Magyarország
az államalapítás óta kapcsolatban áll az Apostoli Szentszékkel. Az első
hivatalos magyar küldöttséget a Szentszékhez Asztrik apát vezette, aki Szent
István király számára koronát kért és kapott a pápától, ami a Magyar Királyság korabeli
nemzetközi elismerését is jelentette.
A
középkorban rendszeres követküldések jellemezték a kétoldalú kapcsolatokat,
amelyek a XVI. századtól egészen 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia keretein
belül folytatódtak.
A
függetlenné vált Magyarország 1920-ban vette fel a közvetlen diplomáciai
kapcsolatokat a Szentszékkel, amikoris Rómában megalakult a Vatikáni Követség,
Budapesten pedig az Apostoli Nunciatúra.
A
diplomáciai kapcsolatok 1945-ben az akkori nuncius kiutasításával ténylegesen
(de nem formálisan) megszakadtak. 1963-tól kezdődően rendszeres hivatalos
kapcsolat létezett Magyarország és a Szentszék között.
A teljes érvényű
diplomáciai kapcsolatok helyreállítására az 1990. február 9-én az Országházban
aláírt megállapodással került sor. Budapesten létrejött az Apostoli Nunciatúra,
Rómában pedig a Szentszéki Nagykövetség.
