Szentévi mérleg

Első kézből az Irgalmasság Szentévéről

Interjú Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértővel, a Szentszéki Magyar Nagykövetség tanácsosával

(Élünk. A Budaörsi Római Katolikus Plébánia lapja, 2016. december 25., XVII. évf. 2.)

Hogyan látta Rómában az Irgalmasság Évének eseményeit, mennyire mozgatta meg az esemény pl. a fővárosban élő lakosságot?

Az Irgalmasság Szentéve valóban rendkívüli volt – min­denekelőtt abban az értelemben, hogy a „rendes”, tehát 25 évenként esedékes szentévek között hirdette meg a pápa. Szándéka szerint ez a szentév amolyan „glocal” volt, tehát egyszerre globális, vagyis az egész világon hasonló­képpen megünnepelt, s ugyanakkor helyi jellegű, vagy inkább „decentralizált”. Ez utóbbi alatt főként azt kell érteni, hogy minden egyházmegyében lehetőség volt szentkaput nyitni, ami az elmúlt hétszáz évben Róma kiváltsága volt.

Magának Róma városának meglehetősen kevés időt hagyott Ferenc pápa arra, hogy felkészüljön a jubileumra. Ezt persze a város lakossága sajnálta is. Hiszen a szentévek mindig is jó alkalmat jelentettek arra, hogy Rómát „rendbe rakják”, felújítsák, fejlesszék. A mostani szentév hirtelen jött meghirdetésével erre most nem volt igazán lehetőség, s a város nem is nagyon örült neki.

Szinte végig hallani lehetett a vitát, hogy vajon sok vagy kevés zarándok érkezik-e Rómába. Kiderült, hogy egy „rendes” évvel összevetve sem volt kiemelkedő az idei forgalom. Valójában maga a pápa akarta így azzal, hogy – mint említettem – „decentralizálta” a szentévet: a szentkapu átlépéséhez, a búcsú elnyeréséhez nem volt szükség feltétlen Rómába eljönni, elég volt a saját egyházmegyei székesegyházig, vagy kiemelt kegyhelyig elmenni. S bizony, a szentév római megítélését kicsit ez is befolyásolta. Igaz, így az itteni híveknek is több lehetősége volt a jubileum lelki oldalára koncentrálni.

A visszajelzések alapján hogyan élte meg a világegyház az Irgalmasság Évét?

Habsburg-küldetés a 21. században

Családi találkozó Rómában

 

A Habsburg-család Ferenc pápánál, 2016. november 5-én

Habsburgnak születni egyszerre szuper és kicsit furcsa is. Jó érzés egy fantasztikus családhoz tartozni, amely több mint ezer éves múltra tekint vissza. Kifejezetten jó dolog, hogy a világ csaknem minden országában van egy unokatestvéred. Ugyanakkor állandó figyelem vesz körül. Az osztálytársaid minden alkalommal odafordulnak és méricskélnek, amikor csak ez a név előkerül történelemórán (gyakorlatilag a XIII. századtól fogva folyamatosan). Higgyék el: nagy élmény.

Emellett pedig mindig ott a gyötrő kérdés: de mit is jelent Habsburgnak lenni manapság? Mennyire kötelez még ma is ez a név, mikor a család már vagy száz éve nincs hatalmon?

Valahol éppen ez volt az a kérdés, ami miatt családunk úgy döntött, hogy több mint 15 év után újra megtartja saját világtalálkozóját. Elhatároztuk, hogy visszatérünk (katolikus) gyökerekinkhez, és Rómába zarándokolunk az irgalmasság szentévének végén, találkozni Péter utódával. S ez kiváló döntésnek bizonyult.

Mária újítsa meg az európaiak szívében a keresztény buzgóságot – Comastri bíboros szentbeszéde Magyarok Nagyasszonya ünnepén

Október 8-án délelőtt, Magyarország Szentszéki Nagykövetsége felkérésére, Angelo Comastri bíboros, a Szent Péter-bazilika főpapja, a pápa vatikánvárosi általános helynöke mutatott be szentmisét Magyarok Nagyasszonya ünnepe alkalmából a vatikáni bazilika Katedra-oltáránál.

