Meghívó - a Kereszt-Tűzben kiállítás Rómában

Washington és New York után Európában folytatja útját a Kereszt-tűzben! 2018. október 8. és 12. között Rómában, a Palazzo Cardinal Cesi tereiben lesz látogatható az a közel-keleti keresztényég helyzetét elemző kiállítás, amely a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárságának támogatásának köszönhetően jöhetett létre. A negyedik helyszínen bemutatkozó tárlat a Magyar Nemzeti Múzeum, a Migrációkutató Intézet és az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete együttműködésének eredménye.

Székely kórusok ünneplik Magyarok Nagyasszonyát a Vatikánban

Magyarok Nagyasszonya ünnepét a római magyarok és a Szentszéki Nagykövetség évről évre megünnepli. Az idén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök celebrál szentmisét a Szent Péter-bazilika ún. Katedra-oltáránál október 8-án délelőtt 11 órakor. A liturgián a felcsíki plébániai kórusok fognak énekelni, akik éppen erre az alkalomra időzítették római zarándoklatukat.

A mintegy 400 székely énekes-zarándok Balánbánya, Csíkszentdomokos, Csíkdánfalva, Csíkmadaras, Göröcsfalva-Rákos-Vacsárcsi, Madéfalva, Csíkcsicsó, Csíktaploca, Csíkszereda, Csíkdelne-Csíkpálfalva, Csíkborzsova-Csíkszentmiklós, Szépvíz, Gyimesfelsőlok és Gyimesközéplok falvakból érkezik. Bár nem ez az első alkalom, hogy közösen énekelnek, mégis unikálisnak számít majd e szentmise, melyre külön próbákkal készültek a kórustagok.

Két jeles évforduló adja zarándoklatuk apropóját. Az egyik maga Magyarok Nagyasszonya ünnepe, mely egyben a vatikáni bazilika magyar kápolnájának búcsúja. Továbbá idén volt 980 éve annak, hogy halála előtt Szent István király koronáját, országát és népét Szűz Máriának ajánlotta fel. A másik alkalom pedig Márton Áron püspöki kinevezésének 80. évfordulója. Az éppen az ő szülőföldjéről érkező kórusok Szent Péter sírjánál kívánnak tanúságot tenni Áron püspök tiszteletükről, akinek boldoggá avatási ügye folyamatban van a Vatikánban.

Magyar kitüntetés a Svájci Gárda parancsnokának

Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet
átnyújtja a kitüntetést Christoph Graf parancsnoknak
 (fotó: Horváth Hajnalka)

A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét nyújtotta át Christoph Grafnak, a Pápai Svájci Gárda parancsnokának Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet június 14-én, a követségen rendezett ünnepség során, melyen megjelent Graf parancsnok családja továbbá Thomas Widmer atya, a Gárda lelkésze, valamint a parancsnok két titkára.

Habsburg nagykövet köszönetet mondott Graf parancsnoknak munkájáért, melynek során nagyban segíti a nagyköveteket is missziójuk teljesítésében. Kiemelte, hogy Graf parancsnok a keresztény értékek képviselője hivatali minőségében is, amellyel példát ad a világiak számára. Mindez közel áll a magyar kormány értékrendjéhez, azaz a keresztény értékek képviseletéhez a közéletben és a nemzetközi kapcsolatokban. Egy állam általában kitüntetés formájában mond köszönetet – mondta Habsburg nagykövet – ezért Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta Christoph Graf parancsnoknak a Szentszék és Magyarország közötti kapcsolatok fejlesztése terén szerzett érdemeiért.

Graf parancsnok nagy megtiszteltetésnek nevezte a magyar állami kitüntetést. Köszönő beszédében kifejtette: nagy öröm számára, hogy egy ország kitüntetésében részesülhet, amely a mai Európában és világszerte a keresztény értékek képviselője politikai szinten is. Graf parancsnok hangsúlyozta, számára elsődleges, hogy munkájában nap mint nap a keresztény értékek szerint tevékenykedjen. Nem szavakkal, hanem tettekkel, azaz folytonos tanúságtétellel lehet igazán kifejezni keresztény mivoltunkat, ez az, amely minden nap vezeti munkájában és magánéletében is. Gyermekei számára is a keresztény értékekről való folytonos példamutatást tartja a legfontosabbnak, amely idővel hozza majd meg gyümölcsét.

Római ünnepség Tóth Tamás atya, az MKPK új titkára tiszteletére

Magyarország szentszéki nagykövete június 5-én fogadást adott Tóth Tamás atya tiszteletére, aki a nyáron befejezi római szolgálatát, mert a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárává választották. Tamás atya 2011 óta volt a Pápai Magyar Egyházi Intézet (PMI) rektora, valamint a Szentszéki Nagykövetség egyházi tanácsosa.

A Palazzo Falconieriben tartott fogadáson megjelentek a különböző római egyházi intézmények vezetői és munkatársai, valamint Római Kúria több tisztviselője, élükön Paul Richard Gallagher érsekkel, a Szentszék külügyminiszterével. Részt vettek továbbá a szentszéki nagykövetségek egyházi tanácsosai, a nemzeti papi kollégiumok rektorai, a római magyar papok és a magyar közösség képviselői, Kovács Ádám Zoltán római nagykövettel együtt.

Köszöntőjében Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet rámutatott, hogy a PMI rektoraként Tamás atya teljes joggal része lett azon jeles egyházi személyek sorának, akik a századok során hidat építettek a magyarországi egyház és Róma, Péter utódának székhelye között. A Szentszék és Magyarország közötti kapcsolatok ugyanis sokban múlnak azokon a személyiségeken, akik azokat ápolják és fejlesztik. A püspöki konferencia titkáraként Tóth Tamás atya a jövőben a Magyar Katolikus Egyházat fogja építeni, s egyúttal tovább erősítheti a Rómával összekötő hidat is – hangsúlyozta a nagykövet, megköszönve az elmúlt évek kiváló együttműködését.

Pápai áldás az Esterházy János Zarándokközpont harangjára

A megáldott Esterházy-harang a Szent Péter téren

Ferenc pápa megáldotta az alsóbodoki (Dolné Obdokovce) Szent Kereszt Felmagasztalása kápolna új Esterházy-harangját a június 6-i általános kihallgatás során a Vatikánban. A harangot Paulisz Marián, Alsóbodok polgármestere és az Esterházy János Szülőföldjéért Alapítvány tagjai kísérték el a Vatikánba. A Szentatyának röviden bemutatták felvidéki magyar mártír politikus életét, és a Zarándokközpontot, illetve kápolnáját, ahol Esterházy János hamvait tavaly szeptemberben helyezték végső nyugalomra.

Az emlékhely létrehozója, Paulisz Boldizsár betegsége miatt személyesen nem tudott a Vatikánba utazni, ezért a Szentatya külön áldását küldte rá. A delegáció a Zarándokközpontot ábrázoló képet és emlékérmet ajándékozott Ferenc pápának. Tavaly a L’Osservatore Romano vatikáni napilapban Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar nagykövet emlékezett meg Esterházy János halálának 60. évfordulójáról.

Ferenc pápa az alsóbodoki delegációval

Magyar állami elismerés a Szent Péter Körnek

Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet a Fraknói-villában május 29-én rendezett ünnepség keretében átnyújtotta Leopoldo Torlonia hercegnek, a Szent Péter Kör (Circolo S. Pietro) elnökének a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést, amit március 15-e alkalmából adományozott neki Áder János köztársasági elnök, a vatikáni-magyar kapcsolatok fejlesztése terén szerzett érdemei és humanitárius tevékenysége elismeréseként.

Az ünnepségen megjelent a Szent Péter Kör vezetősége: Torlonia herceg mellett Saverio Petrillo, a Kör alelnöke, Piero Fusco főtitkár és Raniero Salvaggi kincstárnok, továbbá több jeles személyiség, akik a pápai udvarban teljesítenek szolgálatot. A Kör tagjai egyebek mellett ugyanis a pápai szertartások során, a pápai kamarásokkal együttműködve gondoskodnak az érkező vendégek méltó fogadtatásáról.

A nagykövet beszédében méltatta a Szent Péter Kör tagjainak vatikáni szolgálatát és jótékonysági tevékenységüket (szegénykonyhák és családotthon üzemeltetése), amihez az elmúlt években a magyar nagykövetségnek is alkalma nyílt hozzájárulni két jótékonysági hangverseny rendezésével.

Torlonia herceg válaszbeszédében kiemelte Magyarország és a Szentszék kapcsolatainak jelentőségét és méltatta a magyar nagykövetséggel való együttműködésük jelentőségét. A Szent Péter Kör jövőre ünnepeli alapítása 150. évfordulóját, így e magyar állami kitüntetést is már ennek perspektívájában értékelik.

Nemzetközi konferencia a kelet-közép európai vallási kulturális örökségről

Kelet-közép Európa országaira zarándokszemmel is lehet tekinteni – ezt volt hivatott érzékeltetni az a nemzetközi konferencia, amit május 15-én a Római Magyar Akadémia palotájában rendezett hat ország vatikáni nagykövetsége. Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia mutatkozott be az olaszországi szakmai közönség előtt, a magyar V4 elnökség és a Kulturális Örökség Európai Éve jegyében.



Navracsics Tibor EU biztos, Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet, Mons. Rino Fisichella érsek

Köszöntőjében Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar szentszéki nagykövet vázolta a konferencia indokát és céljait: térségünk országai közös történelmi tapasztalattal és hasonló kulturális örökséggel rendelkeznek, melynek a vallási örökség fontos részét képezi. Mégis, kevéssé ismernek bennünket ebből a szemszögből.

A Szentszék nevében felszólaló Mons. Rino Fisichella, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa elnöke a kegyhelyekért felelős vatikáni dikasztérium vezetőjeként aláhúzta, hogy a kegyhelyek az új evangelizáció kiemelkedő helyszínei lehetnek. Hiszen lelki és kulturális dimenzióval egyaránt rendelkeznek, s a látogatókat mindkettő képes megszólítani. Sok esetben e szent helyek az ország történelmének és identitásának is jelképes helyszínei, ugyanakkor szerves részét képezik az emberek hétköznapjainak is.

A konferencia témájának európai dimenzióját és fontosságát tanúsította Navracsics Tibor, az Európai Bizottság nevelési, kulturális, ifjúsági és sportügyekért felelős tagjának előadása is. Az idén zajló Kulturális Örökség Európai Évének éppen az a célja, hogy az identitást és az életformát is meghatározó kulturális örökséget közelebb vigye az emberekhez, ne csak óvja, hanem innovatív módon hasznosítsa is azt. Erre pedig a vallási turizmus természetéből fakadóan is hivatott. „A kereszténység kulturális örökségünk szerves részét képezi”, mely hozzájárult ahhoz is, hogy az európai terv olyan értékekre épüljön, mint a szeretet, a tisztelet és a tolerancia – jelentette ki Navracsics Tibor. S ma is elősegíti annak megértését, ami közös az emberekben, s egyúttal képes előmozdítani a különbözőségek elfogadását és értékelését is. A kegyhelyek és zarándokutak szépsége összehozza nemcsak a keresztényeket, hanem elősegíti a másvallású, vagy éppen nem hívő emberekkel való találkozást is, s így a kultúrák és vallások közötti párbeszéd helyszínei is lehetnek. Mindez pedig segíti a valódi közösségépítést – visszhangozta a maga megközelítésében az EU képviselője a Szentszék felelősének szavait.

Mons. Melchor Sánchez (Kultúra Pápai Tanácsa) felszólalása

A vatikáni kulturális szaktárcát Mons. Melchor Sánchez de Toca, a Kultúra Pápai Tanácsa helyettes titkára képviselte, aki felszólalásában ugyancsak a zarándokutak kultúraközvetítő és közösségépítő szerepét hangsúlyozta, méltatva a konferencián bemutatkozó országok meglevő kezdeményezéseit. Don Gionatan De Marco atya az Olasz Püspöki Konferencia zarándoklatokért és turizmusért is felelős szakbizottságának vezetőjeként tartott előadást a rendezvényen. Ismertette az olasz egyház új kezdeményezését, az Egyházi Kulturális Park modelljét, mely a kisebb, helyi jellegű látnivalók és kegyhelyek integrált bemutatását és hasznosítását hivatott előmozdítani, együttműködésben az önkormányzatokkal, egyházmegyékkel és civil szervezetekkel, helybeni munkalehetőségeket is biztosítva. „Az Evangélium felszabadító üzenete a kövek és műkincsek szépsége által is képes minden kor emberét megszólítani, hiszen azok létrejöttét mindig is az Örömhír továbbadásának szándéka motiválta. Éppen ezért felelőssége a keresztény közösségnek megőrizni, fenntartani és bemutatni saját kulturális örökségét” – mutatott rá De Marco atya, hozzátéve, hogy a kereső, a hétköznapok rohanásából kiszakadni vágyó emberekkel való találkozás lehetősége révén ez egyúttal a Ferenc pápa által szorgalmazott „önmagából kilépő Egyház” útja is.



A konferencia záró panelbeszélgetésének résztvevői

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a maga lelkipásztori és gyakorlati tapasztalataiból kiindulva P. Robert Bahčič ferences atya, a szlovéniai Brezje Mária-kegyhely rektora: nemcsak a zarándokok, de az „egyszerű” turisták megfelelő fogadása is a misszió, az evangelizáció lehetőségét teremti meg.

A Mária Út képviseletében felszólaló Bodor Gergő bemutatta a magyar kezdeményezésű máriás zarándokút-hálózatot és annak különböző rendezvényeit. Köztük a Mária Maratont és az Egy Úton zarándoklatot, melyek mind a vallási kulturális örökség innovatív hasznosításának módját is jelentik.

Dr. Boros Emese, a Külgazdasági és Külügyminisztérium turizmusdiplomáciai miniszteri biztosa a magyar V4 elnökség nevében köszöntötte a résztvevőket, s ismertette a magyar elnökségi prioritásokat, melyek egyik pontja éppen a térségbeli vallási turizmus fejlesztése, amint arról a március 27-én Gödöllőn megtartott magas szintű kormányközi találkozón is szó esett.

A téma iránti kormányzati figyelmet tükrözte Luboš Rosenberg, a cseh állami turisztikai ügynökség milánói irodavezetőjének előadása is, mely Csehországot mint fejlődő vallási turisztikai célpontot mutatta be.

P. Orosz Lóránt OFM előadása

A hat országot nemzeti kegyhelyeik rektorai, illetve egyetemi tanárok, a téma szakértő kutatói mutatták. Dr. Barbara Strzałkowska, a varsói Cardinal Stefan Wyszyński Egyetem tanára Lengyelország zarándokhelyeit ismertette, Dr. Alena Piatrova, a Szlovák Nemzeti Múzeum munkatársa a szlovákiai máriás lelkiségre összpontosított. Dr. Jana Michalčakova, az olomouci Palacky Egyetem tanára elsősorban a velehradi nemzeti kegyhely történeti és művészi értékeit elemezte. Dr. Snježana Husinec, a zágrábi egyetem tanára Horvátország vallásos történelmét mutatta be, míg Andreja Eržen Firšt, a brezjei látogatóközpont vezetője a szlovén nemzeti kegyhelyről és országa vallási szokásairól beszélt. Magyarországot P. Orosz Lóránt szentkúti kegyhelyigazgató mutatta be, aki mindhárom nemzeti Mária-kegyhelyünkről szólt: Szentkútról, Máriapócsról és Csíksomlyóról.

A beszámolókból kirajzolódtak az egyes országok történelmi, nemzeti, kulturális sajátosságai, úgymint a kereszténység felvételének mozzanatai, vagy a nemzeti szentek hatása. Ugyanakkor nyilvánvalók voltak a jelentős közös vonások is. Mindenekelőtt a máriás lelkiség, hiszen Magyarország mellett Horvátország és Szlovákia is pátrónájaként tiszteli a Szűzanyát. Vagy éppen az idegen megszállások és diktatúrák hatásai. Így például a török elleni küzdelemé, melynek következtében a középkori vallási kulturális örökség jelentős része megsemmisült. De közös vonásként jelentkezett a barokk kori fellendülés, amit a Habsburg-uralkodók politikája is előmozdított. Sajátos közös vonás a huszadik századi diktatúrák vértanúinak öröksége, amelynek feltárása még folyamatban van. Elég a közelmúltban avatott boldogokra és szentekre gondolni, vagy a még zajló eljárásokra: magyar részről például Boldog Brenner János, Apor Vilmos, Salkaházi Sára vagy éppen Mindszenty József bíboros alakjára. További közös vonásként rajzolódott ki Szent II. János Pál hatása, aki mind a hat országot felkereste, nem is egyszer, s aki a pápák közül talán a leginkább meg tudta érteni ezen nemzetek történelmét és lelkületét. Az ő emlékezete elevenen él mindenütt, ami a legújabb műalkotások képében is testet ölt.

Mindvégig érdeklődéssel követte az előadásokat a Római Magyar Akadémia nagytermét megtöltő, elsősorban olasz szakmai közönség: egyházi intézmények és szervezetek képviselői, zarándokirodák és kegyhelyek, egyházi könyvkiadók és szakfolyóiratok munkatársai. A magyar nagykövetség által elindított, a többi ország nagykövetsége által pedig lelkesen felkarolt rendezvény úgy tűnik, elérte azt a fontos célját is, hogy az érintett országok illetékesei megismerjék egymást, s elkezdjenek közösen gondolkodni a népeinket összekötő vallási örökség megbecsülésén.

(Magyar Kurír)