Az államközi kapcsolatok titkár-helyettesének beszéde a magyar-szentszéki diplomáciai kapcsolatok évfordulója alkalmából

A Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatfelvételének 100., és helyreállításának 30. évfordulója alkalmából, Áder János köztársasági elnök úr jelenlétében tartott február 13-i ünnepi hangverseny elején a Pápai Államtitkárság képviseletében jelen levő Mons. Miroslaw Wachowski, az államközi kapcsolatok titkár-helyettese az alábbi beszédet mondta.

* * *

Mons. Miroslaw Wachowski

A Szentszék és Magyarország diplomáciai kapcsolatainak centenáriumát, illetve a kommunizmus végén történt helyreállításuk harmincadik évfordulóját ünnepeljük ma este. Valójában Magyarország és a Szentszék kapcsolatai évezredes múlttal büszkélkedhetnek, mely II. Szilveszter pápa és Szent István magyar uralkodó idejére nyúlik vissza. Szent II. János Pál 1991-es magyarországi látogatása során kiemelte a szent király szerepét, akitől „nemcsak a II. Szilveszter pápától kapott királyi koronát örököltétek, rátok hagyta szellemi végrendeletét is, az alapvető és megsemmisíthetetlen értékek örökségét. […] Szent István felismerte, hogy a kereszténység felvétele az igazi útja a túlélésnek, és annak, hogy a különféle törzsekből egy nemzetet alkosson. A valódi emberi kultúra számára ugyanis csak a keresztény értékek tudnak szilárd alapot teremteni”. Továbbá, folytatja II. János Pál, „Szent István beillesztette Magyarországot az európai nemzetek közösségébe, amikor elfogadta a földrész közös társadalmi formáit és keresztény hagyományait s befogadta az országba az idegeneket, különösen a zarándokokat” (II. János Pál homíliája, Budapest, 1991. augusztus 20.).

Az évszázadok során, a történelem minden vihara és a politikai rendszerek változásai ellenére a Szentszék és Magyarország – a szovjet időszakot leszámítva – mindig megerősítették közös szándékukat, hogy együtt munkálkodjanak a közjó érdekében. Eme őszinte együttműködés kitapintható az Egyház és az Állam közötti kapcsolatok szintéjén is. A Magyarország és az Egyház közötti kapcsolatok hozzájárultak az európai egyensúlyhoz, az európai kultúra alakításához s az európai földrész keresztény identitásához.

Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet beszéde a magyar-szentszéki diplomáciai kapcsolatok évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen

Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatfelvételének 100., és helyreállításának 30. évfordulója alkalmából, Áder János köztársasági elnök úr jelenlétében ünnepi hangversenyre került sor a Szentszéki Nagykövetség rendezésében, a Palazzo della Cancelleria dísztermében, február 13-án délután.

A Budapesti Kodály Zoltán Kórusiskola "Iubilate" Leánykara ifj. Sapszon Ferenc és Sapszon Borbála vezetésével adott elő magyar és nemzetközi kórusműveket.

A pápai és a magyar Himnuszt követően Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet mondott köszöntőt, melynek szövegét alábbiakban közöljük.

* * *

Harminc évvel ezelőtt, 1990. február 9-én egy rövid megállapodás aláírásával helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok Magyarország és a Szentszék között. A magyarországi rendszerváltoztatás kellős közepén jártunk, s érdekes megfigyelni, hogy a vatikáni kapcsolatok helyreállítása lényegében végigkísérte eme kiemelkedő történelmi folyamatot, s ekképpen a rendszerváltoztatás egyik emblematikus mozzanatává emelkedett.

Az első ezirányú lépéseket, még 1989 nyarán, az utolsó kommunista kormány tette meg, mikor Magyarország még népköztársaság volt. A bizalmas előkészítő iratokban még a Szentszékkel való formális kapcsolatok „hátulütőit” is mérlegelték. A megállapodás aláírására, Németh Miklós miniszterelnök és Agostino Casaroli bíboros államtitkár által, már a köztársaság kikiáltását követően és a vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. törvény elfogadása után került sor, mely lehetővé tette az állam és az egyház közötti kapcsolatok új alapokra helyezését. Végül a diplomáciai képviselők, Angelo Acerbi nuncius úr, illetve Keresztes Sándor nagykövet személyében, 1990 nyarán foglalták el állomáshelyüket, tehát az első szabadon választott kormány idején.

Ahhoz, hogy értékelni tudjuk a katolikus egyház és a Szentszék hozzájárulását a magyarországi rendszerváltoztatáshoz, elég felidézni, hogy még az említett utolsó kommunista kormányfő is háláját fejezte ki Casaroli bíboros felé, amiért a demokratikus átmenet megvalósítása során „végig számíthattam a katolikus egyház támogatására és segítségére” (Vö. Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai 1920-2015, METEM, 2015, 254. o.).

Hosszú út állt még persze előttünk, s ezt az „együtt járást” hathatósan támogatták a kétoldalú megállapodások. Mindenekelőtt a már említett 1990-es, mely helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat s többek között elismerte a Kánonjogi Kódex relevanciáját az egyházat érintő kérdések szabályozását illetően. Ezt követte 1994-ben a Magyar Honvédségnél végzendő lelkipásztori szolgálat tárgyában kötött megállapodás, majd az 1997-es ún. „Vatikáni Szerződés” a katolikus egyház közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról és vagyoni kérdésekről. Utóbbi módosítására 2013-ban került sor, az időközben bekövetkezett magyarországi jogszabályi változásokhoz igazítandó annak rendelkezéseit.

Házszentelő és évnyitó a Fraknói-villában

Január 14-én Németh Norbert atya, nagykövetségünk egyházi tanácsosa házszentelőt tartott a Fraknói-villában. 

A családias hangulatú ünnepségen részt vett a nagykövetség néhány vatikáni barátja, akikkel együtt köszöntöttük az új évet.

(fotó: Hun Szilvia)

Karácsonyra

Ferenc pápa a magyar betlehemekkel és betlehemezőkkel

Ferenc pápa december 9-én felkereste a vatikáni "100 Betlehem" kiállítást és meghallgatta a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola kamarakórusának karácsonyi énekeit.

(Fotók: Vatican Media)

A vatikáni „100 Betlehem” Kiállítás és a pápa

Sokak meglepetésére Ferenc pápa is felkereste a Vatikáni 100 Betlehem Kiállítást december 9-én délután. Megtekintette az alkotásokat, kezet fogott, elbeszélgetett a betlehem-készítőkkel, köztük egy magyar családdal és egy kazincbarcikai betlehem alkotóival.

Miután megáldotta a kiállított betlehemeket, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola diákjai rövid betlehemest mutattak be tiszteletére. A végén jellegzetes szaloncukorral kedveskedtek a Szentatyának, aki azt magyarul köszönte meg.

A vatikáni „100 Betlehem” Kiállítást december 8-án Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa elnöke, Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet és Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök nyitotta meg. Az ünnepségen a budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Sapszon Borbála vezette kamarakórusa énekelt hagyományos magyar karácsonyi énekeket (Csordapásztorok, Ó gyönyörűszép titokzatos éj, Dicsőség mennyben az Istennek) s mutatott be egy rövid betlehemi jelenetet.

Fisichella érsek különleges alkalomnak nevezte az idei betlehem kiállítást, melynek aktualitását Ferenc pápa egy héttel ezelőtt kiadott Admirabile signum kezdetű apostoli levele is kiemeli. A Szentatya által december 1-jén Greccióban aláírt dokumentum egy eredeti példányát Rino Fisichella ünnepélyesen átnyújtotta Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövetnek.

A nagykövet köszönetet mondott a lehetőségért, hogy az idén a rangos kiállításon Magyarország lehet a díszvendég, ráirányítva a figyelmet a 2020 szeptemberében esedékes budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Ezt követően röviden ismertette a római és nemzetközi közönség előtt a magyar betlehemek és a betlehemezés szokásának jellegzetességeit.

Magyar betlehemek a vatikáni kiállításon

Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök a Szentatya levelét idézve rámutatott, hogy miként a betlehem, úgy a nálunk hagyományos betlehemezés is „a hit édes és igényes átadási folyamatának része”, amint azt a Kodály Kórusiskola tanulóinak szereplése is tanúsítja.

A betlehemállítás és az Eucharisztikus Kongresszus mondanivalója szorosan összefügg, mondta Cserháti püspök, hiszen a jászolban fekvő Kisjézus ugyanaz, akit az Oltáriszentségben imádunk. Hasonlóképpen – amint az Admirabile signum pápai levél is utal rá – a betlehem arra tanít, hogy „szemléljük Jézust, érezzük Isten irántunk tanúsított szeretetét, hogy érezzük és higgyük, Isten velünk van (…) és érezzük, hogy ebben áll a boldogság”. Ugyanerre a boldogságra utal az Eucharisztikus Kongresszus mottója is: „Minden forrásom belőled fakad”.

Meghívó Budapestre a vatikáni betlehem kiállítás megnyitóján

A megnyitón jelen volt több ország vatikáni nagykövete, a római magyar közösség tagjai, a NEK2020 Általános Titkárságának képviselői, Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora, valamint Szontágh Szabocs és Liszka Levente, a Magyar Turisztikai Ügynökség vallásturisztikai felelősei.

Harminc ország 130 betleheme közül az idén 18 betlehem érkezett Magyarországról. Nagy részüket a Magyar Kézművességért Alapítvány válogatta (miként 1993 óta minden évben), egyet a Budapesti Egyetemi és Főiskolai Lelkészség tagjai, egyet pedig egy római magyar család készített. A „100 Betlehem” Kiállítás 2020. január 12-éig szabadon látogatható a Vatikánhoz vezető Via della Conciliazione sugárút melletti kiállítóteremben.

Magyar alkotások a 2019-es "100 Betlehem" Kiállításon

Vörös Győző római előadása Machaerus várának kutatásáról

Vörös Győző előadása a Római Magyar Akadémián (fotók: Várhelyi Klára)

Vörös Győző professzor november 22-én Rómában mutatta be jordániai ásatásainak eredményét. A konferenciát a Szentszéki Magyar Nagykövetség és a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend római csoportja szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia és a jeruzsálemi Ferences Biblikus Egyetem támogatásával.

A Keresztelő Szent János vértanúságának helyszíneként azonosított Machaerus vára nemcsak tudományos szempontból jelentős, mint egy Jézus-korabeli „időkapszula”, de zarándok-potenciállal is rendelkezik.

Vörös Győző előadását Kucsera Tamás Gergely, a MMA főtitkára, Francesco Patton OFM szentföldi ferences kusztos és Rosario Pierri OFM, a jeruzsálemi Ferences Biblikus Egyetem (Studium Biblicum Franciscanum) biblikus régészeti karának dékánja vezette be.

A konferenciát megnyitó Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet röviden összegezte Magyarország szentföldi kapcsolatait, a Szent István alapította zarándokháztól a II. András vezette keresztes hadjáraton – s annak ferences vonatkozásain – át az Osztrák-Magyar Zarándokházig, és a különböző szent helyeken található magyar emlékekig. A Szentföld és a Közel-Kelet iránti kiemelt magyar figyelmet tükrözik a szükséget szenvedő keresztény közösségek segítésére indított magyar kezdeményezések, de tudományos téren Vörös Győző professzor jordániai ásatásai is.

A Szent Sír Lovagrend nevében Lorenzo de Notaristefani köszöntötte a megjelenteket, nagyrabecsülését fejezte ki a kezdeményezés iránt és aláhúzta annak jelentőségét a Szent Sír lovagok számára, kiknek fő küldetése a szentföldi keresztények segítése.

Francesco Patton OFM, szentföldi kusztos méltatta a magyar kormány és a magyar nép segítségét a szentföldi és a közel-keleti keresztények érdekében. Felidézte, hogy nem sokkal korábban Budapesten találkozott a magyar kormány képviselőivel és háláját fejezte ki, amiért pénzügyi támogatást biztosítanak a Szentföldi Ferences Kusztódia két projektje, a Terra Sancta Museum és egy iskola számára.

Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára mutatta be Vörös Győző professzort, akinek munkássága zsidó-keresztény örökségünk gondozásában és magyar szempontból is releváns. A szentföldi magyar ásatások fontosságát mutatja, hogy a Pápai Biblikus Egyetem a Machaerusról szóló monográfiáknak saját kiadványsorozatukban adott helyet. A tervek szerint további tíz évig zajló machaerusi ásatások lehetővé teszik majd, hogy ott ünnepelhessék Keresztelő Szent János mártíromságának kétezredik évfordulóját.

Fra Rosario Pierri OFM, a jeruzsálemi Ferences Biblikus Egyetem (Studium Biblicum Franciscanum) biblikus régészeti karának dékánja szakmai bevezetőjében aláhúzta, hogy a Názáreti Jézus földi élete helyszíneinek kutatása megőrzése egyben rámutat a kapocsra, mely összeköti Jézus személyét, és az általa alapított közösséget, az Egyházat. Ismertette a szent helyek régészeti és levéltári kutatásának előzményeit, melyekhez Vörös Győző munkássága kapcsolódik. Kifejezte reményét, hogy e munka gyümölcseként hamarosan Machaerus is kiemelt helyet foglalhat el a jordániai zarándok célpontok között a Jordán folyó és a Nebo-hegy mellett.

Vörös Győző képekkel illusztrált előadásában bemutatta Machaerus várának helyszínét, az ásatások szakaszait, a főbb leleteket, az eddig lehetségessé vált rekonstrukciókat. Minden mozzanatnál ismertette az összefüggéseket a jól ismert bibliai szereplőkkel, Nagy Heródesssel, Heródes Antipásszal, Herodiással és Szaloméval, s legfőképpen Keresztelő Szent Jánossal.