Ferenc pápa a magyar betlehemekkel és betlehemezőkkel

Ferenc pápa december 9-én felkereste a vatikáni "100 Betlehem" kiállítást és meghallgatta a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola kamarakórusának karácsonyi énekeit.

(Fotók: Vatican Media)

Hogyan látta a külföldi katolikus sajtó a csíksomlyói pápai misét?

Visszatekintve a romániai pápalátogatásra, s azon belül a csíksomlyói szentmisére, érdemes felidézni, hogyan látta azt néhány releváns nemzetközi katolikus sajtótermék.

Az olasz nyelvű Vatican News (Vatikáni Rádió portálja) május 27-28-29-én kezdett el érdemben foglalkozni a romániai pápalátogatással. A programismertető sajtótájékoztatóról tárgyszerűen, Csíksomlyó történeti jelentőségét ismertetve számolt be.

Miguel Maury Buendía bukaresti nuncius egy interjúban Csíksomlyóval kapcsolatban elmesélte, hogy néhány éve ő maga mutatta be a csíksomlyói búcsú szentmiséjét 300 ezer magyar hívő előtt, a kegyhely 450 éves évfordulója alkalmából. A székelyek 1567-ben, a reformáció idején megfogadták az éves pünkösdszombati zarándoklatot, ha meg tudják tartani katolikus hitüket. Azóta sok évszázad telt el és hűek maradtak hozzá. A nuncius érdekességként megemlítette továbbá, hogy ott nem a Gounod-féle pápai indulót énekelik (ti. a Vatikán hivatalos himnuszát), hanem a hívek egy másik a pápa tiszteletére írt himnuszt. Idén a csíksomlyói búcsú különösen jelentős ünnep lesz – mutatott rá Maury Buendía érsek – mert először jön pápa a kegyhelyre, s ráadásul ő nyitja a pünkösdi kilencedet.

Oláh Zoltán atya, a gyulafehérvári egyházmegyei sajtóreferens interjújában hangot adott az erdélyi magyar hívek pápalátogatás felett érzett örömének. A portálon emellett több román püspök és más egyházi személy nyilatkozott.

A L’Osservatore Romano vatikáni napilap május 30-i számában előzetes összeállítás jelent meg a romániai pápalátogatás kapcsán, benne a pápai videóüzenet szövegével és a Pietro Parolin bíboros államtitkárral készített alkalmi interjúval. Továbbá Ioan Robu bukaresti érsek és Lucian Muresan görögkatolikus nagyérsek egy-egy cikke mellett interjút közölt Virgil Bercea nagyváradi görögkatolikus metropolitával, valamint visszaemlékezéseket a 20 évvel korábbi első pápalátogatásról. Ebben a kontextusban jelent meg egy nagy terjedelmű riport Böjte Csaba testvérrel.

Parolin bíborosnak feltették a kérdést: „A csíksomlyói kegyhelyen a pápát különösen az Erdélyben koncentrálódó magyar kisebbség fogja fogadni. Van aki, kicsit provokálóan, egy külön pápalátogatásról beszél ennek kapcsán – tényleg így volna?” Válaszában a bíboros igyekezett elvenni a kérdés élét mondván, minden romániai közösséget felkeres a pápa. „Különböző közösségek vannak: gondoljunk csak a római katolikusokra, akik különböző nyelvűek: románok, magyarok, lengyelek, horvátok... s van még az örmény közösség is, ám a nagy többséget az ortodoxok alkotják. Azután ott vannak a különböző etnikumok, köztük a magyarral, amely jelentős csoportot alkot.” Majd kifejtette, hogy a pápa nagy odafigyeléssel mindig „a különböző komponensek, hagyományok, kultúrák és szokások tiszteletére szólít fel az országon belül”, s bizonyára ezúttal is az „ország egységén belül a kölcsönös tiszteletre fog felszólítani”. Hozzátette még, hogy „a felkeresett kegyhelyen ez a felszólítás különösen is erősen fog visszhangzani; az együtt járásra szóló felszólítás lesz – amint a látogatás mottójában is szerepel – hogy meghaladják a történelmi megosztottságot és egymásra találjanak a közös hit egységében.”

Robu érsek írásában áttekintést nyújtva a pápalátogatás menetéről megemlítette, hogy a pápa „a csíksomlyói Mária-kegyhelyen együtt misézik a magyar etnikumú románokkal, majd délután Iasiban a fiatalokkal és a családokkal találkozik”.

Muresan nagyérsek a hét görögkatolikus püspök boldoggá avatása kapcsán elmondta: „kettős fontossággal bír, egyházival és nemzetivel, hiszen alig néhány hónappal ezelőtt ünnepeltük Románia mint modern és egységes állam első centenáriumát”.

Bercea püspök egyháza történetét összefoglalva nem sok szót vesztegetett a magyar vonatkozásokra, ám leszögezte, hogy „a román nép akkor született meg, amikor Daciát Traianus meghódította, a dákok és a római legionáriusok uniójából, akik elhozták számukra a hitet. Egységes hittel, nyelvvel és egy jól körülhatárolt területen született meg.”

A vele készített riportban Böjte Csaba testvér ismertette tevékenységét, annak emberi oldalát hangsúlyozva (Átkelni a Vörös-tengeren Erdélyben). A riporter, Maurizio Fontana leírta, hogy Csaba testvérék is Csíksomlyón várják majd a Szentatyát, „a Kárpát-medence fontos kegyhelyén, mely főleg az e vidéken többséget alkotó magyar kisebbségnek fontos”. Természetesen megemlítette azt is, hogy Csaba testvérék nemrég részt vettek a pápai kihallgatáson.

A L’Osservatore Romano egy korábbi számában Iuliu Hossu görögkatolikus püspökről jelent meg egy írás, mely a leendő boldogot „nyájszagú pásztorként” és sokat szenvedett vértanúként mutatta be. A cikket azzal a fényképpel illusztrálták, melyen Hossu püspök felolvassa a gyulafehérvári nyilatkozatot, a képaláírás pedig úgy fogalmaz, hogy „ekkor született meg Románia”…

A pápalátogatás részleteit ismertető vatikáni sajtótájékoztatón Alessandro Gisotti szóvivő, ismereteink szerint korrekt módon aláhúzta a csíksomlyói program magyar vonatkozását is. Elmondta, hogy a máriás tematikájú látogatás „ilyen értelemben vett csúcspontja az erdélyi Csíksomlyó kegyhelyen tett látogatás lesz”. Elmondta még, hogy e kegyhely „a magyarok szívéhez közel áll”, s ők alkotják majd az ott várt 110.000 hívő többségét, de hozzátette, ennél a számnál jóval többet, a dupláját-tripláját várják. Ismertette a kegyhely rövid történetét és jelentőségét is, valamint az Arany Rózsa kitüntetést. Miután voltak, akik rákérdeztek a magyar állami vezetők részvételére, a szóvivő elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem lesz jelen Csíksomlyón, de Áder János magyar köztársasági elnök igen, ám nem hivatalos minőségben, „magánemberként és hívőként”.

A SIR olasz katolikus hírügynökség átvette az MKPK két közleményét a csíksomlyói mise Székelyudvarhelyen készülő liturgikus bútorairól, illetve a kegyszoborról és a pápai Arany Rózsáról. A SIR emellett persze több román egyházi személyiséggel készített interjút a pápalátogatás jelentőségéről és programjáról.

A Rome Reports nemzetközi katolikus hírügynökségnek adott interjúban Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet rámutatott, hogy Ferenc pápa közelgő romániai apostoli útja különleges jelentőséggel bír a magyarok számára is, amiért felkeresi legfontosabb kegyhelyünket, a gyönyörű fekvésű Csíksomlyót is, ahol várhatóan nagy tömeg várja majd.

Az ACI Stampa olasznyelvű katolikus portál külön-külön írásokban mutatta be a pápalátogatás egyes helyszíneit. Csíksomlyóról Andrea Gagliarducci „Ferenc pápa Csíksomlyón, Románia magyar szívében” címmel írt, bemutatva a kegyhely történetét, az erdélyi magyarságot, megemlítve Márton Áront, valamint Scheffler és Bogdánffy vértanú püspököket, továbbá a csíksomlyói búcsút, mellyel kapcsolatban felhívta a figyelmet az UNESCO-listáról lemaradás történetére is.

A Vatican News (Vatikáni Rádió) különböző nyelvi programjai és a L’Osservatore Romano tudósításaiban már június 1-jén külön összeállítások szerepeltek a csíksomlyói miséről, melyek elsősorban a pápa beszédére összpontosítottak, ám megemlítették a kegyhely magyar jellegét és a résztvevők magyar mivoltát.

A Vatican Media (Vatikáni TV) természetesen élőben közvetítette a csíksomlyói pápai misét, amit a vatikáni stúdióban Mons. Kovács Gergely atya, a Kultúra Pápai tanácsa hivatalvezetője kommentált.

A Vatican News olasz portálján megjelent tudósítás több háttérinformációt is tartalmazott a kegyhely történetéről, az Arany Rózsáról, vagy a pápának adott „zöld ajándékról”, a jelképes erdélyi faültetési kezdeményezésről. Ugyancsak ismertette Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntőbeszédét. Külön beszámolt arról is, hogy a misét követően a pápa a Jakab Antal Házban pihent meg, s ennek kapcsán a ház névadójáról is közölt néhány sort. Másik tudósításukban megemlítették azt is, hogy a pápai sajtókíséretben utazó magyar újságírók roma gyerekek rajzát ajándékozták a Szentatyának. A többi nyelvi szerkesztőség tudósításaiban is legalább annyi megjelent, hogy magyarok lakta területről van szó, s magyarok voltak a mise résztvevői. Többhelyütt megemlítették az Arany Rózsát és Jakubinyi érsek köszöntőjét is. A német portál részletesebben tudósított a körülményekről, az angol portál ezzel szemben csupán Magyarországról érkező zarándokokat említett, a spanyol nyelvű pedig még ennyit sem.

A L’Osservatore Romano június 2-i kiadásában a pápai sajtókíséretben levő Maurizio Fontana bőséges cikket szentelt a csíksomlyói misének „Máriás szombat” (Sabato mariano) címmel, számos magyar vonatkozású háttérinformációt beemelve. Lelkesen méltatta a hely szépségét, leírta, hogy ott a többség magyar, sőt székely, megemlítette a székelykaput (a rajta szereplő felirattal) és a felcsendülő „Ó én édes jó Istenem” himnuszt, a Misericordia-installációt, Márton Áront, Szt. László ereklyéjét, a kegyszobor történetét, Böjte Csaba jelenlétét, valamint Áder János magyar elnök jelenlétét („egyszerű zarándokként”). A kegyhely nevét magyarul is emlegette.

Az olasz püspöki konferencia Avvenire napilapjában Gianni Cardinale tudósított a miséről. Írt a székelyekről, a csíksomlyói búcsú jelentőségéről, az Arany Rózsáról. A pápa beszédét kommentálva megemlítette, hogy „a pápa nem ment bele a részletekbe, de jól ismeri e vidék etnikai feszültségeit, ahol a helyben többséget képező, ám országosan kisebbségben levő magyarság úgy érzi, a román többség nem ismeri el összes jogait, s e feszültségek egyházi téren is lecsapódnak”. Ő is megemlítette „az egyszerű zarándokként jelen levő Áder János magyar elnököt”.

A Famiglia Cristiana (Keresztény Család) olasz katolikus hetilap a pápa csíksomlyói homíliájának ismertetése kapcsán megemlítette, hogy a kegyhely elsősorban a magyarok számára nagyon kedves, akik a térségben többséget alkotnak.

A Vatican Insider portál (a La Stampa napilap szakosított portálja) szintén még aznap összeállítást közölt, mely leírta, hogy a csíksomlyói kegyhely Erdélyben található, ahol nagy számban vannak katolikus, úgymond „magyar nyelvű és etnikumú romániaiak”. A kegyhelyre a szomszédos Magyarország hívei is zarándokolnak, a hívek között pedig jelen volt egyszerű zarándokként Áder János magyar köztársasági elnök is. Kiemelte, hogy sok magyar zászló volt látható. Erdélyt „a hit és a nagy zarándoklatok földjének” nevezte, majd rövid történeti leírásban a megemlékezett a csíksomlyói kegyhely eredetéről, amely „Giovanni Hunedoara” személyéhez köthető, és a gyulafehérvári egyházmegyében található, amelyet Szent István magyar király alapított 1009-ben.. A cikk szerint a pápa homíliája utalt a románok és magyarok közötti történelmi viszályokra is. Egyedül ez a cikk említette meg Drakula történetét, kiemelve, hogy azt Bram Stoker ír szerző kapcsolta Erdély nevéhez, s amit a térség úgymond ki is aknáz turisztikai szempontból.

A The Tablet angol katolikus lap helyszíni tudósítója, Christopher Lamb a viszontagságos utazásról, a sáros úton segítői karjába kapaszkodó pápáról ír, aki a „múlt megosztottságának félretételére szólította fel az országot”, ugyanis 1,2 millió magyar él Romániában, és feszültségek vannak „a magyar katolikus, illetőleg a román nyelvű görögkatolikus közösségek között”, jóllehet mindketten kisebbséget képeznek az ortodox többségű országban.

Az AP News angol nyelvű beszámolójában a Lamb által említett elemek is szerepelnek azzal a hozzátoldással, hogy „Magyarország az I. világháborút követő békeszerződésekkel veszítette el Erdélyt, s mégis a régió erősen magyar maradt mind nyelvében, mind kultúrájában”.

A spanyol La Vanguardia megemlíti, hogy Csíksomlyó „térségében feszültségek vannak az erdélyi magyarok és a román hatóságok között”, továbbá hogy a Trianoni Szerződés „átrajzolta a határokat, és sok magyar egyik napról a másikra Romániában találta magát”. A lap szerint „sok szakértő a pápa térségbeli látogatását az erdélyi magyar kisebbségnek adott nyílt támogatásként értékeli, abban a térségben, ahol a magyarok autonómiát követelnek nacionalista mozgalmaik révén. A térség lakosságának 70%-a magyar nyelvű, noha román területen van.”

Hasonlóképpen fogalmazott az El Mundo spanyol lap, mely Csíksomlyót bemutatva tévesen a görögkatolikusok legfontosabb kegyhelyének nevezte. A térségről azt írta, hogy „itt koncentrálódik a magyar származású román katolikusok nagy része, akik Románia legnagyobb kisebbségét alkotják, saját kultúrájukat és identitásukat követelve, ami folyamatos feszültségeket kelt a térségben”. Az összetett „társadalmi-politikai viszonyok” miatt a pápalátogatást egyesek a régió magyar identitásának elismeréseként értékelték.

A La Croix francia katolikus lap helyszíni tudósítója, Nicolas Senèze Csíksomlyót „a populisták által gyakran magukévá tett éves zarándoklat” helyszíneként írta le, ahol a pápai misén a „piros-fehér-zöld” színek vették át a román „kék-sárga-piros” helyét.

A Le Monde beszámolója a fenti elemeket is tartalmazta, Csíksomlyót „erős identitárius töltetű” helynek minősítve. Románra és magyarra is fordított (s egyaránt megtapsolt) beszédében a pápa az együttműködést, a sérelmek meghaladását szorgalmazta a zarándokok előtt, „akik közül némelyek elnyomott kisebbségnek érzik magukat Romániában”.

Az America jezsuita magazin helyszíni tudósítója, Gerard O’Connell a kegyhely történetét is ismertette, aláhúzva annak magyar eredetét, megemlítve, hogy a történetet „az újságíróknak kiosztott prospektus imígyen foglalta össze: Magyar Katolikusok 1000 éve Erdélyben, 100 éve Romániában”.

A National Catholic Register amerikai katolikus portálon Victor Gaetan a pápalátogatás programját ismertetve beszámolt Csíksomlyó magyar vonatkozásairól is, megszólaltatva Oláh Zoltán atyát is.

Az amerikai Catholic News Agency rövidebben ismertette a pápa beszédét, utalva a kegyhely keletkezésére.

Az ACI Stampa olasz nyelvű katolikus portál összefoglalta a pápa csíksomlyói beszédét, illetve azzal párhuzamosan megjelentetett egy másik cikket is, „Romániai magyarok és az egyházi javak restitúciójának kihívásai” címmel, Tamási Zsolt marosvásárhelyi iskolaigazgató májusi, Rómában tartott előadásából merítve, benne a Batthyányeummal, valamint a csíksomlyói búcsú elmaradt UNESCO-listára vételének esetével.

A Vatikán-közelinek tekintett Il Sismografo blog több Csíksomlyó-témájú anyagot átvett a Szentszéki Magyar Nagykövetség olasz nyelvű blogjáról, június 1-jén reggel pedig külön interjút közölt Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar szentszéki nagykövettel, melynek magyar fordítását alább közöljük.

* * *

Magyar nagykövet: „Meggyőződésem, hogy a csíksomlyói esemény megmutatja majd Erdély és Románia egész gazdagságát, amelynek a magyarok is részesei a maguk szokásaival, énekeivel, szimbólumaival”

 

1) A romániai pápalátogatás mondhatni a magyar nemzettel való találkozásról is szól. Miért?

A magyarok lelkesen fogadták a pápa döntését, hogy Romániába látogatván felkeresi Csíksomlyót is, ez a gesztus igazán megérintette őket. Hiszen ez a kegyhely az egész Kárpát-medence magyarsága által leginkább látogatott zarándokhely. Az éves pünkösdszombati búcsú az egyik legnagyobb magyar vallásos eseménnyé vált. S nem csupán a katolikusok, de a protestánsok számára is, ami egy szép ökumenikus jelleget teremt az esemény számára.

Meggyőződésem, hogy a csíksomlyói esemény megmutatja majd Erdély és Románia egész gazdagságát, amelynek a magyarok is részesei a maguk szokásaival, énekeivel, szimbólumaival.

A pápai misén több tízezer magyarországi hívő is részt vesz, akik egyebek mellett zarándokvonattal érkeznek majd, vagy gyalog, illetve biciklivel. Jelen lesznek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, de Magyarország köztársasági elnöke, Áder János is, valamint a magyar kormány több tagja, akik amúgy rendszeresen járnak Csíksomlyóra. A Szentatyának köszönhetően június elseje ezért a találkozás és a testvériség szép momentuma lesz.

 

2) A csíksomlyói mise milyen üzenettel bírhat a nehéz helyzetben levő, egymással nehezen szóba álló és megértő európai népek számára?

 

Földrészünk bonyolult történetén belül Kelet-Közép-Európa, amelyhez Magyarország s Románia is tartozik, különös történelmi tapasztalattal bír, mely kevéssé ismert a szélesebb közvélemény előtt.

Úgy vélem, Ferenc pápa látogatása a magyarok számára rendkívüli lehetőséget jelent, hogy megoszthassák értékeiket az egyetemes Egyházzal. A magyar kormánynak meggyőződése, hogy csak a kelet-közép-európai nemzetek együttműködése teheti szilárdabbá az Európai Uniót is, ahol a sajátos identitásokat nem fenyegetésnek, hanem erőforrásnak tekintik.

 

3) melyek lehetnek Ferenc pápa tanításának azon pontjai, melyek az európai nemzetek számára is biztos irányt mutathatnak?

Igen jelentőségteljesnek találtam, ahogy maga Ferenc pápa értelmezte ennek a pápalátogatásnak a mottóját: “járjunk együtt”. Videóüzenetében azt mondta, hogy mindez azt is jelenti, hogy “megőrizzük a gyökereket és a családot”, “gondoskodunk a gyermekek és a mellettünk állók jövőjéről”. De azt is jelenti, s ezt különösen fontosnak tartom, hogy “meghaladjuk a félelmeket és gyanakvásokat”, s engedjük “leomlani a másoktól elválasztó korlátokat”.

Eszembe jut, amit Ferenc pápa mondott nemrég: “Az Egyház mindig is a saját nép, a haza szeretetére buzdított, valamint a népek körében meggyökeresedett különböző kulturális jellegzetességek, szokások és helyes életmódok tiszteletére.”

Mindszenty-zarándoklat Rómában – Ferenc pápa Mindszenty vértanúságát méltatta

Szurovcev szobrászművészt, Romanek Etelka esztergomi és Fukszberger Imre csehimindszenti polgármestert
Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet mutatta be a Szentatyának (fotó: OR/Vatican Media)

A római magyar intézmények és közösségek által szervezett május 9-i Mindszenty-emlékmisére Magyarországról a Mária Út Egyesület a Magyarországi Mindszenty Alapítvánnyal közösen zarándoklatot vezetett. A zarándokok május 8-án délelőtt részt vettek az általános kihallgatáson a Vatikánban.


Ferenc pápa átveszi a Mindszenty-szobrot (foto: OR/Vatican Media)

A kihallgatás végén Romanek Etelka esztergomi polgármester asszony, Fukszberger Imre csehiminiszenti polgármester, Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány titkára, valamint Vlagyimir Szurovcev szobrászművész és Andrej Csizsik, a Békességszerzők és Béke Alapítvány elnöke, továbbá az orosz nagykövetségi tanácsos és Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar nagykövet külön találkozott Ferenc pápával, akinek átadták Szurovcev esztergomi Mindszenty-emlékművének kicsinyített mását az orosz és a magyar nép közötti kiengesztelődés jeleként, amit a pápa láthatóan nagyra értékelt.

A Szentatya tisztelete jeléül megcsókolja Mindszenty bíboros ereklyéjét (fotó: OR/Vatican Media)

A Mindszenty Alapítvány nevében Kovács Gergely egy márványlapba foglalt Mindszenty ruha-ereklyét adott át a Szentatyának. Ferenc pápa megcsókolta azt s kijelentette, hogy „Mindszenty egy vértanú volt!”

Santo Stefano Rotondo: Amato bíboros miséjén "Szent Ferenc Kiskórusa" énekelt (fotó: nagykövetség/Horváth Hajnalka)

Május 9-én délután a Santo Stefano Rotondo-bazilikában Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának nyugalmazott prefektusa vezette a szertartást, amelyen számos római magyar pap koncelebrált. A misét, melyen a Böjte Csaba árváiból álló „Szent Ferenc Kiskórusa” énekelt, a Mária Rádió élőben közvetítette.

Amato bíboros és az erdélyi árvagyermekek kórusa (fotó: nagykövetség/ÉMA)

Beszédében Angelo Amato bíboros örömét fejezte ki, amiért nemrég a pápa hivatalosan elismerte Mindszenty bíboros erényeinek hősies voltát, majd felhívta a figyelmet a csoda kieszközlésének fontosságára, valamint arra, hogy további feladatot jelent Mindszenty bíboros „életét, erényeit és életszentségét” a világgal is megismertetni. Beszéde további részében az immár Tiszteletreméltó címmel illetett bíboros életének erényes és önfeláldozó vonatkozásait emelte ki, megemlítve, hogy „nagyon szerette Egyházát és hazáját, védelmezte népét és hitét”, ezért „életszentsége a magyar egyházat nemesítve egyúttal az egyetemes Egyházat is meghatja és nemesebbé teszi”. Zárszóként Amato bíboros leszögezte: „fehérvértanúsága ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a hitük miatt üldözött és megölt számos mai keresztény vértanúsága”.

 A szentmise végén Dr. Németh Norbert atya, a Pápai Magyar Egyházi Intézet rektora mondott köszönetet Amato bíborosnak, a gyermekkórusnak, a jelen levő csoportoknak és vezetőiknek, továbbá a szentszéki diplomáciai testület megjelent képviselőinek, illetve Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövetnek.

A diplomáciai testület képviselői a Mindszenty-misén (fotó: nagykövetség/Horváth Hajnalka) 

Arany Rózsa – ősi pápai kitüntetés

Pápai Arany Rózsa - Fatima

Ősi hagyomány volt, hogy a pápa nagyböjt IV. vasárnapján – eredetileg a Santa Croce in Gerusalemme bazilikában, majd az apostoli palotában – megáldott egy aranyból készített rózsát, amelyet kitüntetésként adományozott az Egyház iránt nagy érdemeket szerzett személyeknek. A rózsa virágjának közepébe eredetileg balzsamot helyeztek el, később vörös drágakövet. Idővel a rózsaszálból egyész rózsacsokor lett, amit megfelelő aranyozott vázával együtt készítettek.

A pápai Arany Rózsát kezdetben főleg államfők, hadvezérek kaphatták, de egyházi intézményeknek, székesegyházaknak, kolostoroknak is juttattak belőle. A XVIII. század óta a királynőknek volt fenntartva, míg a XX. századtól kezdve inkább a jelesebb templomok, kegyhelyek részesülnek e kitüntetésben.

Így például VI. Pál pápa a betlehemi Születés-templomnak, a fatimai kegyhelynek, illetve a guadalupei kegyhelynek adományozott Arany Rózsát. II. János Pál pedig, többek között, a czestochowai, a loretói és a lourdes-i Mária-kegyhelynek, valamint a velehradi Szt. Cirill és Metód-bazilikának. XVI. Benedek a fatimai, a pompei, a mariazelli, az aparecidai és az altöttingi kegyhelyeknek vitt Arany Rózsát. Ferenc pápa is vitt Fatimába Arany Rózsát, de a torinói és a guadalupei Mária-kegyhelyeknek is adományozott egyet-egyet.

Pápai Arany Rózsa - Velehrad

A Kárpát-medencében jelenleg nem őriznek egyetlen pápai Arany Rózsát sem. Ugyanakkor a történelem folyamán több magyar személyiség is részesült e kitüntetésben, köztük Nagy Lajos király (1348), Luxemburgi Zsigmond császár (1435), valamint több Habsburg uralkodónk felesége, köztük Erzsébet királyné.

A vonatkozó régi szertartáskönyvek rámutatnak, hogy a rózsa tulajdonképpen Krisztus-szimbólum, s ily módon az Arany Rózsa adományozása nem csupán elismerés, de egyben küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba. Hagyománnyá vált, hogy az Arany Rózsa megáldásának szertartásán, Nagyböjt IV. vasárnapján a pápa a rózsa színével egyező – tehát rózsaszínű – miseruhát visel. Később ez a szokás elterjedt a világ más részein is, s mivel Advent III. vasárnapjának kezdőéneke szintén az örömmel kapcsolatos – Gaudete-vasárnap – ennek hasonlatosságára akkor is szokásba jött a rózsaszínű miseruha viselete.

 

(Érszegi Márk Aurél)

Ferenc pápa átnyújtja az Arany Rózsát a fatimai Szűzanyának

Il Sismografo-blog: "A Mária-hit a népek közötti testvériség és egység szolgálatában"

Az Il Sismografo nevű, egyházi témákra szakosodott blog március 19-én „Ferenc pápa a Sumuleu Ciuc (magyarul Csíksomlyó) kegyhelyen: a Mária-hit a népek közötti egység és testvériség szolgálatában” címmel közölt írást a romániai pápalátogatás erdélyi vonatkozásairól.

A szerző szerint a romániai pápalátogatás egyik legjelentősebb és legnépesebb pillanata lesz a csíksomlyói mise. Hiszen Erdély, Európának igencsak sajátos szeglete: a terület történelmileg Magyarországhoz tartozott és csak egy évszázada lett Románia része. Etnikai keveredés, vallási sokszínűség, gazdag történelem jellemzik, s a különböző kultúrák, identitások nem mindig könnyed módon, de „megtanultak” egymással együtt élni.

A szerző kiemeli, hogy az Oláh Zoltán atyával, a Gyulafehérvári Főegyházmegye sajtófelelősével folytatott beszélgetés segített megérteni, miért oly fontos a magyarok számára ez a látogatás. Ismerteti az erdélyi magyarság számarányait, s kiemeli, hogy a Romániában élő magyar kisebbség szoros kapcsolatot tart fenn az anyaországgal. A katolikus egyházhoz tartozás ezen kapcsolat meghatározó része, a csíksomlyói Mária-kegyhely pedig a legjelentősebb helyszín a Romániában élő katolikus magyarok spirituális egységének megnyilvánulása szempontjából.

A cikk hangsúlyozza, hogy a Romániában élő magyar hívek felfogása szerint a pápa látogatása nemcsak az ottani magyar közösségnek szól, hanem általában „Magyarország egy olyan részének is, amely a határokon kívül maradt”. Ezért is „kezd teret nyerni a látogatás azon olvasata, miszerint a pápa látogatása két országnak szól: Romániának és Magyarországnak is”. A pápa ezzel tisztában is van, sőt ez tökéletesen összhangban van tanításával, ami a perifériákon, az ezesetben inkább kulturális mintsem földrajzi határon élő közösségekkel való találkozást célozza, ahol különböző népek együtt élnek.

„Mindazonáltal hiba lenne azt gondolni, hogy a csíksomlyói látogatás csupán egy futólagos gesztus volna Magyarország iránt. A helyszín jellege és a történelmi-kulturális kontextus okán a pápa minden bizonnyal a különböző kultúrák közötti egységre, szolidaritásra, együttműködésre szólít majd fel. Ez pedig egyfajta kihívás lehet a fiatal generációk számára, akik biztos nagy számban lesznek jelen Csíksomlyón: magyarok és románok, katolikusok és más felekezetek hívei együttműködése egy jobb és igazságosabb jövő érdekében Európában és máshol is, a nehéz történelmi múltról nem megfeledkezve, ám anélkül, hogy a múlt további akadályt jelentene a jelenlegi és jövőbeli együttélésben. A Mária-hit a népek közötti testvériség és egység szolgálatában áll.”

Áder János köztársasági elnök üdvözlete Ferenc pápa hatodik évfordulója alkalmából

Pápai áldás az Esterházy János Zarándokközpont harangjára

A megáldott Esterházy-harang a Szent Péter téren

Ferenc pápa megáldotta az alsóbodoki (Dolné Obdokovce) Szent Kereszt Felmagasztalása kápolna új Esterházy-harangját a június 6-i általános kihallgatás során a Vatikánban. A harangot Paulisz Marián, Alsóbodok polgármestere és az Esterházy János Szülőföldjéért Alapítvány tagjai kísérték el a Vatikánba. A Szentatyának röviden bemutatták felvidéki magyar mártír politikus életét, és a Zarándokközpontot, illetve kápolnáját, ahol Esterházy János hamvait tavaly szeptemberben helyezték végső nyugalomra.

Az emlékhely létrehozója, Paulisz Boldizsár betegsége miatt személyesen nem tudott a Vatikánba utazni, ezért a Szentatya külön áldását küldte rá. A delegáció a Zarándokközpontot ábrázoló képet és emlékérmet ajándékozott Ferenc pápának. Tavaly a L’Osservatore Romano vatikáni napilapban Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar nagykövet emlékezett meg Esterházy János halálának 60. évfordulójáról.

Ferenc pápa az alsóbodoki delegációval

Áder János köztársasági elnök levélben köszöntötte Ferenc pápát megválasztása 5. évfordulóján

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke "Magyarország polgárai, az egész magyar nemzet nevében" levélben köszöntötte Ferenc pápát megválasztása ötödik évfordulója alkalmából, biztosítva őt, hogy "a jövő nemzedékek érdekében végzett felelősségteljes munkája során is számíthat Magyarország támogatására". Miközben levelében rámutatott, "mielőbbi cselekvésre van szükség a nemzeti és vallási kisebbségek védelme, így az üldözött keresztény közösségek megóvása érdekében, a Köztársasági Elnök kiemelte, hogy "Magyarország megkülönböztetett figyelemmel fordul a fenyegetett közel-keleti keresztények felé, aktívan támogatja őket, és segíti szülőföldjükön való megmaradásukat, boldogulásukat". Továbbá bizakodásának adott hangot, hogy "Szentséged példamutatása a nemzetek számára is erőt ad az irgalom és a kölcsönös kiengesztelődés gyakorlásához".

* * *



Áder János köztársasági elnök jókívánságai XVI. Benedeknek

Ferenc pápa üzenete a "Romák helyzete Európában" konferencia résztvevőihez

Ferenc pápa külön üzenetben köszöntötte a Magyarország Szentszéki Nagykövetsége által szervezett "Romák helyzete Európában" konferencia résztvevőit, amelyet Peter Turkson bíboros, az Emberi Fejlesztés Dikasztériumának prefektusa olvasott fel.

* * *

 

A Vatikánból, 2017. április 4.

Őeminenciája Peter Turkson bíboros
az Emberi Fejlesztés Dikasztériumának
Prefektusa

Őszentsége Ferenc Pápa örömmel értesült a 2017. április 7-én tartandó konferenciáról, melyet Magyarország Szentszéki Nagykövetsége szervez a romáknak a tágabb európai közösségbe történő integrációjáról. Őszentsége arra buzdítja az összegyűlteket, hogy vegyék számba a roma közösségnek a társadalmi részvételből és annak előnyeiből való kirekesztettsége számos módját, hogy válaszokat találhassanak azon akadályok meghaladására, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy alapvető jogaikkal éljenek és kötelességeiket teljesítsék. Mert csak „akkor lehetséges békés együttélést építeni, melyben a különböző kultúrák és hagyományok saját értékeiket nem az elzárkózás vagy a szembenállás révén, hanem párbeszéddel és integrációval építik”, ha egyéneknek és közösségeknek megvan a szabadsága, hogy teljességgel részt vegyenek a közéletben és hozzájáruljanak ahhoz. (Ferenc pápa beszéde a Roma Zarándoklat résztvevőihez, 2015. október 26.). Ily módon megóvják és előmozdítják a társadalom minden tagjának javát, s a leginkább kirekesztettek részt vehetnek a közösség életének egészében. Ezen megfontolásokkal Ferenc pápa a résztvevőket imádságos jókívánságairól biztosítja, s kéri rájuk a béke és erő isteni áldását.

Pietro Parolin bíboros
államtitkár

Franz Salm máltai lovagrendi nagykövet, Peter Turkson bíboros
és Eduard Habsburg nagykövet a konferencián (Foto: Várhelyi Klára)

Az EU 60. évfordulója – találkozás a Szentatyával

Ferenc pápa az európai országok állam- és kormányfőit fogadta március 24-én délután, a Vatikánban, a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából.

A találkozón, melyre az Apostoli Palota ún. Királyi Termében került sor, Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök és Antonio Tajani EP-elnök üdvözlőbeszédét követően Ferenc pápa mondott beszédet.

(Fotó: OR)

A részt vevő állam- illetve kormányfőket, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Ferenc pápa külön is köszöntötte.

A különkihallgatást záró hagyományos csoportkép a Sixtus-kápolnában készült.

(Fotó: OR)

(További fényképek a vatikáni fotószolgálat honlapján.)

Ferenc pápa megválasztásának negyedik évfordulója - Áder János köztársasági elnök üzenete

Megválasztása negyedik évfordulóján Ferenc pápát levélben köszöntötte Áder János köztársasági elnök.

 

(Forrás: keh.hu)

 

Habsburg-küldetés a 21. században

Családi találkozó Rómában

 

A Habsburg-család Ferenc pápánál, 2016. november 5-én

Habsburgnak születni egyszerre szuper és kicsit furcsa is. Jó érzés egy fantasztikus családhoz tartozni, amely több mint ezer éves múltra tekint vissza. Kifejezetten jó dolog, hogy a világ csaknem minden országában van egy unokatestvéred. Ugyanakkor állandó figyelem vesz körül. Az osztálytársaid minden alkalommal odafordulnak és méricskélnek, amikor csak ez a név előkerül történelemórán (gyakorlatilag a XIII. századtól fogva folyamatosan). Higgyék el: nagy élmény.

Emellett pedig mindig ott a gyötrő kérdés: de mit is jelent Habsburgnak lenni manapság? Mennyire kötelez még ma is ez a név, mikor a család már vagy száz éve nincs hatalmon?

Valahol éppen ez volt az a kérdés, ami miatt családunk úgy döntött, hogy több mint 15 év után újra megtartja saját világtalálkozóját. Elhatároztuk, hogy visszatérünk (katolikus) gyökerekinkhez, és Rómába zarándokolunk az irgalmasság szentévének végén, találkozni Péter utódával. S ez kiváló döntésnek bizonyult.

Magyar delegációk a Mária-kegyhelyek Jubileumán

Közel kilencven Mária-kegyhely küldöttsége gyűlt össze október 8-án a Szent Péter téren, ahol az Irgalmasság Szentéve egyik kiemelt rendezvényeként került sor a „Máriás Jubileumra”. Kegyképeik és kegyszobraik kisebb-nagyobb másait hordozva hosszú körmenetben vonultak be a térre a világ minden tájáról érkezett delegációk. A legnagyobb és legismertebb kegyhelyek – Loreto, Pompei, Lourdes, Fatima, Guadalupe, Lujan, Apacedida, Altötting, Czestochowa – mellett megjelentek távoli országok kevésbé ismert szent helyei is. A körmenetet a pompei Rózsafűzér Királynője-kegykép élethű mása nyitotta, a végén pedig a legősibb és legszentebb római kegykép, a Salus Populi Romani ikonja zárta a sort, melyet Ferenc pápa kérésére hoztak át ez alkalomra a Santa Maria Maggiore-bazilikából a Vatikánba.






Erdélyi és római magyarok

„Magyarországról három szépséges küldöttség érkezett: itt van a római magyarok közössége, mely a Magyarok Nagyasszonya szentképét hozta el, illetve a máriapócsi és a csíksomlyói kegyhelyek küldöttségei.” – e szavakkal konferálták fel a „Regnum Marianum” delegációit (Csíksomlyót is tökéletes kiejtéssel sorolták…).



Máriapócsi delegáció

A pócsi Szűzanya ikonjának másolatát a Kocsis Fülöp metropolita, valamint Orosz István kegyhelyigazgató vezette csoport hozta el. Csíksomlyót Kovács Sándor kolozs-dobokai főesperes vezetésével hat székely népviseletbe öltözött fiatal képviselte, a kegyszobor kicsinyített másával. Tekintettel arra, hogy a jubileumra éppen a vatikáni magyar kápolna „búcsúnapján”, Magyarok Nagyasszonya Ünnepén került sor, a római magyarok kisebb csoportja, Németh László olaszországi főlelkész vezetésével szintén részt vett a körmeneten a Magna Domina Hungarorum lobogójával.

A Szentatya vezetésével elmondott Dicsőséges Szentolvasó és Loretói Litánia végén minden delegáció egy-egy képviselője a pápa elé járulhatott: Anasztázia nővér Máriapócs, Márton Szabolcs Csíksomlyó, Érszegi Márk Aurél pedig a római magyarok üzenetét adta át Ferenc pápának.

A csíksomlyói Mária-szobrot megáldotta Ferenc pápa

A Mária-kegyhelyek jubileumát záró pápai misén Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolita és több magyar pap koncelebrált a Szentatyával.

Az esemény a Rome Reports felvételein (1:17:50 - magyarok felkonferálása; 1:32:05 és 1:34:15 – magyarok bevonulása).



Mária-kegyképek a Szent Péter-téren

 

Csíksomlyói delegció
(foto: OR)

Máriapócsi delegáció
(foto: OR)

Római magyarok delegációja
(foto: OR)

Ferenc pápa a Csíksomlyói Szűzanya szobrával
(foto: OR)

 

Szent Márton ünnepség - a pápai követ megbízólevele

Közzétették a Vatikánban Dominik Duka prágai bíboros érsek május 27-én kelt megbízólevelének szövegét, amelynek értelmében a Szentatya követeként vezeti a Szent Márton születésének 1700. évfordulóján, július 9-én, Szombathelyen tartandó ünnepi szertartást.

A különmegbízott (Missus Extraordinarius) megbízólevelében Ferenc pápa röviden összefoglalja a küldetés miértjét és jelentőségét, továbbá követének feladatait. Szent Mártonról, illetve aktualitásáról a latin nyelvű megbízólevél az alábbiakat tartalmazza:

 

"Tours-i Szent Mártont joggal s méltán lehet a szegények atyjának nevezni, aki „bár még nem született újjá Krisztusban, jó cselekedetei miatt a keresztség várományosának bizonyult, virrasztott a betegek mellett, segített a nyomorultakon, táplálta a szűkölködőket, ruhával látta el a mezíteleneket, és a mindennapi élelemre szükségesen kívül semmit sem tartott meg magának a zsoldjából: már ekkor sem csak süket hallgatója volt az evangéliumnak, és nem törődött a holnappal” (Sulpicius Severus, Szent Márton élete, 2,8). Mikor tehát a tél közepén Amiens városkapujában egy mezítelen szegényt látott, és megkönyörülve rajta betakarta őt saját köpenyének egy részével, rendkívüli szeretetét maga Jézus dicsérte az angyalok előtt (uo. 3,1-4).

De ez csupán szerény bevezetése volt igen gyümölcsöző mindennapos apostoli szolgálatának, melyet Krisztus eme katonája fáradhatatlanul végzett Európa számos vidékén, csodálatra méltó benső életével, mindennapi viselkedésével, és mindig az égre tekintő lelkületével, kitartással és mértékletességgel az önmegtartóztatásban és a böjtökben, erővel a virrasztásokban és az imádságokban (uo. 26,2), akinek ajkán csak Krisztus volt, szívében csak jóság, béke és irgalom (uo. 27,2). Nem csoda tehát, hogy Isten eme püspöknek nagy lelki erőt adott, mellyel állhatatosan kiűzte az ördögöket, és számos csodát vitt végbe, számos népet elvezetve a katolikus hitre.

Mindezek okán valóban örömmel vettem hírét nemrég, hogy a Szombathelyi Egyházmegyében – ugyanazon vidéken, ahol maga a Szent született – tizenhét évszázaddal születése után a szent pásztorok és a keresztény nép Szent Márton tiszteletére az idei Irgalmasság Évének július hava kilencedik napján ünnepi Eucharisztiát mutat be. Ezen esemény nagyban előmozdíthatja, a Szenthez hasonlóan, a szegények és szükséget szenvedők iránti szeretet növelését, a katolikus hit erősítését és az új evangelizáció megkezdését Európában."