Comastri bíboros celebrálta a Magyarok Nagyasszonya ünnepi misét
a Szent Péter-bazilikában (foto: Várhelyi Klára)

A kolozsvári Szent Cecília Kórus Orbán György Missa terciájával kísérte a szertartást, valamint magyar nyelvű Mária-énekekkel. A bíborossal koncelebrált Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök és a Rómában tartózkodó magyar papság.

A kolozsvári Szent Cecília Kórus a Vatikánban
(foto: Várhelyi Klára)

A résztvevőket, köztük több nemzet nagykövetét, és a Mária-kegyhelyek Jubileumára érkezett zarándokokat Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar nagykövet köszöntötte. A mise végén körmenetben vonultak le az altemplomban található Magyarok Nagyasszonya-kápolnába, ahol elénekelték a magyar Himnuszt.

Közreadjuk a jeles lelkiségi íróként ismert Comastri bíboros szentbeszédének magyar fordítását.

 

* * *

1) A Magyar Kápolnába lépve, mely Vatikáni Grották igazi gyöngyszeme, tekintetünket rögtön Szent István király, a magyar államalapító nagyméretű bronzszobra vonzza magához.

A szobor a szent király nagyjelentőségű gesztusát jeleníti meg, mely összefoglalja egész hívő életét: kezében tartva királyi koronáját, mely a magyar nemzet jelképe, felajánlja azt Máriának, hogy Mária védelmezze, őrizze, óvja.

István király tekintetében felsejlik a bizakodás, az alázat, de a bizonyosság is, hogy Mária elfogadja odaadó fiúi gesztusát.

István király eme tette mély nyomot hagyott a kedves magyar nép történelmén, s azt Mária révén Krisztus felé irányította.

Bizton kijelenthetjük, hogy Magyarország dicsőséges és gyakran megszenvedett történelmében felismerhetjük Mária pontos és hűséges válaszát a Szent Királynak a második keresztény millennium hajnalán tett eme gesztusára. Ezért hívják Magyarországot „Mária Országának”. S ez a máriás kötődés 1848-ig még a nemzeti himnuszban is kifejeződött, mely valójában egy Mária-himnusz volt, ami igazán megindító és példanélküli.

Magyar delegációk a Mária-kegyhelyek Jubileumán

Közel kilencven Mária-kegyhely küldöttsége gyűlt össze október 8-án a Szent Péter téren, ahol az Irgalmasság Szentéve egyik kiemelt rendezvényeként került sor a „Máriás Jubileumra”. Kegyképeik és kegyszobraik kisebb-nagyobb másait hordozva hosszú körmenetben vonultak be a térre a világ minden tájáról érkezett delegációk. A legnagyobb és legismertebb kegyhelyek – Loreto, Pompei, Lourdes, Fatima, Guadalupe, Lujan, Apacedida, Altötting, Czestochowa – mellett megjelentek távoli országok kevésbé ismert szent helyei is. A körmenetet a pompei Rózsafűzér Királynője-kegykép élethű mása nyitotta, a végén pedig a legősibb és legszentebb római kegykép, a Salus Populi Romani ikonja zárta a sort, melyet Ferenc pápa kérésére hoztak át ez alkalomra a Santa Maria Maggiore-bazilikából a Vatikánba.






Erdélyi és római magyarok

„Magyarországról három szépséges küldöttség érkezett: itt van a római magyarok közössége, mely a Magyarok Nagyasszonya szentképét hozta el, illetve a máriapócsi és a csíksomlyói kegyhelyek küldöttségei.” – e szavakkal konferálták fel a „Regnum Marianum” delegációit (Csíksomlyót is tökéletes kiejtéssel sorolták…).



Máriapócsi delegáció

A pócsi Szűzanya ikonjának másolatát a Kocsis Fülöp metropolita, valamint Orosz István kegyhelyigazgató vezette csoport hozta el. Csíksomlyót Kovács Sándor kolozs-dobokai főesperes vezetésével hat székely népviseletbe öltözött fiatal képviselte, a kegyszobor kicsinyített másával. Tekintettel arra, hogy a jubileumra éppen a vatikáni magyar kápolna „búcsúnapján”, Magyarok Nagyasszonya Ünnepén került sor, a római magyarok kisebb csoportja, Németh László olaszországi főlelkész vezetésével szintén részt vett a körmeneten a Magna Domina Hungarorum lobogójával.

A Szentatya vezetésével elmondott Dicsőséges Szentolvasó és Loretói Litánia végén minden delegáció egy-egy képviselője a pápa elé járulhatott: Anasztázia nővér Máriapócs, Márton Szabolcs Csíksomlyó, Érszegi Márk Aurél pedig a római magyarok üzenetét adta át Ferenc pápának.

A csíksomlyói Mária-szobrot megáldotta Ferenc pápa

A Mária-kegyhelyek jubileumát záró pápai misén Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolita és több magyar pap koncelebrált a Szentatyával.

Az esemény a Rome Reports felvételein (1:17:50 - magyarok felkonferálása; 1:32:05 és 1:34:15 – magyarok bevonulása).



Mária-kegyképek a Szent Péter-téren

 

Csíksomlyói delegció
(foto: OR)

Máriapócsi delegáció
(foto: OR)

Római magyarok delegációja
(foto: OR)

Ferenc pápa a Csíksomlyói Szűzanya szobrával
(foto: OR)

 

Mária-kegyhelyek jubileuma a Vatikánban – Magyarok Nagyasszonya ünnepén

Az Irgalmasság Szentéve egyik kiemelkedő, és mindenképen látványosnak ígérkező központi eseményének ígérkezik a Mária-kegyhelyek Jubileuma Rómában.

 

Október 7-én este 18:00-kor a Santa Maria Maggiore-bazilikában, Róma legfontosabb Mária-kegyhelyén, ünnepi szentmisével kezdődik a háromnapos programsorozat.

 

Október 8-án délután 14:00-től gyülekezés a Szent Péter-téren, ahová 16:30-tól körmenetben vonulnak be a különböző Mária-kegyhelyek delegációi, kegyképeik másolatával, zászlókkal, szobrokkal, népviseletükben. Egy országból több Mária-kegyhely is részt vehet, s minden delegáció 3-10 fős lehet. 17:30-kor Ferenc pápa vezeti a téren az imavirrasztást.

Október 9-én délelőtt 10:00-kor a Szent Péter-téren pápai misével zárul a jubileumi találkozó.

 

Mint ismeretes, Rómában számtalan Mária-kegyhely van, de Itália egésze gazdag a nemzetközileg ismert, illetve a helyi jelentőségű kegyhelyekben. A magyaroknak is van egy kicsiny Mária-kegyhelye Rómában: a vatikáni bazilika altemplomában található magyar kápolna, melynek a Magyarok Nagyasszonya a védőszentje.

A Mária-kegyhelyek jubileuma éppen a Magyarok Nagyasszonya október 8-i ünnepére esik. Aznap, szombat délelőtt a Szent Péter-bazilika főpapja, Angelo Comastri bíboros mutat be majd szentmisét a bazilika ún. Katedra-oltáránál a Magyarok Nagyasszonya-kápolna búcsúja, Magyarország Patrónája ünnepe alkalmából.

Remélhetőleg Mária Országának több Mária-kegyhelye is képviseltetheti magát a jubileumon, tanúságot téve a Szentatya és a világ színe előtt Szűz Mária iránti tiszteletükről. Fontosabb kegytemplomaink az ún. „kisbazilikai” rang birtokosaiként amúgy is szorosabb kapcsolatot ápolnak Szent Péter székével, a vonatkozó szabályoknak megfelelően.

Nem akármilyen láthatóságot biztosíthat a megjelenés a híres nemzetközi kegyhelyek sorában a Szent Péter téren.

Jelentkezni szeptember 17-ig lehet az Új Evangelizáció Pápai Tanácsánál (Fax: 0039-06.698.69.503)  – de a jövő héten még esetleg befutó jelentkezéseknek is van esélye.

 

(Jelentkezési lapot követségünk tud küldeni.)

Két keréken Szent Márton útján

Szent Márton születésének 1700. évfordulója tiszteletére járta végig kerékpárjával a Szent Márton Utat Zelei József, a „kerékpáros békenagykövet”, hogy a Vatikánban a Szentatya előtt tegyen tanúságot békemissziójáról és a Szent Márton év üzenetéről.

A július 5-én Egerből indult kerékpáros zarándoklat a budapesti Szent István-bazilika és Esztergom érintésével Pannonhalmára érkezett, ahol Várszegi Asztrik főapát fogadta Zelei Józsefet. Innen a pápának szánt ajándékkal, a Szent Márton köpeny-megosztását ábrázoló üvegfestménnyel (Hefter László alkotása) folytatta zarándoklatát a kerékpáros békenagykövet.

Szent Márton köpenye
üvegfestmény - Hefter László alkotása

Részt vett a július 9-10-i szombathelyi Szent Márton Találkozón, majd Szlovénián és a különböző itáliai Szent Márton vonatkozású helyszínek érintésével érkezett meg Rómába.

Zelei József és kísérői részt vettek az augusztus 9-i reggeli magyar szentmisén a vatikáni magyar kápolnában, majd a Vatikáni Nagykövetség szervezésében megtekintették a Szent Péter-bazilikát és a Vatikáni Kerteket.

Az augusztus 10-i általános kihallgatás végén, a nagykövetség közbenjárására, Zelei József is a Szentatya elé járulhatott, akinek átadta a Szent Márton-üvegfestményt. Emellett a kerékpáros zarándoklat során kapott további felkéréseknek eleget téve átnyújtotta Ferenc pápának a Kutyákkal az Életért Alapítvány emlékérmét és levelét, valamint áldást kért a pannonhalmi Magtár Művészeti Alapítvány első világháborús centenáriumi kezdeményezését jelképező „Bakaládára”.

Zelei József a Szentatyánál

A Vatikáni Rádió magyar adásának Zelei József és munkatársa, Balázs Bulcsú szerkesztő operatőr is beszámolt a kerékpáros béketúráról.

 

Szent Márton ünnepség - a pápai követ megbízólevele

Közzétették a Vatikánban Dominik Duka prágai bíboros érsek május 27-én kelt megbízólevelének szövegét, amelynek értelmében a Szentatya követeként vezeti a Szent Márton születésének 1700. évfordulóján, július 9-én, Szombathelyen tartandó ünnepi szertartást.

A különmegbízott (Missus Extraordinarius) megbízólevelében Ferenc pápa röviden összefoglalja a küldetés miértjét és jelentőségét, továbbá követének feladatait. Szent Mártonról, illetve aktualitásáról a latin nyelvű megbízólevél az alábbiakat tartalmazza:

 

"Tours-i Szent Mártont joggal s méltán lehet a szegények atyjának nevezni, aki „bár még nem született újjá Krisztusban, jó cselekedetei miatt a keresztség várományosának bizonyult, virrasztott a betegek mellett, segített a nyomorultakon, táplálta a szűkölködőket, ruhával látta el a mezíteleneket, és a mindennapi élelemre szükségesen kívül semmit sem tartott meg magának a zsoldjából: már ekkor sem csak süket hallgatója volt az evangéliumnak, és nem törődött a holnappal” (Sulpicius Severus, Szent Márton élete, 2,8). Mikor tehát a tél közepén Amiens városkapujában egy mezítelen szegényt látott, és megkönyörülve rajta betakarta őt saját köpenyének egy részével, rendkívüli szeretetét maga Jézus dicsérte az angyalok előtt (uo. 3,1-4).

De ez csupán szerény bevezetése volt igen gyümölcsöző mindennapos apostoli szolgálatának, melyet Krisztus eme katonája fáradhatatlanul végzett Európa számos vidékén, csodálatra méltó benső életével, mindennapi viselkedésével, és mindig az égre tekintő lelkületével, kitartással és mértékletességgel az önmegtartóztatásban és a böjtökben, erővel a virrasztásokban és az imádságokban (uo. 26,2), akinek ajkán csak Krisztus volt, szívében csak jóság, béke és irgalom (uo. 27,2). Nem csoda tehát, hogy Isten eme püspöknek nagy lelki erőt adott, mellyel állhatatosan kiűzte az ördögöket, és számos csodát vitt végbe, számos népet elvezetve a katolikus hitre.

Mindezek okán valóban örömmel vettem hírét nemrég, hogy a Szombathelyi Egyházmegyében – ugyanazon vidéken, ahol maga a Szent született – tizenhét évszázaddal születése után a szent pásztorok és a keresztény nép Szent Márton tiszteletére az idei Irgalmasság Évének július hava kilencedik napján ünnepi Eucharisztiát mutat be. Ezen esemény nagyban előmozdíthatja, a Szenthez hasonlóan, a szegények és szükséget szenvedők iránti szeretet növelését, a katolikus hit erősítését és az új evangelizáció megkezdését Európában."

 

Egyetemek Jubileuma Rómában – 2016 szeptemberében

Az Irgalmasság Szentéve egyik kiemelt rendezvénye lesz az Egyetemek és Kutatóközpontok Jubileuma 2016. szeptember 7-11. között Rómában.

 

A több elemből álló rendezvénysorozatot a Római Helynökség (a helyi egyházmegye) egyetemi pasztorációs hivatala a Katolikus Nevelésügyi Kongregációval és az Olasz Oktatási és Kutatási Minisztériummal együttműködésben szervezi.

Az Egyetemi oktatók XIII. nemzetközi szimpóziuma „Ismeret és irgalmasság. Az egyetem harmadik küldetése” címmel szeptember 7-én délután kezdődik. Szeptember 8-án különböző tudományágak szerinti párhuzamos ülésszakokra kerül sor az Örök Város egyetemein. A konferencia szeptember 9-én délután a „Római nyilatkozat 2016” elfogadásával zárul.

Az Egyetemi Rektorok Világkongresszusát szeptember 8-án a Róma melletti Monteporzio Catone településen, a Villa Mondragone kongresszusi központban tartják „Az új globális fejlődés: az egyetem harmadik küldetése” címmel.

Ugyancsak szeptember 8-án a La Sapienza Egyetemen kerül sor párhuzamosan a kutatóközpontok világkongresszusára, valamint az egyetemek gazdasági vezetőinek tanácskozására.

Szeptember 7-én este a Lateráni bazilikában ünnepi vesperásra, szeptember 8-án a Falakonkívüli Szent Pál-bazilikában hangversenyre kerül sor, szeptember 9-én délután pedig a résztvevők a Lateráni bazilika szentkapuján átlépve közös szentmisén vehetnek részt. Szeptember 10-én szombaton a résztvevőket a Szent Péter téren kihallgatáson fogadja Ferenc pápa.

Az Egyetemek Jubileuma részletesebb (még alakuló) programját a rendezvény honlapján lehet megtekinteni. Ugyanott található a jelentkezési lap is (Scheda iscrizione), melyet szeptember elejéig kell eljuttatni a szervezőkhöz.

Szent Márton konferencia Rómában

“Tours-i Szent Márton: európai személyiség és a jótékonyság jelképe – útvonalak, események, ünnepségek” címmel szervezett május 9-én délelőtt kerekasztal-konferenciát a Római Magyar Akadémián a magyar, a francia és a svájci szentszéki nagykövetség, továbbá a Kultúra Pápai Tanácsa és az Olasz Püspöki Konferencia Szabadidő-kultúra-sport Hivatala.
 

 

Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar nagykövet Szent Márton magyar vonatkozásaira utalt köszöntőbeszédében, Francois-Xavier Tilliette francia ügyvivő a szent franciaországi kulturális örökségét mutatta be, míg Pierre-Yves Fux svájci nagykövet személyes beszámolót adott az általa gyalogosan végigjárt Szent Márton-útról. Nagykövet-társai nevében bejelentette továbbá, hogy a szentszéki diplomáciai testület jótékonysági kezdeményezéssel készül támogatni a november 11-i nemzetközi zarándoklatot, melynek során Ferenc pápa éppen Szent Márton ünnepén fogadja az egész Európából érkező hajléktalanokat.



Mons. P. Iacobone, P-Y. Fux, Habsburg-Lotharingiai E., F-X. Tilliette



A rendezvényen Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsa volt elnöke, valamint a ljubljanai Edvard Kovač ferences atya és Prof. Bruno Judic, a tours-i Szent Márton Kulturális Központ elnöke mutatta be Szent Márton életét és a mának szóló aktuális üzenetét.

Paul Poupard bíboros előadása

 

A Szent Márton-út kapcsán pedig Stefano Dominioni, az Európa Tanács égisze alatt működő Európai Kulturális Útvonalak Intézete igazgatója, Mons. Mario Lusek, az Olasz Püspöki Konferencia Szabadidő-kultúra-sport Hivatala igazgatója, továbbá Mons. Massimo Pozzer, a Romea Strata egyesület képviselője beszélt a mai zarándoklatokról, és általában a lelki tartalom felértékelődéséről a kulturális turizmus terén.

B. Judic, A. Selosse, M. Pozzer, E. Kovac, Érszegi M.A.

Antoine Selosse, tours-i Szent Márton Kulturális Központ igazgatója ismertette a Szent Márton-év franciaországi eseményeit, Érszegi Márk Aurél pedig – volt pannonhalmi diákként – a jubileumi év magyar kezdeményezéseit. Utóbbiak között kiemelte a nemrég kibocsátott magyar Szent Márton-bélyeget, melynek egy-egy példányával a Magyar Posta a megtisztelte a konferencia előadóit – mintegy vizuális megjelenítéseként a magyarországi Szent Márton-évnek.


Szent Márton-bélyeg

A Római Magyar Akadémia nagytermét megtöltő közönség soraiban jelen voltak a római és vatikáni tudományos közélet tagjai mellett a Szentszéknél akkreditált diplomáciai testület képviselői. Az esemény moderátora, Mons. Pasquale Iacobone, a Kultúra Pápai Tanácsa tisztviselője, zárszavában felvetette, javasolni fogják Ferenc pápának, hogy az éves pápa-érem következő kiadása Szent Mártont ábrázolja

 

Halasi Csipke Ferenc pápának

Megválasztása harmadik évfordulója alkalmából Kiskunhalas városa halasi csipkével díszített liturgikus terítőket ajándékozott Ferenc pápának. Az ajándékot a Kuris István László önkormányzati képviselő adta át a március 12-i szentévi kihallgatás során.

 

A kiskunhalasi Alsóvárosi Plébánia pedig egy II. János Pál portréjával hímzett miseruhát küldött a Szentatyának.

 

A Kiskunhalasi Szent József Katolikus Általános Iskola elsős diákjai pedig egy pápa-babával kedveskedtek a Szentatyának, aki azt mosolyogva vette át Vida Jácint kezéből.

 

A Vatikáni Rádió interjút készített Kuris István Lászlóval. Az eseményről készült fényképek elérhetők a L’Osservatore Romano fényképszolgálatának honlapján.

Az Irgalmasság és Szent Márton kettős jubileuma

A L'Osservatore Romano vatikáni napilap március 2-i számában jelent meg Veres András szombathelyi megyéspüspök, a MKPK elnöke cikke a Szent Márton-évről. Alább közöljük a cikk teljes magyar verzióját.

Az Irgalmasság és Szent Márton kettős jubileuma

Veres András, szombathelyi megyéspüspök

Szerencsés egybeesés folytán 2016-ban két jubileumot is ünneplünk Magyarországon: a Ferenc pápa által meghirdetett Irgalmasság Szent Évét, valamint Szent Márton születésének 1700. évfordulóját. Ugyanis éppen a mai Magyarország területén született 316-ban Márton, a világ egyik legismertebb szentje, akinek a katonaköpenyét a koldussal megosztó képe mindig is megragadta az emberek figyelmét.

A segítő szeretet kiemelkedő szentjeként tartják őt számon, hiszen a mezítelenek felruházása az irgalmasság testi cselekedeteinek egyike. Ám Márton az irgalmasság lelki cselekedeteinek gyakorlásában is kitűnt, melyek közül némelyik kifejezetten szülőföldjéhez, Pannóniához köthető.

E két jubileum szerencsés egybeesése legékesebb jelképének tekinthetjük a szombathelyi székesegyház új bronzkapuját, ami az egyházmegye Irgalmasság Kapujaként is szolgál. A kapuszárnyakat díszítő hat dombormű, Veres Gábor szobrászművész alkotásai, Szent Márton életének hat jeles epizódját állítja elénk.

A szombathelyi székesegyház kapuja, Szent Márton életéből vett jelenetekkel
(Veres Gábor alkotása - fotó: Szombathelyi Egyházmegye)