Il Sismografo-blog: "A Mária-hit a népek közötti testvériség és egység szolgálatában"

Az Il Sismografo nevű, egyházi témákra szakosodott blog március 19-én „Ferenc pápa a Sumuleu Ciuc (magyarul Csíksomlyó) kegyhelyen: a Mária-hit a népek közötti egység és testvériség szolgálatában” címmel közölt írást a romániai pápalátogatás erdélyi vonatkozásairól.

A szerző szerint a romániai pápalátogatás egyik legjelentősebb és legnépesebb pillanata lesz a csíksomlyói mise. Hiszen Erdély, Európának igencsak sajátos szeglete: a terület történelmileg Magyarországhoz tartozott és csak egy évszázada lett Románia része. Etnikai keveredés, vallási sokszínűség, gazdag történelem jellemzik, s a különböző kultúrák, identitások nem mindig könnyed módon, de „megtanultak” egymással együtt élni.

A szerző kiemeli, hogy az Oláh Zoltán atyával, a Gyulafehérvári Főegyházmegye sajtófelelősével folytatott beszélgetés segített megérteni, miért oly fontos a magyarok számára ez a látogatás. Ismerteti az erdélyi magyarság számarányait, s kiemeli, hogy a Romániában élő magyar kisebbség szoros kapcsolatot tart fenn az anyaországgal. A katolikus egyházhoz tartozás ezen kapcsolat meghatározó része, a csíksomlyói Mária-kegyhely pedig a legjelentősebb helyszín a Romániában élő katolikus magyarok spirituális egységének megnyilvánulása szempontjából.

A cikk hangsúlyozza, hogy a Romániában élő magyar hívek felfogása szerint a pápa látogatása nemcsak az ottani magyar közösségnek szól, hanem általában „Magyarország egy olyan részének is, amely a határokon kívül maradt”. Ezért is „kezd teret nyerni a látogatás azon olvasata, miszerint a pápa látogatása két országnak szól: Romániának és Magyarországnak is”. A pápa ezzel tisztában is van, sőt ez tökéletesen összhangban van tanításával, ami a perifériákon, az ezesetben inkább kulturális mintsem földrajzi határon élő közösségekkel való találkozást célozza, ahol különböző népek együtt élnek.

„Mindazonáltal hiba lenne azt gondolni, hogy a csíksomlyói látogatás csupán egy futólagos gesztus volna Magyarország iránt. A helyszín jellege és a történelmi-kulturális kontextus okán a pápa minden bizonnyal a különböző kultúrák közötti egységre, szolidaritásra, együttműködésre szólít majd fel. Ez pedig egyfajta kihívás lehet a fiatal generációk számára, akik biztos nagy számban lesznek jelen Csíksomlyón: magyarok és románok, katolikusok és más felekezetek hívei együttműködése egy jobb és igazságosabb jövő érdekében Európában és máshol is, a nehéz történelmi múltról nem megfeledkezve, ám anélkül, hogy a múlt további akadályt jelentene a jelenlegi és jövőbeli együttélésben. A Mária-hit a népek közötti testvériség és egység szolgálatában áll.”

Áder János köztársasági elnök üdvözlete Ferenc pápa hatodik évfordulója alkalmából

Magyar festő a Pápai Szépművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjainak sorában

Kisléghi Nagy Ádám (foto: Magyar Kurír)

A Pápai Szépművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választották Kisléghi Nagy Ádám festőművészt. Kinevezési oklevelét március 19-én, Szent József ünnepén veheti át a Pantheonban celebrált szentmise végén, Gianfranco Ravasi bíboros, a Pápai Akadémiák Tanácsának elnöke kezéből.

A teljes nevén Pantheon Virtuózainak Szépművészeti és Szépirodalmi Pápai Akadémiája 1543-ban alakult meg a Pantheonban, a Rómában alkotó művészek (festők, építészek, szobrászok) kezdeményezésére, III. Pál pápa engedélyével. Az eredetileg Szentföldi Szent József Kongregáció néven működő társulat Boldog IX. Piusztól részesült pápai jóváhagyásban, majd XI. Piusz emelte akadémiai rangra. Néhány évvel az alapítás után már zenészeket is tagjaik sorába emeltek, 1995-ben pedig II. János Pál pápa megnyitotta az Akadémiát az írók, költők és filmrendezők előtt is. Székhelyük a Pantheon Szt. József-kápolnája, ezért is tartják közgyűlésüket a szent ünnepén.

Meghívó a Pantheon Virtuózainak Pápai Akadémiájának ünnepi miséjére

A testület nemcsak vallási és jótékonysági tevékenységet folytatott, hanem önsegélyezési funkciója is volt, majd később a művészképzésben is részt vállalt ösztöndíjak és pályázatok révén. Értékes levéltárral és művészeti gyűjteménnyel rendelkezik. Utóbbi nagy részét a Pantheonban őrzik, s főleg a tagok által adományozott művekből áll. Kiemelkednek köztük az önarcképek, illetve a tervek és művázlatok. (A gyűjtemény virtuálisan megtekinthető az Akadémia honlapján.)

A Pantheon Virtuózainak Pápai Akadémiájának öt osztálya van: 1. építészek; 2. festők és filmművészek; 3. szobrászok; 4. zenészek és műértők; 5. irodalmárok és költők. A „rendes tagokat” a pápa nevezi ki, létszámuk legfeljebb 50 fő lehet, és 80. életévük betöltésével „emeritus akadémikussá” válnak. Őket egészíti ki a létszám feletti „tiszteletbeli akadémikusok” kategóriája.

Az Akadémia kezdettől fogva a legnevesebb művészeket tömörítette, nemcsak Rómából, de más országokból is. Az ismertebb tagok között volt Daniele da Volterra, Cavalier D’Arpino, Pirro Ligorio, Jacopo Barozzi da Vignola, Antonio da Sangallo, Alessandro Algardi, Francesco Borromini, Diego Velazquez, Mattia Preti, Pietro da Cortona, Carlo Maratti, Pompeo Batoni, Filippo Juvarra, Luigi Vanvitelli, Giuseppe Valadier, Antonio Canova, Jean-August-Domenique Ingres. Kisléghi Nagy Ádámot megelőzően a Rómában alkotó Hajnal János volt az Akadémia magyar tiszteletbeli tagja.

Az idei kinevezettek között találjuk rendes tagként Santiago Calatrava építészt, Marco Tirelli festőt, Elisabetta Benassi és Giuseppe Penone szobrászokat, Alessandro D'Avenia és Andrea Moro szépírókat, valamint Antonio Spadaro SJ atyát, a Civiltá Cattolica főszerkesztőjét. Az új tiszteletbeli tagok között szerepelő Kisléghi Nagy Ádám mellett találjuk Raúl Berzosa festőt, Jordi Bonet i Armengol-t, a barcelonai Sagrada Família építészét, Paolo Portoghesi építészt, valamint Aleksandr Nikolaevič Sokurov orosz és Liliana Cavani olasz filmrendezőt.

A Pantheon Virtuózainak Pápai Akadémiájának közleménye kiemeli, hogy az új kinevezések „hozzájárulnak az Akadémia kulturális profiljának naprakésszé tételéhez és újra definiálásához, lendületet adnak az Akadémia új irányvonalának, mely a művészeti kreativitás megújítását helyezi tevékenysége középpontjába tagjainak tevékenysége és művei révén”.

Nem a mostani lesz Kisléghi Nagy Ádám első vatikáni szereplése. 2003-ban festménye nyomán készült Batthyány-Strattmann László boldoggá avatási képe (standard) a Szent Péter-bazilika homlokzatára. 2009-ben ő képviselte a magyar művészeket a Vatikánban XVI. Benedek pápa és a művészek találkozóján. 2016-ban "Lux in tenebris lucet" címmel volt kiállítása a Római Magyar Akadémián.