A Keresztény Élet riportja nagykövetségünkről

A Keresztény Élet katolikus hetilap május 19-i számában, a római magyar jelenlétről készített sorozat részeként jelent meg egy összeállítás nagykövetségünkről Varga Gabriella tollából.

Nagyköveti reagálás az „America” jezsuita lapban a csíksomlyói pápalátogatással kapcsolatban megjelent cikkre

Az amerikai jezsuiták által kiadott „America” magazin április 29-i számában megjelent egy cikk, mely Ferenc pápa romániai látogatásával kapcsolatban fogalmazott meg állításokat (Marc Roscoe Loustau – „Pope Francis: Be Wary of Hungary’s Right-Wing Populists”).

Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard, Magyarország szentszéki nagykövete kapcsolatba lépett az „America” szerkesztőségével s lehetőséget kapott egy rövid válasz megjelentetésére. A lap főszerkesztőjéhez címzett külön levelében a nagykövet rámutatott, hogy az említett cikk mind Magyarországon, mind Erdélyben jelentős visszatetszést szült a magyarság körében, amiért nem tanúsított tiszteletet egyrészt a pápalátogatás történelmi eseménye iránt, másrészt azon szent hagyomány iránt, amit számunkra a csíksomlyói búcsú jelent.

Feltételezve, hogy az „America” szerkesztősége értesült a Magyar Jezsuita Rendtartomány közleményéről, mely elhatárolódik a csíksomlyói pápalátogatással kapcsolatban írott ominózus cikktől, Habsburg nagykövet nem látta szükségét, hogy annak tartalmát megismételje, így a rendelkezésre álló, szűkre szabott helyet arra kívánta felhasználni, hogy rámutasson néhány olyan további szempontra, amely hasznos lehet az erdélyi pápalátogatás értelmezéséhez.

Az „America” május 27-i dátumot viselő számában (az interneten május 17-én) változtatások nélkül megjelent Magyarország szentszéki nagykövetének reagálása, melynek magyar fordítása az alábbi:

„Ferenc pápa romániai látogatásának fontos állomása lesz Erdély. E térség etnikai és vallási kisebbségei számára, akik oly sokszor voltak a periférián, és meg kellett küzdeniük identitásukért s hitükért, a reménység jele lesz ez, és hatalmas ajándék a pápa részéről, amit hálás örömmel fogadnak.

A szentmise Csíksomlyón, a világ magyarságának legfontosabb búcsújáró helyén, megerősít majd a hitben és segít hidakat építeni a magyar közösségek, illetve a térség többi népei között, egyenlő alapokon együttműködve, tiszteletben tartva minden közösség jogait s hagyományait.

Ha már hagyományokról esik szó: jelképeink, – köztük a magyar Himnusz (mely valójában egy imádság) – nemzetünk 20. századi megosztottságát megelőző időkre nyúlnak vissza, és minden közösségünk sajátjának vallja azokat. Amint a Szentatya is emlékeztetett [ti. a Pápai Társadalomtudományi Akadémia tagjaihoz intézett 2019. május 2-i beszédében]: „Az Egyház mindig is a saját nép, a haza szeretetére buzdított, valamint a népek körében meggyökeresedett különböző kulturális jellegzetességek, szokások és helyes életmódok tiszteletére”. Valamiképpen ez a hozzáállás hibádzik a cikkből.

Annyit elmondhatok, hogy Magyarország hálás Ferenc pápának és örömmel tekint látogatása elé a szomszédos Romániában.

Habsburg-Lotharingiai Eduard
Magyarország szentszéki nagykövete”

„Várjuk Ferenc pápát Csíksomlyón” – az erdélyi magyarság római bemutatkozása

Május 8-án a Római Magyar Akadémia Liszt-termében az erdélyi magyarságról szóló ismeretterjesztő előadásra került sor „Várjuk Ferenc pápát Csíksomlyón” címmel.

Tamási Zsolt marosvásárhelyi iskolaigazgató vetített előadása az erdélyi magyarságról

Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet bevezetőjét követően Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Teológiai Líceum igazgatója beszélt az erdélyi magyarságról, bemutatva a helyi katolikus egyház történetét, jelenlegi helyzetét, illetve az aktuális kihívásokat. Külön kiemelte a Batthyanyeum visszaszolgáltatásának, magának a marosvásárhelyi gimnáziumnak, illetve a csíksomlyói búcsú UNESCO-listáról lemaradásának eseteit.

