Magyar-szentszéki diplomáciai kapcsolatok 30. évfordulója: a Iubilate leánykar hangversenye

Hangversennyel emlékezett meg február 13-án Magyarország Szentszéki Nagykövetsége a Magyarország és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 100., illetve 1990-es helyreállításának 30. évfordulójáról.

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, aki másnap esedékes vatikáni látogatására érkezett az Örök Városba. Ugyancsak jelen volt az eseményen Angelo Acerbi érsek, aki a rendszerváltást követően első nunciusként szolgált Budapesten.

A vatikáni intézmények tisztviselői, különböző római egyházi és társadalmi szervezetek tagjai, a Szentszéknél akkreditált diplomáciai testület képviselői és a római magyar közösség megtöltötték a vatikáni hivataloknak otthont adó Palazzo della Cancelleria Giorgio Vasari freskóival ékes dísztermét.

A hangversenyen a Budapesti Kodály Zoltán Kórusiskola "Iubilate" Leánykara ifj. Sapszon Ferenc és Sapszon Borbála vezetésével, Nagy Ákos zongora- illetve Ábrahám Orsolya fuvola-kíséretével magyar és nemzetközi kórusműveket adott elő, köztük Kodály Karácsonyi pásztortáncát és Esti dalát, továbbá Halmos Iubilate, Kárpáti Tünde Tantum ergo, Kocsár Miklós Salve Regina és Sapszon Ferenc Fatimai Ave Maria című darabját. Az elején felcsendült a magyar és a pápai himnusz. Utóbbi a vatikáni hivatalos változatban, méghozzá latin szöveggel (O felix Roma – o Roma nobilis).

Áder János köztársasági elnök és felesége, Anita asszony a hangversenyen;
jobboldalt Mons. Miroslaw Wachowski szentszéki államtitkár-helyettes

A himnuszokat követően Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet, valamint a Pápai Államtitkárság képviseletében Mons. Miroslaw Stanislaw Wachowski, az államközi kapcsolatok titkár-helyettese mondott köszöntőbeszédet.

Habsburg nagykövet felelevenítette a magyar-szentszéki kapcsolatok utóbbi harminc évének főbb állomásait, valamint kitért a közelgő budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra és a magyarság által idén tartott Nemzeti Összetartozás Éve jelentőségére. Mons. Wachowski kijelentette „a Szentszék különleges rokonszenvvel tekint Magyarországra ezeréves kereszténysége okán, s a közös európai ház építéséhez való hozzájárulása miatt”, majd azon vatikáni kívánságnak adott hangot, „hogy kétoldalú kapcsolataink tovább erősödhessenek a találkozás és a párbeszéd kultúrájának jegyében”. Gesztusértékű, hogy beszédét a L’Osservatore Romano vatikáni napilap is közölte.

Római látogatása során Áder János köztársasági elnök felkereste a Lateráni Szent János-bazilikát, Róma püspökének székesegyházát. Ennek mellékhajójában áll II. Szilveszter pápa síremléke, melyen Damkó József alkotása ábrázolja a jelenetet, mikor a pápa koronát küldött Szent István királyunknak. Másnap a magyar államfő ugyancsak Damkó József alkotásával, egy meditáló szerzetest ábrázoló szoborral ajándékozta meg a Szentatyát, melynek kapcsán visszautalhatott a Szentszék és Magyarország évezredes kapcsolataira.

Az ünnepi hangverseny
a „30 Éve Szabadon” emlékév
keretében és támogatásával került megrendezésre.

Az államközi kapcsolatok titkár-helyettesének beszéde a magyar-szentszéki diplomáciai kapcsolatok évfordulója alkalmából

A Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatfelvételének 100., és helyreállításának 30. évfordulója alkalmából, Áder János köztársasági elnök úr jelenlétében tartott február 13-i ünnepi hangverseny elején a Pápai Államtitkárság képviseletében jelen levő Mons. Miroslaw Wachowski, az államközi kapcsolatok titkár-helyettese az alábbi beszédet mondta.

* * *

Mons. Miroslaw Wachowski

A Szentszék és Magyarország diplomáciai kapcsolatainak centenáriumát, illetve a kommunizmus végén történt helyreállításuk harmincadik évfordulóját ünnepeljük ma este. Valójában Magyarország és a Szentszék kapcsolatai évezredes múlttal büszkélkedhetnek, mely II. Szilveszter pápa és Szent István magyar uralkodó idejére nyúlik vissza. Szent II. János Pál 1991-es magyarországi látogatása során kiemelte a szent király szerepét, akitől „nemcsak a II. Szilveszter pápától kapott királyi koronát örököltétek, rátok hagyta szellemi végrendeletét is, az alapvető és megsemmisíthetetlen értékek örökségét. […] Szent István felismerte, hogy a kereszténység felvétele az igazi útja a túlélésnek, és annak, hogy a különféle törzsekből egy nemzetet alkosson. A valódi emberi kultúra számára ugyanis csak a keresztény értékek tudnak szilárd alapot teremteni”. Továbbá, folytatja II. János Pál, „Szent István beillesztette Magyarországot az európai nemzetek közösségébe, amikor elfogadta a földrész közös társadalmi formáit és keresztény hagyományait s befogadta az országba az idegeneket, különösen a zarándokokat” (II. János Pál homíliája, Budapest, 1991. augusztus 20.).

Az évszázadok során, a történelem minden vihara és a politikai rendszerek változásai ellenére a Szentszék és Magyarország – a szovjet időszakot leszámítva – mindig megerősítették közös szándékukat, hogy együtt munkálkodjanak a közjó érdekében. Eme őszinte együttműködés kitapintható az Egyház és az Állam közötti kapcsolatok szintéjén is. A Magyarország és az Egyház közötti kapcsolatok hozzájárultak az európai egyensúlyhoz, az európai kultúra alakításához s az európai földrész keresztény identitásához.

Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet beszéde a magyar-szentszéki diplomáciai kapcsolatok évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen

Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatfelvételének 100., és helyreállításának 30. évfordulója alkalmából, Áder János köztársasági elnök úr jelenlétében ünnepi hangversenyre került sor a Szentszéki Nagykövetség rendezésében, a Palazzo della Cancelleria dísztermében, február 13-án délután.

A Budapesti Kodály Zoltán Kórusiskola "Iubilate" Leánykara ifj. Sapszon Ferenc és Sapszon Borbála vezetésével adott elő magyar és nemzetközi kórusműveket.

A pápai és a magyar Himnuszt követően Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet mondott köszöntőt, melynek szövegét alábbiakban közöljük.

* * *

Harminc évvel ezelőtt, 1990. február 9-én egy rövid megállapodás aláírásával helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok Magyarország és a Szentszék között. A magyarországi rendszerváltoztatás kellős közepén jártunk, s érdekes megfigyelni, hogy a vatikáni kapcsolatok helyreállítása lényegében végigkísérte eme kiemelkedő történelmi folyamatot, s ekképpen a rendszerváltoztatás egyik emblematikus mozzanatává emelkedett.

Az első ezirányú lépéseket, még 1989 nyarán, az utolsó kommunista kormány tette meg, mikor Magyarország még népköztársaság volt. A bizalmas előkészítő iratokban még a Szentszékkel való formális kapcsolatok „hátulütőit” is mérlegelték. A megállapodás aláírására, Németh Miklós miniszterelnök és Agostino Casaroli bíboros államtitkár által, már a köztársaság kikiáltását követően és a vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. törvény elfogadása után került sor, mely lehetővé tette az állam és az egyház közötti kapcsolatok új alapokra helyezését. Végül a diplomáciai képviselők, Angelo Acerbi nuncius úr, illetve Keresztes Sándor nagykövet személyében, 1990 nyarán foglalták el állomáshelyüket, tehát az első szabadon választott kormány idején.

Ahhoz, hogy értékelni tudjuk a katolikus egyház és a Szentszék hozzájárulását a magyarországi rendszerváltoztatáshoz, elég felidézni, hogy még az említett utolsó kommunista kormányfő is háláját fejezte ki Casaroli bíboros felé, amiért a demokratikus átmenet megvalósítása során „végig számíthattam a katolikus egyház támogatására és segítségére” (Vö. Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai 1920-2015, METEM, 2015, 254. o.).

Hosszú út állt még persze előttünk, s ezt az „együtt járást” hathatósan támogatták a kétoldalú megállapodások. Mindenekelőtt a már említett 1990-es, mely helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat s többek között elismerte a Kánonjogi Kódex relevanciáját az egyházat érintő kérdések szabályozását illetően. Ezt követte 1994-ben a Magyar Honvédségnél végzendő lelkipásztori szolgálat tárgyában kötött megállapodás, majd az 1997-es ún. „Vatikáni Szerződés” a katolikus egyház közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról és vagyoni kérdésekről. Utóbbi módosítására 2013-ban került sor, az időközben bekövetkezett magyarországi jogszabályi változásokhoz igazítandó annak rendelkezéseit.