Verancsics
Faustus életét és műveit bemutató kiállításnak ad otthont a Római Magyar
Akadémia 2018. november 13. és december 7. között. A horvát és a magyar
szentszéki nagykövetség együttműködésében megvalósuló tárlat a Horvát Műszaki
Múzeum és a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár anyagaira épít.
Verancsics
Faustus a XVI-XVII. század fordulóján élt jeles horvát-dalmát humanista tudós,
műszaki író, feltaláló, nyelvész volt, akinek élete és tevékenysége nagyrészt
Magyarországhoz kötődött. 1551-ben született Šibenik városában. Humanista
nevelést tízéves korától, Pozsonyban kapott nagybátyjának, Verancsics Antalnak
köszönhetően, aki szintén neves diplomata, humanista gondolkodó, esztergomi
érsek és Magyarország prímása volt. Később filozófiát és jogot tanult
Padovában, 1575-ben pedig a római Szent Jeromos Testvérület tagjává lett. 1578-ban
újra áttelepült Magyarországra, a pozsonyi családi házba, ott házasodott meg, s
ez volt otthona a következő negyedszázad folyamán, bár hivatása időnként
máshová szólította. II. Rudolf király 1579-ben magyar kancellárjává nevezte ki,
Verancsics ezidőtájt mélyült el a természettudományi és műszaki tanulmányokban.
Valamint ebben az időben pár éven keresztül veszprémi várkapitány is volt,
hiszen kezdetben katonai pályára készült, s többek közt ez az időszak is
hozzájárult műszaki érdeklődésének kialakulásához.
1594-1598.
között Dalmáciában és Itáliában élt és összeghasonlító lexikográfiával
foglalkozott, amelynek eredményeként kiadta közel 6000 szavas ötnyelvű (latin,
olasz, német, horvát, magyar) szótárát (Dictionarium quinque nobilissimarum Europae linguarum), ami a második legrégebbi nyomtatott magyar
szótárnak számít.
A mű
érdekessége, hogy függelékében 400 szópárt közöl, melyek alakja a horvát és a
magyar nyelvben hasonló, így ez az első magyar kezdeményezés egy etimológiai
szótár létrehozására.
Felesége
halálát követően egyházi pályára lépett, s 1598-ben a király csanádi püspökké
nevezte ki, ami a török hódoltság miatt puszta címnek számított. Magyarország
és Erdély királyi tanácsosa is volt egészen 1605-ig, amikor végleg elhagyta a
királyi udvart és Rómában belépett a barnabita rendbe.
Római
évei során a gépezetek és építészeti témák iránt érdeklődött, és megismerkedett
Leonardo da Vinci rajzaival. Ezekből merített ihletet legjelentősebb művéhez, a
Machinae Novae elkészítéséhez
(Velence, 1615), amely rendkívüli történelmi-kulturális értékkel bír, és amellyel
Verancsics bekerült a modern mérnökök és építők előfutárainak sorába. Művében
56 különböző típusú gépezetet és műszaki építményt mutat be, amelyeket 49
nagyméretű rajzzal továbbá latin, olasz, spanyol, francia és német nyelvű
magyarázattal is ellát. A tervek csak elméleti szinten kerültek bemutatásra a
megépítésükhöz, megvalósításukhoz szükséges fizikai, műszaki ismeretek
hiányában, melyek csak később, az 1700-as években álltak rendelkezésre. Ez is
mutatja, hogy Verancsics elképzelései sokszor megelőzték korukat, mivel
felülmúlták saját megvalósításuk lehetőségét. A Machine novae ma is nagy technika-, civilizáció- és kultúrtörténeti
jelentőséggel bíró műnek számít.
Verancsics
Fausztusz 1617-ben, 66 éves korában hunyt el Velencében. Végakarata szerint a
dalmáciai szülővárosa melletti Prvić-sziget Könyörülő Szűz Mária-templomában
helyezték örök nyugalomra.
Verancsics
a Machinae novae (Új gépek) c.
művében tette közzé tudomány- és találmánytörténeti értékkel bíró legfontosabb
műszaki alkotásainak rajzait, melyek között malmok, hidak és különböző műszaki
építmények szerepelnek. Legfontosabb művei – a Machinae novae mellett – a Dictionarium quinque nobilissimarum Europae linguarum (Európa öt igen nemes nyelvének szótára),
valamint a Néhány kiválasztott szűz élete
és az Ethica christiana című
lelkiségi munkái, továbbá a Logica c.
bölcseleti írása és a Verancsics Antal
élete, valamint a Historia Illyrica
című történeti munkája.
A Római
Magyar Akadémia kiállításán többek között könyveinek reprintjei és
találmányainak makettjei szerepelnek, a kapcsolódó ismertető tablókkal. A Machinae novae digitális verziója is
megtekinthető lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése