Áldott Húsvétot kíván a Szentszéki Magyar Nagykövetség!

A vatikáni Apostoli Palota Redemptoris Mater-kápolnája
(P. Marko I. Rupnik alkotása)

Stabat Mater a magyarok római templomában

Stációs mise a S. Stefano Rotondo-bazilikában

A Virágvasárnap előtti pénteken tartják a római magyar nemzeti templomnak számító Kerek Szent István-bazilikában (Santo Stefano Rotondo) a hagyományos ún. stációs misét.

Az idén április 12-én a stációs misét követően egyházzenei áhítatra kerül sor Magyarország Szentszéki Nagykövetsége, a Pápai Magyar Egyházi Intézet, a Vatikáni Rádió és a Pápai Német-Magyar Kollégium (Germanicum) támogatásával.

Sossio Capasso, Hyun Sun Seo és Szabó Barbara a Stabat Matert adták elő

Szabó Barbara alt, Hyun Sun Seo koreai származású szoprán és Sossio Capasso nápolyi orgonista Giovanni Battista Pergolesi Stabat mater darabját adták elő.

A fellépők az áhítatot egyúttal figyelemfelhívásnak is szánták: a másik magyar vonatkozású római templom, a Santa Balbina-bazilika tetőzete felújításra szorulna.

Arany Rózsa – ősi pápai kitüntetés

Pápai Arany Rózsa - Fatima

Ősi hagyomány volt, hogy a pápa nagyböjt IV. vasárnapján – eredetileg a Santa Croce in Gerusalemme bazilikában, majd az apostoli palotában – megáldott egy aranyból készített rózsát, amelyet kitüntetésként adományozott az Egyház iránt nagy érdemeket szerzett személyeknek. A rózsa virágjának közepébe eredetileg balzsamot helyeztek el, később vörös drágakövet. Idővel a rózsaszálból egyész rózsacsokor lett, amit megfelelő aranyozott vázával együtt készítettek.

A pápai Arany Rózsát kezdetben főleg államfők, hadvezérek kaphatták, de egyházi intézményeknek, székesegyházaknak, kolostoroknak is juttattak belőle. A XVIII. század óta a királynőknek volt fenntartva, míg a XX. századtól kezdve inkább a jelesebb templomok, kegyhelyek részesülnek e kitüntetésben.

Így például VI. Pál pápa a betlehemi Születés-templomnak, a fatimai kegyhelynek, illetve a guadalupei kegyhelynek adományozott Arany Rózsát. II. János Pál pedig, többek között, a czestochowai, a loretói és a lourdes-i Mária-kegyhelynek, valamint a velehradi Szt. Cirill és Metód-bazilikának. XVI. Benedek a fatimai, a pompei, a mariazelli, az aparecidai és az altöttingi kegyhelyeknek vitt Arany Rózsát. Ferenc pápa is vitt Fatimába Arany Rózsát, de a torinói és a guadalupei Mária-kegyhelyeknek is adományozott egyet-egyet.

Pápai Arany Rózsa - Velehrad

A Kárpát-medencében jelenleg nem őriznek egyetlen pápai Arany Rózsát sem. Ugyanakkor a történelem folyamán több magyar személyiség is részesült e kitüntetésben, köztük Nagy Lajos király (1348), Luxemburgi Zsigmond császár (1435), valamint több Habsburg uralkodónk felesége, köztük Erzsébet királyné.

A vonatkozó régi szertartáskönyvek rámutatnak, hogy a rózsa tulajdonképpen Krisztus-szimbólum, s ily módon az Arany Rózsa adományozása nem csupán elismerés, de egyben küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba. Hagyománnyá vált, hogy az Arany Rózsa megáldásának szertartásán, Nagyböjt IV. vasárnapján a pápa a rózsa színével egyező – tehát rózsaszínű – miseruhát visel. Később ez a szokás elterjedt a világ más részein is, s mivel Advent III. vasárnapjának kezdőéneke szintén az örömmel kapcsolatos – Gaudete-vasárnap – ennek hasonlatosságára akkor is szokásba jött a rózsaszínű miseruha viselete.

 

(Érszegi Márk Aurél)

Ferenc pápa átnyújtja az Arany Rózsát a fatimai Szűzanyának