Böjte Csaba testvér tanúságtétele Rómában

Böjte Csaba testvér – a jelenlevőket láthatóan megérintő – tanúságtétel keretében bemutatta az Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrejöttének történetét, tevékenységét, amit konkrét példákkal illusztrált. Az Alapítvány által gondozott gyermekekből álló Szent Ferenc Kiskórusa erdélyi népdalokat adott elő. A találkozót az „Ó én édes Jó Istenem” ősi székely himnusz zárta. Ezt az éneket aznap délelőtt Ferenc pápának is elénekelték a gyermekek, amikor az általános kihallgatás végén találkozhattak vele.

Szent Ferenc Kiskórusa erdélyi népdalokat énekel a Római Magyar Akadémián

Mindszenty-zarándoklat Rómában – Ferenc pápa Mindszenty vértanúságát méltatta

Szurovcev szobrászművészt, Romanek Etelka esztergomi és Fukszberger Imre csehimindszenti polgármestert
Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet mutatta be a Szentatyának (fotó: OR/Vatican Media)

A római magyar intézmények és közösségek által szervezett május 9-i Mindszenty-emlékmisére Magyarországról a Mária Út Egyesület a Magyarországi Mindszenty Alapítvánnyal közösen zarándoklatot vezetett. A zarándokok május 8-án délelőtt részt vettek az általános kihallgatáson a Vatikánban.


Ferenc pápa átveszi a Mindszenty-szobrot (foto: OR/Vatican Media)

A kihallgatás végén Romanek Etelka esztergomi polgármester asszony, Fukszberger Imre csehiminiszenti polgármester, Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány titkára, valamint Vlagyimir Szurovcev szobrászművész és Andrej Csizsik, a Békességszerzők és Béke Alapítvány elnöke, továbbá az orosz nagykövetségi tanácsos és Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar nagykövet külön találkozott Ferenc pápával, akinek átadták Szurovcev esztergomi Mindszenty-emlékművének kicsinyített mását az orosz és a magyar nép közötti kiengesztelődés jeleként, amit a pápa láthatóan nagyra értékelt.

A Szentatya tisztelete jeléül megcsókolja Mindszenty bíboros ereklyéjét (fotó: OR/Vatican Media)

A Mindszenty Alapítvány nevében Kovács Gergely egy márványlapba foglalt Mindszenty ruha-ereklyét adott át a Szentatyának. Ferenc pápa megcsókolta azt s kijelentette, hogy „Mindszenty egy vértanú volt!”

Santo Stefano Rotondo: Amato bíboros miséjén "Szent Ferenc Kiskórusa" énekelt (fotó: nagykövetség/Horváth Hajnalka)

Május 9-én délután a Santo Stefano Rotondo-bazilikában Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának nyugalmazott prefektusa vezette a szertartást, amelyen számos római magyar pap koncelebrált. A misét, melyen a Böjte Csaba árváiból álló „Szent Ferenc Kiskórusa” énekelt, a Mária Rádió élőben közvetítette.

Amato bíboros és az erdélyi árvagyermekek kórusa (fotó: nagykövetség/ÉMA)

Beszédében Angelo Amato bíboros örömét fejezte ki, amiért nemrég a pápa hivatalosan elismerte Mindszenty bíboros erényeinek hősies voltát, majd felhívta a figyelmet a csoda kieszközlésének fontosságára, valamint arra, hogy további feladatot jelent Mindszenty bíboros „életét, erényeit és életszentségét” a világgal is megismertetni. Beszéde további részében az immár Tiszteletreméltó címmel illetett bíboros életének erényes és önfeláldozó vonatkozásait emelte ki, megemlítve, hogy „nagyon szerette Egyházát és hazáját, védelmezte népét és hitét”, ezért „életszentsége a magyar egyházat nemesítve egyúttal az egyetemes Egyházat is meghatja és nemesebbé teszi”. Zárszóként Amato bíboros leszögezte: „fehérvértanúsága ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a hitük miatt üldözött és megölt számos mai keresztény vértanúsága”.

 A szentmise végén Dr. Németh Norbert atya, a Pápai Magyar Egyházi Intézet rektora mondott köszönetet Amato bíborosnak, a gyermekkórusnak, a jelen levő csoportoknak és vezetőiknek, továbbá a szentszéki diplomáciai testület megjelent képviselőinek, illetve Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövetnek.

A diplomáciai testület képviselői a Mindszenty-misén (fotó: nagykövetség/Horváth Hajnalka) 

Áldott Húsvétot kíván a Szentszéki Magyar Nagykövetség!

A vatikáni Apostoli Palota Redemptoris Mater-kápolnája
(P. Marko I. Rupnik alkotása)

Stabat Mater a magyarok római templomában

Stációs mise a S. Stefano Rotondo-bazilikában

A Virágvasárnap előtti pénteken tartják a római magyar nemzeti templomnak számító Kerek Szent István-bazilikában (Santo Stefano Rotondo) a hagyományos ún. stációs misét.

Az idén április 12-én a stációs misét követően egyházzenei áhítatra kerül sor Magyarország Szentszéki Nagykövetsége, a Pápai Magyar Egyházi Intézet, a Vatikáni Rádió és a Pápai Német-Magyar Kollégium (Germanicum) támogatásával.

Sossio Capasso, Hyun Sun Seo és Szabó Barbara a Stabat Matert adták elő

Szabó Barbara alt, Hyun Sun Seo koreai származású szoprán és Sossio Capasso nápolyi orgonista Giovanni Battista Pergolesi Stabat mater darabját adták elő.

A fellépők az áhítatot egyúttal figyelemfelhívásnak is szánták: a másik magyar vonatkozású római templom, a Santa Balbina-bazilika tetőzete felújításra szorulna.

Arany Rózsa – ősi pápai kitüntetés

Pápai Arany Rózsa - Fatima

Ősi hagyomány volt, hogy a pápa nagyböjt IV. vasárnapján – eredetileg a Santa Croce in Gerusalemme bazilikában, majd az apostoli palotában – megáldott egy aranyból készített rózsát, amelyet kitüntetésként adományozott az Egyház iránt nagy érdemeket szerzett személyeknek. A rózsa virágjának közepébe eredetileg balzsamot helyeztek el, később vörös drágakövet. Idővel a rózsaszálból egyész rózsacsokor lett, amit megfelelő aranyozott vázával együtt készítettek.

A pápai Arany Rózsát kezdetben főleg államfők, hadvezérek kaphatták, de egyházi intézményeknek, székesegyházaknak, kolostoroknak is juttattak belőle. A XVIII. század óta a királynőknek volt fenntartva, míg a XX. századtól kezdve inkább a jelesebb templomok, kegyhelyek részesülnek e kitüntetésben.

Így például VI. Pál pápa a betlehemi Születés-templomnak, a fatimai kegyhelynek, illetve a guadalupei kegyhelynek adományozott Arany Rózsát. II. János Pál pedig, többek között, a czestochowai, a loretói és a lourdes-i Mária-kegyhelynek, valamint a velehradi Szt. Cirill és Metód-bazilikának. XVI. Benedek a fatimai, a pompei, a mariazelli, az aparecidai és az altöttingi kegyhelyeknek vitt Arany Rózsát. Ferenc pápa is vitt Fatimába Arany Rózsát, de a torinói és a guadalupei Mária-kegyhelyeknek is adományozott egyet-egyet.

Pápai Arany Rózsa - Velehrad

A Kárpát-medencében jelenleg nem őriznek egyetlen pápai Arany Rózsát sem. Ugyanakkor a történelem folyamán több magyar személyiség is részesült e kitüntetésben, köztük Nagy Lajos király (1348), Luxemburgi Zsigmond császár (1435), valamint több Habsburg uralkodónk felesége, köztük Erzsébet királyné.

A vonatkozó régi szertartáskönyvek rámutatnak, hogy a rózsa tulajdonképpen Krisztus-szimbólum, s ily módon az Arany Rózsa adományozása nem csupán elismerés, de egyben küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba. Hagyománnyá vált, hogy az Arany Rózsa megáldásának szertartásán, Nagyböjt IV. vasárnapján a pápa a rózsa színével egyező – tehát rózsaszínű – miseruhát visel. Később ez a szokás elterjedt a világ más részein is, s mivel Advent III. vasárnapjának kezdőéneke szintén az örömmel kapcsolatos – Gaudete-vasárnap – ennek hasonlatosságára akkor is szokásba jött a rózsaszínű miseruha viselete.

 

(Érszegi Márk Aurél)

Ferenc pápa átnyújtja az Arany Rózsát a fatimai Szűzanyának