Kelet-közép Európa országaira zarándokszemmel
is lehet tekinteni – ezt volt hivatott érzékeltetni az a nemzetközi
konferencia, amit május 15-én a Római Magyar Akadémia palotájában rendezett hat
ország vatikáni nagykövetsége. Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország,
Szlovákia és Szlovénia mutatkozott be az olaszországi szakmai közönség előtt, a
magyar V4 elnökség és a Kulturális Örökség Európai Éve jegyében.
 |
| Navracsics Tibor EU biztos, Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet, Mons. Rino Fisichella érsek |
Köszöntőjében Dr. Habsburg-Lotharingiai
Eduard magyar szentszéki nagykövet vázolta a konferencia indokát és céljait:
térségünk országai közös történelmi tapasztalattal és hasonló kulturális
örökséggel rendelkeznek, melynek a vallási örökség fontos részét képezi. Mégis,
kevéssé ismernek bennünket ebből a szemszögből.
A Szentszék nevében felszólaló Mons. Rino
Fisichella, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa elnöke a kegyhelyekért felelős
vatikáni dikasztérium vezetőjeként aláhúzta, hogy a kegyhelyek az új
evangelizáció kiemelkedő helyszínei lehetnek. Hiszen lelki és kulturális
dimenzióval egyaránt rendelkeznek, s a látogatókat mindkettő képes
megszólítani. Sok esetben e szent helyek az ország történelmének és
identitásának is jelképes helyszínei, ugyanakkor szerves részét képezik az
emberek hétköznapjainak is.
A konferencia témájának európai dimenzióját
és fontosságát tanúsította Navracsics Tibor, az Európai Bizottság nevelési,
kulturális, ifjúsági és sportügyekért felelős tagjának előadása is. Az idén
zajló Kulturális Örökség Európai Évének éppen az a célja, hogy az identitást és
az életformát is meghatározó kulturális örökséget közelebb vigye az emberekhez,
ne csak óvja, hanem innovatív módon hasznosítsa is azt. Erre pedig a vallási
turizmus természetéből fakadóan is hivatott. „A kereszténység kulturális
örökségünk szerves részét képezi”, mely hozzájárult ahhoz is, hogy az európai
terv olyan értékekre épüljön, mint a szeretet, a tisztelet és a tolerancia –
jelentette ki Navracsics Tibor. S ma is elősegíti annak megértését, ami közös
az emberekben, s egyúttal képes előmozdítani a különbözőségek elfogadását és
értékelését is. A kegyhelyek és zarándokutak szépsége összehozza nemcsak a
keresztényeket, hanem elősegíti a másvallású, vagy éppen nem hívő emberekkel
való találkozást is, s így a kultúrák és vallások közötti párbeszéd helyszínei
is lehetnek. Mindez pedig segíti a valódi közösségépítést – visszhangozta a
maga megközelítésében az EU képviselője a Szentszék felelősének szavait.
 |
| Mons. Melchor Sánchez (Kultúra Pápai Tanácsa) felszólalása |
A vatikáni kulturális szaktárcát Mons.
Melchor Sánchez de Toca, a Kultúra Pápai Tanácsa helyettes titkára képviselte,
aki felszólalásában ugyancsak a zarándokutak kultúraközvetítő és közösségépítő
szerepét hangsúlyozta, méltatva a konferencián bemutatkozó országok meglevő
kezdeményezéseit. Don Gionatan De Marco atya az Olasz Püspöki Konferencia
zarándoklatokért és turizmusért is felelős szakbizottságának vezetőjeként tartott
előadást a rendezvényen. Ismertette az olasz egyház új kezdeményezését, az
Egyházi Kulturális Park modelljét, mely a kisebb, helyi jellegű látnivalók és
kegyhelyek integrált bemutatását és hasznosítását hivatott előmozdítani,
együttműködésben az önkormányzatokkal, egyházmegyékkel és civil szervezetekkel,
helybeni munkalehetőségeket is biztosítva. „Az Evangélium felszabadító üzenete
a kövek és műkincsek szépsége által is képes minden kor emberét megszólítani,
hiszen azok létrejöttét mindig is az Örömhír továbbadásának szándéka motiválta.
Éppen ezért felelőssége a keresztény közösségnek megőrizni, fenntartani és
bemutatni saját kulturális örökségét” – mutatott rá De Marco atya, hozzátéve,
hogy a kereső, a hétköznapok rohanásából kiszakadni vágyó emberekkel való
találkozás lehetősége révén ez egyúttal a Ferenc pápa által szorgalmazott
„önmagából kilépő Egyház” útja is.
 |
| A konferencia záró panelbeszélgetésének résztvevői |
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a maga
lelkipásztori és gyakorlati tapasztalataiból kiindulva P. Robert Bahčič
ferences atya, a szlovéniai Brezje Mária-kegyhely rektora: nemcsak a
zarándokok, de az „egyszerű” turisták megfelelő fogadása is a misszió, az
evangelizáció lehetőségét teremti meg.
A Mária Út képviseletében felszólaló Bodor
Gergő bemutatta a magyar kezdeményezésű máriás zarándokút-hálózatot és annak
különböző rendezvényeit. Köztük a Mária Maratont és az Egy Úton zarándoklatot,
melyek mind a vallási kulturális örökség innovatív hasznosításának módját is
jelentik.
Dr. Boros Emese, a Külgazdasági és
Külügyminisztérium turizmusdiplomáciai miniszteri biztosa a magyar V4 elnökség
nevében köszöntötte a résztvevőket, s ismertette a magyar elnökségi
prioritásokat, melyek egyik pontja éppen a térségbeli vallási turizmus
fejlesztése, amint arról a március 27-én Gödöllőn megtartott magas szintű
kormányközi találkozón is szó esett.
A téma iránti kormányzati figyelmet tükrözte
Luboš Rosenberg, a cseh állami turisztikai ügynökség milánói irodavezetőjének
előadása is, mely Csehországot mint fejlődő vallási turisztikai célpontot
mutatta be.
 |
| P. Orosz Lóránt OFM előadása |
A hat országot nemzeti kegyhelyeik rektorai,
illetve egyetemi tanárok, a téma szakértő kutatói mutatták. Dr. Barbara
Strzałkowska, a varsói Cardinal Stefan Wyszyński Egyetem tanára Lengyelország
zarándokhelyeit ismertette, Dr. Alena Piatrova, a
Szlovák Nemzeti Múzeum munkatársa a szlovákiai máriás lelkiségre
összpontosított. Dr. Jana Michalčakova, az olomouci Palacky Egyetem tanára
elsősorban a velehradi nemzeti kegyhely történeti és művészi értékeit elemezte.
Dr. Snježana Husinec, a zágrábi egyetem tanára Horvátország vallásos
történelmét mutatta be, míg Andreja Eržen Firšt, a brezjei látogatóközpont
vezetője a szlovén nemzeti kegyhelyről és országa vallási szokásairól beszélt.
Magyarországot P. Orosz Lóránt szentkúti kegyhelyigazgató mutatta be, aki
mindhárom nemzeti Mária-kegyhelyünkről szólt: Szentkútról, Máriapócsról és
Csíksomlyóról.
A beszámolókból kirajzolódtak az egyes
országok történelmi, nemzeti, kulturális sajátosságai, úgymint a kereszténység
felvételének mozzanatai, vagy a nemzeti szentek hatása. Ugyanakkor nyilvánvalók
voltak a jelentős közös vonások is. Mindenekelőtt a máriás lelkiség, hiszen
Magyarország mellett Horvátország és Szlovákia is pátrónájaként tiszteli a
Szűzanyát. Vagy éppen az idegen megszállások és diktatúrák hatásai. Így például
a török elleni küzdelemé, melynek következtében a középkori vallási kulturális
örökség jelentős része megsemmisült. De közös vonásként jelentkezett a barokk
kori fellendülés, amit a Habsburg-uralkodók politikája is előmozdított. Sajátos
közös vonás a huszadik századi diktatúrák vértanúinak öröksége, amelynek
feltárása még folyamatban van. Elég a közelmúltban avatott boldogokra és
szentekre gondolni, vagy a még zajló eljárásokra: magyar részről például Boldog
Brenner János, Apor Vilmos, Salkaházi Sára vagy éppen Mindszenty József bíboros
alakjára. További közös vonásként rajzolódott ki Szent II. János Pál hatása,
aki mind a hat országot felkereste, nem is egyszer, s aki a pápák közül talán a
leginkább meg tudta érteni ezen nemzetek történelmét és lelkületét. Az ő
emlékezete elevenen él mindenütt, ami a legújabb műalkotások képében is testet
ölt.
Mindvégig érdeklődéssel követte az
előadásokat a Római Magyar Akadémia nagytermét megtöltő, elsősorban olasz szakmai
közönség: egyházi intézmények és szervezetek képviselői, zarándokirodák és
kegyhelyek, egyházi könyvkiadók és szakfolyóiratok munkatársai. A magyar
nagykövetség által elindított, a többi ország nagykövetsége által pedig
lelkesen felkarolt rendezvény úgy tűnik, elérte azt a fontos célját is, hogy az
érintett országok illetékesei megismerjék egymást, s elkezdjenek közösen
gondolkodni a népeinket összekötő vallási örökség megbecsülésén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése