Miniszteri látogatás Tolentinóban – Andrea Carradori, a Szent Szív Testvérület perjelének üdvözlőbeszéde

Andrea Carradori, a tolentinói Szent Szív Testvérület perjele az alábbi beszéddel köszöntötte városukban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert március 8-án.

A tolentinói Szt. Szív templomnál felirat hirdeti a magyar kormány támogatását

 

* * *

 

A Magyar Kormány december 16-i határozatát nemes szavak kísérték, melyek megérdemlik, hogy márványba véssék őket: „Európa jövőjét egyedül az szolgálhatja, ha visszatalál keresztény értékeihez, amik ma is a legfontosabb közösségteremtő erőt jelentik egy település és egy ország számára. Ehhez pedig arra van szükség, hogy ugyanazzal a természetességgel állítsuk helyre Isten házát egy földrengés után, mint ahogy ezt saját hajlékunkkal is tennénk.”

Szükségtelen minden további hozzáfűznivaló annak az örömnek kifejezésére, amely bennünket eltölt azt olvasván, hogy Magyarországon a keresztény öntudat nem szégyen forrása, vagy esetlegesen ennél is rosszabb, tiltott; hanem ellenkezőleg, egy nép büszkén vállalja keresztény mivoltát és Isten áldását kéri.

Amint azt Magyarország 2012-es Alkotmányában olvashatjuk: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.” […] „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.”

A tolentinói Szent Szív templomban
(Fotó: Cronache Maceratesi)

A földrengést megelőzően városunk történelmi belvárosa jelentős, zarándokokat és turistákat vonzó vallási és művészeti örökséggel bírt: a San Catervo templom, a város védőszentjének társszékesegyháza csakúgy, mint a Szent Miklós-bazilika, az egész világon ismertek. Továbbá a Szent Ferenc és a Szent Kereszt templomok, a Madonna della Tempesta-kegyhely és a Jézus Szent Szíve templom, mely utóbbit Vincenzo Maria Strambi megyéspüspök mentett meg a pusztulástól a napóleoni eseményeket követően, és amelyet Jézus Szent Szívéről nevezett el, rábízván az őáltala alapított testvérületre.

Szeretett Ferenc pápánk kedves szavával élve „híd” veretett a szolidaritás és közös hit nevében városunk és a nemes Magyar Nemzet között. A Pápai Államtitkárság ezen „dicséretes esemény” alkalmából levélben adott hangot ad a kezdeményezés feletti örömének, amely az európai államok közötti szolidaritás értékes megnyilvánulása, szembesülvén  a földrengés következményeivel, a tragédiával, amely  keményen sújtotta Tolentino vallási, történelmi és művészeti hagyatékát.

A földrengésbiztossá tétel és a templom, valamint a lelki  és iskolaidő utáni felfrissülésre szánt, több plébániát kiszolgáló oratórium helységeinek újjáépítését célzó munkálatokat  a maguk szakterületének kiválóságaira, Gianfranco Ruffini mérnökre és Massimo Fiori építészre bíztuk. Személyükben a kimagasló szakmai elkötelezettség és a régiónk kincsei iránti szenvedély egyesül.

Ezúton mondok újból köszönetet a Külügyminiszter Úrnak, a kiváló parlamenti képviselőknek, a Magyar Kormánynak és mindenekelőtt Orbán Viktor Miniszterelnök Úrnak, akit érdemeinek elismeréseképpen, egyházmegyénkkel egyetemben,  a Nemzetközi „Regina Elena, regina della carità” díjjal jutalmaztak. Végül engedjék meg, hogy külön hálámat fejezzem ki  Magyarország főkonzuljának, Dr. Timaffy Juditnak, aki emberségével és lelkiségével mellettünk állt e nehéz időkben és Őexcellenciájának, Habsburg-Lotharingiai Eduardnak, Magyarország Szentszéki Nagykövetének, aki két alkalommal is felkerese városunkat.

(fordította: Herczeg Adrián)

Találkozó a tolentinói polgármesteri hivatalban
(fotó: Cronache Maceratesi)

 

Szijjártó Péter külügyminiszter látogatása Tolentinóban

Március 8-án Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felkereste a közép-itáliai Tolentino városát, ahol a magyar kormány támogatásának köszönhetően a következő hónapban elkezdődhet a Szent Szív és Szent Benedek templom helyreállítása.

A polgármesteri hivatalban Giuseppe Pezzanesi polgármester, Emanuele Della Ceca alpolgármester, Roberta Preziotti megyei prefektus, Nazzareno Marconi maceratai püspök, Andrea Leonesi plébános és Andrea Carradori, a Szent Szív Testvérület perjele fogadta.

 

Tolentinóban (fotó: Cronache Maceratesi)

 

Pezzanesi polgármester kijelentette, Tolentinó közössége mindörökre hálás a magyar kormánynak a támogatásért, amivel hozzájárul a város kulturális és lelki értékei megmentéséhez. Elmondta továbbá, hogy a város 9000 lakosa maradt fedél nélkül a földrengés következtében, akiknek mintegy fele több évre is ideiglenes lakásokban kényszerül élni.

Mons. Nazzareno Marconi megyéspüspök felhívta a figyelmet, hogy a 2016 nyarán és őszén történt földrengés következtében a kisváros minden temploma használhatatlanná vált, s éppen ezért nagy jelentősége van, hogy magyar kormány támogatásának köszönhetően várhatóan már idén ősszel újra megnyílhat az első belvárosi templom a hívek számára.

 

A tolentinói polgármesteri hivatalban
(foto: Cronache Maceratesi)

 

Szijjártó Péter külügyminiszter az alábbi szavakkal indokolta a magyar kormány gesztusát:

„Magyarország Kormányának meggyőződése, hogy sem Magyarországnak, sem Európának nincs jövője a kereszténység nélkül. Nem szabad ezért szégyelleni keresztény hitünket, hanem inkább bátran meg kell azt vallani. A keresztényellenesség az utolsó elfogadott előítéletnek tűnik és a világon a kereszténység a legüldözöttebb vallás. Ezért figyel oda a magyar kormány a bajban levő keresztényekre, s különösen is a közel-keleti keresztényekre, akiket az elmúlt időszakban többféleképpen is segítettünk. Amikor Önök, tolentinóiak hozzánk fordultak segítséget kérve a földrengésben megsérült templomuk számára, nem sokat gondolkoztunk rajta. Megtiszteltetésnek érezzük, hogy hozzánk fordultak, s hogy Olaszországban tudják, Magyarországon erősen keresztény politikát folytatunk. Nem akartunk csalódást okozni.

Én a bencésekhez jártam iskolába, ezért személyes megtiszteltetés is, hogy egy olyan templomon segíthetünk, amelynek egyik védőszentje Szent Benedek. Köszönjük szépen, hogy a veronai busztragédia áldozataiért misét mutattak be. Éppen Veronából jövök, ahol köszönetet kívántam mondani a buszbaleset kapcsán a mentésben résztvevőknek. Az olasz és a magyar nép közti barátságot szorosabbra fűztük: a barát akkor mutatkozik meg igazán, ha baj van. Önök ezt megmutatták s mi is megpróbálunk hasonlóan cselekedni. Talán tényleg nem véletlen, hogy zászlóinknak ugyanazok a színei.”

 

A Szent Szív templomban (foto: Cronache Maceratesi)

 

Pezzanesi polgármester és Carradori perjel vezetésével a miniszter és kísérete, köztük Paczolay Péter római és Habsburg-Lotharingiai Eduard vatikáni nagykövettel, megtekintette a Szent Szív és Szt. Benedek templomot, tájékozódott a földrengés okozta károkról és a munkálatok kezdetéről, valamint találkozott a környéken élő magyarokkal.

 

 

 

Twitter-diplomáciáról a Vatikánban

A Szentszék Kommunikációs Titkársága és a Brit Szentszéki Nagykövetség szervezésében március 3-án „Twitter-diplomáciai” konferenciára került sor a Vatikánban.

Twitter-diplomáciai konferencia a Vatikánban (foto: Twitter)

A szűk körű találkozón részt vett Greg Burke pápai szóvivő, Giovanni Maria Vian, a L’Osservatore Romano vatikáni napilap főszerkesztője, Alessandro Gisotti, a Vatikáni Rádió főszerkesztő-helyettese, továbbá az Emberi Fejlődés Dikasztériuma humanitárius, valamint migrációért felelős részlegének képviselője, illetve a Kultúra Pápai tanácsa vezető tisztviselője.

Rajtuk kívül – többek között – Sally Axworthy brit, Irena Vaisvilaite litván, Pierre-Yves Fux svájci, Jaime de Bourbon Parme holland és Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar vatikáni nagykövet, akik munkájuk során maguk is aktívan kihasználják a Twitter adta lehetőségeket.

A résztvevők azt elemezték, hogyan tudja az Egyház és a Szentszék a közösségi média potenciálját saját üzenetei közvetítésére használni, illetőleg, hogyan hat mindez a diplomáciai munkára. Az eseményről beszámolt a Vatikáni Rádió olasz és angol adása, valamint a Zenit hírügynökség német oldala. Habsburg nagykövettel interjút készített a Katolisch.de német katolikus internetes portál is.

Római imádság a veronai baleset áldozataiért

A római magyarok január 21-én este a Magyar Akadémia előtt gyújtottak gyertyát a tragikus veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.

Gyertyagyújtás a Római Magyar Akadémiánál

 

A Palazzo Falconieri homlokzatát díszítő Magyarok Nagyasszonya képnél a Pápai Magyar Intézet hallgatói vezették az imádságot.

Január 24-én, kedden reggel 8-kor a Szent Péter-bazilika altemplomában található magyar kápolnában a veronai baleset áldozataiért mutatnak be szentmisét.

Zene és Egyház –Egyházzenei tudományos konferencia a Vatikánban

Szent Cecília - Hajnal János alkotása
(Kultúra Pápai Tanácsa gyűjteménye)

„Zene és Egyház: 50 éves a Musicam Sacram k. instrukció” címmel szervez konferenciát a Kultúra Pápai Tanácsa 2017. március 2-4 között a római Augustinianum Kongresszusi Központban.

A vatikáni dikasztérium által kezdeményezett program tudományos elmélkedést kíván ösztönözni – zenei, liturgikus, teológiai és fenomenológiai szinten – azzal a céllal, hogy a keresztény kultusz, mint Isten dicsőítésének kifejeződése számára új irányokat, lehetőségeket mutasson zenei szinten.

A konferencia főbb céljai között szerepel: az egyháztörténelemben mindig jelenlévő zene aktualitásáról való elmélkedés; továbbá 50 évvel a „Musicam Sacram” (1967) k. istrukció megjelenését követően az egyházzene koncepciójában történt paradigmaváltás súlyának értékelése;

az egyházi ünnepélyes dicsőítés legmegfelelőbb zenei nyelvezeteinek megismerése; az egyházzenész szerepének és elhelyezkedésének vizsgálata a nemcsak római ritusú zenei hagymányokra való kitekintéssel; a mélyreható zenei képzés szükségességére való felhívás.

Az esemény résztvevőit a Szentatya is fogadja, továbbá vesperásra kerül sor a Sixtus-kápolnában és szentmisét tartanak a Szent Péter-bazilikában.

A konferencián számos neves egyházi, nemzetközi szakértő is előadást tart, köztük a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke, Gianfranco Ravasi bíboros, Alois testvér, a Taizéi Közösség perjele és Michele Dall’Ongaro, az Accademia Nazionale di Santa Cecilia elnöke,

Az eseményre a Pápai Szent Anzelm Egyetem – Pápai Liturgikus Intézet, valamint a Pápai Egyházzenei Intézet együttműködésével kerül sor.

A program a püspöki konferenciák és szerzetesrendek képviselőinek, zenészeknek, a liturgikus zene kurátorainak, egyesületeknek és mozgalmaknak szól elsősorban.

Jelentkezési határidő: 2017. február 11., a részvételi díj: 30 euró/35 dollár, diákoknak: 10 euró.

 

További információ és jelentkezés a Kultúra Pápai Tanácsa honlapján.

Magyar segítség a tolentinói Szent Szív templom helyreállításához

A 2016. október 30-i földrengés által súlyosan érintett Tolentinóban nagy hálával fogadták a hírt, hogy a Magyar Kormány pénzügyileg támogatni fogja a város Szent Szív templomának helyreállítási munkálatait. Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet december 14-én és december 26-án személyesen kereste fel Tolentinót, hogy meggyőződjön az ottani állapotokról s felvegye a kapcsolatot a Szent Szív Testvérülettel (akiket viseletük miatt „Zsákosoknak” is neveznek). Az elmúlt időszakban a helyi sajtó és a katolikus média jelentős teret szentelt a magyar támogatásnak.

 

 

Szentévi mérleg

Első kézből az Irgalmasság Szentévéről

Interjú Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértővel, a Szentszéki Magyar Nagykövetség tanácsosával

(Élünk. A Budaörsi Római Katolikus Plébánia lapja, 2016. december 25., XVII. évf. 2.)

Hogyan látta Rómában az Irgalmasság Évének eseményeit, mennyire mozgatta meg az esemény pl. a fővárosban élő lakosságot?

Az Irgalmasság Szentéve valóban rendkívüli volt – min­denekelőtt abban az értelemben, hogy a „rendes”, tehát 25 évenként esedékes szentévek között hirdette meg a pápa. Szándéka szerint ez a szentév amolyan „glocal” volt, tehát egyszerre globális, vagyis az egész világon hasonló­képpen megünnepelt, s ugyanakkor helyi jellegű, vagy inkább „decentralizált”. Ez utóbbi alatt főként azt kell érteni, hogy minden egyházmegyében lehetőség volt szentkaput nyitni, ami az elmúlt hétszáz évben Róma kiváltsága volt.

Magának Róma városának meglehetősen kevés időt hagyott Ferenc pápa arra, hogy felkészüljön a jubileumra. Ezt persze a város lakossága sajnálta is. Hiszen a szentévek mindig is jó alkalmat jelentettek arra, hogy Rómát „rendbe rakják”, felújítsák, fejlesszék. A mostani szentév hirtelen jött meghirdetésével erre most nem volt igazán lehetőség, s a város nem is nagyon örült neki.

Szinte végig hallani lehetett a vitát, hogy vajon sok vagy kevés zarándok érkezik-e Rómába. Kiderült, hogy egy „rendes” évvel összevetve sem volt kiemelkedő az idei forgalom. Valójában maga a pápa akarta így azzal, hogy – mint említettem – „decentralizálta” a szentévet: a szentkapu átlépéséhez, a búcsú elnyeréséhez nem volt szükség feltétlen Rómába eljönni, elég volt a saját egyházmegyei székesegyházig, vagy kiemelt kegyhelyig elmenni. S bizony, a szentév római megítélését kicsit ez is befolyásolta. Igaz, így az itteni híveknek is több lehetősége volt a jubileum lelki oldalára koncentrálni.

A visszajelzések alapján hogyan élte meg a világegyház az Irgalmasság Évét?