.
Azért tartjuk ezt fontosnak, mert egyrészt az egyházak hosszú távon fenn
tudják tartani a belső motivációt, a hitéleti értékek mentén megtanítanak erőt
meríteni, másrészt pedig, ha szükséges, az életvezetési nehézségek leküzdésére
újra és újra operatív, a gyakorlati elintézést szem előtt tartó támogatást is nyújtanak
a hozzájuk forduló embereknek.
Az egyházak missziós tevékenységük során elérik a cigány közösségek
tagjait, életük megváltozásának lehetőségét tárják fel előttük. Lelkigondozást,
útmutatást nyújtanak nekik és motiválják őket, hogy lépéseket tegyenek a jobb
élet megvalósítására. A missziós tevékenység eredményeként jelentkező hiteles
pozitív cigány minták rendkívüli társadalmi folyamatok elindítására képesek a
cigány közösségen belül és a többségi társadalomban egyaránt.
Végezetül külön is köszönetet szeretnék mondani Magyarország vatikáni
nagykövetének, Dr. Habsburg – Lotharingiai Eduárdnak, hogy az általa szervezett
római Roma Nap előestéjére megszervezte ezt a roma-integrációs konferenciát.
Megköszönve a megtisztelő lehetőséget Isten áldásában bízva remélem,
hogy ez a roma közösség felzárkózásáért keresztény elköteleződéssel végzett
munka tartós és eredményes lesz.
 |
| A konferencia az NKA támogatásával valósult meg |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése